Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-07-06 / 54. szám
XXI« (VH.) évfolyam. 54. szám Szekszárd. 1911 jilius 6 Hh a közérdek Egész évre . Fél évre . . Negyed évre . Egy szám ára 16 korona. 8 m 16 fillér. Bllőfizetéseket és hirdetéseket a kiadott vatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdion. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kip. selyemienyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Egyes számok ugyanott kaphatók. Szerkesztőségi telelOn-Szám l 18 és 24. — Kiadóhivatali telelon-szám : 18 és II. Szerkesztőség : Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 kor. Főszerkesztő: Dp. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Fómunkstárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Szárnyszegetten. Á képviselőház appropriációs vitája ma egészen váratlanul véget ért. Az ellenzék az ülés végén, egy rövid vakáció ellenértékéül töröltette összes szónokait s a nagy garral indult vita ilyenképen általános unalom és részvétlenség közepette kimúlt. A közvélemény nem zárkózhatik el annak a világos felismerése elől, hogy az ellenzéket, a véderővita előcsatározásaiban határozott vereség érte. Hiszen .csak álig néhány napja hallottuk Justh Gyula fenyegetéseit, melyekben egy hetekig elhúzódó vitát helyezett kilátásba a felhatalmazási javaslatnál. Az Ország érdekében, csak örvendetes, hogy immár a véderőjavaslatok tárgyalásának teljesen szabad az útja. A képviselőház a jövő hét szerdáján megkezdi a véderővitát és pedig olyan kedvező auspiciumok között, hogy a javaslatok sorsa iránt kétség alig lehet. Már ma kétségtelen, hogy az ellenzék véderő vitája épen olyan kevés rezonanciát fog találni az országban, mint aminő részvétlenség kisérte az appropriációs vitát. Nyilvánvaló, hogy a közvélemény erkölcsi támogatásának teljes hiányát az ellenzék is érzi és erre vezethető vissza, hogy ellenzéki képviselők minden harci kedv nélkül szárnyaszegetten készülnek a nyári tárgyalásra. A többség nemcsak mint harcra- kész, de mint kitünően fegyelmezett hadsereg megy az ütközetbe és mi sem jellemzi jobban a nemzeti munkapárt harci kedvét, mint az, hogy a párt tagjai közül sokan valósággal zúgolódtak a rövid vakáció megadása miatt. Azonban egy uj kompromisszumot is kezdenek emlegetni. Ennek a kompromisszumnak tartalma az volna, hogy a Justh-párt nem obstruálná meg az uj védőtörvényt, ha a kormány kilátásba helyezi, hogy a katonai javaslatok letárgyalása után előterjeszti nyomban a választói jog reformjára vonatkozó törvény- javaslatot. A kormányelnök erre azt mondja: — Jó, jó, én mindenesetre szívesen látom, ha az ellenzék nem obstruál. De paktumot nem kötök, vagyis semmi irányban nem kötelezem le magamat az ellenzékkel szemben, hanem amit mondtam, megmondtam s megmondom újra szívesen, ha a már tett nyilatkozatok ismétlésével le tudom szerelni az obstrukciót és siettetni tudom a katonai javaslatok elintézését s ezzel normális politikai viszonyoknak alakulását. Mert én elvégre is komolyan akarom a választási reformot, tehát könnyén mondhatom újra akárhányszor, hogy igenis akarom. De hozzáteszem mindig, hogy ezt a törvényt hebehurgyán nem szabad megcsinálni. Az uj választójogi törvény igen alapos njegíonto- lást, óvatosságot és körültekintést kíván. De föltétlenül meg akarjuk alkotni: ehhez nem férhet kétség . . . Ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatot már ismételten hallottunk Héderváry Károly gróf szájából s ha a Justh-párton az volna a föltétele a katonai javaslatok sima elintézésének, hogy a , miniszterelnök tegyen uj hitvallást arról, amit már sokszor programjául vallott: akkor azt kell hinnünk, hogy ezen az áron a Justh-párt nyilván könnyen eljuthat a kompromisszium föltételeihez. VÁRMEGYE. — A központi választmány folyó hó 8-án Simontsits Elemér alispán elnöklésével ülést tart. Az ülés tárgya í Az országgyűlési képviselők választására jogosult választóknak 1911. évre egybeállitott névjegyzéke ellen beérkezett felszólalások elintézése. Gróf Károlyi Mihály automobilbalesete Bátaszék mellett. Súlyos automobil-baleset érte kedden délután öt órakor a Báta melletti Furkó-pusztánál a magyar arisztokrácia egyik legelőkelőbb tagját, gróf Károlyi Mihály országgyűlési képviselőt, az Omge népszerű elnökét. Gróf Károlyi Mihály vasárnap reggel barátjával, Pejacsevich Márk gróffal autón a szerém- megyei Nasicra utazott, ahol Pejacsevich grófnak nagykiterjedésü birtoka van. A hatalmas Mercedes-automobilt Károlyi Mihály gróf, aki nemcsak szenvedélyesen űzi az automobilsportot, hanem emellett kitűnő, biztoskezü soffőr is, maga ve zette. Kivülök az autón még Hubecki . soffőr ültj aki az automobil hátsó ülésén foglalt helyet. Nasicrcl a gróf Pécsre ment. ott meglátogatta volt nevelőjét, földinket, Késmárky István dr.-t, a pécsi jogakadémia igazgatóját. Több órahosszat tartózkodott Pécsett, ahoí megnézte a város nevezetességeit, azután pedig elvitte automobilon volt nevelőjét Rácpetrére, ahol jelenleg Fent Ferenc dr. szekszárdi belvárosi apát is időzik. Onnan félöt órakor indult el Bátaszék felé. A gróf kocsija őrült gyorsasággal száguldott Bátaszék felé. A nagy gyorsaság mellett száguldó autón a gróf nem vette észre, hogy Furkó-pusztánál az országúti vízesésnél egy mély buktatóhoz ért az országúton. A gyorsan repülő gépkocsi első kereke ilyenformán belerohant az árokba s ugyanabban a pillanatban az autó orra belefuródott a földbe s a nagy kocsi felborult. A soffőr helyén ülő grófot a felborult kocsi maga alá temette, a soffőr pedig, aki Károlyi gróf balján ült, a nagy lendület következtében kirepült az ülésből és a kocsitól kilenc méternyire elterült a szőlők között. A soffőrnek nem történt semmi baja. Amikor feltápászkodott, a kocsihoz rohant, amely alól gazdája alig hallható hangon segítséget kért. Először megpróbálta kihúzni a kocsi alól súlyosan megsebesült gazdáját, de egyedül nem tudta a munkát elvégezni. Hubecki soffőr erre ész nélkül futni kezdett Furkó-puszta felé és már messziről kiáltozva, fellármázta az aratókat, akiknek segítségével sikerült csak a gépkocsit felemelni és elvinni az országúiról a szinte élettelenül fekvő főurat. A munkások közül többen beszaladtak Báta- székre dr. Kovács Bálint orvosért, aki az első segítséget nyújtotta a grófnak, akit közben Rohr György bátaszéki lakos présházába vittek es ott ágyba fektették, a soffőr ezután a postára ment és táviratot adott fel Budapestre dr. Bagi Antalnak, a gróf titkárának. A sürgönyben ennyi állott: „Bátaszék melletti országúton automobil felfordult, Károlyi Mihály gróf kizuhant. Súlyosan megsebesült. Hubeczky.