Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-07-24 / 59. szám

4

zetű képességgel tűntek ki. Ilyen kiváló alakja vármegyénknek Simoiltsits Kleméi' alispán, aki az önfeláldozó kötelességteljesités és a vármegye közérdekeinek védelme és szolgálata terén világitó fáklyája és követendő vezére a vármegye tisztikarának, mely testületileg jelent meg, liogy az alispánt ért királyi kitüntetéshez öröméneit és legjobb kivánatainak adjon kifejezést, azzal az óhajtással, bogy az isteni Gondviselés az alispánt még igen sokáig tartsa meg a vármegye javára és a tisztikar dicsőségére.

A nagy . tetszéssel fogadott és éljenzéssel kisért üdvözlő beszédre az alispán hálás köszönetét fejezte ki a tisztikar megjelenéséért. Nagy örömet okozott neki, hogy a tisztikar a király kitüntetése alkalmából őt felkereste, mert a tisztikar áll hozzá legközelebb és a múltban is mindig öröm volt rá nézve, ha a tisztikarral együtt lehetett, mert e találkozások mindig dokumentálták az érzelmek kölcsönös egybehangzását.

A királyi szó megnyilatkozását közömbösséggel fogadhatja a magán ember, elhallgathatja a sajtó, ha szinvakságbau szenved, de nem mulaszthatja el annak méltatását a tisztikar. Tolnavármegye tisztikara e tényével újabban bebizonyította, hogy a vármegye tradiciónális szellemének megfelelően jár el.

Megvallhatja, hogy nem kereste a kitünte tést, mely az ő pályafutásának csak kisérő jelen sége, de örömmel fogadja azt, mert ezzel is bebizonyíthatja mélységes háláját a vármegye közönsége iránt, mely őt 4 évvel ezelőtt a vármegye élére állította.

A királyi elismerés megnyilvánulása első sorban azt a gondolatot ébresztette benne, hogy hogyan lehet az, hogy oly hosszú idő óta o az első Tolnavármegye élén, aki a királyi elismerést megkapta? Ennek oka nem az ő egyéniségében keresendő, hanem abban, hogy még eddig nem volt oly belügyminisztere az országnak, aki proprio motu érdeklődött volna az iránt, hogy nincs-e oly ember Tolnavármegyében, aki a királyi elismerésre érdemes. így történt, hogy Boskovitz Mór dr. és ő királyi elismerésre mél- tattattak. Nem az ő hozzájárulásával történt ez, mert akkor más érdemesek is részesültek volna a király elismerésében. Ezt a kitüntetést az alispán kapta ugyan meg, de az alispánt ért kitüntetés felében a tisztikaré és a tiszttársaké is, mert az alispán sikerét csak az ő munkatársainak köszönheti. Az ő kitüntetése az egész tisztikarnak és az egész megyének szól. Dolgozzunk továbbra is, mint eddig, céltudatos kötelesség érzettel a vármegye közjavára és a vármegye tisztikara mai’adjon hü régi hagyományaihoz.

A tisztikar lelkes éljenzéssel kisérte az alispán válaszát és ezzel a hivatalos tisztelgés véget ért. Az alispán sorban kezet fogott a tisztikar tagjaival mire a társaság visszavonult a dohányzóba és barátságos eszmecsere után oszlott szét.

HÍREK.

Interpelláció a szekszárdi fögimnáziumi inter- nátus ügyében. Batthuánu Tivadar gróf, a szek- szárdl Kfil'ulet országgyűlési képviselője a szombati ülésen interpellációt intézett a közoktatásügyi miniszterhez a Szekszárd város által létesíteni szándékolt főgimnáziumi internátus ügyében, fel- hiva a miniszter jóakaratát az ügy iránt. Az interpellációx'ól szóló fővárosi laptudósitásokba, különösen azokéba, melyek hosszasabban emlé keztek meg a dologról, tévedésen alapuló részletek csúsztak be; nevezetesen egyes lapok úgy tüntetik fel a dolgot, mintha Szekszárd város az internátus céljaival kapcsolatban az alapítványi urada lom 3000 holdas birtokát akarná az államtól megvásárolni, holott a tényállás az, hogy a vái’os 3000 négyzetöl átengedését kéri a jelzett célra a kis vásártérből. Ezt a kis különbséget megállapítva örömmel jelentjük, hogy Zichy János gróf kul tuszminiszter nyomban válaszolt az interpellációra, kijelentve, hogy ismeri az ügyet, aziránt jó indu pjjjvj viseltetik és azt legközelebb elintézteti. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy Szekszárd város polgármesterének a váx'os közelében fekvő alapítványi uradalmi birtoktestekre vonatkozólag'messze menő tervei vannak. Ezek a birtoktestek : a palánki uradalom és a József puszta. Mindkét birtok bérlete lejáróban van és a város polgár- mestere el van határozva, hogy e két birtokot adandó alkalommal vagy megveszi, vagy pedig bérbe veszi és azt a lakosság között 1/i, J/s és egész telkenként x’észben albérletbe adja, részben pedig azokon legelőket létesit. Erre vonatkozólag az előkészítő lépések már megtétettek és kívánjuk, hogy azok sikerrel xs járjanak, mely esetben Szekszárd előtt megnyílnak a mezőgazdasági fejlődés és ezzel a vagyonosodás utjai.

— Eljegyzés. Szabó Károly szekszárdi törvényszéki tisztviselő eljegyezte Blesz Ilcsikét, özv. Blesz Józsefné, volt teveli jegyző özvegyének leányát.

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

— Uj adóügyi jegyző. Nagyszékely községben, megüx’esedett adóügyi jegyzői állásx'a Mlíth Hen- rik varsádi segédjegyző választatott meg.

— Jegyzői gyakornok. A teveli jegyzőségnél folyó évi szeptember hó 1-től egy gyakornok alkalmazást nyer.

— Tárgytalanná vált indítvány. A szerdai megyei közgyűlés tárgysorozatába fel van véve Szemere Kálmán számos — nem kevesebb, mint nyolc — indítványa között egy, mely a hidegvérű mének tartása és fedeztetési engedélyének kiadása kérdésével foglalkozik. Ez az indítvány tárgy- talanná vált, mert épen a napokban jelent meg nyomtatásban a vármegyének a földmivelósi miniszter által jóváhagyott uj lótonyésztési szabályrendelete, mely a közóhajjal és közszükséglettel számolva, a hidegvérű tenyésztést megengedi, de csak akkor, ha az érdekelt tenyész tők a hidegvérű ló tenyésztése céljából egyletben társulnak és tenyésztésük ügyeit a földmivelési miniszter által jóváhagyott alapszabályok értei mében intézik. Az anyalovak igazolvánnyal látandók el és vagy maguknak is hidegvérüeknek kell lenniök, vagy legalább {olyanoknak, melyeknek keresztezése kedvező erdménnyel biztat. E fölött őrködni a tenyésztési egylet vezetősége tartozik, a méntulajdonos pedig jegyzéket tartozik vezetni. Ha az anyalónak igazolványa nincs, úgy ennek, mint a ménlónak tulajdonosa minden egyes eset ben 100—100 kor. pénzbüntetéssel büntetendő.

— Adomány a Slmontsits Béláné alapítványra. A Simontsits Béláné alapítványra újabban

a következő adomány érkezett:

Gróf Sigray és neje 200 K

Gróf Apponyi Sándorné 100

Báró Schell József 100

özv. Dőry Dénesné 20

Ozv. báró Jeszenszky Jánosué 20

Sztankovánszky Imre 20

Özv. báró Jeszenszky Béláné 10

Dői'y Ilona 10

Ezen adományt köszönettel nyugtatja.

Sobnelder János, gondnok.

— Ingatlan adásvétel. Dőry Hugó, dr. Dőry Jenő, báró Fiúth Elemérné szül. Dőry Margit, özv. Dőry Jenőné eladták a Dői'y-Patlan mellett levő farkasvölgyi és mihálydombi ingatlanokat a Tolnai polgári takai’ékpénztár r. t. cég és ifj. Wéber Jánosfarkasvölgyi lakosnak, mint vevőknek 490.000 koronáért.

— Ügyvédi iroda elfoglalás. Dr. Jakab Lajos ügyvédi irodáját Sásdról Dombóvárra helyezte át és azt, — mint a Dombóvári takarékpénztár r. t. ügyésze — a takarékpénztár melletti épületáben nyitotta meg.

