Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-08-28 / 69. szám

4

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

1911. augusztus 28

— Viharok Tolnamegyébeu. Zombárói Írják: A tegnapelőtt egésznap tartó nagy 43’5 fokos hőség után este 6—8 óra között valóságos ítéletidő vonult végig Zomba és környéke fölött. Hatalmas felhők emelkedtek, menydörgött, villámlott s egyszerre olyan szélvihar keletkezett, óriási porfelhőt támasztva, melyhez hasonlóra öreg emberek is alig emlékeznek. S bár a szélvihar alig tartott 10—15 percnél tovább, mégis igen nagy károkat okozott. Óriási fákat döntött ki gyökerestől, nagyon sok ágat tördelt le s a tetőket is nagyon megrongálta. Különösen sok kárt okozott a csak alig egy hete javított templom tetőzetében. Tegnap délelőtt pedig 10 és 11 óra között újra hatalmas égiháboru keletkezett, óriási dörgéssel s a villám is lesújtott Widemann Márton házába. Szerencsére emberéletben nem esett kár, mert abban a szobában, melybe a villám lecsapott, véletlenül senki sem tartózkodott, csupán az épület tetőzete és fala rongálódott meg erősen. Kurdról jelenti tudósítónk, hogy ott tegnap este a rek- kenő meleget irtózatos zivatar váltotta fel. Az ég folytonosan dörgött, erősen dühöngött a szél úgy, hogy egész ágakat tördelt le a fákról. A szőlőkben és kukoricákban a zivatar nagy károkat okozott. Jég azonban szerencsére nem volt.

— Felmentés. Halasi Andor mözsi anyakönyvvezető helyettes állasától f. hó 26-ikával lemondása következtében felmentetett.

— A paksi iparos ifjúság folyó évi augusztus 12-én Pakson az Erzsébet szálloda kerthelyiségében a paksi önkéntes tűzoltó testület zászló alapja javára zártkörű nyári táncmulatságot rendezett, mely úgy anyagilag, mint erkölcsileg jól sikerült. Felül űzettek éz alkalommal : Bún Lajos 10, Gründl Károly 6 korona, Schneider Géza 5 20 kor., dr. Dőry Jenő 4 20 kor., Streicher József 4 kor., N. N. 3 20 kor., Szentpétery József 3, Killer Gyula, Stern Gábor 2—2 kor., Vetter Márton l-40 kor., Kardos János, Horváth Árpád, Holczer N.. Kremann János, Kaszás György, Gaupp József, 120—1 20 kor., Schmidt János, Rósenbaum Lajos 1—1 kor., Babai Ferenc, N. N. 40 fillér, Marcsik József, Szabó Lajos, Osztermayer János, Nagy Ferenc, Szabó Pál, Sági Laj< 8, Láng Jenő, Hirt Pál, ifj. Engel Géza, Weisz Sámuel, Fodor Ignác, N. N. Szabó István, Goldstein Imre és Czimmer József 20 fillérrel, kiknek ezúton mond hálás köszönetét úgy a rendezőség, mint a tűzoltó testület parancsnoksága. Köszönetét mondanak egyúttal Bálint Lajos nagyvendéglősnek, ki a kerthelyiséget ismét teljesen ingyen engedte át s világította ki.

— Vásárengedély. Izmény község bucsu- vásár tartására kért engedélyt, mit a kereskedelmi miniszter meg is adott.

— Méhészmunkás tanfolyam. A földmive- lésügyi miniszter pályázatot hirdet Gödöllőn Oktober hó 15-én kezdődő méhészmunkás tanfolyamra, mely két évig tart. Fölvesznek 16-ik életévüket betöltött, de 35-ik életévüket még túl nem haladott egyéneket. A folyamodványok szeptember hó végéig a földmivelésügyi minisztériumhoz intézendők. A tanfolyamon résztvevők gazdaságban szabad lakást és államköltségen teljes ellátást és ruhát kapnak.

— A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a Löcherer Climexinnel történtek próbák, beigazolódott, hogy a Climexin nemcsak az élő poloskát pusztítja el nyomban, de a Climexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kelnek. A Climexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit; nyomot vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. —■ Kapható: Szeghy Sándor gyógyszertárában Szék- szárdon és a készítőnél: Löcherer Gyula gyógyszerésznél Bártfdn.

— Szilágyi és Diskant miskolci gépgyáros cég

könyökszerkezetü és viznyomásu kitűnő szőlősajtóira, valamint a legújabb »Villám« központfutó bogyozó. és zúzógépére felhívjuk az olvasóink figyelmét. Kiemelendők különösen a c'g által feltalált és készített »Kossuth«, »Kincsem« és »Hegyalja« borsajtók, ‘ nemkülönben a nagyüzemü saj toláshoz keszitett Rákóczi »kettős kosaru« sajtók, amelyeknél a régi világ fából készített sajtója nagyszerűen tgyesitve van a legújabb technika vívmányaival. A sajtók felső része acél, alsórésze faszerkezet. Ennélfogva a must seholsem érintkezik vasrészékkel, hanem csak a fával, ami a must színét, izét, zamatját nem befolyásolja. A törkölyt sem kell ősszevagdalni, hanem kisebb darabokban is. könnyen ki lehet venni. Az 1901. évi temesvári, az 1902. évi egri és pozsonyi II. mezőgazdasági országos és az 1906. évi nagyváradi kiállításon, valamint az 1907. évi pécsi kiállításon a cég borsajtói elsődijjal, aranyéremmel lettek kitüntetve. A cég ízléses árjegyzékét, kívánatra minden érdeklődőnek megküldi. 5 —10

Köszönetnyilvánítás«

Mindazok, kik felejthetetlen kis fiam temetése alkalmával megjelenésükkel, avagy részvétük nyilvánitásával fájdalmunkateoyhiteni igyekezték, fogadják hálás kószönetünket.

. Szekszárd, 1911 aug. hó 28.

Zsigmond Ferenc és neje.

— Megszűnt járványok. Értény községben a vörheny, Regöly községben a differia megszűnt s igy az iskolák megnyittattak.

— Állatbetegség Gerjén, Keszőhidegkut és Magyarkeszi községben a ragadós száj- és körömfájás megszűnt.

Távirat. - Telefon. - Express.

— A. Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. —

A Képviselőhúz illése.

Budapest, augusztus 28 d. u. 2 ó. 15 p.

A képviselőház ma délelőtt tartott ülésében Kabos Ferenc elnökölt.

Bemutatja a miniszterelnök átiratát, hogy Ő felsége a születésnapja alkalmából kifejezett szerencsekivánatokért a Háznak köszönetét küldi, mi általános éljenzéssel fogadtatott. Bemutatja a miniszterelnök átiratát a legutóbb szentesített törvénycikkekről, rrielyek között az 1911'. évi köliségvetés is helyet foglal.

Elnök beterjeszti a nógrádvármegyei gazdasági egyesü’et feliratát a hús kérdés tárgyában, Hont vármegye feliratát a fegyvergyakorlatra behivott tartalékos katonák családjának segélyezésére vonatkozólag és Szeben vármegye eliratát az obstrukció ellen. A két első felirat a kérvényi bizottsághoz utasittatott, a 3 iknál Ráth Endre elleninditványt adott be, 20-nál több képviselő pedig névszerinti szavazást és a szavazásnak holnápra való halasztását kérte.

Ezután következtek a napirenden levő névszerinti szavazások, melyeket a többség az elnöki javaslatnak megfelelően intézett el és ezzel az ülés véget ért.

Nagy vasúti összeütközés.

Bukarest, (érk. d. u. 2 óra 25 p.)

Bukarest közelében nyilt pályán rémes vasúti katasztrófa történt. Egy gyorsvonat telve utasokkal, hibás váltóállítás következtében belefutott egy tehervonatba. Egy mozdonyvezető és egy fékező szörnyethalt, 18 utas életveszélyesen megsebesült. A két vopat mozdonyai és összes kocsijai megrongálódtak. A tehervonatban számos állat elpusztult, A vizsgálat folyamán több vasúti tisztviselő és alkalmazott felfüggesztetek.

Gyönk — Dunaföldvár.

