Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-10-30 / 87. szám

2 TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1911. október 30. nézünk a begy szülése, az uj egyetemek elé. Abban nem kételkedhetünk, hogy a magyar állam a XX. században — ha már belevágta fejszéjét az uj egye­temek nagy fájába, — azt a modern kor minden követelményeinek megfelelővé tudja megalkotni. — A 3 ik egyetem tehát fényes, tágas, tetszetős, sőt kívánatos lesz — kívülről s berendezésénél fogva be­lülről is, Ám, hogy milyen vására lesz benne a tudománynak, az egyetemes és nemzeti irodalomnak miféle műhelyévé fejlődik : azt a jövő s egyelőre a tanári személyzet meg­választása mutatja meg. Diplomata-gyárakra nincs szüksége a magyar nemzetnek. Tanító, tudományt mű­velő, szent érdekeket, haza- és tudomány szere- tetet szolgáló intézeteknek, — csak ilyeneknek lehet jogosultságuk Magyarországon. Nem szégyenljük bevallani, hogy sze­rintünk az egyetemek szaporítása még ma sem igazi nemzeti szükség. A századok óta fennálló felekezeti intézetek kellő ellenőrzés és korszerű támogatás mellett, — a nemzet tudományos szükségleteit képesek volnánk megnyugtatóan kielégíteni, — anélkül, hogy egyoldalú felekezeti irányzat szolgálatába vetődnének. A debreceni egyetem p. o. bár­milyen dicsőségesen fejlődjék is, a nemzetet becsületesebben, nemesebben, önzetlenebbül sohasem fogja szolgálni, mint szolgálta a debreceni ref. kollégium. De hadd jöjjön, ha már jönnie kell, a harmadik egyetem mennél előbb. Mert már szégyenletes volt az az örökös licitáció, amely olyan tüntető látványossággal folyt s az a tülekedés, amit a versenyző felek egymással szemben tanúsítottak. De aztán jöjjön a 3-ik egyetemmel egy uj renaissance a hazai egyetemek történetében s a taninté­zetek veszni indult becsülete, tisztessége, kívánatossága teremtsen uj időt a nemzeti tudományosság és iskolázás történetében. Mert 3-ik egyetem a meglevő kettő bű­neivel ? !.. . Uram, ne vigy minket kisértetbe és ne kisérts felebb, mint elviselhetnők! Két nagy malom is elég a nemzeti er­kölcsök s eszmények megörlésére, de három is kevés a megromlott iskolai szellem uj jászülé­sére ! Méltóságos egyetemi tanárok ! Tegyétek méltöságosakká a tudományt és annak szomju- hozását s a kötelesség megbecsülését. A pénz­váltóknak és galambárusoknak csináljatok virágvasárnapot! A nemzet áldása üdvözli szent munkátokat. tt Földmivelési reformok. A képviselőház pénzügyi bizottságában Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter részletes fölvilágositást adott azokról a refor­mokról, a melyekkel a kormány foglalkozik. Nagyjában ezek a nevezetesebb tervek : Törvényjavaslatot szándékozik a kormány benyújtani arra, hogy a községi, kÖzbirtokos- sági és úrbéri birtokok, a melyek a minimális jövedelmet sem hozzák meg, szükség esetén hatósági kezelés alá kerüljenek. A kopár erdők befásitását államköltségen fogják elvégezni, a mire szintén törvény készül, azonkívül nagyobb — huszonöt milliós — beruházási programot - szándékozik a kormány kidolgozni az állami erdőknek utakkal, vasutakkal és vízmüvekkel való föltárására Novelláris utón mentesíteni óhajtják a községeket a faiskolák létesítésének és föntartásának kötelezettsége alól. A sertés­vész ellen való és eddig eléggé hatásosnak bi­zonyult szérum termelését és forgalomba hoza­talát egy elsőrendű bank által létesítendő rész­vénytársaság utján kívánja a kormány végez­tetni. Intézkedések történnek az állattenyésztés, a baromfitenyésztés fejlesztésére, úgyszintén a | vizszabályozások terén. A miniszter a kincstári fürdők bérbeadását tervezi és egy külföldi kon­zorciummal már tárgyalást is folytat, hogy hosszabb időre vegye bérbe a fürdőket és mii-, liós befektetésekkel fejlessze Végül kijelentette a miniszter, hogy a gazdasági egyesületek