Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-06-05 / 45. szám
TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK UH junius 6. mezőgazdasági munkás- és cselédsegélypénztár fennáll. — És az idő bő anyagot szolgáltatott arra, hogy milyen irányban kívánatos és lehetséges a gazdasági munkások és cselédek biztosítására szolgáló intézményünket fokozatosan és a munkásságra nézve minden nagyobb áldozat nélkül tovább fejleszteni. Az eddigi önkéntes biztosításnak két főakadálya volt, az egyik az, hogy ebbe a biztosításba az eddigi törvény szabályai szerint csak olyan mezőgazdasági munkást és cselédet lehetett felvenni, aki még nem töltötte be a harmincötödik életévét. Már pedig az nyilvánvaló dolog, hogy a fiatalember nem gondol az öregségre, a halál pedig a legritkább esetben jut eszébe. Ezért kell tehát arra gondolni, hogy a nyugdíjbiztosítást az öregebbek előtt is meg kell nyitni, valamint azzal a szemponttal is szakítani kellett, hogy a nyugdíj egyformán legyen megállapítva, akár hosszabb vagy rövidebb ideig is volt tag a biztosított munkás. Ezzel aztán azt is el lehet érni, hogy a fiatalok kedvet kapnak a biztosításra, mert érdekükben lesz, hogy az öregebbek példáját kövessék. A mezőgazdasági munkás- és cselédpénztár a mai szabályok alapján már azért sem tudott felvirágozni, mert a rokkantság megállapítása körül nagy bizonytalanságok voltak, ami nagyon megnehezítette a működést és nagy mértékben megvonta a pénztártól a bizalmat. Az ezzel járó kellemetlenségeket a javaslat most kiküszöböli, amennyiben a rokkantsági biztosítást az aggkori ellátással hozza kapcsolatba, kimondja a javaslat azt, hogy a biztosított 65 éves korában akár tud dolgozni, akár nem, a maga nyugdiját okvetlen megkapja. A javaslat rendelkezése szerint a nyugdij- csoportnák tagja lehet nemre és korra való tekintet nélkül, minden 14. életévét betöltött egyén, aki főkeresetképen gazdasági munkával foglalkozik. A tagok felvételi dija egy korona, a tagsági dij pedig tiz korona. A biztosított 10 évi tagság után nemcsak igazolt rokkantság esetére, hanem 65. életév betöltésére is biztosittatik a nyugdíj. A tagsági évek számával a nyugdij emelkedik és annak maximuma 40 évi tagság után évi 240 koronában, minimuma pedig, melyet a tag 10 évi tagság után érhet el, évi 60 koronában van megállapítva. A tag elhalálozása esetén a családja részére végkielégítésül a tagot tagsági éve szerint megillető nyugdij egy évi összege, 10 évi tagsági időn belül pedig a befizetett tagsági dijak fele illeti meg. Fontos a javaslat ama rendelkezése, hogyha az illető 2 évi tagsági idő után 14 éven aluli gyermek hátrahagyásával hal meg, az egyszersmindenkorra szóló segély 100 koronánál kevesebb nem lehet. Ha pedig az illető háztartás vagy gyermek hátrahagyása nélkül hal meg, temetési költség címén 50 korona lesz folyósítva. Ezek azok a főbb rendelkezések, amelyeket a Jmezőgazdasági munkás- és cselédbiztositás reformja magában foglal. — Mikor a magyar gazdaközönség a reform életbeléptetését kívánta, önkéntesen vállalt el újabb szociális terheket azért, hogy a mezőgazdasági munkások és cselédek sorsát lehetőleg biztositsa és ezzel az alsóbbak iránti kötelességének olyan mértékben eleget tett, mint Németországon kívül egyetlen más állam sem.___________________________ dr. Horváth Jenő pártelnök s a több ezernyi hallgatóság éljenzése között megnyitotta a nép- gyülést, rövid visszapillantást vetve az egy év előtt lefolyt választásra, melyből gróf Batthyány Tivadar került ki győztesen. Most, midőn már a választási hullámok lecsendesültek, az egész lakosság országos képviselőjét üdvözli Szek- szárdon és felkéri beszámolójának megtartására. Ekkor Batthyány Tivadar gróf éljenzések közt foglalja el a szószéket, köszöni a nagyközönség megjelenését és megkezdte másfél óráig tartó beszédjét. Legelőször is szigorú bírálat alá vette a jelenlegi kormány összes működését. Fejtegetése úgy látszik nem akart éles, husbametS2Ő lenni, de azért csípős, elég vagdalkozó, igy hozzá tehetjük mindjárt sok helyütt egyoldalú, sőt itt-ott igazságtalan volt. N^m lehet ugyanis erre a kormányra olyan mereven kimondani, hogy semmit se tett, amikor békés rendet, konszolidált állapotokat teremtett’. Egyébként beszélt még a gazdasági önállóságról, amelynek hive, az uj véderőjavaslatról s a kétéves katonai szolgálatot nem tartja kellő rekompenzációnak a nemzetre rótt tenger sok áldozatért. A Duna, Tisza, Sió, Maros szabályozása nem kerülne többe, mint 200 millióba s a véderő fejlesztése egy évben 150 millió koronát visz el. Síkra szállt az uj adóemelések ellen s a nép szája izéhez mérten, tetszetős szavakban kelt ki az uj földadók beosztása, a kereseti adók felemelése, a gyufa monopólium, a petróleum megadóztatása, a vasúti díjszabás felemelése ellen. Kilátásba helyezte a legelkeseredettebb harcot a véderőreform ellen, remélve az ellenzéki pártok együtt működését. Végül hosszasabban beszélt az általános választó jogról s bejelentette a népjogokért való küzdelmet minden törvényes eszközzel. Áttér a helyi vonatkozású dolgokra, biztosítva a kerület minden polgárát arról, hogy bármily ügyes-bajos dologban, kivéve trafik, italmérési és bírósági ügyeket, nála kérése meghallgatást nyer és tőle telhetőleg mindent megtesz kérelmük teljesítése érdekében. Rámutat elsősorban vasúti mizériánkra. Szükségesnek tartja beszámolni arról, hogy ő is, valamint a vármegyebeli munkapárti képviselők és a vármegye vezető urai eljárt abban az irányban, hogy a személyforgalom kedvezőbb elintézést nyerjen. Megemlíti különösen a Budapest—Sárbogárd— Szekszárd—Bátaszéken át Boszniába vezető elsőrangú vonat beázásának nagy horderejét, aminek létesítése érdekéin a legmesszebb menő munkától és agitációtól sem riad vissza. Hangsúlyozza a viziutak fontosságát. Beszél a Sió hajózhatóvá tétele ügyében megindult mozgalomról, mellyel kapcsolatosan jelentheti, hogy fáradozásaikat siker koronázta, amenyiben az államháztartás jövő évi költségvetésében a ^IlÁ b\ O ÍA<7^ofÁlTn 1-‘--->-------- —^ Gr óf Batthyány Tivadar beszámolója. A szekszárdi kerület orszgy. képviselője, gróf Batthyány Tivadar a vasárnap délelőtti gyorsvonattal Szakály—Hőgyész állomáson keresztül,’ahol dr. Szentkirályi Mihály polgár- mester üdvözölte, a város négyes diszfogatán Hőgyészre érkezett, ahol gróf Apponyi Géza vbt. tanácsos, főispánnál látogatást tett.. Innen Szekszárdra hajtattak. Ebéden dr. Fent Ferenc apát-plébánosnál volt. Délután négy óra előtt a Béla-téren volt a beszámoló, a pódiumon megjelent V .1 ~~~o ------------ ~ Si ó hajózhatóvá tételének kiadásaira már nagyobb összeg fog felvétetni. Megemlíti, hogy a földmivelésügyi miniszter borközraktárak felállítását vette tervbe. A jövő évben kettőt állítanak fel az országban, amelyekből az egyiket ő Szekszárdra kérte létesíteni. Bírja a miniszter Ígéretét erre vonatkozólag, de ha nem Ígérte volna is meg, azt szorgalmazni elemi kötelességének tartja. Ezután beszélt a Séd patak által okozott károkról. Örömmel számol be arról az eredményről, amit e tárgyban is elérnie sikerült. Ugyanis már dolgoznak a patak szabályozásának tervezetén, költségvetésén. Oly nagy összegről van itt szó, mit sem az érdekeltek, sem pedig a város fedezni képes nem lenne. A miniszter megígérte, hogy nagyobb államsegéllyel fog a városnak segítségére lenni ennek keresztülvitele érdekében. Végül indítványozza, hogy a népgyülésből kifolyólag írjon fel a pártvezetőség a kormányhoz és a vasutigazgatósághoz, hogy létesítsenek tisztességes, a közérdeknek megfejelő vasúti összeköttetést Szekszárdról Budapest felé és más irányban. Az indítványt a népgyülés lekesen magáévá teszi, Batthyány Tivadart pedig zajosan megtapsolja. Ekkor özv. Diczenty Ernőné a szekszárdi hölgyek nevében gyönyörű hímzésű szalaggal díszített rózsacsokrot nyújtott át a képviselőnek. Ezután dr. Zsigmondi Ferenc ügyvéd, pártjegyző állott fel szólásra és a nép- gyüjés által elfogadott következő határozati javaslatot terjesztette elő: »A szekszárdi kerület függetlenségi és 48-as pártja mai gyűléséből kifolyólag őszinte meleg köszönetét mond szeretett képviselőjének, gróf Batthyány Tivadarnak beszámolója megtartásáért és határozatilag kimondja azt, hogy az abban kifejtett elveket teljes mértékükben magáévá teszi; az országgyűlésen kifejtett működését helyesli és azért őt a legteljesebb bizalmáról biztosítja.« Erre a népgyülés lelkes hangulatban véget ért. Ezután Batthyány Tivadar gróf a pártvezetőséggel és kíséretével Sióagárdra hajtatott. Itt Szűcs József biró, Romlási István pártelnök és később Szabó Dezső plébános üdvözölte meleg szavakban. A község határán soktagu bandérium kisérte be a menetet a községbe, ahol a képviselő hasonló tartalmú politikai beszédet tartott, mintSzekszárdon, kiemelve különösen a Sió hajózhatóvá tételét és az állami birtokok parcellázásával a nép földhöz jutásának szükségességét. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a Polgári Olvasókörben társasvacsora volt. Szekszárdra az éjjeli órákban tértek vissza. Batthyány Tivadar gróf Adler Nép. Jánosnál volt megszállva. Hétfőn a fél 9 órai vonattal Batthyány a pártvezetőségtől kisérve, Decsre ment. A vasútállomásnál Kutnyánszky István decsi kántortanitó üdvözölte a képviselőt meleg szavakkal, ki dr. Morvát Jenő pártelnökkel a felvirágozott kocsin helyet foglalva, 40 tagú bandériumtól, cigányzenétől és sok néptől követve a községházához hajtatott. Itt az elöljáróság élén Rommandinger Kálmán főjegyző fogadta Batthyányt szép szavak kíséretében. A képviselő Bús Lajos református lelkésznél, a főjegyzőnél és a bírónál tett látogatás után templomba ment, majd pedig 11 órakor a községháza udvarán tartotta meg nagyszámú hallgatóság előtt beszámoló beszédet. Elsősorban is kéri a község lakosságát, hogy a választási küzdelmeket felejtsék el és egyesült erővel munkálkodjanak a község és haza javára. Majd hosszasan beszélt az uj véderőreform és az ezzel járó adóreformról. Meg* említi azokat az áldatlan felekezeti torzsalkodásokat, melyek a képviselőházban napirenden vannak. Batthyány Tivadar kijelenti, hogy ő ebben a harcban nem vesz részt, mert a békességnek, a .felekezeti türelmességnek a hive, aki mindenkinek a vallását és vallási meggyőződését tiszteletben tartja. Felkéri a község vezetőségét arra nézve, hogy őt tájékoztassa a község érdekeit érintő szükségletekről, kívánalmakról, hogy megtehesse a szükséges lépéseket, mert ez neki, mint országgyűlési képviselőnek kötelessége. Végül köszönetét mondva a szép fogadtatásért, befejezte másfélórás beszámolóját. Ekkor Balázs István kérte a nép nevében a képviselőre az Isten áldását s végül Baján Lajos ottani pártelnök bizalmi indítványát fogadta el a népgyülés, mire a község lakossága rendben szétoszlott. A polgárság egy része a Polgári Olvasókörbe ment közös ebédre, ahol több szép pohárköszöntő hangzott el. Szép látvány volt a decsi menyecskék kül- döttsége, amely 2 darab selyemhimzésü, gyönyörű kivitelű sárközi varrottas asztalfutót nyújtott át Batthyány Tivadarnak, ki azt szép szavakban köszönte meg. Az ünnepelt képviselő bandériumtól, cigányzenétől és sok néptől kisérve a 4 órai vonathoz hajtatott és Szekszárdon keresztül Budapestre utazott. A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadó" hivatalhoz mielőbb beküldeni. jí n A J.a Tisztelettel tudatom, hogy Julius havában úri és női divatáru-üzletemet a W CneSlIESi Hitelbank Széchenyl-atcai uionan fitalakított üzlethelyiségébe m helyezem át és hogy az átköltözésig árukészletemet leszállított olcsó árban árusítom. fj| ritka alkalom kínálkozik jó minőségű és divatos szükségleti cikkeket olcsó áron beszerezni. SS ^ Mindenkinek Teljes tisztelettel Seiner Lípőf Szekszárdon. [H| Eegjobb készítésű mindennemti cipők. — Divatos női és férfi ruhakelmék. — Női és férfi fehérnemü-vászonáruk. ’ ------------ßi isnSeii E
