Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-10-09 / 81. szám
1911. október 9. Hát biz ezt nem lehet a nemes szarvas- bögéshez hasonlítani, de azért egy szép dámvadlapát sem megvetendő trófea ! Azért tehát azonnal otthagyom a leshelyet s óvatosan, hogy útközben valamit fel ne zavarjak, haladok a hegynek. Úgy látszik egy cél felé tartunk az előbbi három dámvadtehénnel, mert utolérem őket, persze mikor megugornak, messze el is hagynak. Hanem nyilván őket is a »krrr krrr-krrrú« hang vonzza. Mikor jó mászással felérek a Barkócás- hegy tetejére, a nap vérvörös, nagy - orongja akkor emelkedik a Tuskós fölé s annak gerincén, épen a vörös korong közepén, mint egy vasszobor, erős fekete dámvadlapátos áll s magasan tartott fejjel nyugodtan néz felém. Felejthetetlen kép, melyben sokáig gyönyörködöm ! Mig csak a lapátos meg nem unja a pózt s újra kellemes szórakozása után lát. Van benne módja, egész csapat tehén van mellette, mindenféle szinü. Légvonalban nincs is olyan messze a társaság, de azért nagyot kell kerülnöm, hogy megközelítsem őket. A bika időközönkint hallható bőgése megnyugtat, hogy egy helyben vannak. Meglehetős jó utón hamarosan a bőgő- helyül választott tisztás közelébe jutok. De még vagy ötven lépés széles,..fiatal, sürü tölgyes állja utamat. Minden lépés után megállók, nem hallotta-e meg a zörgést a vad, de úgy látszik, mással vannak elfoglalva. Végre elérem a tisztást és kilépek a szabadba. Kopár hely, melyen egy pár csenevész lekete fenyő tengődik, mig az' agancs tönkre nem teszi őket. A párás hajnali levegőt balzsamossá teszi a fenyőillat s láthatatlan, elkésett virágok szaga. A tisztást középen egy vadkörtebokor és néhány galagonyacserje választja ketté s azon túl hallom a most már hallható lapátos agancs csapkodását. Tíz perc beletelik mig elérek a húsz lépésre ievő vadkörtefáig. De végre ott vagyok, lassan kiegyenesedem s átkémielek a túlsó oldalra. Két tehén legel ott, illetve szórakozottan, fejüket fel-felkapva csipegetnek a száraz, letiport fűből. A bikát nem látom, de folytonos csapkodást, törést hallok. Egy lépést teszek feljebb, az egyik tehén is mozdul s akkor megpillantom a keresettet: Egy borókabokrót ver lapátjaival. Hatalmas lapátjaival! Mély lélekzetet.veszek, hogy a torkomban kopogó szívdobogásom szűnjék, letérdelek és célozok. De ugyanakkor a másik tehén elébe áll a bikának. Egy másodperc az egész, legalább megnyugodtam egy kissé s mikor szól a lövés, az az érzésem, hogy talált. Rohanok a lövés helyére, de ott nincs semmi, még csak vér sem. Csak a mély, éles nyom látszik, a mint visszadobta magát a sűrűbe . . . Négykézláb mászom á mély, vizes fűben a csapás irányában. Öt lépés távolságban végre egy vércsepp, azután kettő, három. Itt a csapás egy papsipkabokor lehullott, vérvörös levelein vezet át, nem látszik meg a vér, de a csapást is összetiporták a tehenek. Visszatérek az első csepphez, azt izgatottságomban nem találom, megkeveredtem. De mivel határozott, kitiprott váltó felé visz a csapás, mindazon szaladok s csakhamar egész kis vértócsa jelzi, hogy a lövés jó volt. A bika itt el is vált a tehenektől. Most már könnyű a nyomozás, más csapás nincs s minden lépésre bőven van vér. Szegény pára már csak vonszolta magát s a mint az első akadály elé került, el is esett. Egy vízmosásban ott fekszik a szép koromfekete állat, lapátjai, melyek még az inunt oly büszkén meredtek égnek a nap korongja előtt, elfordulva dőlnek a nyirkos földnek. Letépek egy cserfagallyat, bevérezem . a halálthozó lapockaseben és a kalapom mellé tűzöm. Aztán megpróbálom, kikeveredni a sűrűből, itt-ott papírdarabokat hullatva el, hogy könnyebben rátaláljak szép zsákmányomra. Odalent a másik völgyben egy másik lapátos bőg. »Krrrö, krrro, krrro« hívja magához a megözvegyült teheneket. S azok bizonyára mennek. De mit is csináljanak ?! -— Mikor aztán végre ott fekszik a bika az ut mellett a zöld gyepen, melyen aranysárga, kerek hársfalevelek hevernek, mint a kártyaasztal zöld posztójára JTOLN , VARMEGYE és a KÖZÉRDEK szórt aranypénzek, ilyen halom aranyért nem adnám azt az érzést, a mi keblemet dagasztja, a tarka őszi erdő friss levegőjében, egy szép lövés tudatában ! IRODALOM. — A Nyugat. Három rendkívül érdekes speciális számot hoz már a közeljövőben a Nyugat. És pedig egy tanügyi számot, mely a magyarságot érdeklő aktuális pedagógiai kérdéseket öleli fel, friss eleven kritikáját adva a magyar tanügy mai állapotának ; egy lyrai számot, mely a modern magyar lyrával foglalkozik behatóan és egy külföldi számot, mely a külföldi essay-irók és kritikusok dolgozatait hozza. A magyar szépptóza, különösen pedig a magyar regényirodalom uj fellendülése is várható a Nyugat törekvéseinek megvalósulásától. Még ősszel megkezdi a Nyugat Biró L. jós Az isten leventéje cimü regényét, melyet a kiváló elbeszélő nagy szeretettel és ambícióval irt a Nyugat olvasóközönségének. Azután sorra jönnek Ambrus Zoltán egy nagyszabású társadalmi regénye, Lengyel Menyhért lyrai regénye Kesznyéten Mátyás iratai, Ady Endre A vér városa, Szép Ernő regénye a variéték világából, Laczkó Géza történeti regénye, Jób Dániel, Kaffka Margit, Móricz Zsigmond, Színi Gyula, Szomory Dezső és Tóth Wanda regényei. A Nyugat minden száma verseket hoz Ady Endrétől, történeti tanulmányt Halász Imrétől, társadalmi és politikai cikkeket Ignotustói. A Nyugat minden száma a Disputa cimü uj rovatában glosszálja az aktuális irodalmi és társadalmi eseményeket. A Nyugat legközelebbi számai cikkrke. hoznak Ady Endrétől (Oktatás türelemre), Babits Mihálytól (Filozófiai tanulmányok), Elek Artúrtól (Fogazzaro), Fenyő Miksától (Úti naplómból1, Hatvány Lajostól (Gerhardt Hauptmann, A jelen értéke), Ignotustói (A Nyugat nyelvéről), Lengyel Gézától (A Halászbástya építője), Móricz Zsigmondtól (Tukididesz beszédei), Schőpflin Aladártól (Lyrai költészetünk), Szabó Dezső (Verlaine ; M Alarmé). — A Nyugat minden száma verseket, novellákat, cikkeket hoz rendes munkatársaitól. A Nyugat, mely a múlt évad folyamán Csokonai karnyónéjának felújításával a Vig- szinbázban jelentékeny színpadi sikert ért el, ez évben is megismétli szinielőadásait. Színre kerülnek: Babits Mihály, A vihar. Dráma Lengyel Menyhért. A nagy fejedelem. Színmű. Négy magyar egyfelvonásos. Wedekind, Erdgeist. Egy Moliére-darab és újra a Karnyóné. Az előadásokát a Nyugat egy-egy főmunkatársának conféren'ce-a vezeti be. Mindezekre az előadásokra a Ny ogat előfizetői rendkívül. ked\ ezményes’ árón kapnak jegyeket, mig a nem előfizetők csak rendes vagy f-lemelt helyáron. A szinielőadásokat — amennyiben ez technikailag lehetséges — vidéki városokban is megismétli a Nyugat. Ugyancsak Budapesteu és vidéken folytatja Nyugat felolvasásainak sikeres sorozatát. E felolvasásokat a Nyugat előfizetői ingyen illetőleg kedvezményes áron látogathatják. A. »Vasárnapi Újság« október 8 iki száma a hét legnagyobb eseményéről, a tripoliszi háborúról s annak színhelyéről közöl nagymennyiségű szén és érdekes képet gróf Vay Péter személyes tapasztalatokon alapuló cikkével. — A többi képek tárgyai: Jókai ereklye-tárgyai, melyeket az állam megvásárolt, képek a Nemzeti Szinház újdonságáról, képek a budapesti közönség kedvenc nyaralóhelyeiről, Kim- nach László művészi hagyatékából, a Liberté francia hadihajó katasztrófájáról stb. Szépirodalmi olvasmányok: Kaffka Margit regénye, Czóbel Minka és Kárpáti Aurél versei, Szebenyei József novellája, Atherton angol regénye. Egyéb közlemények: ismertetés Görgei tábornok most magyarul megjelent könyvéről, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A »Vasárnapi Újság» előfizetési ára negyedévre öt korona, a Világ-krŐnikával együtt hat kor. Megrendelhető a Vasárnapi Újság kiadóhivatalában (Budapest, Egyetem-utca 4.) Ugyanitt megrendelhető a «Képes Néplap», a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. 5 — Grazia Deledda magyarul. A mai olasz regény egyik legkitűnőbb művelőjét, Graz:a Deleddát eddigelé kevéssé ismeri a magyar közönség, holott egyike a modern európai irodalom legérdekesebb jelenségeinek. Szardínia sziklás vidékéről való s a képzelete is szülőföldjéből táplálkozik. Legszebb müveit a szardíniái nép külső és belső szenvedéseiről iija. írónőnél szokatlan megragadó erő, a rajznak és előadásnak egészséges realitása alakjainak és történeteinek színes meg- elevenitése jellemzi azt a hosszabb novelláját is, melyet most Bállá Ignácz gondos, hü és színes fordításában Radó' Antal kitünően szerkesztett vállalata, a Magyar Könyvtár adott ki. A magyar o.vasó egy első rendű írói tehetséggel ismerkedik meg ebből a füzetből, mely Grazia Deledda egyik legjellemzőbb müvét adja. A füzet a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég kiadásában jelent meg. Ára 30 fillér. — Schiller »Harangc-ja. Schiller nagyszerű költe ményét, a német lira egyik legfenségesebb remekművét, A harang-ot lefordítani régi ambíciója műfordítóinknak. Most a Magyar Könyvtár, Radó Antal minden magyar házban jól -ismert és kedvelt vállalata, uj fordításban adta ki a Harang-ot. A fordítás a magyar verstechnika egyik legkiválóbb művészének, Kozma Andornak munkája s valóban szinte egy színvonalra emelkedik magával az eredetivel. Amit a magyar irodalmi nyelv mai eszközeivel vissza lehet adni a német költeményből, abból nem ejt el semmit sem a tartalom, sem a forma dolgában. A füzet a Magyar Könyvtár kiadójánál a Lampel R. (Wodiaper F. és fiai) cégnél jelent meg; ára 30 fillér. — Solnes építőmester. Radó Antal kitűnő népszerű vállalata, a »Magyar Könyvtár«, sorra adja ki irodaim becsű fordításokban Ibsen müveit. A régebben megjelent lor- ditásokhoz csak nemrég járult A vadkacsa, most pedig a nagy norvég költő legmélyebb szimbolizmusu és megragadó drámai hatású müve, a Solnes építőmester jelent meg a vállalatban. A darabot Ábrányi Emil fordította azzal a művészi biztonsággal és a nyelvnek azzal a minden árnyalatot visszaadni tudó gazdag hajlékonyságával, mely Ábrányinak, a magyar műfordítás egyik fő mesterének sajátsága. Irodalmunknak nagy nyereségére szolgálnak ezek az Ibsen-forditások, mert a vállalat népszerűsége révén szétviszik a modern dráma nagy reformáiójának müveit a közönség legszélesebb köreibe és pedig az irodalmi szempontoknak mindenben megfelelő fordításokban. A Solnes építőmester a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég kiadásában jelent meg, mint a Magyar Könyvtár kettős füzete. Ára 60 fillér. KÖZGAZDASÁG. — A burgonya eltartása. Tömérdek kárt szenvednek a kisháztartások a burgonya időelőtti elrothadása és kicsirázása miatt. Az el- rothadást meg lehet akadályozni, ha egy ládába egy tenyérnyi szénsalakot teszünk és erre rakjuk a burgonyát. A belőle kipárolgó kén megmenti a burgonyát az elromlástól annál biztosabban, minél szellősebb, de fagymentes helyen áll a láda. A csírázás úgy zárható ki, hogy a krumpliszsákot csak félig töltjük meg, de úgy kötjük be, mintha tele volna. A pincébe téglára tett deszkákból /tét araszos magas polcot csinálunk és a zsákokat ezekre állítjuk. De minden héten legalább kétszer megváltoztatjuk a zsák helyzetét, olyanformán, hogy a krümplit minden forgatáskor átrázzuk a zsák ellenkező végébe. Minthogy a csírázás megindulása bizonyos nyugalmat feltételez es ezt az ilyen kezelés kizárja. Ily módon a burgonya üde állapotban éri meg a tavaszt. Oda § Okt. 31-ig febr. 15-től. Sfimosúrd—Szekszfird—Bútoszéh. 1911 október 1-től. Vissza Nov. 1-től febr, 14-ig. Szv. 4002 I—III. Szv. 4002a I—III. Szv. ITvszszI Szv. 4004 ; 4064 4006 i-iir. 11—in. 1 i€hi. 217 Szv.' ] 4001 I I —III. 1 Szv. 1 4001a I.—III.I Szv. (Tvszsz 4003 4063 I.—III. 11.—III. Szv. 4005 I— III. 4065 102! . m 7OO I g25 j 255 1 ind. Budapest keleti p. u. (214) érk. 8o° 935 140| 82! 9L 322 322 . 342 3 Sül S 421 N * S 430 ho 3x4450 3x422 522 - 576 522 512 .52! 6°? 613-623 713 957 4!2 447 445 X 422 I 51! I 511 2x522 § 002 |x610 : 620 •Q) & 635 049 65 705 714 726 736 8 5 957 1210j 1231 1232| 125u| m m 504 522 523 536 9°o 9.8 m 930 Q44 1023 xlO31 1043j 220| 622 xlO52 x230 x62! 1102| 245l 722 552 622 204 x652 ll17 1131| 1201 1211 1221 1234 1246 428 413 317 334 415 426 439 453 506 722 *907 724 740 757 821 8iZ 822 82! §1022 md. Sárbogárd (3, 214) érk. ind. Retszilas (214) . . . . Gzecze ............... . . . Va jta............................ Nagydorog ............... Ka jdacs 6. sz. őrház . Kölesd-Tengelicz . . . Tengelicz 9. sz. őrház Hidja-Pusztaapáti. . . Tolna-Mözs............... érk-[Szekszárd ind. érk. find. (érk. A kJ Ocsény............... y Decs ........ Sárpilis-Óberek . . érk. Bátaszék (201,218,242a) ind * lind. lérk. A * érk. Baja (201) .............jncj „ Ujdombóvár (218) . '522 5Ü i 512 \ 500 l 41! f 424 ;x422 \ 32z ' 049 ?X<J- ; 040 5 ö~ l 323 i 321 j 2- \ 222 r 2ü 222 222 73°! 713 712 702 648 627 2x612 : 601 x5- 522 » 5- 522 4 59 452 441 429 422 ll33 1116 1115 ll05 1051 1030 xlO15 1004 be 956 947 930 914 859 850 842 829 820 S4 *452 3° 239 238 225 204 l37 l13 loo xl248 1237 1208 ll40 ll10 1059 1047 103 1020 §610 7Ü 722 72! 6— 622 6 25 x625 554 x546 537 520 504 456 447 438 426 417 1241 213 922 9922 9922 741 6!2
