Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-09-14 / 74. szám

— Házasság. Stollár József németkéri községi jegyző szeptember hó 12 én házasságot kötött Krátky Ilonkával. — Ulánusok helyett huszárok. A »T. K.« e cim alatt azt írja, hogy a tolnai ulánusokat legközelebb huszárok váltják fél Katonai dol- dokban mindig kitünően tájékozott helyről erre vonatkozólag a következő sorokat vettük : Bár a tavasszal bekövetkező rendkivül nagymérvű lovassági helyőrségváltozások illetékes helyen már el vannak határozva, a 12. u'ánusezred át­helyezéséről szó sincs. A Dunántúlban állomá­sozó négy lovasezred közül a sz.-fehérvári 12. ulánus- és a győri 5. huszárezred megmarad. Éllenben a sokkal régebben itt fekvő szombat­helyi 11. huszárezred Galíciába, a soproni 9. huszárezred pedig Horvátországba kerül. He­lyükbe Galíciából jön két huszárezred. A 9. huszárezred a Klagenfurtba menő 11. dragonyos- ezred állomásaira megy Mitrovica-, Ruma-, In­dijába s ezzel egy senki áltál szóvá nem tett sére­lem szűnik meg: A magyar korona országaiban ugyanis csakis itt sorozott csapatok állomá­sozhatnak: törvény szerint. Ezen szabály aló' a pár éve Csehországból Horvátországba helye­zett 11. dragonyosezred volt az egyetlen kivétel, a mely a tavasszal megszűnik. Az ulánusezredek közül csak az 5. és 12. állomásozhatik és állo­másozik is a magyar korona országainak terü­letén, mert ezek horvát-, mig a. többi ulánusok lengyel ezredek. A gyalogságnál is van egy ki­vétel: a budapesti 3. bosnyákezred, de ez tulaj dobkép se nem osztrák, se nem magyar. A vi­szonosság természetesen nem áll fenn, mert magyar ezredet lehet Ausztriába vinni, több huszárezred van Galíciában, Bukovinában, Ka- rintiában, Stájerországban s egy állandóan Bécsben. Gyalogság Magyarországból eddig — Boszniát nem számítva — Ausztriában csak a fővárosban volt, újabban azonban már Znaim- ban is van egy magyar gyalogezred. De osztrák illetőségű ezred tavasztól kezdve nem lesz.Szt. István koronája országaiban. Legalább egyelőre, de ki láthat a jövőbe! ? — Markovich Jenő kir törvényszéki bíró halála. A szekszárdi kir. törvényszéknek: halottja van. Markovich Jenő, a birói kar egyik legkép­zettebb s legszorgalmasabb tagja, ez az örökké vígkedvű, sziporkázó szellemű kedves ember ma éjjel 3 órakor, hosszas szenvedés után el­hunyt Szekszárdon. Valami 8--10 éve Ipolyság­ról jött mihozzánk s csakhamar közkedvelt lett nemcsak hivatalában, amelyet a legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel vitt -egész a legutolsó időig, de a társas életben is, ahol a szókimondó, egyenes, sok kedves bohém vo­nással biró gavallér embert kivétel nélkül min­denki szerette. Pár évvel ezelőtt szép, kedves felesége korán elhunyta után ő maga is bete­geskedni kezdett, az örök vidám emberről azon ban csak a legbeavatottabbak tudták, hogy a halál csirájával jár itt közöttünk. Az idén még jobban elővették az asztmatikus rohamok, s kinzó betegsége ellen külföldi fürdőkön is hasz- i tálán keresett orvoslást. Ereje rohamosan gyen­gült, megfogyva, de jókedvét mindvégig meg­tartva, már hetek óta feküdt betegen, mig ma éjjel egy utolsó kinzó roham megváltotta szen­vedéseitől. Őszinte, mély igaz részvét kiséri végső útjára a tetőtől talpig gavallér embert, ki valósággal dísze volt a helyi igazságszolgál­tatásnak. Halála hirére a kir. törvényszék, .— melynek éveken át ritka képzettségű vizsgálóbirája volt — gyászrzászlót tűzött ki. Temetése szom­baton délután 4 órakor lesz. Halálát gyászolják : Özv. Deák Ödönné napa, Markovich Ottilia test­vére, Devich Ferenc nagybátyja, özv. Markovich Ottmárné szül. Maxincsák Mariska, özv. Mar­kovich Győzőné szül. Pokorny Ida sógornői, Markovich Margit, Markovich Gizella, Markovich Alice, Markovich Olga, Kollár Mariska unoka- húgai, Markovich Tibor unokaöccse; — Korai dér. Pár nappal ezelőtt nyári hőség uralkodott s szeptember 12-én a mélyéb ben fekvő rétek, lapályok ezüstös fényben csillogtak. Ez volt az. idei őszben az első dér. Kissé szokatlan, korai jelenség. Rendes időjárás mellett október elején kezdődnek a deres hajna­lok. A gazdák szerint a kukorica fejlődésére, érésére kedvezőtlen. A kukorica az idei termés- bőségben amúgy is szűkös eredményt mutatott s a korai dér még ezt a; szűkös termést is meg­tizedeli. — Jansen bloskop. A vásártéren felállított Jansen-féle kitűnő mozgófénykép-szinház minden nap zsúfolt ház mellett tart este 8 órakor gyö­nyörködtető előadást. Ma ismét teljesen uj mű sor van, ami különben minden két nap változik. — Közeledik Október. A folyó évben a besorozott újoncok, akik a közős hadsereghez osztattak be, nem október 6 án, mint azelőtt volt, hanem 5-én reggel tartoznak bevonulni. A honvédség legénységének azonban csak 6-án reggel kell bevonulnia. A póttartalékosok be- hivójegyét még nem adták ki. 1911 szeptember 1.4 ________ TOL NAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK — Ügyvédi kamarai közgyűlés. Vasárnap délelőtt tartotta a pécsi ügyvédi kamara rend­kívüli közgyűlését, melyen dr. Visy László városi főispánná kinevezett volt elnök helyét egyhangú választással töltötték be. Az elnöki székbe a közszeretetnek örvendő Csigó János volt alelnököt ültették, aki e díszes állást ráter­mettségénél fogva be is fogja tölteni. — Nem érdektelen rámutatni, hogy a kamarai Intézmény behozatala (1864) óta Csigó János a negyedik elnök. Első elnöke volt néhai Rádenich János püspöki ügyész, utódja Erreth János, volt városi főispán, ennek helyére, amidőn főispánná kineveztetett, jött dr. Visy László ugyancsak városi főispán. Az országos nyugdíjintézet köz­gyűlési tagságára, Pleininger Ferenc, dr. Rásky Béla és dr. Schwetz Antal bonyhádi ügyvéd választattak meg. — Gyatus megbetegedés. Fadd községben e hó 11 én Keserű Istvánné koleragyanus tüne­tek között megbetegedett. A szükséges óvintéz­kedések azonnal foganatosíttattak. Simontsits Elemér alispán és Drágíts Imre dr. tiszti főorvos e hó 12 én a helyszínére kiszállt. A beteg álla pota javulófélben van, a bakterologiai vizsgálat eredménye még ismeretlen, de valószínű, hogy nem kolera a betegség. — Szenvedélyes vadász. Tamásiból írják lapunknak. Érdekes esemény foglalkoztatja Tamási közönségét. Amilyen hosszú a nyúl füle, épen olyan rövid volt egy tamásii vadásznak a türelme. Szorongva, remegve várta augusztus 15-ét, azaz hogy meg sem várta, hanem önké- nyüleg kimondotta a vadász-verdiktet a szegény tapsifülesekre és vadász-jegy nélkül, tiltott időben puskája társaságában séta útra indult, ki a szabadba, a letarolt mezőre, ahonnan Bársony István jeles írónk nemcsak vadat, hanem költői lelke annyi sok gyönyörűséges thémát is hozott már haza a nem vadász bagage közönségnek. Noshát a séta útnak egy agyondurrantott nyúl lett az eredménye. De még valami más is: Kezdett büzleni Dániában. Mit csináljon szegény vadász ezzel az inkarnátus bűzzel ? Nagyot gondolt és feljelentette önmagát. Vadászok me­sélik, hogy némelykor a nyúl — elég ostoba hozzá — neki szálad a puskának. Hasonlatosan ami vadászunk is neki szaladt a törvénynek, nem tudván, hogy aki vadászati kihágást követ el, még