Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-09-07 / 72. szám
XXL (V|I.) évfolyam. ■JMi 72. szám. A V Szekszárdi. ISII szeptember Előfizetési ár: Egész évre . Fél évre . Négyed évre szám ára 16 korona. 8 « 4 „ 16 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer s hétfőn és csütörtökön. oxoAHzaraon, Egye« «itwok uBy.no« kaphatón. Szerkesztőségi teleion-szám: 18 és 24- — Kiadóhivatali telelon-szám : 18 és H. ■Höfizetéseket éa hirdetéseket a kiadó- fa ▼»talon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon Szerkesztőség:Bezeréd) István-utca 5. szám. - Ide küldendők a lapot érdeklő össze» közlemények. Kiadóhivatal: Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ids’ küldendők. Néptanítóknak, ha áz előfizetést egész évre előre be küldik, 8 kor. Főszerkesztő: Dp. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: ftODNÁR ISTVÁN. Fómunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Vasúti helyzetünk. — Irta: Bartal Béla. — A jövő hó elején nyilik meg a gombosi vasúti hid. Az avitikus gőzkomp — melyen a nyolcvanas években még hat koronába került egy vaggon átszállítása s amely a — drávai (dolnimiholáci és egyéb hidak hiányával együtt — sokkal többet ártott a magyarság politikájának Szlavóniában, mint az összes Szokolok, Omladinák és Supilók együttvéve— helyt ad egy modern hídnak, mely majd csakúgy önti a bácskai svábokat Szlavóniába. Megint egy régi mulasztás van pótolva, örülhetnénk rajta, ha a pótolt mulasztások nak nem jönnének újabbak is a helyükbe. Hisz éppen a gombosi hid megnyitásának apcsán — vasút ihelyzetünkkel foglalkozva — mindjárt szemünkbe vág az a nagy mulasztás, melyet vasúti pőlitikánlca bátaszék—baranya- vári vonal kiépítésével elkövetett. Ma a gombosi hid a boszniai forgalmat a Dunántúlról a budapest—zimonyi oldalra vezeti. Igaz, hogy egy vidék boldogitására a teherforgalom az első, mert a tehervonat hozza a. pénzt "a Vidéknek, a személyvonat viszi Abbáziába, Pestre és Isten tudja hová még; de mégis ezen forgalom átterelésének ténye már maga is legjobb bizonyítéka annak, hogy milyen nagy hibát tett szomszéd vármegyénk, Baranyának fővárosa Pécs, midőn egy halva született nagy vasutidea — a budapest—pécs—bródi terv által elkabitva, — saját és Bárányavármegyének nagy kárára, a mohács—baraoyavári összeköttetés elsősége ellen foglalt állást. A dőlni—miholáci áthidalást, Pécsnek Szlavóniával való uj összeköttetését, már nemzeti érdekből is, mindenki csak jónak és szükségesnek tarthatja; jól tette a megye és Pécs, midőn ezt sürgette és sürgeti, a hiba csak abban volt, hogy ezt a Budapest— Boszniát összekötő fővonalként kontemplál- ták és követelték, ami, mint a fejlődés bizonyítja, teljesen kivihetetlen volt. Ha úgy, mint a bajai hid dolgában, a mohács—baranyavári összeköttetés dolgában is, melynek egyedül helyes voltát a Simontsits memorandum olyan kitünően megvilágította, Baranya Tolnavármegyével együtt dolgozott volna, ahelyett, hogy a saját megyéjében lévő mohácsi vonalat — maga megakadályozza, akkor most október elején, nem Eszék—Gombos—Szabadkának, hanem Mohács—Pátaszéknek, tehát Baranyán át venné a boszniai forgalom az útját. A dőlni—miholáci összeköttetést pedig igy is úgyis meghozta volna a drávamenti vasút hatalmas fejlődése. Nem a rekrimináció, a saját magunk vasúti politikájának helyességével való hivalkodás miatt említjük meg a szomszéd megye és Pécs elhibázott eddigi politikáját, hanem azért, hogy tán uj helyzet hangoztatásával rábírjak Pécset és Baranyát arra, hogy velünk összefogva, most, midőn a pécs— bródi elsőrendű úgyis füstbe ment, de azért az uj összeköttetés rationális és rentábilis alakban úgyis »meglesz, teljes erejével igyekezzenek a megyéjükből, Gomboson át terelt forgalmat megyéjükbe, Mohács—Baranyavár közvetítésével visszaterelni. Es ez lehetséges is! Mert a zimonyi vonal sem a boszniai személy-, sem a teherforgalom átterelését nem bírja. Ez a vonal a lolyton emelkedő Balkán forgalmat van hivatva lebonyolítani, ma már a régi három helyett hat oriensexpresszel, még pedig iyii-ben, Kr. születése után, egy vágányon, goliát-sinek nélkül! Ha nem akarjuk azt, hogy egész Törökország — Konstantinápoly a folyton hosszabbodó Bagdad vasút révén Kis-Ázsia és India, de Consta iza és Pireus révén Egyptom és a Keletafrika óriásilag fejlődő forgalma a mi hibánk folytán vagy Constanzán—Cser- novitzon át, vagy Triesztnek és Brindizinek kerülje el a mi hazánkon át Zimony—Pesten vezető útját, akkor a zimony—pesti vonalat elsősorban és kizárólag a nagy keleti forgalomnak kell reserválnunk. Nagy hiba volt az, hogy már a balatoni vasútra . elfecsérelt milliókból nem építették meg Mohács — Baranyavárt, de ép oly nagy mulasztás terhelné a mostani kormány vasúti politikáját, ha a zimonyi vasút túlterhelésével . kitenné ,az, országot annak a veszélynek, hogy az. egyedül reális — nem bika viadalokra — hanem Ázsia és Afrika növekvő fejlődésére alapuló nagy személy- és áru-világforgalmat a hazánkon való legrövidebb útról Romániába és Ausztriába terelné. Pécs városa, ha majd a mostani silány kivitelű pécs—bátaszéki vonal konszolidálva lesz és Kőröstől — Pécsen át a fiumei forgalmat átveszi, a drávavölgyi vasutrendszer- rel s Szlavóniával — per Dőlni—Miholjác — összekötve lesz, csak magának használ, ha segít megyéjének egész keleti részét gazdaságilag előre vinni, a boszniai egész forgalomnak a mohácsi vonalra való terelése által. A Bácskában épül Kiskőrös—Halas, Baja—Kiskőrös, Apatin—Baja ; most hogy a baja—bátaszéki szakasz elsőrendüsitve. van (persze még Szabadka és Dombóváron kellene a gyorsvonati kiegészítéseket véghez vinni) óriási forgalom várható e vonalon; a baranyai drávamenti vasút mostani nagy fejlődése szinte emeli a forgalmat; Bosznia is folyton többet szállít; elkerülhetetlen tehát az, hogy Budapest—Belgrád és Budapest—Fiume közt egy uj fővonal képződjék és ez csak a mohács—baranyavár—eszéki fővonal lehet. Ha Baranya és Tolna nem akarják magukat annak a veszélynek kitenni, hogy úgy mint most, ideiglenesen, a boszniai forgalom per Gombos—Szabadka, esetleg per Gombos—Baja—Kalocsa, végleg a Duna balpartjára terelődjék, akkor egész erővel, együttes akcióval kell mindkét megyének Bátaszélf—Mohácsot és Mohács—Baranyavárt követelniük! S ha kiszorították a tizenhét milliós Szabadka—Dombóvárt, úgy kiszoríthatják a három milliós Bátaszék—Mohácsot is. Az első volna persze erre a képviselők együttes akciója, a gróf Batthyány Tivadar által mindnyájunk részéről hálásan elismert kezdeményezés irányában. — Talán sikerül neki a tisztelt honatyákat meggyőzni arról, hogy sokkal inkább dulce et decorum pro patria — vasutat építeni, mint — nészérint szavazni 1 Tűzoltók napja — tűzoltók otthona. Megkondul a vészharang. Félbe hagyja napi munkáját, felriad legédesebb álmából, megy, fut, rohan a vész színhelyére, hogy a pusztító elem ellenében védje embertársa életét, vagyonát \ legkisebb gondja pedig a legdrágább kincse: a maga egészsége. Ki ez az önfeláldozó, a maga nyugalmát nem becsülő ? Ezt kérdi a nemesen érző szív, a fenkölt gondolkozásu agy, ha látja: mint rohan a tűzhöz s mint végzi ott az oltás munkáját a felebaráti szeretet katonája. Ki ez a botor ember ? Ezt kérdi a fásult kedély, mikor látja a tüzből kilépni a felebaráti szeretet katonáját, karján a legborzasztóbb haláltól megmentett gyermekkel. Mindkét kérdésre egy a felelet: a tűzoltó ! Igen a tűzoltói Ez az Istennek az a teremtménye, ki az emberszeretet szolgálatába állott; ki nem hirdeti az emberszeretet munkáját, hanem cselekszi, nem kérdezve — még a ma anyagias, a létért való küzdelmet elkeseredve harcoló világ tülekedésében sem, — hogy mi lesz a díjazása munkájának ? Pedig ez is kijár neki! Nem ritkán fölös mértékkel! De nincs benne köszönet! Mert mi a tűzoltó fizetése ? Igen sokszor, majdnem mindenkor : a megszólás, a lekicsinylés 1 A tűzoltót azonban ez nem bántja, nem sérti I Nincs a világ összes nyelvének szótárában oly lekicsinylő, oly sértő kifejezés, mely a tűzoltó nemes törekvését lankasztaná; nincs a hangok skálájában az az erős rezgés, mely ledöntené azt az emlékoszlopot, melyet a — jutalom és elismerés várása nélkül végzett — lelkiismeretes munka minden tűzoltónak emel 1 Ez az emlékoszlop örökké áll ugyan, de elpusztul a tűzoltónak egészsége, melyet folyton támad: előbb az alig elszenvedhető hőség, később a tűznél felhevült testet védtelenül érő szél és hideg. És ekkor bekövetkezik a betegeskedés, majd pedig az állandó munkaképtelenség 1 S ha az ilyen szerencsétlenül járt tűzoltó szerény vagyoni viszonyok közt él s két keze munkájára van utálva, beáll a nyomor, szükségbe dől maga és családja 1 ... De ne essetek kétségbe az emberszeretet szolgálatában megsebesült,munkaképtelenné lett tűzoltók 1 A ti önzetlen munkátok az emberek jobbjaiban megteremtette a ti gyógyulástok, a ti se- gitéstek lehetővé tételére alkalmas intézményt, a Tűzoltó Otthon-1 s ennek felállithatása céljából a Tűzoltó nap-ot. A Tűzoltó-otthon lesz az a hely, mely nektek enyh-helyet kínál, a mikor testi nyavalyáitokban gyógyulást keresve Budapestre mentek s ott nektek ingyenes, esetleg mérsékelt áron elhelyezést nyújt azon időre, mig fővárosunk gyógyintézményeit igénybe venni kényszerültök. A tűzoltók ügyének nemes vezetői, a hatóságok emberszerető szívvel megáldott férfiai pedig módot nyújtanak ezen intézmény léire- jöveteléhez, midőn a Tűzoltó-napot rendezik. A nagyközönség pedig, mely a Tűzoltó- napon a gyűjtő urnákhoz siet adományaival, megadja nektek — emberszerető munkátok elismeréséül — az Otthon létesítéséhez a legszükségesebbet, mert tudja, érzi, hogy a ti buzgól- kodástok egyedüli rugója: az emberszeretet, még él, s azt kipusztulni nem engedi 1 Ha pedig engedi, akkor jöjjön a gyehenna tüze s pusztítsa el az egész világot 1 Bajó János. *
