Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-10-09 / 81. szám

2 ltfí'. október 9. nemzetének. S ki távol sirt e nemzeten, ki a Buda—Mohács—Nándornál elfolyó nagy folyóban hazánknak könnyét látta: most már bizodalommal tekinthetett újra a jö­vőbe. Minden tragikumban van valami föl­emelő, van valami megnyugtató. Az aradi gyásznap sincsen hijával a vigasztalásnak, a megnyugvásnak, a remény­ségnek. Az a nemzet, mely a véres és vészes harcoknak tűzkeresztségét ennyiszer kiállotta, mely a legsúlyosabb megróbálta­tásokban sem esett kétségbe, melyet a tettek temetője is legottan uj tettekre serkentett, mely még a bitó alatt sem nézte tétlenül az időt: ne féltse jövendőjét, mert múltjá­ban van annak záloga. S ama hősöknek, kik e dicső múltban vértanúhalált haltak a szebb jövőért, nem az enyészet, hanem a föltáma­dás, nem a bukás, hanem az alkotó erő van a sírkeresztjére írva s a költő szerint e haza » . . . a múlt viszás időnek romjait Kétszer dicsőbb jövőn építi fel.« (Shakespeare III. Richárd, IV., 4.) Úgy adja, úgy engedje a magyarok Istene! A gazdák és a parlament. Irta: Mezőssy Béla országgyűlési képviselő. A magyar gazdáknak soha sincs annyi jó barátjuk, mint épen a képviselőválasztások idején. Még a legutolsó Isten háta megetti faluba is eljut egy budapesti ur, aki a nép szeretetének megszerzésében utazik. Mindenki a magyar gazda baja körül doktorkodik és Ígér­geti a csalhatatlan receptet. Tejben, vajban fürdik a jó vidék. A legutolsó házikón is vigan lengedezik a cifra zászló, huzza a cigány, fulásig folyik a bor, rogyásig terítve az asztál, a becses szavallatáért hébe-korba egy-egy kék- hasu bankó is kerül cserébe a ládafiába. Aztán a kurta farsangi mulatságnak vége van. A nép szeretetének valóban drága letéteményese — képviselő ur lett és úgy otthagyja a falu pisz­kát, sarát, apró és nagy dolmányos vagy szűrös választóival együtt, hogy az arculatát sem látod többe, a hangját sem hallod azontúl. El­illant mint a kámfor és lerázva magáról a falu porát, felejtve mind a sok Ígéret, káprázatos beszéd, melylyel a sorsod jó magyar népem jobbra fordítani akarta. A képviselőválasztások idején a legutolsó faluból is bottal kergetnék ki a jelöltet, aki azt merné mondani, hogy ő, a magyar gazdák ügyét nem viseli a szivén. És mégis, mire össze­ül a ragyogó, cifra palotában az uj honatyák díszes kara: bizony-bi^qjay nagyon könnyen elősorolhatjuk azoknak a neveit, akik jóban, roszban a magyar gazdák érdekeit hűen védik s amellett rendületlenül kitartanak. — Hogy lehet ilyen hiszékeny valaki. Nem akartam botrányt csinálni a kávéházban. Menj csak egyedül táviratozni, én itt az ajtóban lesben állok. Ha az a fickó eltakarna szökni, elcsípem. Remélem nincs ennek a kávéháznak még egy kijárata. — A mellékutcában van — felelte nyu­godtan vidéki barátom. Ne izgasd magad, hisz nálam van az ötven frankos, megnéztem, valódi. Ekkora ostobaság láttára csak nőtt a ha­ragom. — Hát nem érted, ez az ötven frankos­váltás csak egy ravasz fogás volt, hogy bizal­mat keltsen. Húsz hasonló esetet lehet olvasni naponta a lapokban. Hisz a táska ő szerinte sokkal többet ér. Talán eddig már el is szökött vele. Futaud csak folyton nevetett. — És ehhez nevetsz ? — folytattam még dühösebben. — Különben, ha neked tetszik, TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK Hiszen ahhoz nem valami nagy erkölcsi bátorság kell, hogy valaki a saját kerületében megindult hangon elrecsegje, hogy ő a gazdák igaz érdekeinek milyen önzetlen jóakarója: sőt az sem jelent valami nagy áldozatot, ha majd itt, majd amott becses személyünk jelenlétével tüntetünk azzal, hogy megjelentünk olyan helyen, ahol a gazdák ezrei sorakoznak a hátunk mögé. Nem. Ezzel egyetlen egy magyar képviselő sem teljesítette kötelességét. Az én meggyőződésem szerint minden képviselőnek — tartozzék az bármely párthoz — akár az ellenzékhez, akár a kormányhoz, aki a magyar gazdák szavazatainak a támoga­tásával jutott be a képviselőházba, helyt kell állani a magyar gazdák érdekei mellett, ha törik,, ha szakad. Értem ezalatt azt, hogy helyt kell állni nemcsak addig, ameddig a kormány azt jónak látja, hanem kitartani addig a követ­kezetes álláspont mellett, amig a gazdák jogos érdekei tényleg diadalt nem aratnak. Ne a kor­mány legyen a képviselő urak támasza, hanem megfordítva, a magyar gazdák érdekeit párt- különbség nélkül védő magyar képviselők el­szántsága biztosítsa azt, hogy a kormány, még ha inogna is a mi érdekeink védelmében, akkor sem hátrálhasson. A magyar gázdaközönség az ő jogos érdekeit a lefolyt kongresszuson, a Magyar Gazdaszövetség több helyen tartott nagygyűlé­sein az Ausztria által mesterségesen felszított huskérdésben meghatározta és megállapította úgy, amint ezt a nemzetközi szerződésekből ki­folyólag meg kellett állapítania. Ennek a jogos álláspontnak az érvényesítését követeli most a magyar gazdaközönség a törvényhozástól. És a magyar gazdaközönségnek az egész vonalon talpra kell állania, hogy a védelmet a törvény- hozástól megkapja. Mert. úgy áll a helyzet, hogy, ha ma sikerül az osztrák köröknek az olcsó hús jelszava alatt kinyittatni kelet, vagy idegen világrészek előtt a vámsorompókat, itt ők megállani nem fognak, ha ma a kisujjunkat adjuk, majd holnap az egész karunkat köve­telik. Ha lesz úgynevezett olcsó hús, ami ugyan nem lesz, követelik az olcsó kenyeret és igy tovább. Az olcsó mezőgazdasági terményáruk és drága iparcikkek a magyar mezőgazdának a végromlását jeientik s tulajdonképen arra töre- kesznek ott a Lajtán túl. Átok verte meg a magyart, hogy az soha együtt nem tart. Ezt mondja a régi és mindig igaznak bizonyult közmondás. Vajha a mostani kritikus időben megszívlelnék ennek a mondás­nak az igazságát. Előfizetési felhívás! 1911. évi október hó l-ével uj előfize­tést nyitottunk a Tolnavármegye és a Köz­érdek cimü lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése lejárt, felkérjük, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. hogy meglopjanak, elég ostoba vagyok, hogy izgatom magam. Mit törődöm vele ? — Éii se törődöm vele — szólt nyugodtan Futaud. Most már csodálkozni kezdtem. Vissza­mentem a kávéházba és az idegen tényleg már eltűnt. Utána akartam- menni, de Futaud vissza­tartott és újra leültünk. — Hát a táskád? — kérdeztem a kíván­csian. — Nem ér 10 soust. — A fehérneműd ? — Öreg rongyok. — A megtakarított pénzed ? — Egy marék kavics — felelt Futaud, * — És a családom, a birtok, ez a ruha, mind csálás, mert az én eszmém a következő: — Vidékinek öltözve, majd az egyik majd a másik pályaudvaron játszom el a tapasztalat­Előfízetési feltételek: EJgész évre . . . 16 korona, Fél 99 ... & TVeg-yedL évre . 4 „ Hazafias tisztelettel a „Tolnavármegye és a Közérdek“ politikai hetilap kiadóhivatala. HÍREK. — Október 6. Az aradi 13 vértanú ki­végeztetésének szomorú évfordulója alkalmából Szekszárd középületein és iskoláin fekete lobo­gót lengetett az őszi szellő, A belvárosi tem­plomban dr. Fent Ferenc apát gyászmisét mon­dott, melyen a hivatalok képviselői és a tanuló­ifjúság is résztvett. Ez alkalommal Gödé Lajos ref., hémeth Gyula evangélikus lelkészek és dr. Rubinstein Mátyás főrabbi is tartottak isteni­tiszteletet az ifjúságnak. üj parancsnok. A székesfehérvári csendőr- kerület parancsnokává Fery Oszkár csendőr- ezredest nevezték ki, amiről a vármegye törvény- hatósága értesittetett. , ■— A bíróság köréből. A most folyó bíró­sági tanfolyamon, Budapesten, a szekszárdi kir. törvényszék és kir. ügyészség részéről jelen vannak a tanfolyamon Fischer Imre kir. ügyész és Áldor Ödön kir. törvényszéki biró. Az Orszá­gos Bírói és Ügyészi Egyesület tegnapi nagy­gyűlésén Pozsonyban a szekszárdi törvény­székről dr. Bures Lipót jegyző vett részt. — Esküvő. Jáross Béla szentgotthárdi kir. adótiszt, tart. zászlós ma vezette oltár elé Szek- szárdon menyasszonyát Katzenbach Annát. — Adomány a jubileumi alapra. Gr. Apponyi Géza vbt. tanácsos, főispán, az Egyesült Szek- szárd-Tolnamegyei Nöegylet jubileumi alapjára 200 és Pártos Zsigmond kér. esperes 15 koronát adományozott. — Kölcsönös áthelyezés. Az igazságügy­miniszter Bencsik Kálmán kiskőrösi kir. járás- birósági írnokot és Újlaki Péter szekszárdi kir. járásbirósági Írnokot kölcsönösen áthelyezte. — Egyházmegyei hlrek>Zichy Gyula gróf megyéspüspök a Vajay István halálával meg­üresedett bölcskei plébániajavadalom adminiszt­rátorává Horváth Dénes döbröközi vikáriust nevezte ki. Döbröközre pedig Kapossy Iván berkesdi káplánt küldte vikáriusnak. Berkesdre Reif József szászvári káplán, Szászvárra Gartner Elek kővágószőllősi káplán, Nagykónyiba Müller József ujmisés megy kápláni minőségben. A kővágószőllősi káplánállomás egyelőre betöltetlen marad. Fehérváry József kajdacsi és Martin- kovics János máriakéméndi káplánokat kölcsö­nösen áthelyezte a megyéspüspök. — Üdvözlő táviratok. Az Egyesült Szekszárd- Tolnamegyei Nöegylet jubiláris ünnepségére üd­vözlő táviratokat küldtek még báró Jeszenszky Istvánná Somogyiadról, a Linhard család Buda­pestről s a székesfehérvári nőegylet: lant és tiz’eset közül kilencben sikerül a táskát etlopatnom, ami ötven, száz frank jövedelmet jelent, a kávéházi költségen kivül, amit a tolvaj megfizet, hogy feltűnés nélkül távozhassék. — És a veszély, aminek ki vagy téve ? — Az semmi. Az illető, aki a táskával elillan, sokkal okosabbnak tartja, ha a rendőr­séget nem zavarja az ilyen ügyekkel. Az én módszerem különben — folytatta Futaud — a köznek is javára van. Képzeld el, mit köszön nekem a társadalom, ha a tolvajt visszatartom a lopástól, mert fél, hogy őt magát is meglopják. Van ennél erkölcsösebb dolog ? — Mikor még mindig nem feleltem, Futaud nevetve folytatta: — Mindenki úgy él, ahogy tud és a maga módja szerint tesz jót. Igyál csak tovább, min­den lelkifurdalás nélkül, Charles Foley. I Sirolin“ Roche” T*. biztos, hatású tartós köhögésnél, a légutak hurutainál, hörghurut ésjasthmánál. Influenza és füdőgyuladásokjitán a jöizü Sirolin "Roche-al való hosszabb kúra megvéd az összes ártalmas következményektől. Sl RO UN „Roche“ oldólag és -E fertőtlenitóleg hat; elősegíti az étvágyat és emésztést. 1EE: Sziveske/ék a gyógy tárakban határozottan Sirolin “Roche"-1 kérni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom