Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-08-31 / 70. szám
6 TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1911. augusztus 31. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL* Nagytiszteletü Kartárs ur! A Tolnavármegye és Közérdek f. é. aug. 24-én megjelent száméban kissé tulerős hangon emlékezik meg ama tényről, hogy a majosi egy • házközségnek a fő, alesperesre és felügyelőre adott szavazata nyilvánosságra hozatott. Az egész választás nem volt más, mint a választás közlése, ami sem törvényellenes, sem inkorrekt eljárás, sem korteskedés, még kevésbé pedig be- hizelgés volt. Nem törvényellenes és inkorrekt, hisz az ön által emlitett E. A. 99. § a azt mondja: »Úgy az egyházközségeknek, illetve tanintézeteknek szavazatai, a szavazatok felbontására kiküldött bizottság elnökéhez, az egyház- községnek, illetve tanintézetnek hivatalos pecsétjével lezárt borítékban küldendők be.« E §. nem zárja azt ki, hogy a szavazás eredményéről más ne szerezhessen tudomást, hisz a szavazás nyilvánosan, az egyházközség jelenlétében történik. Hogy ez nem törvényellenes és inkorrekt, meggyőződhetett kartárs ur arról, hogy a közelmúltban történttiszakerületi püspökválasztásnál több fővárosi napilap (Egyetértés stb.) gyakran közölte, hogy ez vagy az az egyházközség, mely jelöltre adta le szavazatát; s nem jutott senkinek eszébe, hogy ezen leközlést törvényellenesnek dekratálta volna. Nem volt korteskedés, hisz kik a nevezett s egyházközségem által minden rábeszélés nélkül egyhangúlag megválasztottegyéneketismerik, tudják jól, hogy szemilyiségük korteskedésre nem szorul, mert megválasztásuk a nélkül is bizonyos. Nem volt behizelgés, mert kik a köztük s köztem fennálló viszonyt ismerik, azok tudják, hogy arra nekem sem szükségem, sem okom nincsen. Csodálom, hogy kartárs ur ezen közleményt oly megütközéssel olvasta. Bocsánatot kérek, de midőn megjegyzéseit a bonyhádi protestáns körben olvastuk, a jelen volt urakban s bennem önkénytelen is az a gyanú támadt, mintha kartárs ur is reflektált volna az állások valamelyikére s szinte bántotta, hogy ezen állítólagos korteskedésemmel az Ön megválasztása hátrányt szenved. Midőn ezeket az ügy érdekében s »egy evang. lelkész« iránti figyelemből bár név nélkül megjelent közlésére megjegyezni illőnek véltem, ne vegye rossz néven kartárs ur, ha megjegyzem, hogy »egy evang. lelkész« ha valami közleményt — melyben bárkit is törvényellenes és inkorrekt eljárással vádol — a nyilvánosságra hoz, illő dolog s férfias kötelésség, hogy nevét nyíltan aláírja. Soraim zárom azzal, hogy — ha soraimra esetleg válaszolna, én viszontválaszolni nem fogok. Az ügy, egyházi ügy s ha történt törvényellenesség, méltóztassék azt az illetékes egyházi fórum elé vinni. Különben béke velünk 1 Majos, 1911 aug. 28. Szűcs Imre. * £ rovat alattiak díjmentesen közőltetnek, a felelősség azonban a beküldőt illeti. A szerk. Nyilt-tér. * Nyilatkozat. Váratlanul lepett meg ama hir, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter nr a szekszárdi polgári fiúiskola ötödik és hatodik osztályának összevonását elrendelte s ebből kifolyólag engem, mint a legfiatalabbat, fölös számban levő tanerőt hivatalból áthelyezett. Miután Szekszárdról a tanév végén azon jóhiszemben távoztam, hogy szeptemberben ismét kedves városunkba térek vissza s miután a polgári iskolai intézménynek, nemkülönben az én áthelyeztetésemnek ily villámgyorsasággal bekövetkezhető bonyodalmas fordulatáról annak idején még sejtelmen sem volt; következésképen távoztam minden elköszönés nélkül úgy, hogy majd szeptemberben kezdem ismét ott, hol a tanév végén végeztem. Áthelyeztetésem immár sajnos bekövetkezett s igy búcsút kell mondanom szeretet kartársaimnak, kedves bai'átaimnak, ismerőseimnek, jóakaróimnak s mindazoknak, kiket illet azon kéréssel, tartsanak meg szives jóemlékezetükben, aminthogy én is minden időben örömmel fogok