Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-10-19 / 84. szám
Ex-lex előtt? Az obstrukció mindent elnyelő özönvize közepette Berzeviczy békegalambja visszatért, nincsen zöld olajág a csőrében, tehát még nem jött el az ideje, hogy a parlament elavult bárkája —. a béke szelidebb vizén kiköthessen. Csüggedt, fáradt pedig már az öreg bárka.^ Hasadékain át becsapkod a viz, a zugó áradat. Ä kapitányoknak, a legénységnek éjjel-nappal talpon kell államok, | hogy a réseket eltömjék. Még eddig úgy — ahogy sikerült az, de a közben fellázadt a kiéhezett legénység egy része, mesterségesen i szélesíti a nyílást s kész inkább a hajót is j megfúrni, hogy, ha másként már nem lehet: j mindenestől, tehát velük is, — elsülyedjen s i cselekszik ezt nem egyébért, minthogy a ! hajót nem az ő kedvük szerint vagy jobban | mondva nem ök kormányozzák, nem nyíl- ! egyenest -- torony irányába,- neki zátony- j nak, hegyes szikláknak, de vezetik mások talán nagyobb kerülővel, óvatosan, a gyenge, j már is ropogó hajó.bordákra talán" kelleténél j is jobban vigyázva, de biztosan s mégiscsak neki a —| távoli partnak. Ez a helyzet találó képe. Tehát nem lesz békesség 1 Úgy de mi lesz azután? Erélyes akció? — Csak kevés ember bizik benne. A házszabályok vasszigoru alkalmazása kö ülbelül olyan, mint, ha az ürgét ki akarjuk önteni s összegázoljuk, tönkretesszük az egész vetést, — a parlamentáriz- mus szenved általa. S viszont a további türelem, a kiéheztetés rendszere is mit használ olyan ellenfelekkel szemben, akik majdnem úgy tesznek, mint az egyszeri baranyai polgártárs, aki már három, tehát a végső fórumon is megnyerte a perét s mégis apellált: hadd tudja meg a király is, hogy nekem van igazam ! Csakhogy az ellenzék minden fórumon pert vesztett s mégis tovább apellál... Hátra volna tehát még a házszabály- revízió, végül a házfeloszlatás. . . Az utóbbival azonban inég egy kicsit várhatunk. Meg kell ezt előznie a — nemzet — felvilágosításának.Mert a hályog leesett ugyan már a magyar ember szeméről, de még nem lát egészen tisztán. A veszedelmes operáció, a kiábrándulás után most még bekötött szemmel jár. Le kell fehér, a kendőt végleg venni a szeméről, szokja meg a világosságot, hadd lásson tisztán Ha a parlamentben nem beszélhet, beszéljen a munkapárt kinn az országban, a kerületekben. Az ellenzék úgyis megkezdte a vidéki akciót, érezve, hogy a talaj megingott a lábai alatt. A mint Tisza István gróf teszi, a párt nevesebb politikusai, sőt a kevésbé nevezetesek is álljanak elébe a választóknak, mondják el az igazat úgy, a hoey van. Soha sem lesz erre kedvezőbb alkalom, mint most, amikor Lukács László beterjesztette iényes költségvetését, amely más országokban örömet, általános lelkesedést keltene s itt azon veszély előtt áll, hogy a benne rejlő sok s2ép, sok üdvös dolog ismét ott vesztegel majd a fenyegető ex lex mesterségesen kiélezett szikláján. Fel kell tehát világosítani az országot, hogy megakad itt ismét minden, ami haladás, ami jólét, ami pénz, megakad a jelen, a jövő. Mert nem elég csak az ellenzéknek — a kedvező faktum reményében Lukács László expozéját helyeselni és megéljenezni, de engedni kell öt dolgozni! Magyar kormány sohasem volt még nagyobb figyelemmel az ország bajai iránt, mint a mostani. Megkereste nemcsak a nyílt, de a rejtett sebeket is és igyekszik azokat begyógyítani Lukács. László költségvetése nemcsak látszat és szemfényvesztés, de évtizedes bajok, mulasztások, sőt bűnök orvossága. S mig osztrák kollégája valósággal kipréseli a középosztályt, hogy például á tisztviselők sorsán lendítsen, Magyarországon minden társadalmi osztály érdekeire egyformán tekintettel van a költségvetés s uj adóterhekről szó sincsen benne. A fejlődés, a haladás olaját, a csengő milliókat meg kapja ipar, kereskedelem, földmivelésügy, a kultúra minden ága. Benne van a költség- vetésben : az állami és más alkalmazottak anyagi helyzetének javítása; vármegyék és városok dotációjának emelése; harmadik egyetem felállítása; felsőbb tanintézetek fejlesztése ; uj iskolák építése ; 500 nál több uj tanítói állás szervezése ; az uj nemzeti színház építése;, a tanfelügyelőségek átszervezése ; állattenyésztés ; közlegelők létesítése ; csa'ornázás és folyamszabályozási borértékesítés ; kopár területek befásitása ; méhészet, kertészet, fatenyésztés; a Sajó és Sió hajózhatóvá tétele ; iparfejlesztés ; a parthajózási és tengerhajózási vonalak biztosítása; közutak; a földgáz, petróleum, káliumsó kutatása és feltárása; államvasutak, pályaudvarok, posta- és távirda; uj szolgabirói járások szervezése; központi és járási székházak építése; közegészség- ügy ; nyugdíjtörvény ; közrendészet; uj adóhivatalok és felmérési felügyelőségek ; törvénykezési és fogházépités; a földadó kataszter kijavítása ; jótékonysági és emberbaráti intézmények; állami munkástelepek építése; a honvéd gyalogcsapatok átszervezése ; két honvéd tüzérezred fölállítása. Mind csupa haladás, fejlődés, életfeltétel : levegő ! ítéljen tehát az ország maga, hogy vájjon szabad-e könnyelmű kézzel felszedni a síneket az ország vasútja előtt s felidézni a régi nyomort, a szenvedést, az ex-lexek átkát csupán csak azért, mert száznegyvenhat milliós iij többlet kiadásból 4 millió pár százezer korona jut az uj katonai reformokra is ? Körülbelül akkora ez az összeg, mint a koalíció által felemelt quóta különbözet. S hát a könnyelműen elpuskázott kiegyezés, az ex-lexekkel a nemzet szájától elvont betevő falat nem födözi-e százszorosán is ezt az aránylag csekély összeget? Nyíljék ki tehát az ország szeme egészen s ha egyszer tisztán lát a nemzet, jöhet a szigorúbb rendszabály, a . — végítélet. Az örökre perújítással élő kisebbségnek nem lesz hova apellálni csak a saját lelki- ismeretéhez s ott is pervesztes lesz, mert a nemzet haladásának mesterséges megállításáért, az egyre fejlődő korszellem mindig előre siető óramutatójának megakasztásáért, sőt visszaigazitásáért a késő bánat, a keserű önvád lesz a szigorú büntetés 1 B. VÁROSI ÜGYEK. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselő testületé folyó hó 18-án dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen dr. Zsigmondi Ferenc és- Volher Mihály képviselőtestületi tagoknak jegyzőkönyv hitelesitőkül történt felkérése után a következő határozatokat hozták: 1. A választás alá nem eső képviselőtestületi tagok névjegyzékének kiigazítására hivatott küldöttség tagjaivá Török Béla, dr. Mayer Gyula és dr. Martin József választattak meg. 2. A községi választókerületeket következőkép alakították meg: I. kerület 1 házszámtól 380 ig, II. 381-től 710 ig, I.f. 711-től 1050-ig, IV. 1051-tŐl 1450-ig és az V. 1451 tői végig, a tisztviselőtelep, a paskum és a külterületek. 3. A báró Aügusz- árvaház Wosinsky-utcai kertjének eladására november 21-éré tűztek ki közgyűlést, mert a képviselőtestület tagjai a határozathozatalhoz megkivánt számban nem voltak jelen. 4. A tűzoltó-testület eddigi 900 korona segélyét, Boda Vilmos hozzászólása után 1600 koronára fel- jeajjelték,-,naett^z. eddigi, segély.,oiy csekély,...hogy a testület abból magát fenn nem tarthatja. 5. Az iparostanonciskola 1910—11. évi számadását 4919 korona Ó7 fillér bevétellel,.' 4739' korona 23 fi 1'ér- kiadással, tehát 179 korona 84 fillér maradvánnyal elfogadták. 6. Az iparostanonc- iskola 1911—12. évi költségelőirányzatát 3047 korona 31 fillér bevétellel, 5320 korona kiadással, tehát 2272 korona 69 fillér fedezetlen hiánnyal megállapítottak; a 2°/o iskolai pótadó kivetését és a hiányra államsegély kérését elhatározták. 7. Kocsis József és társai kérvényét az általuk beépített területnek, a belterülethez csatolása iránt, elutasították. 8. Schöner Olga gépirónőnek ’ 60 korona segélyt adtak. 9. A Szekszárd-szállóbeli bolthelyiséget László Józsefnek adták. 10. Piszter Ferencné bérelengedés iránti kérvényét elutasították. 11. Fray János és Weiner József, ajánlatát a Azalraaszállitás iránt elfogadták. Válasz Szilágyi Béla ref. lelkész urnák a gyönki gimnázium áthelyezéséről Írott cikkére. Szilágyi Béla ref. lelkész urnák, a györiki gimnázium áthelyezéséről írott cikkére csak néhány észrevételünk van. Mindenekelőtt előrebocsátjuk, hogy érvei egyáltalában nem tudtak bennünket meggyőzni, s úgy hisszük, hogy az elfogulatlanul Ítélő és mozgalmunk célját mélyebben megértő, átérző közönség sem látja megdöntve a tanári kar álláspontjának igazságát. Hogy mégis foglalkozunk az emlitétt cikkel, • azért tesszük csupán, mert egy-két pontját a legjobb akarat mellett sem hagyhatjuk szó nélkül. Sokszor hallottuk már azt a vádat, amely Szilágyi nagy tiszteletű ur munkáján is mintegy végigvonul, hogy a tanári kar Gyönk ellen dolgozik. Bocsánatot kérünk, mi nem Gyönk ellen, hanem az iskolánk mellett szállottunk síkra s úgy hisszük, abban senkisem kételkedik, mert nem kéíelkedhetik, hogy sokkal inkább szivünkön viseljük intézetünk javát, jövőjét, mint bárki más, aki kívül áll iskolánk kötelékén. Mi kötelességet teljesítünk, legjobb leUnsmeretünk szerint. Arról, hogy a gimnázium létérdeke Gyönk községének érdekevei ellentétbe került, igazán