A nemzeti kultúráért nemes verseny folyik Tolnavármegyében. Dombóvár ugyan már más szekér után szalad, Tamási is kiesett a versenyből, de Gyönk és Dunaföldvár között csak most kezdődik a gimnáziumért való, késhegyig menő harc.

A dolog ugyanis úgy áll, hogy a gyönki gimnázium fenntartó testületé és a tolnai ref. egyházmegye múlt csütörtöki közgyűlése Dunaföldvár mellett foglalt állást. De hátra van még a kon vént, s esetleg Tolnavármegye beleszólása. A konvent a református ügyek végfóruma, igy ez hivatott a gimnázium áthelyezése ügyében is végleg dönteni, viszont azonban a vármegyének is kerek százezer koronát ér a szava, mert ha például a Gyönknek: adott milleneumi 100 ezer koronát a gimnázium áthelyezésével Dunaföld- várnak is meg nem szavazná, a konventnek Dunaföldvár mellett való döntése esetében is, vagy megakad az áthelyezés, vagy pedig újból Duna- földvárnak kell még egyszer a zsebébe nyúlnia.

Nem olyan egyszerű tehát ez a kérdés. Éppen ezért érthető a két község lázas érdeklődése. Mindkettő a legerősebb érveket dobja bele a mérleg serpenyőjébe.

Múlt héten Baky István gyönki gimnáziumi tanártól jelent meg s küldetett szét egy 40 oldalra terjedő memorandum, Dunaföldvár mellett, viszont Gyönkről Szilágyi Béla magyar lelkész tollából megkaptuk a rá vonatkozó feleletet is.Mi nem tudunk különbséget tenni várme-; gyénk e két derék községe között. Mind a kettőnek küzdelme nemes, tiszta, hazafias szándékú. Minden részrehajlás nélkül, ismertetjük az ügy' állását. i , . . ..

Baky István ur memoranduma azonban terjedelmes s tudtunkkal megküldetett az összes-’ ez ügy iránt érdeklődőknek. Éppen ezért, csak- összevonva — kivonatilag, inkább eszmemenetét követve ismertetjük.

Legyen tehát az övé az elsőbbség.

A gyönki ref. gimnázium áthelyezésének ügye.

Több mint másfél .év múlt el azóta, hogy gimnáziumunk áthelyezésének ügye napirendre került s mindezideig csak szűk körben, az illetékes tényezők előtt és testületek kebelében maradtak e mozgalom indokai, eseményei, kilátásai. „ .

Most azután elérkezett az ideje annak, hogy^az egész ügyet feltárjuk a nagyközönség s első sorban a magyar kultúrát szerető, fejlesztő s érte munkálni is kész társadalom előtt.

Az áthelyezés Indokai.

Egész életén egy évszázadnál hosszabb idő óta kiséri ezt a gimnáziumot az anyagiakkaíés néptelenséggel való küzdelem. Alapításának helyéről, a tolnamegyei Nagyszékelyből hat évi fennállás miatt kénytelen elköltözni, mert a fen- tartó külsősomogyi és felsőbaranyai egyházmegyéknek együttesen sincs annyi ereje, hogy számára épületet emelhessen. A »gyönki úri família«, a Hajós, Halász és Magyari-Kossa családok adta telken és épületben 1812-ben kezdik meg a tanítást. Azonban Felsőbaranya nemsokára — nem tudni miért — elmarad a fentartó testületből s a másik kettő a Hajós-féle 16.000 pengő forintos alapítvány birtokában sem képes a rá nehezedő terhek viselésére.

Ily viszonyok között éri iskolánkat a szabadságharc leveretése. Az. Entwurf még több bajt zúdít rá. Szegénysége és néptelensége miatt megfosztja nyilvános jellegétől, csak mint magán- intézet tengődik tovább, régi 6 osztálya helyett néggyel, két rozoga tantermében. Tanulói kénytelenek más intézetbe menni vizsgára, tanárai fizetését a fentartóság 500 forintról 400-rá szállítja le s még ezt sem tudja rendesen folyósítani. A bezáratást is nagy nehezen tudja elkerülni. A hatóság állandó fenyegetése elől úgy tért ki az akkori felügyelő, hogy a ref. egyháznak iskolaépítést igér, ha az egyháztagok a közmunkát rendelkezésére bocsátják. Az egyház kap az alkalmon s csak akkor tudja meg, hogy az ő telkén és segítségével emelt ház nem az ő iskolája, hanem gimnázium, amikor már készen van az épület. Az ügy természetesen pörre ment, s a gimnázium az uj telek fejében régi telkét, a közmunka fejében földjeit kényszerült átengedni s még 300 forintot fizetett. A helyzet az uj épületben sem javult, mert 1886-ban Gyönk községhez fordult támogatásért a íenntartóság, — de mint a jegyzőkönyvek igazolják, hiába.

Az alkotmányos korszakban is kétszer részesül miniszteri niegintésben; felhívják uj épület emelésére, tanszerei beszerzésére, kellő tanszék felállítására, a tanárok előirt fizetésének kiutalására. De Sem az államhatalom bezárással fenyegető fellépésének, sem a kerület határozatainak nem bir eleget tenni. Nincs fedezet semmire.

így éri el a gimnázium a 80-as évek végét. Apróbb, helyzetén nem javító alapítványok után a bezárás fenyegeti. Csak a millenium emlékére tett 100.000 koronás vármegyei alapítvány juttatta oly erőhöz, hogy egy évtizeden át látszólag szünetelnek az anyagi bajok. Látszólag csak, mert az igy megnövekedett tőkék az 1897-től kezdődő államsegéllyel sem birják fedezni a növekedő szükségleteket.

Jelenlegi jövedelmeink az állammal kötött szerződés alapjául szolgáló normál-költségvetés szerint 29.612 koronát tesznek ki. Ebben azonban 2000 korona mint a telek, épület és felszerelés béregyenértéke szerepelvén, a tényleges jövedelem 27.612 korona. Ebből 12.000 korona államsegély, a többi saját jövedelem. A szerződés az 1897-iki tárgyalások alapján köttetett meg s nem számítva a dologi szükségletek nagy áremelkedését, uj terhek is jelentkeztek. S mi lesz később. Ma csak 3 korpótlék esedékes, de egy év múlva 5, azután .7, s igy fog emelkedni ez szinte évenként 20 —21-ig. Az átlag 15 öt tesz ki. A mai pénzforrásaink ezeknek kiutalását egyenesen lehetetlenné *eszik s igy a tanárokat, akik eddig ezeket szóvá sem tették, újabb sérelem fogja érni.

Ha mindent számbá veszünk 5913 korona hiány jelentkezik évenkint, vagyis ékkora állam- segélynövekedésre volna ma szükségünk s ekkor 17,912. K-t tevén saját jövedelmeink, 17913 K-t az államsegély, elveszítenénk a felekezeti jelle^ get. Más szóval szükségleteink íedézete államsegéllyel lehetetlen.

Tekintsük'ézek után a gimnázium másik, még nagyobb átkát, a néptelenséget; a hatás- i takhkáfotT

Iskolánk egész élete folyamán egyetlen .egyszer sem érte el a normális népességet. .Mindősszé kétszer érte el a létszám a 100-atis, jde számtalanszor, szinté évtizedenkint felhangzik & panasz, a nagy elnéptelenedés miatt. Az.utolsó ;években a bonyhádi iskolának főgimnáziummá fejlődése s az internátus • megnyitása óta, négy éven át 70 tanulónk sem volt az év végén, az az 1909—10. isk. évet 55 rendes tanulóval zártuk. Az osztályok átlagos népessége 15—23 között váltakozik, de egyes osztályoké sokszor a tizet sem üti meg. .

Ez adatok bizonyítják, hogy a néptelenség nem tűnő . jelenség Gyönkön, hanem állandó, .újra meg újra visszatérő baj, amely ellen a múlt nem talált ..orvosságot,, legfeljebb, néhány évre tudott segíteni;

Ilyen látogatottság mellett iskolánkat nem érdemes tenntariani, mert nincs arányban az elért eredmény sem egyházunk szegénységével, sem a nagy költségekkel.

(Folytatása köv.)