ha időközben vadász jegyet vált is el­játszotta kis játékát, korán játszotta el. Kár érte, mert még fiatal és sok nyulpecsenyétől fosztotta meg jó bárátainak kicsiny de lelkes táborát. Mivel a kihágást megduplázta, Tamási közönsége érthető érdeklődéssel várja a követ­kezményeket. — Községi Ügyek. OySrköny község képvi­selőtestülete az anyakönyvi kivonatokért szedhető dijaknak a kiállító részére való átengedését elha tározta. — Fadd község képviselőtestülete az ottani kisbiró fizetését felemelte. — Beírások az Iparostanono iskolába. A szekszárdi iparostanonc iskola tantestülete ked­den tartotta alakuló ülését Kovács Dávid igaz­gató elnöklésével, mely alkalommal többek közt elhatározta a tantestület, hogy f. hó 14., 17. és 19-én ejti meg a beiratásokat és 21-én kezdetét veszik az előadások. A folyó tanévben az I. a) osztály főnöke Egri Béla, az I. b) osztályé Kálmán Ferenc, a Il-é Polgár A'ajos és a Ill-ik osztályé Mikula Dezső lesz. Tantestületi jegyző Polgár Alajos. — Helyettesítés Spatz Mór jár. m. kir. állatorvos 4 heti szabadságideje tartamára a földmiv. minisztérium Kemény Gábor kir. állat­orvost rendelte ki Budapestről. — Tanfolyam hibás beszédfiek számára. Október 1-től a hibásbeszédüek számára tanfo­lyamot nyitok. Fölvétetnek e tanfolyamra a hibásbeszédüeken kívül még később megsike- tültek is, akik a szájról való leolvasást sajátít­hatják el e tanfolyamon. Tandíj a rendes beszéd elsajátításáig 60 korona. A szegény szülők gyer­mekei tandíjmentesen nyernek felvételt. Jelent­kezhetni Kálmán Ferenc r. k. tanítónál. — Kaposvári leányból amerikai asszony. Nem mindennapi házasság történt ma Kapos­váron. A vőlegény messzi Amerikából jött el Kaposvárra, hogy menyasszonyát, most már mint újdonsült menyecskét vigye el innen az Újvilágba. Jilly Lajos pécsi származású gépész- mérnök, ki az amerikai Unió Jowa államának Clinton városában egy cukorgyár alkalmazottja, f. hó 10 én kötött házasságot Kaposváron Hayden Mariskával, Hayden Lajos volt szekszárdi máy. .ellenőr leányával. Az uj asszonyka férjével már a legközelebbi napokban uj otthonába, Ameri- kib\ utazik. — Vásári statisztika. A hétfői szekszárdi orsz. vásár alkalmával felhajtottak 1500 darab lovat, 560 darab szarvasmarhát és 86 darab sertést, melyből elkelt 322 ló, 296 szarvasmarha és 12 darab sertés, 3 — Halálozás. Becskovszky Ede fazekasbodai kántortanitó neje, szül. D o m s i t s Erzébet elhunyt gyermekágyban. — UJ szakaszmérflök. A paksi ármentesitő társulat, f. hó 8-án tartott választmányi ülésén Tóth Béla szombathelyi kataszteri mérnököt választotta meg szakaszraérnökké. — Rendőri hírek Schneider János és neje alsóná ai lakosok megverték Gayer Jánosnét s rajta 8 napig gyógyuló sérülést okoztak. — Pál Sándor decsi lakos lakásáról a nyitott pénz­szekrényből 2 drb 20 koronás bankjegyet lop­tak el. A csendőrség azt hiszi, hogy a házbe­liek közül valaki hozta el a pénzt. — Acsádi József szedresi és Kiss István ifigéniai lakosok kukoricaföldjéről kukoricát loptak. A tetteseket a csendőrség Erdélyi Ferenc és Lajkovics János személyében kinyomozta. A két subanc azért lopott, hogy azt eladva, néhány fillérhez jusson. Feljelenttettek a szekszárdi kir. járásbíróságnál. — Hirtelen halál. Berkes Viktória 46 éves szekszárdi lakos szakácsnő, ki legutóbb Bajó Pál főszolgabírónál volt alkalmazásban, szom­baton hirtelen rosszul lett, összeesett és meg- ha't. Szivszélhüdés ölte meg. — á Duna Vízállása. A múlt heti árhul­lám levonulása óta a Duna vízállása újból rosszra fordult. Dunaföldvárról kezdve le a Tiszatorokig két fokos a vízállás A folyam Bajától Mohácsig árad, de még mindig nem annyira, hogy az uszályhajókkal a szállítást zavartalanul le lehetne bonyolítani, amiből nagy káruk van a gabona­szállítóknak. — Újítás a postai csomagok feladásánál. A postaigazgatóság érdekes reformot akar életbeléptetni, mely külföldön már évek óta ki van próbálva, de nálunk még ujitás számba megy. A csomagokat ugyanis ezentúl szállító­levél kiállítása nélkül ép oly módon fog lehetni feladni, mint a leveleket. A szál itási dijat egy­szerűen levélbélyegekben kell majd a csomagokra ráragasztani s a posta úgy fogja kezelni azokat, mint most a levélpostai küldeményeket. A feladás ezzel lényegesen könnyebbé és gyorsabbá lesz téve. — A mohácsi és tolnai selyemfonódák kedvezményei. A kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1907. évi III. t.-c. 5. § ban foglalt felhatalmazás alapján a nyers selyem előállításával foglalkozó egész iparágat a fenti t-c. 1. §-ában meghatározott állami kedvezményekben részesítette és ehhez képest a már üzemben levő tolnai, győri, komá­romi, lugosi és m hácsi állami selyemfonódák részére a szóbanforgó kedvezményeket az 1908. évi január 1-től az 1922. évi december 31-ig terjedő időre végleg engedélyezte ; az épités alatt levő békéscsabai fonoda és a tervezés alatt levő tolnai selyemsodrógyár (cérnázó telep) részére pedig ugyanezen törvény 1. §-a alapján az üzem behelyezés napjától számítva az 1922. évi decem­ber 31-ig terjedő időtartamra előzetesen bizto­sította ; az újvidéki és pancsovai állami selyem­fonódáknak régebben engedélyezett és az 1899. évi XLIX. t.-cikkben meghatározott állami ked­vezmények hatályát az újvidéki fonódét illető­leg pedig az 1914. évi december 31-ig meghosz- szabitotta, végül a törökkanizsai fonoda részére az 1907 évi II. t e. meghatározott állami ked­vezményeket ugyanezen t.-c. 1 § a alapján az üzembehélyezés napjától 1922. évi december 31 ig terjedő időtartamra engedélyezte. — Vásári intézkedések. A folyó hó il-iki kisasszonynapi vásár, mint már előző számunk­ban említettük, igen népes volt A szarvasmarha­felhajtás, mivel majd két éve le volt a város zárva száj- és körömfájás miatt, nem volt közei sem oly nagyarányú, m nt a múltban. A kocsi forgalom azonban óriási volt, melyeknek elhe­lyezése körül fíácz József rendőralkapitány fejtett ki nagy buzgalmat, miután most először tartatott az ujonan beosztott téren vásár. Az utcákon és tereken a csendőrség végezte tapintatosan és ügyesen a kocsik bebocsátását. A vásárban a rend fentartását Rácz kapitány vé­gezte 4 rendőrrel. Különösen kemény dolgot adott a járlatvizsgálat teljesítése a csekélyszámu rendőr segitséggel. A közbiztonsági szolgálatot a csend­őrség teljesítette derekasan. Agilis rendőrkapi­tányunk a szokott preventiv intézkedéseket most is végrehajtotta. Ugyanis a vásárt megelőző éjjel a város területén levő összes kisebb korcs­mákban, közhelyeken razziát tartott s a gyanús alakokat a vásár tartama alatt fogva tarttatta. Ez ismét kitünően bevált, amennyiben az óriási népességű vásáron még egy papucs sem veszett el s különösen pedig a veszedelmes vásári zseb­metszőktől egészen mentes volt a vásár. — Kérőiem. Az Egyesült Szekszárd-Tolna- megyei Nőegylet kéri mindazokat, akiket az október 5-iki nagyszabású ünnepségre védnökö­kül felkért, de elhatározásukat még nem tudat­ták, hogy a védnökség el, vagy el nem foga­dását mielőbb tudatni szíveskedjenek, mivel addig a meghívókat nem lehet kibocsátani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom