Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-07-24 / 59. szám
1911 Julius 24. TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 szempontot állal vezéreltetik magukat, amely egységes szempontoknak természetében rejlik az általánosítás, ami viszont az egyes részek, a vármegyék különbözőségét sem el nem ismerheti, sem saját maga feláldozása nélkül érvényesülni nem engedheti. Pedig az ország különböző vidékei között oly nagy kulturabeli különbségek vannak, hogy maga ez az egy körülmény elég anyagot szolgáltathat annak fontolgatására, vájjon lehet e üdvös az az igazgatás, amely e vidékekre egyforma mértékkel mér ? S minthogy vannak kérdések, melyek az egész ország területén feltétlenül egységesen sza- bályozandók, mert képtelen állapotokat teremtene, ha minden vármegye területén más más jogszabálynak lennének az államp lgárok alávetve: s viszont vannak olyan kérdések, melyek csak egy- egy vidék, vagy vármegye speciális viszonyaiból merülnek fel, vagy amelyek a létező nagy kulturabeli külömbségek folytán helyesen és jól, az egész ország területére nézve egységesen nem rendezhetők : be kellene végre következni az e tekintetben most létező nagy általánosságok helyébe, a hatáskörök szabatos megállapításának, az önkormányzati jogkör uj körülírásának. Óriási hasznát látnák ennek nemcsak az állampolgárok, de általában a közigazgatási hatóságok gondozására bízott összes közviszonyok, mert a vidék tényleg létező gazdasági rendjéhez- kulturájához s ebből konstruálódó speciális viszo, nyaihoz illeszkedő helyi igazgatás és a természeténél fogva egyöntetüsitésre törekvő centrális igazgatás meddő mérkőzése helyett az ügyek itt vagy ott, de jó és gyors elintézésben lennének részesíthetők. Hosszas vajúdás után jóváhagyást nyert végre vármegyénknek a lótenyésztésről alkotott szabályrendelete is. Evek óta érzett hiányt van hivatva pótolni ez a szabályrendeletet, mert benne nyert szabályozást a hidegvérű lovak tenyésztése. A közelmúltban gróf Serényi Béla földmivelés- ügyi miniszter külön gazdasági felügyelőt nevezet ki Puly Iván személyében vármegyénk terü- etére. Örömmel konstatálja ezt alispánunk. Már pedig, azt hiszem, sem igazságosnak, sem helyén valónak nem tekinthető, hogy Tolnavármegye közgazdasági érdekei akár Pécs város, vagy Baranyavármegye hasonló érdekeinek alárendeltessenek. A bátaszék—pécsi vasút megnyitásához a vármegye képviseletében dr. Éry Márton és Alacs Zoltán műszaki tanácsos urakat küldöttem ki. Az alispán a szóban forgó vasút földmunkájáról nem a legelőnyösebb értesüléseket nyert. A paksi-főszolgabírói hivatal építése folyamatban van. Pestvármegye Fájsz községében junius hó yégén egy munkás ember, ki előzőleg egy Tolna község határához tartozó gazdaságban dolgozott, ázsiai kolerában meghalt. Az illető egyén a bajt külföldről nem hurcolhatta be, mert idehaza tartózkodott. Ebből már most világos, hogy nem behurcolt, hanem itt áttelelt kolerával van dolgunk. Ez a körülmény fokozott éberségre és vigyázatra int bennünket. Mert annyit jelent, hogy a kolera csirái itt rejtőznek a Duna iszapjában s csak kedvező körülményekre várnak, bogy megkezdhessék fertőző munkájukat. Erre, valamint arra való tekintettel, hogy a vármegye különböző községeiben egyes ragályos betegségek, különösen a vörheny, hosszabb idő óta állandóan megfészkelte magát s ki nem pusztítható, tárgyalásokat kezdtem a belügyminisztérium bakteriológiai osztály által kipróbált és megbizható rendszerű fertőtlenítő gépeknek az egyes községek és orvosi körök számára töténendő beszerzése iránt. A különböző közegészségügyi vizsgálatok alkalmával ugyanis annak jöttem nyomára, hogy a községek vagy egyátalán nincsenek felszerelve fertőtlenítő gépekkel, vagy ha igen, úgy a gépek elavult rendszerűek, vagy hasznavehetetlenek. Reményiem, hogy a tárgyalások kielégítő eredményre. fognak vezetni a a járványos betegségek visszaszorítása irányában egy jelentős lépést téve előre^a községeket megfelelő fertőtlenítő gépekkel felszerelni sikerülend. Épen ezért magam vettem kezembe a tárgyalások fonalát, mert igy több gép rendeltetvén rneg- egyszerre, a gyáros részéről árleengedésre, a községek javára pedig megtakarításra számihatok. A közegészségi állapot az 1911. évi március 