Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-05-02 / 35. szám
2 Idii május 2. getni. Olyan gyakorlati intézmények életre hívására törekszik, melyek egyfelől a termelő gazdát a fogyasztóval közvetetlenebb összeköttetésbe hozzák, másfelől pedig a gazdák hitelszükségletét sajátlagos igényeikhez alkalmazkodó hitelezési .módok bevezetésével jobban szolgálják. A kongressus tehát értékesítő szervezetek és mezőgazdasági pénzintézetek létesítésére kíván serkentést adni. Az alakítandó hitelintézet hivatása nem lehet más, mint az, hogy a gazdaságilag és társadalmilag kívánatos birtok típusokat, igy a társas bérletek és középbérletek rendszerét támogassa s alkalmas hitelezési módok bevezetésével elhárítsa a középüzemek boldogulásának és fejlődésének mesterséges akadályait. Evégből a járadékrendszer és különösen az ingójelzáloghitel megvalósítására kell törekednie, mert az ingójelzáloghitel legegyszerűbben oldja meg a gazda személyes hitel kérdését, a szükséges üzleti forgótőkét gyorsan mozgósítja s a vállalkozási készség érvényesülését különösen a középbérleteken hatékonyan elősegíti. Az életbiztosításnak kombinált járadékelv bevezetése pedig az egyedüli lehetőség arra, hogy az eladósodott gazda mint járadékbirtokos nagyobb befektetéssel gazdálkod- hassék a birtokon s azt tehermentesen hagyhassa gyermekeinek. A pénzügyi világban készség mutatkozik oly intézetek alapítására, melyek a gazda hitelszükségletét, tevékenységéhez jobban alkalmazkodó eszközökkel és modernebb alapon kívánják kielégíteni. A szükséges jogi reformok és törvényhozási intézkedések kieszközlése sem ütközetik nehézségekbe, mert úgy a kormány, mint a parlament készséggel fog közreműködni olyan reformmunkálatokban, melyek a középosztály érvényesülésével együtt a mezőgazdaságban működő erők hatékonyságát is fokozzák. Ez a középosztálypolitika nem bizonyos előnyök egyoldalú kisajátításában és kizárólagos kedvezésekben akar érvényesülni, de az egész mezőgazdaságra kedvezően ható intézkedésekkel és ezért minden oldalról támogatásra tarthat számot. Valóban a közvélemény meleg rokonszenvére méltó az a törekvés, mely közérdekű intézmények szervezésével igyekszik segíteni egy erődámnak, amúgy tréfásan, nehogy szomorúnak lásson. — Én csak hűséges szolgád akarok maradni, felséges király uram, — válaszolta ő. Mire én keserűségemet nem tudván visszafojtani, mondtam: — No, Ambrus, akkor alighanem magad maradsz ebben a minőségben. Vagy látod-e, mint sietnék hozzám az én hiv nemeseim ? 1 Mikor lefeküdtem, ott kinn a pihenő tábor valami szomorú nótát dúdolt. Azzal aludtam el. Ercsi, 1526. jul. 24. Az első fecske 1 Báthori András, a nádor öccse, csatlakozott ma hozzánk. A többieknek nem sürgős. Furcsa, az emberek itt elvesztették a szivöket! Vagy az eszöket is ? Péterváradról nem jó híreket küld Tomory. Ha az ország kulcsa elvész, Isten legyen nekünk irgalmas, a kik ennyire nem szeretjük egymást. A hegyek felől ma nehéz szelek mozdulnak. Nem a mi végső romlásunknak a szele ez ? Mi tartson vissza attól, hogy ne ezt higyjem ? Tomory pénzt kér, vagy katonát. Hát van nekem valamim ? Ilyen király vagyok én. Dunaföldvár, 1526. jul. 27. Mai utunkban, Pentelén várt a János vajda követe, Basi György. Nem azt üzente a gazdája, hogy már itt van, hanem kérdezted túl a Tiszáról, hogy mit tegyen, hogy jöjjön-e ? A ki szereti a királyt, az nem alakoskodik, hanem azt mondja: itt vagyok. Szapolyai nem érkezik meg, már látom. Ne is számítson rá az ország; sem más, sem én. János vajda úgy cselekszik, a hogy neki jó. Úgy gondolkozik, mint egy budai szatócs s nem mint az ország főura. Ravasz szemével ő már látja az én utamat a halálba. És még valamit: egy megüresedett királyi széket Budán s már bókol is feléje. János, 'szivemből kívánom, hogy el ne érd ! Majd csak elülnék benne én is. De ha mégis hozzáTOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK teljes és egészséges középosztály kiválását, mert ez a tagozat vezeti legbiztosabban a mezőgazdasági haladást és a nemzeti életet. A túlzsúfolt jogi pálya. A ki közállapotainkat figyelemmel kiséri, megdöbbenve látja, hogy az utolsó évtizedekben indoktalanul tódul a fiatalság a jogi pályára, saját kárára és a köz rovására. A jogi pályák túlzsúfoltságával, évtizedek óta foglalkozik egész jogászi közvéleményünk, a napilapok, a szaksajtó, a kormány, szóval mindenki, kinek szivén fekszik az ország kulturális fejlődése. A budapesti ügyvédi kamara, mint igazságügyi kérdésékben szakközeg, a törvény rendeleténél fogva hivatva van korszerű reformok életbelépése iránt véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni. Ezen kötelezettségéből kifolyólag fordul a vallás és közoktatási miniszterhez és kéri, hogy a főigazgatók és az igazgatók utján az Összes gimnáziumokban és reáliskolákban felvilágosittassanak az érettségi vizsga előtt álló tanulók, hogy saját jól felfogott érdekükben ne lepjék el oly mértékben a jogi pályát, mint a hogy ezt eddigelé tették. Okfejtések helyett beszélnek az utolsó 10 évnek statisztikai adatai. Az ügyédek száma: 1899-ben , >■■'. . . 4744 1909-ben . . . 6404 Az ügyvédjelölteké : 1899-ben . , . . 1929 1909-ben..................4910 Az utolsó 10 évben tehát 35%-kal nőtt az ügyvédek száma és 155°/0-kal az ügyvédjelölteké. Ugyanazon 10 év alatt biró és ügyész volt: 1899-ben .... 2872 1909-ben . . . . 2915 Bírósági és ügyészségi fogalmazó-személyzet (joggyakoronk, aljegyző, jegyző) : 1899-ben . . . . 1348 1909-ben .... 1375 A bírák és bírói alkalmazottak száma tehát az utolsó 10 évben nem egészen 2#/o-kal nőtt. Ebből önként következik, hogy a jogi pályákra tódulok legnagyobb része kénytelen az ügyvédi pályára lépni, illetve azon maradni. Hangsúlyozandó, hogy a jog végzettség elérése mindig nehezebbé tétetik. Már most szükségesnek látták a ma fennálló két alapvizsga mellé a 6. félév végére, illetve a 7. félév kezdetére beállítani a 3-ik alapvizsgát, a jogi tételes tárgyakból. A ma fennálló három évi joggyakorlati időt öt évre fogják meghosszabbítani a közel jövőben, még pedig akként, hogy ezen öt év közül két év az ügyvédi vizsga letétele utánra esik. E szerint az ügyvédi oklevél elnyerése után is a fiatal ügyvéd nem nyithat azonnal jutsz, önző szivedért nem áld meg az Isten soha. A mi ebül jön, ebül is vész. Neked csupán két nagy kezed volt, a mivel kapari- tottál mindig, de soha sem segítettél. János, a nagysághoz más is kell! Paks, 1526. augusztus 4. Pétervátad már elveszett, a török tehát megnyitotta az ország főkapuját. Elhullanak: Újlak, Erdőd, Vukovár. Tomory megint segítséget kér, én mit tegyek mást: körülhordatom az országban a véres kardot és küldöm a futárokat, — szintén segítségért. Az urak alusznak, vagy megsiketültek. Mintha az ő életükről nem volna szó, csupán az enyémről! Még mindig nem vagyunk többen négyezernél. A hatvani gyűlésre tizennégyezeren jöttek el szónokolni. Most nagy szükség volna rájuk. De csatára kelni, úgy látszik, nehezebb, mint beszélni. Este van, szép holdas nyári este. Én szomorú sorsomra gondolok és Máriára, a ki olyan szép és kedves, mint ez a holdas est. Lerogyok az ágyam elé, meztelen térdemre és imádkozom ... Jó Istenem, gondolsz-e a királyokra is ?! Azokra is, a kik kicsinyek és szerencsétlenek 1 ? Tolna, 1526. augusztus 9. Borzongató, riasztó híreket hoznak a törökről. Szulejmán : emberevő, Ibrahim, a nagyvezér : seregfaló. A mi kisded hadunk reggelire sem lesz elég nekik. Azt mondják, már Eszéken vannak. Itt Tolnán pedig, a hová budai parancsom szerint már egy hónappal ezelőtt egybe kellett volna gyűlnie a hadaknak, mondom, itt még tegnapelőtt nem találtam senkit. Már azt gondoltam, hogy összeesküdtek ellenem. Királyi parancs, véres kard, személyes könyörgéseim, leveleim, a pogánynak tengernyi hada; mind kevés, hogy az országért lóra üljenek. Mindent megadtam nekik, amit kértek; külön törvényeket hozattak velem a főurak és irodát, de kénytelen még két évig, vagy bíróságnál, vagy ügyvédnél gyakornokoskodni. — Ezenfelül nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a tudori fok elérésétől fogva veszi kezdetét a joggyakorlati idő, mert sok oldalról követelik a reform ily irányú keresztülvitelét. Bizonyosra vehető az is, hogy mihamar egy- ségesittetni fog a bírák és ügyvédek kvalifikációja, minek az lesz a szükségszerű következménye, hogy lényegesen meg lesz nehezítve a bírói pályára való lépés is, mert a birójelöltek- től is meg fogják kívánni a tudori fokot és az ügyvédi vizsga letételét Egyrészt tehát minden oldalról neheziteni akarják a jogi pályára való lépés előfeltételeit, másrészt az ügyvédi kereset folyton csökkenőben van, ami okszerű következménye annak, hogy a jogállapotok ma nálunk már sokkal konszolidáltabbak, mint voltak évtizedekkel ezelőtt. A magyar fiatalság ne tóduljon csupán a jogi pályára, hanem szentelje erejét a gyakorlati jellegű technikus pályának is. E tekintetben a statisztika igen szomorú képet tüntet fel. Az 1906/07. tanévben a jogi főiskolákon 6135, a technikai főiskolákon csak 1300 hallgató volt beírva. Sokkal jobb az arány más országokban. Ausztriában ugyanazon időben a jogi főiskolákon 10.490, a technikai főiskolákon pedig 9434 hallgató volt. Ha ez a szaporulat a jogi pályán továbbra is igy tart, a legközelebbi jövőben az ügyvédi karnak lehetetlen lesz megélnie és kötelességét a jogszolgáltatás és a társadalom terén teljesítenie. Budapest, 1911. április 9. A budapesti ügyvédi kamara: Dr. Szlvák Imre Dr. Pap József elnök. titkár. VÁRMEGYE. — Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését e hó 10-én tartja meg. HÍREK. — Vasutasok előléptetése. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter már beváltotta a vasutasoknak tett ígéretét, amennyiben a múlt héten már megjelent egy hivatalos füzet, amely közli a májusi előléptetéseket. Nemcsak azok léptek elő, akiknek a várakozási idejük lejárt, hanem sokan olyanok is, akiket az üzletvezetőségek terjesztettek elő kizárólag szolgálati érdemeik elismeréséül. Az altisztek és szolgák is oly nagy számban részesültek előléptetésben, hogy az az előző évek számarányát jóval felülmúlja. ismét külön engedményeket tettem a nemes uraknak Hatvanban. Most a törvényre mutatnak , . . Mintha csak nekem ajtót mutatnának: »Eredj, király, végezd el a dolgot magad! Bennünket a törvény nem kötelez « Adassák azonban hála a menynyei Urnák, jöttek már néhányan. Úgy dobogott a szivem az örömtől, mikor a püspök ur Várady Pál egri hadait megláttam, mikor nyomában a Perényi Ferencz hada bukott föl a porfelhőből. Ez a Perényi mégis csak hálás pap, nem felejti el, hogy már nyolc, éves korában lett Várad püspöke. Itt van már a János vajda öccse is, György, szepesi gróf, lovas- és gyalogsereggel, ő szentsége, a pápa ur segitő hadait Ciprusi Hannából hozta); a megyék lovasbandériumai szintén gyülekeznek. Azt mondják az érkezők, jönnek még mások is. A jó Isten hallgassa meg további könyörgésemet is 1 Igen aggodalmaskodtam. Egy hónap alatt húsz esztendővel öregedtem. A hajam egészen fehér és az arcom igen sápadt. Alig alszom, alig eszem valamit. A királyné meg se ismer, mire viszontlát. Ha ugyan még lesz — viszontlátásunk 1 Báta, 1526. augusztus 17. Ma itten szent misét hallgattam, meggyóntam és magamhoz vevém az Urnák szent testét. Meghagytam, hogy az egész táborban hasonlóan ájtatoskodjanak. Fájdalommal tapasztalom, hogy a királyi táborban nagy a marakodó kedv. Jelenlétemben is összetűznek és szinte egymásra törnek. Senkit, de senkit nein tisztelnek, mert mindenki csak magát szereti. Én alázatosabb vagyok a legkisebb emberemnél is, holott én volnék a király. Ha visszatérek a harcból, papjaimnak meghagyom, hogy a lelkeket jobban pallérozzák, mint eddig. Ma különben azt is észrevettem, hogy a
