Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-02-13 / 13. szám
XXL (VII.) évfolyam. 13. szám Szekszárdi, 1911 február 13, TOLflflVARIIEGVE B A KÖZÉRDEK Előfizetési ár ! IS A V | m | VB ■' W W n ■■ ■ ■ ■ W SB0rkeutö8ég : Egész évre . . Fél évre Negyed évre . Egy szám ára 16 korona 8 „ 16 fillér. Bliöfizet'seket és hirdetőket a kiadó- h vatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és jjapirkereskedés r.-t. Szekszáidon. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinft kétszer: hétfőn és csütörtökön. Egyes számok ugyanott kaphatók. Sz£rlC6SZtOS6gí tclClOfl-SZälTl ! 18 és 24. — Kiadóhivatali teleion-szátn : 18 és Iá. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal : ' Vármegye-utca 189. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak. , ha az előfizetést egész évre előre beküldik, S kor. Főszerkesztő: Dp. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Fómunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Távirat. - Telefon. - Express. — A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. — A képviselőhöz illése. Budapest, február 13. d. u. 2 óra. A képviselőház ma délelőtt tartott ülésén Kabos Ferenc elnökölt és folytatták a bankvitát. Papp Zoltán és utána Justh János beszélt a javaslat ellen. Batthyány Tivadar és Holló Lajos Lukács László mellett. Budapest, érk. délután 210 óra. A »Pester- Lloyd* tegnapi esti lapjában közölte, hogy Lukács László pénzügyminiszter abban a szerencsés helyzetben ■ van, hogy a függetlenségi párt igen előkelő tagjaira hivatkozhat, akik szintén tárgyaltak vele és részt vettek a legtöbb beszélgetésben, amelyet Justhtal folytatott. Miután ezek az urak csodálatosképen nem tartották szükségesnek, hogy saját akaratukból ebben az ügyben nyilatkozzanak, a függetlensegi párt ezen előkelő tagjaihoz a Pester Lloyd a következő két kérdést intézte. Először: azt a meggyőződést nyerték- e Lukács Lászlóval való tárgyalásnál, hogy Lukács László az önálló bank híve, másodszor : szereztek-e tudomást ezek az urak a tárgyalások alatt arról, hogy Lukács László a függetlenségi pártba be akar lépni. A szóban levő képviselők neve Holló Lajos és Batthyány Tivadar a párt alelnökei. A Justh-párt két megnevezett alelnöke a mai lapokban nyilatkozatot tesznek közzé, kijelentve, hogy nyilatkozatukkal JUsth Gyulának a képviselőházban tett kijelentését meggyengiteni nem akarják ugyan, de ami az ő közvetlen észletöket illeti, az igazsághoz híven konstatálják, hogy Lukács László a velők folytatott tárgyalások folyamán nem mondta azt, hogy ő az önálló bank hive és nem nyilatkozott úgy, hogy belép , a függetlenségi pártba. A Justh-párt e két vezéremberének loyális kijelentése a munkapárt soraiban igen szimpatikus fogadtatásban részesült. Medrendszabályozott szocialista szónok. Budapest. (Érk. d. u. 2:20 órakor.) A budapesti szocialisták tegnap nagy nép- gyülést rendeztek, melyen állást foglaltak a katonai terhek emelése ellen. Bokányi Dezső beszédében a hadügyi vezetőség tagjait majmoknak mondta, amiért a rendőrhatóság képviselője őt rendreutasitotta. Az elvtársak erre óriási vihart és zajongást rögtönöztek. Bokányi beszéde folyamán megismételte a »majom« kifejezést, mire a rendőrtanacsos megvonta tőle a szót. Távirataink folytatást a Hírek között. Jegyzetek. —lk. Állítólag a bánkszabadalom meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja most a képviselóház. Az utóbbi napokban azonban a mi parlamentünk utolsó évtizedének hagyományaihoz tapadó botrányok és személyes villongások kerültek ismét napirendre. Szomorú látvány, &*le Ízléstelenséggel, legközönségesebb durvaságokkal és léha szófecsérléssel. Maga a bankvita már öt hét óta tart. Voltak tartalmas és szakszerű felszólalások úgy a munkapárt, mint az ellenzék részéről. De a beszédek • nagyobb része üres szalmacséplésböl állott. Az önálló és közös bank kérdése már únos-untig, bőségesen meg lett vitatva. — A parlamenti bizottságok, pénzügyi körök és a sajtó évek óta olyan kimerítően foglalkoztak vele, hogy már egyetlen uj argumentum sem hozható fel sem az egyik, sem pedig a másik álláspont mellett vagy ellen. Ennek dacára semmibe sem veszik az ország idejét, pénzét, legfontosabb érdekeit és se szeri se száma a sok üres beszédnek, amellyel mesterségesen nyújtják a különben végelgyengülésben szenvedő vitát. Be nem vallott obstrukció folyik. A legutolsó ellenzéki honatya is, akinek pénzügyi tudása legfeljebb a választási kontók összeállításában merül ki, dörgedelmes szónoklatot tart a közös bank ellen. “ Pedig az ország tisztán látja, hogy itt csupán hatalmi kérdésről van szó és semmi egyébről. Lehetnek tiszteletre méltó kivételek, akik elvi okokból ragaszkodnak az önálló bankhoz. Ezekről nem szólunk. De a leggyengébb kvalitású, nagy szólamu és nagy hangú uraknak is tudniok kell, hogy merő abszurdum ma az önálló bank felállításáról beszélni és a közös bank szabadalmának meghosszabbítását megakadályozni. Tudniok kell, hogy válságba és romlásba sodorják az országot, ha meg nem hosszabbítják a közös bank szabadalmát. Egyetlen komoly és meggyőző érv vagy adat nem merült fel, amely azt bizonyítaná, hogy a közös bank nem áll feladata magaslatán, hogy az osztrák-magyar bank nem elégíti ki teljes mértékben és a legméltányosabb föltételek mellett a magyar hiteligényeket, hogy a nálunknál tőkében, iparban sokkal fejlettebb és összehasonlíthatatlanul gazdagabb Ausztriával közösen íentartott jegyTARCA. Menyasszonyomnak. — 1011 január 1. — . Hófehér lelkű édes kis virágom! Én boldogságom, drága jegyesem! Ha majd a hit bennünket összekapcsol, — Mondd édes! — boldog leszel-é velem ? Megelégszel-e szerény otthonunkkal, Amit neked majd szegénységem ád, Bíbor, selyem hely’t nem kicsinyled-é Az egyszerű, olcsó kartonruhát? Nem vágysz-e majd fényes, nagy társaságba, Ünnepeltetés, magas rang után. Végig jösz-e az utcán velem édes, Ha kopott lesz az ünneplő ruhám ? Nem bánod-e meg, hogy az enyim lettél, A szegénységet, ha megismered. — És ha a világ sarat dob szemembe, Letörli-e majd édes kis kezed? Mondd! Szeretsz-e majd akkor is úgy engem, Amint most szeretsz, olyan igazán. Nem vádolsz-e majd, hogyha asztalunkon Nem lesz elég még a kenyér se’ tán ? — S ha a nyomorban elbuknék a lelkem, Szégyenfolt esnék becsületemen, — Befogadsz-é majd ölelő karodba Hófehér lelkű, édes jegyesem ? Gyönk. Kiss Ernő. Budapesti magyarság.* Irta: Bérezik Árpád. Társaság van együtt. Csupa budapesti asszony, akik a magyart, németet, franciát meg angolt úgy keverik össze-vissza, hogy valóságos gyönyörűség. A társalgás nagyon gemütlichül folyik. Ella épen azon panaszkodik, hogy a nagy durcheinander miatt, mely nála uralkodik, ő még nem mitmacholhatott semmit, bár főbb helyütt beán- zágolta magát, amikor Bajai Sárikának feltűnik uj kalapja és megkérdi kinél vetted Itt schräg vis a vis a Durchhasuban Kaién Mórnál. Nagyon »reitzend« áll. Olyan duftig? Pedig nem is uj. Csak úgy curichtoltattam Én is hozzá megyek, eddig Weisznál dolgoztattam, de az annyi gschnichtnit csinál és egyá- talán nagy reisser. Viola nagysám nevetve vetette oda: S úgy nézi az embert, hogy szinte unheimlich. Ella folytatja: Igaz, kissé begriffstützig s ez néha szinte unbeháglichá válik. De az ilyet én mit in den Kauf nehmolok. Azt gondolom, ne kivánjon az ember többet, nur vas recht und biliig! * Borbély György, a zalaegersiegi főgimnázium tanára, éi Borbély Sándor, a váci orsz. siketnéma-lntézet igazgatója derék munkára vállalkoztak. »Nyelvünk védelme* dm alatt a legközöuségesebb, tehát egyszersmind legveszedelmesebb idegen és magyartalan szók, szólásformák, kifejezések, szerkezetek, szóelrendezések közül bemutatnak vagy ISO szemenszedettet, kimutatják a magyar nyelv szellemével, természetével, törvényeivel ellenkező voltukat, ‘érthetetlen, nevetséges időtlenségüket, rámutatnak törvénytelen származásukra, s megmu atják a helyes magyar kifejezéseket. A 14 Ívnyi díszes kiállítású könyv csupán 1 koronába kerül s értékét nagyban emeli jeles Írónk: Bérezik Árpád programmszerü bevezetése s idevágó érdekes dkke, amelyet ez alkatommal itt is bemutatunk. Szerit. Drága is ő kelme, vágott közbe Viola. — Olyan kuncsaftokhoz van szokva, akik nem nézik semminek az árát, ä tout prix, csak was gut und theuer ist. De mikor én azt mondtam neki, hogy drága, egészen beleidigt volt. Erre az egész nőtársaság kikezdte Weiszt és tiszta szívből simfölte. Ez az ember svindler durch und durch. És ha szólsz, mir nix, dir nix, elkezd aufbegehrolni és bissig lesz. — Kereskedőnél überhaupt nem szeretem a naseweiságot. Én csak olyanhoz megyek, aki anständigül viselkedik. Gyönyörűséggel hallgattam ezt a nyelvet, ezt az uj nyelvet a budapesti szalónnyelvet. Magyarságom csak úgy hizott bele 1 Mindnyájan magyar hölgyek ... némelyik vidékről is került ide ... de már megtanulta ezt a nyelvjárást! Észre sem veszik, hogy ami édes szép nyelvünket elsandlirozzák. Mintha nem is tudnának magyarul. Pedig dehogy nem tudnak, csakhogy ők úgy beszélnek, wie ihnen der Schnabel gewachsen ist. Ha kissé gondolkoznának és hozzá szoktatnák magukat kifogástalanul és tisztán beszélhetnének, de mit törjék magukat? így is jó. Ez tout ä Jfait chic . . . Magyart, németet, franciát, angolt össze-vissza dobálni divat manapság, Másutt arra nevelik és szoktatják már a gyereket, hogy anyanyelvét választékosán, tisztán, előkelőén beszélje . . . Nálunk ezzel nem sokat törődnek, sőt minél több nyelvet tömnek a szegény gyermekbe már kicsi korában, hogy valamiképen egyet se tudjon tis .teségesen! . . . Az iglaui dajka, a francia^nörnet-angot mademoiselle., Fräulen és miss remekül elvégzik "a munkát, a magyar nyelvérzék kitartását Azt a becses pótolhatatlan nyelvösztönt, mely bennünk él és. folyton működik, hogy szinte ön
