Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-07-31 / 61. szám

1911 iulius 31. TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK Mikép szervezzük vagy vezessük az iskolai kirándulásokat? — Irta : Bécsy István kajmádi tanító. — (Folytatás és vége.) A múzeumban bemutathatjuk a természetbeu be nem mutatható állatokat, itt megismerkedhet­nek a különféle magyar népviseletekkel, melyek­nek hordozói, ha külömböző nyelven beszélnek is, mégis e magyar hazának gyermekei, polgárai. Itt láthatnak különféle gyűjteményeket, szerszá­mokat az ős emberétől a mai kor emberéig; továbbá festményeket, képeket, szobrokat és a haladó művészet különféle remekeit. Ilyenkor értessük meg a gyermekkel, hogy neki is tudni, haladni kell a korral, bármely életpályán működ­jék is, mert amint a haladás eddig fokozatosan jutott előre, úgy a jövőben is fokozatos lesz és aki nem halad, az elmarad. Az egyszerű szer­számok, eszközök összehasonlitandók a legtökéle tesebb gépekkel, eszközökkel, hogy az emberi elme csodás alkotásai is kimutassák az embernek a, többi földi lénynél magasabb voltát. Figyelmük felhívandó arra is, hogy az emberi elme alkotó- képessége megbecsülendő, tehát tiszteljék azokat is, kik elméjük munkásságával járulnak hozzá a -társadalmi munkához ; becsüljék tehát az elme munkásait, vagyis .a tisztviselőket és művészeket, mint a társadalom elengedhetlen és igen becsts munkát végső tagjait. Kirándulás közben megfigyelendők a külön­féle munkások : földrnivesek, szőlőmunkások, kertészek, sőt még ha lehetséges, gyárt is tegyünk szemléltetésünk tárgyává, hogy a tanulók felis merhessék azt az összekötő kapcsot, azt az egye­temességet, mely az összes emberiség munkálko- •dásának központja. Ebből minden egyesre háram- hk teher és kötelesség, de minden egyes érzi előnyeit és hasznát. A haza és a társadalom ér­dekében végzett egyetemes nagy munka szem­pontjából nincs különbség munkás és munkás között, mert mindegyike, munkálkodjék bármely téren,' csak része a nagy egésznek. Ezt a tételt a gyermekek leikébe átszármaztatva léphetünk a haladás útjára, midőn minden egyed embertársá­ban munkástársát látja. így értik meg a munká­nak összekötő nagy eszméjét; igy becsülik meg ■egymás munkatcljesitő képességét; igy tanulják meg szeretni, becsülni embertársaikat. Ezt a szociális együttérzést megadhatja az iskola, sőt ez a jelén és jövő iskolájának egyik lényeges feladata is. Az ilyen szellemben vezetett kirándulások alkalmával -a tanulókkal napló vezetendő, melyről otthon a tanító beszámoltat és a napló alapján írásbeli dolgozatokat készíttet. Az iskolai kirándulások eszméje újabb keletű, melytől még néha maguk a tanítók is idegenkednek; annál inkább szokatlan a laikus közönségnek, mely az ismeretszerzés egyedüli helyének a négy fal által körülzárt tantermet tekinti, hol maga szedte a tudásnak nem valami •érett gyümölcseit. TMiát magának a tanítóságnak kell elsősorban felkarolni az iskolai kiránduláso kát és az általuk nyújtott könnyebb, de biztosabb mevelő-tanitó eszközöket, melyet annál inkább megtehet, mert hisz az uj tanterv határozottan •előírja a kirándulásokat, midőn az általános rész­nek az értelmi nevelésről szóló 10. pontjában a következőképen rendelkezik : . . . „a szemlélte­tésnek igazi színhelye nem a tanterem, hanem a «zabad természet; ide kell áthelyezni, amikor lehet, a tanításnak egy részét.“ Majd ugyanazon pontban ezeket mondja tovább: „A kirándulás ttak az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell ■érvényesülnie a népiskolai tanításban.“ Kell tehát, hogy megváltozzék a tanítás helye nem •csak azért, mert a tanterv úgy rendelkezik, ha nem azért is, mert ezt úgy a higiénia, valamint a jelen pedagógiája megköveteli. A fejlődésben levő gyermeket nem zárhatjuk az iskola négy fala közé, mint a hogyan a gonosztevőkkel el­bánunk, mert testi erői fejlesztésére, lelki tulaj •donságainak kiépítésére, tudásának megalapozó, sára a szabad levegő, a természet nyújtotta szép­ségek és a való élet megismerése szükségesek. Ki tehát a poros, miazmával telitett levegőjű tan­teremből, hol oly sok ezer szitta magába a ttidő- vész bacillusait, hogy idejekorán megfossza az •élettől, melyet