visszagondolni ama kellemes két esztendőre, melyet Szekszárdon eltöltöttem. Budafok, 1911. augusztua 22. Fodor Aladár áll. polgári iskolai tanár. * E rovat alatt kőzlőttekért nem vállal felelősséget a Szerk. Hirdetés. Rohonczy István sárbogárdi uradalmában felépülő mükőtéglagyár és ezzel kapcsolatosan a gőzfürdő is 1911. évi szeptember hó 15-én megkezdi működését. A mükőtéglát venni szándékozók forduljanak akár személyesen, akár levélileg is a gyár irodájához. A mükőtéglának eladási ára 45 korona. Ezen tégla a vidéki megrendelőknek vasúton ingyen lesz szállítva. A mükőtégla quarcos homokból, hydrát mészből és cementből összekevert anyagból készül, cement azért adatik hozzá, hogy a mükőtéglát még jobban megkeményitse, mint a 80 métermázsás súlyzó. A cél el is van érve, mert a mükőtéglát csak igen nagy erő kifejtésével lehet széttörni, de ha el is törik, ott törik el, ahol az erős ütés érte és nem törik több részre, mint a legjobb anyagból készült tégla is, hanem csak két részre törik. Építés közben a mükőtéglából lehet mondani, hogy egy kicsinyke darab tégla sem veszhetik el. A mükőtéglának az a kiváló nagy előnye' van az agyagtéglák fölött, hogy összes szemcséi annyira össze vannak szorítva, hogy ezáltal a tégla oly nagy keménységet kap, hogy erőszak nélkül azt nemcsak megrongálni nem, de megsérteni sem lehet. A mükőtéglából készült falat nem szükséges bemalterozni nagyfokú keménységénél fogva sem, de azért sem, mert a téglának oly kellemes szürke színe van, mint a vadgalambnak. Ebből láthatja minden olvasó, hogy mészkőtéglából építeni nagyon gazdaságos, annál is inkább, mert az építő a homokon és mészen megnyeri a tégla árát, mert a mükőtéglának a szélei is nagyon simák, a tégla pedig nagyon kemény, tehát sokkal kevesebb malter szükséges az ezekből építendő falakhoz, mint az agyagtéglából épitendőkhöz. A mükőtéglából' nem szükséges vastagabb falat épiteni egy tégla1 hosszánál, mert ily vastag fal, a téglák keménységénél fogva, elbír két emeletet. A mükőtégla járdának alkalmazva, aranyat ér, mert a járókelők nem képesek az erős téglákat elkoptatni, tehát a járdát sohasem kell javítani. 263/1911. végreh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. törvénycikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti keresk. és váltó kir. törvényszéknek 1911. évi 18349. sz. végzése következtében, dr. Horváth Sándor ügyvéd által képviselt Mészárosok mellékterményértékes tő egyesülése mint szövetkezet budapesti cég javára 1200 kor. s jár. erejéig 1911. évi március hó 26-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1116 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: bútor, zongora stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a gyönki kir. járásbíróság 1911. évi V. 60|2. számú végzése folytán 2S0 kor. tőkekövetelés, ennek 1911. évi február hó 3. napjától járó 6°/0 kamatai és eddig összesen 108 kor. 74 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Hőgyészen, végrehajtást szenvedett lakásán leendő megtartására 1911. évi szeptember hó 5-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssei hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-c. 107., 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1908. évi XLI. törvénycikk 20. §'. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Gyönk, 1911. évi augusztus hó 21. napját. TRIETSCH, kir. bírósági végrehajtó. 5583. tkv. 1910. sz. Árverési hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Spányi Leó ügyvéd által képviselt, Borjáti Mihály dt esi lakos végrehajtatónak, Kocsa Erzsébet decsi lakos végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyben végrehajtató kérelme következtében 253 korona tőke, ennek 1910 junius hó 3-ától számítandó 5% kamatai. 62 korona 39 fillér, 22 korona költség, 79 kor. 40 fillér zárlat foganatositási és Í0 kor. 72 fillér eddigi, ezúttal 18 korona 65 fillérben megállapított költségek ugyanannak mint csatlakozódnak 253 korona tőke, ennek 1910 junius 3-ától számítandó 5 °/0 kamatai 23 kor. 60 fill, költségekből álló követ-lé ének kielégítése végett az 1881. évi 60. te. 144. §-a alapján a 146. § értelmében az alulírott kir. törvényszék területén a decsi 243. sz. betétben A. I 1—2. sorsz. 7416. hrsz. szántó a Simonola dűlőben, 4rtér, 7417. hrsz szántó a Simonóla dűlőben, Ártér ingatlanoknak Borjáti Mihályné sz. Kocza Erzsébet nevén álló */« ed része együttesen 59 kor. és a decsi =244. sz. betétben felvett ingatlanoknak a végrehajtást szenvedett nevén álló ‘/a része és pedig az A. 1. 1—4 sor. 128. hrsz. ház 110 ősz a. udvarral'a Beltelekben, 3811. hrsz. szántó a B-lsőmezö dűlőben, 4047 hrsz. szántó a Sárföld dűlőben, 4660 hrsz. szántó az Országúti alsó dűlőben, ingatlanok Va-ed része együttesen 1479 kor. és az ugyanott f 1. sorsz. 6070. hrsz. szántó az Alsóhegyesi ingatlan felerésze 42 korona kikiáltási árban i9ll. évi november hó 9-ik napján d. e. 9 órakor Decs község községházánál megtartandó árverésen eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10%-át, vagyis 5 korona 90 fillért, 147 korona 90 fillért, 4 korona 20 fillért készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bíróságnál való elhelyezést igazoló elismervényt átszolgáltati'i és ha valaki a kikiáltási árt meghaladó ígéretet tett és többet Ígérni senki sem akar, tartozik a bánatpénzt nyomban Jíz általa Ígért vételár 10°/o-ara kiegészíteni, mert ellenkező esetben Ígérete figyelmen kivül marad és az árverés az ő kizárásával nyomban folytattatni fog. Az ingatlan kikiáltási ár 2/3-ánál alacsonyabb áron el nem adatik. Szekszárd, a kir. tszék, mint tkvi hatóságnál 1911. év augusztus 10-én. Mirth László, kir. tszéki bíró. 3671/1911. - szám. Versenytárgyalási hirdetmény. Tolna nagyközség elöljárósága a képviselő- testület 87/911. rkgy. számú véghatározata alapján versenytárgyalást hirdet a tolnai állami elemi népiskolánál építendő árnyék szék munkálataira. Az ajánlatok „ajánlat a tolnai állami iskolai árnyékszék építésére'4 cimü, pecséttel lezárt, sértetlen borítékban elhelyezve Tolna község elöljáróságánál 1911 szeptember 15. cl. u. 5 óráig a községi elöljáróságnál beszerezhető költség- vetés szövegében tételenként kiteendő egységárakkal nyújtandó be. Csak szabályszerűen kiállított és a kitűzött időig benyújtott ajánlatok vétetnek tárgyalás alá. Általányösszegben tett ajánlatok figyelembe nem, vétetnek. Ajánlatok csak az összes munkákra tehetők. Az ajánlatok felbontása 1911 szept. 16-án d. e. 8 órakor fog nyilvánosan megtörténni. Az ajánlattevők tartoznak a versenytárgyalást megelőző napig az ajánlott összeg 5 °/o-át bánatpénz gyanánt készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a községi pénztárnál letétbe helyezni, és az erről kiállított letétjegyet az ajánlathoz csatolni. Ajánlattevők ajánlataikkal a végleges döntésig kötelezettségben maradnak. A községi elöljáróság a beérkezett ajánlatok közül szabadon választ, kedvezőtlen ajánlatok esetében egyik ajánlatot sem fogadja el és uj versentárgyalást hirdet. A terv és költségvetés Tolna község főjegyzői irodában tekinthetők be. Egyebekben a közszállitási szabályrendelet határozmányai irányadók. Tolna. 1911 aug. 29 én. Virányi Károly, Ezer József, főjegyző biró. A [|] 4402/1911. szára. Bátaszék község elöljárósága. Pályázati hirdetmény. Bátaszék községben egy újonnan szervezendő segéd jegyzői és egy lemondás folytán megüresedett irnoki állás ideiglenes betöltésére ezennel pályázatot hirdetünk. Felhívjuk mindazokat, kik az 1200 koronával javadalmazott segédjegyzői és ft a 900 koronával díjazott irnoki állásra pályázni óhaitanak, hogyv eziránti kérel- jjj 2 műket folyó évi szeptember IO-ig az elöljáróság címére nyújtsák be. ® Beválás esetén kilátásuk lehet a fenti állások végleges betöltésére. Bátaszéken, 1911 augusztus 27-én. Az elöljáróság, [j]