tit­kárainak állami támogatással nyugdíj igényt kíván biztosítani, mert ezzel a gazdasági egye­sületek működését segíti elő. A költségvetést Pap Géza előadó ismer­tette és a selyemtenyésztés címénél általános helyeslés közben mutatott rá Bezerédj Pál, se­lyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott kiváló érdemeire, örömmel konstatáljuk, hogy várme­gyénk képviselői közül azok, akik a p ü. bizott- .ság tagjai: dr. Kämmerer Ernő és Batthyány Tivadar gróf megragadnak minden alkalmat, hogy vármegyénk érdekében felszólaljanak. Így újabban Batthyány Tivadar gróf a vizi beruhá zásokat hozta szoba s örömmel emeli ki, hogy a földmivelésügyi miniszter a vízi beruházások hitelét egy és negyéd millióval felemelte. Kö­szönetét fejezi ki a miniszternek, amiért a múlt évben a dunántúli és bácsmegyei képviselők kezdeményezésének megfelelően a Sió szabályo­zására és a tolnái Duna-ág hajózhatóvá tételére magát elhatározta és e célból a jövő évi költség- vetésbe az első részletet felvette. Arra kéri a minisztert, hogy úgy a Sió, mint a tolnai holt D.una-ág teljes szabályozási cervezetét azok végleges megállapítása előtt az érdekeltekkel megismertesse és a: ok véleményét is meghall­gassa. Kämmerer Ernő pedig a tagosítás általá­nosítását sürgette. Rámutatva azon gazdaságilag lehetetlen állapotra, melyet a tagositatlan birto­kon való gazdálkodás idéz elő. Csak egy virágszálat. Halottak ünnepén föllobognak a szeretet mécslángjai és kivirulnak az emlékezés virág­szálai a sírokon. Gyújtson minden gyászoló egy mécscsel kevesebbet, kössön a koszorújába egy szál virággal kevesebbet s ennek az ellobogó lángocskának, ennek az elhervadó virág­szálnak az értékét ajándékozza oda a halállal eljegyzett tüdőbetegek gyógyítására. És akkor magunk is, családunk is megszabadul a fertőzés veszélyétől. Szeretet, okosság, előrelátás mind azt kiáltja, ne sajnálja senki az élőhalottaktól azt *az egy szál virágot! Gróf Apponyi Gézáné, a József kir. herceg Szanatórium társelnöke. HÍREK. — Mindenszentek és halottak napja. Holnapután, november hó 1-én lesz minden­szentek ünnepe, mely alkalommal mindenki a temetőbe siet, hogy ott felejthetetlen hozzátar­tozóinak sirhantjait földiszitse, kivilágítsa. Este 6 órakor úgy a belvárosi, mint az újvárosi plébánia templomában istenitisztelet lesz. Csütör­tökön, a hallottak napján reggel 8 és 9 órakor rekviem Tesz az elhunytak lelkiüdvéért. — Miniszteri köszönet. A m. kir. valiás- és közoktatásügyi miniszter Kunffy Károly nagybirtokos, tolnai lakosnak, az ottani szegény iskolásgyermekek javára ötezer korona tőkével tett alapítványért köszönetét nyilvánította, f — Elnevezés. A szekszárdi kir. törvény­szék elnöke Kristofek Gizellát a gyönki kir. járásbírósághoz gépirónővé nevezte ki. — Uj főkönyvelő. Gáspáreez Istvánt a dombóvári takarékpénztár r. t. könyvelőjét Izsá­kon, a népbank főkönyvelőjének választották. — Népgyfllés Baján. Vasárnap Baján nép- gyülés volt az általános választói jog érdekében, amelyre Jtísth Gyula is leutazott és beszédet mondott. Bekísérte Batthyány Tivadar a szek­szárdi kerület képviselője is. A szociáldemok­rata párt réséről dr. Ormós Ede. a választójogi liga részéről dr. Bartha Imre jelent meg a gyűlésen. — Batthjány Tivadar gróf interpellációja. Batthyány Tivadar gróf a vallás- és közok­tatásügyi miniszterhez interpellációt intézett, amelyben a vallásalapitványok helytelen keze­lésére mulatott rá. Ezek az alapok katholikus autonómia híjában, a levegőben lógnak. Több évtizedes provizórium fejlődött ki a kezelésük­ben, amennyiben ezeket az alapokat a kultusz- miniszter kezeli 18 as bizottság ellenőrzése mellett. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az utolsó években elavult, bürokratikus admi­nisztráció kapott lábra az alapok körül s erre csakugyan szükséges felhívni a miniszter fi­gyelmét. Kéri a minisztert, gondoskodjék róla, hogy a mai kornak megfelelő kezelés érvénye­süljön az alapoknál. Hogy a különböző társa­dalmi rétegek között az elleritet ki ne törjön, az alapoknál is humánus, szociális birtokpoli­tikát kell folytatni (Helyeslés a baloldalon.) A szóló arról értesült, hogy a Szekszárdon működő közalapítványi felügyelőseget Pécsvá- radra akarják áthelyezni. Ez mindenképpen helytelen intézkedés volna, hiszen minden vár­megyei hivatal Szekszárdon van s csak termé­szetes dolog, hogy a vallásalapitványi felügye­lőség is ott legyen. Rámutat arra, hogy a bérletek most egy­másután lejárnak. Helyes szociális politika az vplna, ha a bérleteket kisgazdáknak adnák. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Minthogy pedig ez természetszerűleg, nagj óbb felügyeletet igé­nyel, minden józan gazdálkodási elmélettel el­lenkező eljárás volna, ha a felügyelőségét tá­volabbra vinnék. A következő interpellációt in­tézi a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez: Tisztelettel kérdem a miniszter urat, igaz-e az a hir, hogy a Szekszárdon évtize­dek óta működő közalapítványi felügyelősé­get be akarják szüntetni ? Ha igaz, miképp egyeztetheti össze ezt a tervet azzal az általános elvvel, hogy a vidéki hatóságok és hivatalok lehetőleg a , megye székhelyén összpontosittassanak ? És miként, véli keresztülvihetőnek a Szekszárd körüli alapítványi birtokok jelen­legi bérleteinek lejárata után ezen birtokok vagy legalább is azok nagyobb részének ki­sebb parcellákban való bérbeadását, ha ezen uradalmak felügyeletével megbízott hivatalt a vidékről elhelyezik? És végül kérdem a miniszter urat, váj­jon a vallás és tanulmányi alapok ellenőrzé­sére hivatott I8-as bizottság hozzájárult-e a, szekszárdi felügyelőség beszüntetéséhez. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Az interpellációt kiadják a kultuszminisz­ternek. — Bár az interpelláció elkésett annyiból, hogy időközben a szekszárdi közalapítványi felügyelőséget beszüntették s Antal Pál s. fel­ügyelőt Pécsváradra már át is helyezték, az interpellációból az itteni kisgazdákra vonatkozó rész — a nekik nyújtandó bérietekre vonatko­zólag nagyon üdvös és megszívlelendő lenne. — Képviselőink a községek, városok s a községi alkalmazottakért .Dr. Kämmerer Ernő és Batthyány Tivadar gróf a p. ü. bizott­ság múlt heti gyűlésén többször is felszó­laltak. így Kämmerer Ernő a községek se­gítése és a községi alkalmazottak illetményei­nek rendezése ügyében. Erre irányuló kívá­nalmára Héderváry . Károly gróf miniszterelnök utal arra, hogy éppen a segédjegyzők számá­nak az emelésére 230.000 koronával több van fölvéve,. mint volt 1911-ben. Most elsősorban ama községek jöttek figyelembe, melyekben egyáltalán nem volt segédjegyző. Még vagy hatszáz állás szervezésére van szüksé;, ami szintén tervbe van véve és legközelebb meg is lesz valósítva A törvényhatóságok és községek címénél pedig Batthyány Tivadar gróf hangoztatja, hogy különösen a drágaság által előidézett szociális viszonyokra nagyon kívánatos, hogy maga a költségvetés újévig törvényerőre emelkedjék. Sürgeti a városok segítésének és a városi tiszt­viselők illetményeinek törvényhozási rendezését. — Postamesterek kinevezése, a pécsi postaigazgatóság körében Boros Vilma Drává­tokra, Arany Janka Mohácsra, Pataky Gyuláné szül. Matz Ida Öreglakra postamesterré nevez­tetett ki. Németh Jenő posta- és távirda segédtiszt­jelölt Dombóvárról Kassára helyeztetett át. „CLIMAX“ nyersolajmotor. Legolcsóbb, legbiztosabb üzemerö. Versenyképes árak. Elsőrangú minőség. Több ezer referencia. = Pénzt = takarít mai Bachrich és Trsa motorgyári fióktelep Budapest, V/40., Szabadság-tér 17. sz. (Tőzsde-palota). Telefonsz.: 71—01. Sürgönyeim: „CLINIAX“.

Next

/
Oldalképek
Tartalom