— A Sió halottja. Takács Ferenc napszámos ozorai lakos János nevű 10 éves fia, e hó

21-én több társával a Sióra ment fürödni. A fiuk egyszerre csak azt vették észre, hogy egyik társuk Takács János eltűnt. A sebes áx’, bár a fiú jól tudott úszni, magával ragadta és a Sió hullámaiba lelte halálát. Hulláját még r.em sikerült kifogni.

— Rablók a vasúti állomáson. Vakmerő rablók jártak csütörtökön éjjel a M. Á. V. vajtai állomásán. Álarcosán, állig fegyverkezve behatoltak az állomási épület pénztái'helyiségébe, feltörték a Wertheim szekx’ényt és mindent össze törtek zúztak. A csendőrség széles körű nyomozást indított az elmenekült rablók kézrekeritésére, de ezideig ei'edménytelenül. A vakmerő rablásról cecei tudósítónk a következőket jelenti: A vajtai vasút állomás elöljárója csütörtökön éjjel szokatlan zajra ébredt. Felkelve ágyából, kitekintett az ablakon és rémülve látta, hogy négy állig fegyvex'kezett, álarcos alak az állomás épület pénztárhelyiségének ablaka alatt tanácskozik. Az állomási elöljáró a félelemtől szinte megdermedve, szótlanul nézte amint a rablók az ablakra alkalmazott vasrácsot kiemelik. Hárman bemásztak a helyiségbe, egy pedig kívül maradt, őrt állani. A betörők felfeszi- tették a Wertheim szekrényt és az abban talált 200 korona készpént magukhoz vették. Ezzel azonban nem voltak megelégedve, mert tudták, hogy aznap gróf Zichy Aladár vajtai uradalmának cimére nagyobb pénzösszeg érkezett. Arról azonban nem volt tudomásuk,‘hogy a pénzt még este későn kézbesítették is. A rablók a pénz után kutatva, Mindent össze-vissza forgattak. Tehetetlen dühükben azután, hogy pénzt nem találtak, összetépték a a vasúti jegyeket, az iratokat, a a táviró gép szalagjait. Szétzúzták a telefont és a táviró készülékeket. Vagy két óra hoszzáig tartózkodtak a helyiségben és csak amikor reggeledni kezdett — távoztak. Távozásuk után az állomási elöljáró kijött lakásából és lármát csapott. A lármára elősiető emberek még látták a rablókat, amint azok a vasúti síneken Cece község felé, futva menekültek. Üldözni azonhan nem merték őket, félve a rablók fegyvei’eitől. A csendőrség széleskörű nyomozást indított a vakmex’ő betörők kézrekeritésére.

1911. julius 24

— Nemes füzfatelep Szekszárdon. Szent-, királyi Miháry dx\ polgármester a háziipar elő- > mozdithatására és egyúttal a városi földek jövedelmezőségének emelésére elhatározta, hogy nemes füzfatelepet létesít. Az ily telepek létesítését a földművelési miniszter is készségesen támogatja, amennyiben iDgyen adja a telepítéshez szükséges fűzfa-dugványokat és a telepités költségeihez holdanként megállapított pénzsegélyt is ad. Az ily telep céljaira alkalmas földterülettel bőségeseu rendelkezik a város- az úgynevezett városi-éten, mely eddigelé a legsilányabb sásos csádét termi, ha nincs szárazság. A nemes fűzfatelep létesítése meglehetős drága dolog ugyan, mert a betelepítés forgatást kíván és az ültetés is sok munkával jár, de azért íx költségek leszámításával a tiszta jövedelem holdanként eléri a 150 koronát, mert

a nemes fűzfa vessző igen értékes és keresett cikk, melyért métermázsánként 40—44 fillért lehet kapni. Igen helyeseljük a polgármester kezdeményezését, mert annak üdvös kihatása lesz a város jövedelmeinek emeléséibe. Az erre való törekvést sohasem szabad pihentetni és szem elől téveszteni, mert a városi közterhek Szek- szárdon aránytalanul súlyosak. A városi pótadót minden eszközzel kevesbítenünk kell és ezt első sorban csak úgy érhetjük el, ha ixjabb jövedelmeket teremtünk a városnak. A vái’os minden polgárának vetelkedvvel kell e nemes célhoz tiozzájárulnia, mert csak igy lesz lehetséges lépést tartani a haladó korral, anélkül, hogy a folyton fokozódó kiadások terhe alatt leroskadnánk.

— A szekszárdi kisgazdák vasárnap d. u.

4 órakor a Szekszárd-Szálló nagytermében gyűlést tartanak, melyre úgy a tagok, mint általában a sertéstenyésztéssel foglalkozni akarók meghivatnak. Tárgy: a sertéstenyésztés lesz.

— Elengedett iskolai előképzettség. Horvát József dombóvári községi írnoknak, aki a jegyzői képesitést szerette volna elnyei'ni, de az ehez szükséges iskolai előképzettséggel nem i’endel- kezik, a király megengedte, hogy beiratkozhatik a községi közigazgatási tanfolyamra.

— Szerencsétlen esés. Mayer Antal nyug. tanitó, volt intézettulajdonos, az udvarán levő galambdúcon valami javítást akart eszközölni; az oda támasztott létra ketté törött s Mayer Antal a magasból lezuhant és oldalborda törést szenvedett. Állapota súlyos, de nem életveszélyes.

— Ménlovak vásárlása. A földművelésügyi miniszter az állami ménlóállomány kiegészítése végett fölhívja mindazon tenyésztőket, kiknek birtokában három és fél évet betöltött, de nyolcadik évet még nem haladott korú ménló van és azt eladni akarják, hogy abbeli szándékukat legkésőbb augusztus hó első napjáig a földmivelés- ügyi minisztériumnak jelentsék be. A bejelentésnek tartalmaznia kell az eladandó ménló színét, származását, korát és magasságát.

— Az ügyvédi kamara köréből. A pécsi kamara Müllherr Alajos dr. ügyvédet és Szuly Jenő dr. ügyvédet Pécs székhelylyel, Fonyó Gyula dr. ügyvédet Pécsvárad székheylyel, az ügy védek laj- stomába felvette, s közli, hogy Szabó István dr. ügyvéd lakhelyét^ Ujdombóvái’ról, a kamara területén belül, Dombóvárra tette át.

— Gabonaégés. Most csütörtökön Bezerédi Pál v. b. t. t. hidjai birtokán valami 27 katasz- trális holdnyi gabonavetés leégett. A tűz keletkezésének okáról sejtelme sincs senkinek. Az aratók egész más helyen dolgoztak, amikor a tűz egy tábla közepéből felcsapott s a már csomókba rakott gabonát elhamvasztotta. Szerencse hogy a cselédség nem vesztette el a fejét, az aratókkal künn volt az uradalmi intéző is, kinek intézkedésére hirtelen körülszántották a veszélyeztetett területet, igy a tűz terjedését a szái’az tarlón megakafiályozták. A termés biztosítva volt.

—- Elfogott rajztanár. Miklós György zsom- holyai szélhámos, ki a vidéken több lopást és csalást követett el, f. hó 20-án a dombóvári állomáson a csendőrség által elfogatott s mint állítólagos „rajztanár“ a bíróság felügyeletére lett bízva.

— Vizbefult eskóros fiú. Fett János bátai lakos, 14 éves fiú folyó hó 20-án délután a Báta mellett levő Dunaág partján járkált, miközben régi szivbaja hirtelen elérte s beleesett a vízbe. Mielőtt segítségére mentek volna, már belei ült a szerencsétlen fiú a Dunába.

— Tolvaj cseléd. Szél Gáspár bátaszéki lakos cselédje: Scheffer István 16 éves fia május-—junius hónapokban gazdájától 1 darab forgópisztolyát, különböző i’ubanemüeket és gazdasági eszközöket ellopott. Ezen bűnéért Scheffer feljelentetett a bírósághoz.

— Bicskázó kocsis. Csuka József tolnai lakos, bérkocsis julius hó 17-én bement a tolna mözsi vasútállomás melletti vendéglőbe sörözni; ott találta régi haragosát, Vai’ga József bérkocsist és minden szó nélkül kinyitott késsel neki rohant s rajta több szúrást ejtett.