a szabadban való gyakori tartóz­kodással nem lett volna kénytelen még fiatalon a tulvilági élettel felcserélni. A szabad természet a benne élő emberek­kel az élet iskolájának óriási nagy tanterme; minden lépésünkben más és más tanulni valót találunk benne. Ezt a tantermet nyissuk meg a tudásnak; az élet minden mozzanatát oly hűen ^mutassuk be a gyermeknek, hogy abból meg- szerézzé mindazon tudnivalókat, melyek képessé teszik arra, hogy a társadalomnak és a hazának hasznos tagja legyen. Ezt méltán elvárhatja az »iskolától úgy a társadalom, mint a haza, tehát beleljen is meg az eléje kitűzött várakozásnak. Ne a múlt iskoláját utánozzuk, hanem a szociális életre való neveléssel alapozzuk meg a jelenben a jövő iskoláját! 4 szép modern faredőnySs ablak, igen rövid ideig volt hasz­nálatban, olcsón eladó. Megte­kinthető Almágsy ezukrászdá- jában. IRODALOM. Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és por­cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél küli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások “szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás b a gimnáziummal szemben. PÉNZINTÉZETEK. — Uj kereskedelmi részvénytársaság. A DunafÖldvári Takarékpénztár r.-t. égisze alatt Dunaföldváron, 100,000 korona alaptőkével ipar és kereskedelmi részvénytársaság alakult, mely működését már megkezdte és pedig: fakereske­déssel, épitc si anyagok, tűzifa és bőráru keres­kedéssel, valamint cipőgyártással. Ügyköréhez tartozik: tí) A kereskedelem és ipar minden ágában részt venni, b) Uj ipari és kereskedelmi vállalatok létesítése, illetve kereskedelmi és ipari vállalatok financirozása. c) Külföldi gyártmányok importja, vezérképviseletek alapján, valamint honi ipar és árucikkeknek terjesztése belföldön és azok exportja, d) Előlegek és kölcsönök, akár saját, akár más raktárakban, vagy egyéb megfelelő biztos helyeken való árakra és nyers terményekre. e) Ingatlanok vétele és eladása, valamint parcel­lázások keresztülvitele sáját számlára és meg­bízásból, valamint ezen ügyletekkel járó pénz­ügyi műveletek. Igazgatóság: Niefergall Nándor elnök, Schmidt László Ügyvezető igazgató, dr. Schóber László ügyész, Lindinger László, Boro- vitz Samu Felügyelő-bizottság: Gauzer Ignác elnök, Niertit Béla, Hub r Ferenc, Steiner Fülöp, dr. Bsrky József, Niefergall Imre, Geblusek György, Bernát Lajos. Irodalmi délután Dunaföldváron. Van egy régi, jó, de kissé kopott közmon­dás : „Nem az iskolának, hanem az életnek ta­nulunk.“ Mindnyájan használjuk, de úgy vagyunk vele, mint az időjárással: csak akkor emlegetjük, ha nincs más témánk a beszélgetésre és — bár igazságát mindenki elismeri — eddig mégis — legalább a vidéken — kevesen jutottak arra a gon­dolatra, hogy az iskolában szerzett tudásukat kint az életben a maguk, vagy még inkább má­sok javára gyümölcsöztessék. Annál is inkább dicséretet érdemel az a vállalkozás, mellyel néhány fiatal diák próbálko zott meg, ki csak nemrég került ki a középiskola padjaiból, A „Dunaföldvári Diák Otthon“-ról van szó. Ez a jóformán kezdő egyesület a tudomá­nyok szolgálatába szegődve, célul tűzte ki, hogy megküzdve a sok megcsontosodott előítélettel, megkedveltesse Dunaföldváron a haladást: a mo­dern tudományok iránti érdeklődést E cél szol gálatába állott az egyesület által e hó 16 án az „Egyenlőségi Kör“ nagytermében tartott előadás, melyen az egyesület tagjai bemutatkozásul az irodalomban való jártasságukat mutatták be,c Az értekezletet Lantos Simon, az egyesület vezető e'nöke nyitotta meg, majd szellemes meg­nyitója után Engelberg József elnök, ki ez alka­lommal intelligens és gyakorlott szónoknak mu­tatkozott, a szép számmal megjelent előkelő közönség tapsai között lelkes szavakkal ismer­tette az egyesület célját és alakulásának történe­tét. Az értekezlet fénypontja azonban kétségkívül Kramer Pál előadása volt, ki modern verseiből olvasott föl néhányat, melyek nagy verselési képességről és tehetségről tanúskodtak. Stauber Pál Kisfaludy-vigjáték típusairól értekezett. Az érdekes tárgyat friss előadásával még élveze­tesebbé tette, úgy hogy a közönség, mely méltán ünnepelte Trietsch Bélát és Engelbert Vilmost is, mindvégig nagy tetszéssel hallgatta az egész irodalmi színvonalon állott értekezletet. Amint értesülünk, ezen értekezlet csak bevezetője volt azon tudományos előadás-sorozatnak, melyet az egyesület a jövő nyárra tervez. S—ó J—0. A »Vasárnapi Újság« juíius 30-iki száma rendkívül érdekes képeknek nagy tömegével és gazdag szépirodalmi tar­talommal jelt nt meg. Igen sikerült képek mutatják be Magyar- ország legnagyobb dohánygyárát, mely most épült fel Buda­pest 1. kerületében a Lágymányoson. Két nagy képcsoport Budapest főváros utcáinak tipikus alakjait mutatja be jelleg­zetes pi'lanatfényképekb jn. Székely Mihály repüléséről, a római történeti kiállításról, az 1849-iki ostrom alatt elpusztult régi budapesti német színház most napfényre került reliquiái s még egy egész sereg kép disziti a lapot. Kaffka Margit eredeti regénye mellett Lux Terkától novellát találunk s e mellett a »Rezanovc című fordított regény folytatását. Költeményeket K. Tóth Kálmántól és Telekes Bélától közöl e szám. Tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjáték stb. A »Vasárnapi Újság» előfizetési ára negyedévre őt kor., a Világ-krónikával együtt hat kor. Megrendelhető a Vasárnapi Újság kiadóhivatalában (Budapest, Egyetem-utca 4.) Ugyanitt megrendelhető a «Képes Néplap», a legolcsóbb ujsíg a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL* Tisztelt Szerkesztő Ur! Bocsánatot kell kérnem, hogy a t. címnél alkalmatlankodom, de közérdekről lévén szó és ismerve a t. cim ebbeli jóindulatát, kérném, mél- tóztassék b. lapjában alanti, közleményemnek he­lyet adni r Pinczehelyen 1909 ben az itteni zárda apácái közadakozásból (de olyan színben, mintha ezt a saját-pénzükből eszközölték volna) a község tulajdonát képező piac téren ártézi kutat furattak, a községgel olyan szerződéses alapon, hogy az ártézi kút vizét az egész község lakossága sza­badon használhatja, ami 1910 tavaszáig mégis volt majdnem állandóan, ez időtájt azonban be­vezették a .vizet a zárda illemhelyére, amellyel a szennyet állandóan a Kapos-csatorna vizébe mossák le»- s azóta napokig nem kap a község ártézi vizet, dacára, hogy az egész községben nincs élvezhető ivóvíz, sőt ezen levezetett szennyel a Kapos-csatorna vizét is megfertőzik oly annyira) hugy nemcsak a fürdést teszik le­hetetlenné, de oly bűzt árasztanak vele itt a Kapos-csatorna körül s annyira megfertőzik a friss levegőt, hogy lehetetlenné teszik még az utcára kimenést is. Azt hiszem, az ilyen eljárás a mostani különben is kolerás viszonyok között nem lenne megengedhető, még annak dacára sem, ha a kedves testvérek ilyen kijelentésekkel istápolják is az emberbaráti szeretetet, hogy a kútra menő leányoknak azt mondják „ez nem kap vizet mert zsidó szolgálója“, egyes római katholikusokra pedig azt a megjegyzést teszik, „ez nem kap vizet, mert nem hozott se csirkét, se tojást“. Tudtommal vannak a kedves testvérek között oklevelet nyertek is,. a kiktől pedig feltét­lenül el lehetne várni, hogy az emberbaráti sze­retet igéjét másképen hirdetnék, hiszem, hogy jelen soraimmal fel fogom hívni nagyságos alispán urunk igen b. figyelmét, ki a közigazgatás veze­tésével az egész országunknak mintaképéül szol­gálhat és szives leend ezen ázsió állapoton köz ségünk egészségi viszonyaira való tekintettel sür­gősen segíteni, a melyért előre is lerójjuk hálás Uöszönetünket, ezek után maradtam a t. Címnek több itteni nagy adózó nevében köszönettel: Grünhut Miksa, községi virilista. * E rovat alattiak díjmentesen közöltetnek, a felelősség azonban a beküldi,t illeti. A szerk. Nyílt-tér. Járványok idején és minden időben semmi sem biztoáitja jobban az egészséget, mint a jer és emésztőképes gyomor, meg a tiszta ivóvíz. Kiváló eszköz erre '■ -- a mohai ~ ÁGNES“ 99 FORRÁS természetes, szénsavdus ásványvíz, mint feltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyu- viz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne-foglalt gyógysóknál fogva, kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor, légcső és húgyszervi betegségeknek Kedvelt borviz. ~ Főraktár: Szekszárdim: Salamon Testvérek 1 cégnél. * E rovat a Szerk. alatt közlőitekért nem vállal felelősségét ói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom