Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-07-27 / 60. szám
XXI. (VII.) évfolyam. 60. szám Szekszárd- 1911 julius 27r Előfizetési ár: Egész évre . . ... . 16 korona. Fél évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 „ Egy szám ára . . 16 fillér. Eliöfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- fa vatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer s hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleion-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám : 18 és II. Szerkesztőség: Bezcrédj lstván-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össze® közlemények. Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ids küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 kor. Főszerkesztő: Dp. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Tisza István beszéde Az obstrukciós szószátyárkodás és technikázás visszataszító környezetéből, mint hívogató és gyönyörködtető oázisok emelkednek a magasba Apponyi, Andrássy, Tisza szónoklatai. Ilyenkor látjuk csak igazán, hogy mily irigylendő magas íokon állhatna a magyar parlamentárijzmus és hogy az obstruktorok jóvoltából mily posvány legfenekén fetreng. Tisza István gróf nem hiába vezér- egyénisége a munkapárti tábornak. Szava tanít és irányit. És hiába áll ő a közlegényi sorba. Ott a táborkar, ahol ő van. Hétfői beszéde igazi hadvezéri ténykedés volt, mely nemcsak a saját erősségeit ismertette meg és fejtette ki, hanem az ellenfél gyöngeségeit is leleplezte. Ez a két főirány vonul végig a hatalmas beszéden, amely után nem kétséges többé, hogy a hadsereg reformja a nemzet legfőbb érdekéből, sürgősen szükséges és hogy annak költségeit, ha kissé nehezen is, de elbírjuk. Kétségtelen ezek után az is, hogy hosszabb-rövidebb ideig tartható ellenzés után a véderő reformja törvénynyé fog válni, első sorban azért, mert nem lehet feltételezni az ellenzék belátásáról, hogy végletekig erőltetné a dolgot, másod sorban pedig azért, mert, ha az ellenzék belátásába vetett hit nem teljesednék, a többség kénytelen lesz a dolgot megoldani. Azok a „saját erősségek“, melyekre fentebb céloztunk és melyeket Tisza oly meggyőzően kifejtett,, a következők : A választáson a nemzet annak a pártnak adott nagy többséget, melynek katonai programmja a kilences bizottság követeléseivel egyezik és az ujonclétszám felemelését is magában foglalta, újabb követelések és bonyodalmak támasztása nélkül. Amiből következik, hogy az ellenzék támaszthat ugyan újabb bonyodalmakat és kockára teheti a nemzet és korona között helyreállt Összhangot, de e törekvése a nemzet kinyilvánított akaratába ütközik. Magyarországnak élethivatása és,élet- szükséglete, hogy mint egy nagyhatalom egyenlőjogu részese vegyen részt a világalakulásban és intézze sorsát. így jött létre — sok százados küzdelem után az 1867-iki paritásos államszövetség Ausztriával, amely kialakulás keretében önmagunk iránt tartozó kötelességünk hadi erőinket összegyűjtve és kifejtve, a Balkán-államok független fejlődését biztosítani és nekik tanácsul, erős segítségül, szolgálni. A hadsereg fejlesztésével önmagunknak és szövetségeseinknek is tartozunk és igy e fejlesztés kötelességünk, amely kötelesség teljesítéséért rekompenzációt nem követelhetünk. Ezt a fejlesztést meg nem tagadhatjuk, mert, ha hadseregünk gyönge, erőteljes és sikeres külpolitikát nem folytathatunk. A magyarság fejlődését és érvényesülését a hadseregben nem kell félteni. Ennek főfeltétele: a magyar tisztikar, mi azonban a tisztképzés lassúságánál fogva csak bizonyos idő múlva, fokozatosan érhető el. A zászló- és jelvénykérdés is meg fog oldatni, minden „junktim“ nélkül. A munkapárt hamarabb megoldja e kérdést junktim nélkül, mint az ellenzék junktimmal. Az ellenzék gyöngeségét leplezte le Tisza, midőn meggyőzően kifejtette, hogy a Justh-párt a koalicióban megakadályozta Andrássy katonai programmjának megvalósítását, a maga katonai programmját pedig kivihetetlennek nyilvánította ki és annak megvalósítását a jövő nemzedékre hárította. A Kossuth-pártra vonatkozólag pedig kifejtette, hogy ez a párt nyíltan állást foglalt az obstrukció ellen és kapott mandátumai nagy részét is ennek az állásfoglalásának köszönheti. Amiből következik, hogy e párt részvétele az obstrukcióban követ- kezetlen és programm-ellenes. De követ- kezetlen Andrássy Gyula gróf magatartása is, mert Andrássy helyeselte az ő, Tisza István katonai programmját, de ellenzi Khuen-Héderváry grófét, holott az ő (Tisza) katonai programmja teljesen azonos Khuen-Héderváryéval. Következetlen Andrássy gróf még abban is, hogy félti a 67-es alkotást és mostani állásfoglalásával mégis azokat erősiti, akik a 67-nek ellenfelei. De nem folytatjuk tovább. Tisza beszéde nem rövid ismertetést, de alapos tanulmányozást kíván. A beszéd egyik legnyomatékosabb kijelentése, hogy az obstrukcióval szemben Tisza István teljesen magáévá teszi a miniszterelnök álláspontját. Köztudomású, hogy a miniszter- elnök az obstrukcióval szemben a várakozás álláspontjára helyezkedett. Igen helyesen. Reméljük azonban, hogy e várakozásnak meg lesz a határa. „Sunt ceríi denique fines.“ És bármily extázisba ringatják is magukat az obstrukció legújabban fölesküdött papjai, annyi bizonyos, hogy obstrukcióval se parlamentet vezetni, se országot kormányozni nem lehet. Hiszszük, hogy végre is az ellenzékben felülkerekedik a jobb belátás és lehetővé teszi a rendes törvényhozói munka folytatását. Ha azonban e hitünk meghiúsulna, reméljük, hogy a parlamenti többség és a kebeléből alakult kormány meg fogják találni a szükséges eszközöket a parlamenti kisebbség féktelenkedéseinek megzabolázására. F. Ma VÁRMEGYE. A vármegye közgyűlése. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 26-ikán d. e. 10 órakor tartotta nyári rendes közgyűlését Apponyi Géza gróf v. b. t. tanácsos elnöklete alatt, aki a közgyűlést megnyitván, nyomban rátértek a 200 pontnál többet magában foglaló tárgysorozat letárgyalására. Az alispáni időszaki jelentés és ezzel kapcsolatban a kecskeméti földrengés által sújtottak támogatására 500 K kiutalása, úgyszintén az elhunyt Rolf Aladár tb. tiszti ügyész emlékének jegyzőkönyvben való megörökítése elfogadtatott. A tavalyi koleravész elfojtása körül szerzett érdemekért az alispánt ért királyi elismerés felett a közgyűlés örömének adott kifejezést. Molnár István (tolnai) a tolnai holt Dunaág közegészségi káros hatását fejtegeti és annak felrissitését szorgalmazza, mert nemcsak a kolerától lehet félni, hanem a malária is nagy mértékben pusztit. Óhajtja, hogy egy bizottság küldessék ki a tolnai Dunaág megvizsgálására, mely a legközelebbi közgyűlés elé jelentést adjon, a kormányhoz pedig felirat intéztessék, hogy e Dunaág hajózhatóvá tétessék. Simontsits Elemér alispán megjegyzi, hogy e tárgyban ezelőtt mintegy 10 évvel a vármegye küldöttségileg járult a földmivelésügyi miniszterhez, de sikertelenül. Minthogy a felvetett kérdés közérdekű és ő a lehető orvoslás elől elzárkózni nem szokott, kéri, hogy a bizottság kiküldésének mellőzésével ő bizassék meg a kérdés tanulmányozásával és jelentés tételével, — mi el is fogadtatott. A háztartási alap 1911. évi költségvetése tárgyában intézkedő belügyminiszteri rendelet tudomásul vétetett, a törölt tételek, minthogy azokra elkerülhetetlenül szükség van, a pótjavadalmazás terhére kéretnek a belügyminisztertől és a vármegye főispánja felkéretik, hogy annak megadása érdekében járjon közbe. Az újonnan szervezett jegyzői állás betöltéséhez szót kért Szemere Kálmán, akinek megsemmisített megyebizottsági tagsága fölebbe- zés alatt áll és jóakarattal ugyan, de tapintatlan és bárdolatlan módon propagandát csinált Fördős Mihály megválasztása mellett, sajnálatának adva kifejezést, hogy Fördős egyedüli jelölt és pedig azért, mert igy az ellenjelöltek megbuktatásával ő és párthívei nem tudják kimutatni támogatásukat. Simontsits Elemér alispán megütközésének ad kifejezést Szemere fellépése felett, mely a vármegye közgyűlése termében a legszokatlanabb. A közgyűlés tagjai mindig tudják, hogy választáskor kire adják szavazatukat. A pályázók se kívánták soha, hogy a közgyűlési teremben ily- szerü propagandát csináljanak nekik és meggyőződése, hogy a jelen esetben az érdekelt se köszöni azt meg Szemerének. Kéri a bizottsági tagot, hogy alkalmazkodjék az itt dívó tárgyalási szokásokhoz. Hiszen a tárgysorozatban nincs is említés a Szemere által ajánlott megválasztásáról. Kiss Ernő dr. tiszti ügyész hivatalos kötelességből óvást emel az ellen, hogy a jövőre vonatkozólag Szemere Kálmán eljárása precedenst alkosson. Mi lenne a közgyűlésből, ha a különböző jelöltek protektorai sorban felállanának és beszédeket tartanának jelölteik érdekében. Szemere válaszolni akarván az alispánnak, az alispán figyelmezteti, hogy neki (az alispánnak) mindig van joga felszólalni Kijelenti meggyőződését, hogy ha az újonnan szervezett állásra Fördős Mihály lesz is esetleg megválasztva, a közgyűlés nem azért fogja megválasztani, mert Szemeré ajánlotta. A választás tárgyában kijelölő bizottság küldetett ki, melynek tagiai: Széchenyi Sándor gróf, Návay Emil, Őrffy Lajos Bartal Béla, Kovács S. Endre, Török Béla. A kijelölő bizottság visszavonulván, — mely időre a közgyűlés felfüggesztetek, csakhamar jelentette, hogy az újonnan szervezett állásra Fördős Mihály közigazgatási gyakornokot ajánlja, mire a főispán Fördős Mihályt megválasztott VI. jegyzőnek jelentette ki, aki a hivatalos esküt nyomban a közgyűlés színe előtt le is tette. A községi jegyzők szabadságidejéről szóló és a kéményseprési szabályrendelet módosítása elfogadtatott. Következtek a körlevelek. A Duna—Tisza csatorna létesítésének elhalasztása tárgyában felirat intéztetik az országgyűléshez, megtoldva azzal, hogy a Sió-csatorna mentői előbb létesítés,sék. A körorvosok országos nyugdíjintézetének felállítása, az állami elemi tanítóknak fizetési osztályba való soroztatása, a főszolgabírói hivatalokhoz katonaügyi előadói állások szervezése és a póttartalékosok családtagjainak segélyezése
