Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-10-02 / 79. szám
4 TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1911. október 2 TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető: Nagy Béla. — UJ munkamesternő. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a szekszárdi polgári leányiskolával kapcsolatban szervezett női továbbképző tanfolyamhoz LSrinczy Terézia szekszárdi lakos, munkamesternőt bízta meg ideiglenesen 1 tanévre, havi 100 K tiszteletdijjal a női kézimunka tanításával. — Tanító választás. A paks—cseresnyéspusztai községi tanítói állomásra Mórocz Mária oki. tanítónő választatott meg Pécsről. Tanitóg-yiilée. A sióvidéki ág. hitv. ev. tanítóegyesület szeptember hó 20-án tartotta meg rendes őszi közgyűlését, Udvariban. A közgyűlést istenitisztelet előzte meg, melyen az imát Aikelin Lajos lévita tanitó mondotta. Haiszer Henrik elnök megnyitó beszédében a tanitók anyagi ügyeivel foglalkozik. — ötven esztendő óta nagyot fejlődött hazánk minden tekintetben, csak a tanügy maradt hátra s a tanitók helyzetén nem segítenek. Ha a tanítónak anyagi gondokkal kell küzködni, az nemcsak annak van kárára, hanem az egész tanügynek. Ha az ács, vagy kaszás keseredik el, az nem jelent olyan nagy veszedelmet, mert annál nagyobbat sújt fejszéjével a fába, vagy annál nagyobb rendet vág, de ha a tanitó sújt nagyokat elkeseredésében, ez talán még sem lesz az ügynek előnyére. A «majd meglesz» elvével a tanítóság nem ért el semmit, azért rálépett ő is a követelés terére. Szövetkezve, felekezeti különbség nélkül fogja követelni a kultúra fejlesztését, mert ez jobban védi az országot, mint a hatalmas csatahajók vagy a holt ágyuk. Üdvözli a megjelent tagokat és vendégeket s köztük Koritsánszky Ottó hirlapirót. A rendes gyűlést az Eötvös-alap helyi gyűjtő bizottságnak gyűlése előzte meg, melynek kapcsán jelenti az elnök, hogy részt vett az Eötvös-alap nyári rendes közgyűlésén s örömmel tapasztalta, hogy a néhány év óta dúló személyes (és felekezeti) torzsalkodások az általános tisztujitással megszűntek. — így főképen általános megelégedésünkre szolgálhat, hogy elnöknek dr. Bárczy István fővárosi polgár- mester választatott meg. A rendes gyűlés azzal kezdődött, hogy Kimbauer Mihály eljátszott orgonán Kerntől egy präeludiumot, Aikelin Lajos pedig: «Részletek a fehérj asszonyból, Szegény honvéd és Báthory nászdala» cimü darabokat adta elő. Jelenti az elnök, hogy részt vett az egyház- megyei közgyűlésen, ahol az ág. hitv. ev. a tanitók szolgálati szabályzatát is tárgyalták. — Sajnálattal tapasztalta azonban,, hogy az egyesület megjegyzéseit a népiskolai bizottságban semmibe sem vették s igy a közgyűlésen szóba sem kerültek. Némi előnyös, változtatások történtek azonban a kerületi gyűlésen, melyét Tónika Gusztáv, egyházmegyénk tanügyi esperese, mint a népiskolai bizottság előadója körültekintő és jóindulatú tevékenységének köszönhetünk, melyért egyesületünk jegyzőkönyvi köszönetét fejezi ki. Jelenti továbbá, hogy az egyházkerületi tanitó-egyesület azt a határozatot hozta, hogy belép az ev.-tanárok orsz. egyesületébe, mely azonban nem tétetett kötelezővé. Egyesületünk erre vonatkozólag azt határozta, hogy a tanárok •egyesületébe be nem lép, a független országos egyesület megalakítása ügyében sem tesz egyelőre semmi intézkedést, hanem várakozó állást foglal. Annál nagyobb munkásságot fog azonban kifejteni az Orsz. tanítói szövetség kebelében, mert meg van győződve, hogy csak úgy érjük el célunkat, ha felekezet különbség nélkül, egy táborban egyesülünk, nem pedig széthúzva, minden tábor más célok felé törekszik. Knábel Vilmos indítványára egyesületünk •jegyzőkönyvi köszönetét fejezi ki Mádi Kovács János országgyűlési képviselőnek, azon tartalmas beszédéért, melyet a költségvetés tárgyalása alkalmával a tanitók érdekében mondott. Tárgyalta egyesületünk a mecsekvidéki tanitó-egyesület azon átiratát, melyben indítványozza az egyházmegye területén fenálló három tanítói kör egyesítését olyanformán, hogy ezek évenként, együttesen, csak egy gyűlést tartanának, az egyházmegyei közgyűléssel kapcsolatban. Egyesületünk az indítványt magáévá teszi, annál is inkább,, mert, a múlt. .gyűlésen ugyanezzel ,a kéréssel fordult a testvér körödhöz. E célból, alakított bizottságba megválasztatott az elnökség és a jegyző. Végül Haiszer Henrik'.elnök a gyülekezeti dalárdákról és a stóláról tartott felolvasást. — Az egyházi hatóságok a tanitó kötelességévé tették a dalárdák megalakítását és vezetését. Felolvasó véleménye szerint ez nem tehető kötelezővé, ha pedig igen, —úgy járjon érte külön díjazás. A felekezeti tanítónak kevesebb a fizetése, az állami tanitóénál és mégis háromszor annyi munkát végez. Tanítja a hittant, kántor, melyért a legtöbb helyen nem jár egyéb, mint a 20 filléres szégyenletes stólák. Kívánja ezek megszüntetését olyanformán, hogy vagy emeljék fel, vagy folyósítsanak az egyházközségek pénztárából bizonyos összeget. Ezzel a gyűlés véget ért. Paks, 1911 szeptember 27. Kinkel György, egyesületi főjegyző. KÖZGAZDASÁG. A szüret és a bortörvény végrehajtása. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter körrendeletét adott ki, melyben utasítja a törvény- hatóságokat, hogy intézkedjenek az iránt, hogy a közönség és a törvény végrehajtása körül eljáró hatóságok figyelme az idei szüret alkalmából a bortörvény fontosabb rendelkezéseire fe’lhivassék, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a bortörvénybe ütköző kihágások elkövetésére legalkalmasabb a szüret ideje s az ezt követő időszak. Elrendelte a miniszter, hogy a törvény- hatóságok szigorúan ellenőrizzék, hogy a tör* vény fontosabb rendelkezéseit tartalmazó nyomtatványokat mindazok, akiket erre a törvény 13. §-a kötelez, a pincékben, italmérésekben stb. állandóan kifüggesztve tartsák s hogy .ezen nyomtatványok a községházán is ki legyenek függesztve, továbbá, hogy a törvény alábbi legfontosabb rendelkezései, a vármegyei helyi lapok utján s a községekben való kidobolás utján, minél szélesebb körben közhírré tétessenek, nevezetesen, hogy : . A mustot, vagy bort cukrozni tilos. Erre ugyan kivételesen engedélyt adhat az illető kér. m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő, vagy m. kir. vincellériskolái igazgató, de csak olyan esetekben, amikor a must természetes cukor- tartalma a kedvezőtlen időjárás, vagy elemi Csapás következtében annyira csekély, hogy a mustnak tényleg szüksége van a cukrozásra. Édes bor készítése céljából a mustba vagy borba cukrot tenni feltétlenül tilos, erre tehát egyáltalában nem kaphat senki sem engedélyt. Törkölybórt, csigert, lőrét csakis azoknak a kisebb szőlőbirtokosoknak’ szabad készíteni, akiknek 4 kataszteri holdnál nagyobb szőlőjük nincs s akik bor, must, borkészítésre szánt szőlő, vagy borseprő adásvételével vagy borméréssel, illetve kis mértékben való elárusitással nem foglalkoznak. Azonban ezek is csak a saját termésű szőlőjük törkölyéből és csakis a saját házi szükségletük fedezésére készíthetnek törkölybort, még pedig a következő korlátozással: Törkölybor készítésre három naposnál régibb szőlőtörkölyt használni tilos. Ugyanazt a törkölyt csak egyszer szabad törkölybor készítésre használni. — Törkölybor készítése céljából csak annyi vizet szabad felönteni a törkölyre, amennyi legfeljebb egy negyedrésze annak a szinmustnak, amely ugyanarról a törkölyről szüreteit, vagyis egy hektoliter must törkölyéből legfeljebb 25 liter törkölybor ■ készíthető. — De egy szőlőbirtokos még igy is csak annyi, törkölybort készíthet, amennyi az ő egy évi házi fogyasztására szükséges és ez semmi esetre sem lehet több egy évben 20 hektoliternél. Cukrot a törkölybor készítéséhez használni tilos. Pálinka (konyak) főzés céljaira nem szabad törkölybort készíteni. Törkölybort forgalomba hozni tilos. Aki törkölybort akar készíteni, tartozik ezen szándékát legalább 48 órával előbb a községi elöljáróságnak írásban, vagy szóval bejelenteni s ugyanakkor azt is közölni, hogy mennyi törkölybort akar készíteni s mikor és hol fogja azt készíteni. — A törkölybort tartalmazó hordókat vagy egyéb tartályokat törkölybor felírással kell ellátni és a többi hordótól elkülönítve kell tartani.— A bort vagya törkölybort szeszezni, vagyis a szesz tartalom emelése végett abba szeszt önteni tilos. — A borseprüből vízzel borhoz hasonló italt készíteni tilos. Az összevásárolt borseprőből való - borpréselést üzletszerüleg folytatni s az összevásárolt seprőből kipréselt bort forgalomba hozni tilos. A bortörvénybe ütköző kihágások szigorúan bűntetteinek. A büntetés 3 hónapi elzárásig és 1000 K pénzbüntetésig terjedhet. IRODALOM. A »Vasárnapi Újság« október elsei száma bő ismertetést közöl Colasanti, a hírneves olasz tudós előadásáról, melyet a Nemzeti Múzeumban tartott Leonardo da Vinciról. A közlemény a művész számos érdekes képet is bemutatja. A többi képek az aj hadügyminisztert, az Oed'pusz cirkuszi előadásáról, a régi Rómának nevezetes domborművű térképéről, a Művészház legújabb kiállításáról, Marokkóról, Joachim emléktáblájáról, Honctőről, József főherceg vadászterületéről, az angolországi levegő-postái ól stb. Szépirodalmi olvasmányok: Varga Gyula és Beke Ágnes versei, Kaffka Margit regénye, Ady Endre novellája, Atherton angolból fordított regénye. — Marokkóról gróf Vay Péter irt érdekes cikket. Egyéb közlemények : Farkas Zoltán cikke a Művészház kiállításáról. — Alexander Bernát színházi cikke, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészeti sakkjáték stb. — A »Vasárnapi Újság» előfizetési ára negyedévre öt korona, a Világ-krónikával együtt hat kor. Megrendelhető a Vasárnapi .Újság kiadóhivatalában (Budapest, Egyetem-utca 4.) Ugyanitt megrendelhető a «Képes Néplap», a legolcsóbb újság a magyar.nép számára, félévre két korona 40 fillér. Eladó frakk. Egy kevéssé használt frakk olcsón eladó Miskovszki J. szekszárdi férfi szabónál. Lakás: Széchenyi-u., Oszolyi Károly-féle ház. I Pályázati hirdetmény. A szekszárdi polgári leányiskolánál megüresedett iskolaszolgai ft\ állásra f. év október hó 15-iki lejárattal pályázatot hirdetek. J] fu] Díjazása évi 600 korona, lakás, fűtés, világítás. fa Ja A kellően felszerelt kérvények a szekszárdi polgári leányiskola igazgató- Jj W] ságához nyújtandók be. fii Jü Boda Vilmos, iskolaszéki elnök 0 1412 sz. ki. 1911. H o Hirdetmény. 0 Kajdacson a községi közbirtokossági nagykorcsma épület, 1912 C 0 január 1-től 1914 december 31-ig terjedő 3 évi időtartamra, zárt ajánlati verseny- T X tárgyalás utján. 1911 október 16-án d. e. II. órakor, a községházánál V \/ haszonbérbe adatik. Á f \ 0 A bérleti feltételek a jegyzői irodában a hivatalos órák alatt betekinthetők. ^ Q Kajdacs, 1911 szeptember 30. 0 ■: Sorok Dezső ■ (P. H ) . Molnár István A Jtxnr. biró.- -