“ Éjfélkor már autón robogott Bátaszék felé a gróf mostohaanyja, özvegy gróf Károlyi Gyuláné, szül. gróf Pálflfy Geraldin gróf Eszterházy Móriccal és dr. Bradács Emil sebészorvossal, a gróf házi orvosával. Éjjel automobilon Bátaszékre utazott még gróf Pálflfy Miklós, a gróf unokabátyja, majd két órakor automobilon lement gróf Károlyi László, a gróf nagybátyja is, aki magával vitte dr. Bartha Gábor udvari tanácsost, a hires sebész-tanárt és id. dr. Bradács Antalt. Az éj folyamán leutaztak gróf Károlyi József képviselő, a gróf öcscse és gróf Pappenheim Siegfrid, a gróf sógora. Hajnali három óra után egymásután robogtak Szekszárdon, a Főutcán keresztül az autók. A grófot a helyszínen egész éjjel Kovács Bálint dr. és neje nagy önfeláldozással ápoltak. Károlyi Mihály gróf bordatörést szenvedett. Állapota, noha súlyosnak mondható is, mégis megnyugtató, amennyiben láza nincsen, de egyébként a bordatörés nagy fájdalmat okoz neki. Délután négy órakor ért Bátaszékre a külön vonat és félhatkor indult el a grófot Szekszárd—Sárbogárdon át Bartha tanár és a gróf barátai kíséretében Budapestre vivő külön vonat, amelyhez a mentőkocsin kivül két kocsi volt csatolva. Jubiláló kamara. A pécsi kereskedelmi- és iparkamara folyó hó 2-án tartotta — alapításának 30-ik évfordulóján jubiláris közgyűlését Kindl József elnöklete alatt. Az évforduló emlékére a kamara 4 darab, egyenként 100 koronás alapítványt tett és pedig egyet a pécsi felsőkereskedelmi, egyet a kaposvári felsőkereskedelmi iskola, egyet a pécsi kath. legényegylet tanonc otthona és egyet a tolnai selyemfonoda munkás-otthona javára. A kamara érdemes titkára: Záray Károly dr. tiszteletére, aki a kamarai titkári teendőket 30 év óta végzi, a kamarai tagok, önkéntes adakozás és gyűjtés utján kétezer koronás ösztöndíj- alapítványt létesítettek, amely célra az akarata ellenére megjubilált titkár külön 500 koronát ajánlt fel. A közgyűlés foglalkozott Tolnavármegye heti és napi piaci szabályrendelet tervezetével és abba felveendőnek határozta azt a rendelkezést, hogy kereskedő, vagy iparos árusító minden vásáron csak egy sátort állíthasson fel, továbbá, hogy hetivásárokon háziipari cikkeken kivül más iparkészitményeket és kereskedelmi árukat csak a helyben lakó iparosok és kereskedők és azon felvidéki házalók árusithassanak, akik a házalást tényleg gyakorolják és állandóan helységről-hely- ségre és házról házra járva, meghatározott eladási hely nélkül árusítanak és csak emellett jelennek meg az utjjikba eső községekben tartott hetivásárokon is. Megemlítjük még, hogy az összes vásárengedélyezések iránti kérelmek elutasittattak. A közgyűlés megbízta az elnökséget, hogy a kamara területén fekvő nagyobb városokban a kisiparosoknak a gópüzemü munka végezhetését lehetővé teendő, a villamos telepekkel és egyes gyárosokkal lépjen az iránt érintkezésbe, hogy hajlandók lennének-e és milyen feltételek mellett saját ipartelepükkel kapcsolatos közmühely telepek felállítására. A jubiláris közgyűlésen Tolnavármegye iparosai és kereskedői közül csupán André István kamarai kültag vett részt és ezt a távolmaradást a többi kamarai tagok részéről legnagyobb mértékben helytelenítenünk kell. -s, A pécsi kereskedelmi és iparkamara közös intézményünk és ez iránt nekünk is érdeklődnünk kell, bármily messze legyen is tőlünk a központ. A kamara közgazdasági életünknek egyik legelsőrangu irányitó tényezője, amelynek belső életében a tolnamegyei kamarai tagoknak ki kell venniök a maguk részét, nemcsak a disz bői, a kamarai tagságból, hanem a munkából is, ellenkező esetben csak magunkra vethetünk, ha a kamara életében Tolnavármegye számításba nem vett ponttá zsugorodik össze. Szeretjük hinni, hogy a jövőben változás fog beállni e téren. Ez irányban a kezdő lépéseket nekünk tolnamegyeieknek kell megtennünk. A kamara jóindulata vármegyénk kereskedelmi és iparos érdekeinek felkarolására biztosítottnak tekinthető.