15-től junius 30-ig terjedő idő szakbanegyébként eléggé kedvező volt. A közegészségi hatósági ténykedések a ragályos betagségek elleni óvintekedesek és a közegészség előmozdítását célzó köztisztasági és piac rendőri intézkedéseken kívül ezen időszak utóbbi részében a fenyegető ázsiai kolera elleni óvintézkedéseknek az egész vármegye területén való szigorú foganatosításában nyilvánultak. Nevezetesen a községek utcái és a házak udvarai a lehetőségig kitisztittattak; az ivóvíz tisztaságának megóvása végett a kutak lehetőleg rendbe hozattak; a közelükben levő pocsolyák eltöltettek, illetve levezettettek és környékükről a trágya és szemét eltávolíttatott. A községekben az otthon cl nem helyezhető kolerás betegek számára járványkórházak állíttattak föl; azon községek által, melyekben gyógyszertár nincs a kolera elleni legszükségesebb gyógyszerek és fertőtlenítő szerek szereztettek be és a községekben a jégkészlet szükség esetére biztosíttatott; az "élelmiszerek tisztasága és romlatlanságának megóvására a kellő intézkedések megtétettek. A vármegye állategészségügye a legutóbbi közgyűlés óta, a ragadós száj- és körömfájás nagy elterjedtsége miatt ismét kedvezőtlen volt. Utóbbi időben javulás következett be, de még mindig nagy a fertőzött községek száma. Súlyosan nehezedtek a gazdasági életre a forgalmi korlátozások, bár azok a törvény keretein belül a lehetőségig enyhittettek. Az év első felében megtartott 43 országos vásár közül csak négyre lehetett hasított körmü állatok felhajtását engedélyezni, mely körülmény főleg a husélel- mezésre volt káros kihatással. Állatkivitelünk az előző évekhez viszonyítva csökkent; tenyészmarha kivitelünk azonban nagyarányú volt. Gazdák, kereskedők, gazdasági egyesületek és gazdasági felügyelők versengve vásároltak, az állatárakat eddig nem ismert magasságra felcsigázva. Kisgazdáink ily módon tetemes jövedelemre tettek szert, mégis ezen vásárlásoknak igen nagy hátránya az, hogy jobb minőségű tenyészanyagunk, a kiszinelés folytán erősen megcsappant. Kiszállíttatott pedig három és fél év alatt a vármegye területéről vasúton összesen: 88761 darab szarvasmarha. Ebben a lábon elhajtott jószág és a levágásra eladott borjuk nagy mennyisége, benne nem foglaltatik; úgy, hogy ezek hozzávetőleges beszámításával, a kivitel három és fél év alatt a 100,000 darabot jóval meghaladja. A kiépített törv.-hat. közutak állapota a lefolyt időszakban egyes rövidebb-nagyobb forgalmi útszakaszokat kivéve, jó volt. A vármegye területe felett május hó 6 án a délutáni órákban keresztül vonuló nagy felhőszakadás folytán támadt árvizrongálások helyreállítása mintegy 14—15 ezer korona költséget igényel, amely munkálatok iránt az államépitészeti hivatal által az összes szükséges intézkedések megtétettek s amennyire az esős időjárás s munkásviszonyok csak megengedték, az aratás megkezdéséig befejezést is nyertek. A múlt évről visszamaradt építkezéseket is a nagymérvű és többször ismétlődő záporesők és általában nedves időjárás az előrehaladásban nagyban gátolta. A beruházási törvényhatósági közút építkezések is a kedvezőtlen időjárás folytán csak kisebb mérvben haladtak előre. A sárközi utak építése végleg és egész hosszban kitüzetett és a földmunka, valamint a műtárgyak építése eszközöltetett. illetőleg kezdetett meg. A gyönk—hőgyészi ut építése vállalkozónak átadatott és részletesen kitüzetett és ezután a földmunka megkezdetett, sőt a kőszállitas is megkezdetett. A bölcskei ut építése teljesen befejeztetett, mig az alsónánai ut építésénél a kőszállitás befejezése után a kőpálya készítés és hengerlés kezdetett meg és a befejezéshez közeledik. A mintegy 70000 kpx-onát kitevő időközi kamatok terhére a kereskedelemügyi miniszter által házi kezelésben elrendelt és Szakcs községtől visszafelé eszközlendő útépítésnél a részletes felvétel és a földmunka kitűzése eszközöltetett; s maga a földmunka is junius hó végén tényleg megkezdetett. Az aratás julius hó elején megkezdődött; minden gabonából biztosítottnak látszik az átlagos jó középtermés. A szőlőkben a peronosporán kívül a liszt- harmat és szőlőmoly is csökkenti a terméskilátásokat. Gyenge középtermésre lehet kilátásunk. A rétek elegendő termést adtak, a széna minősége kitűnő. A munkásviszonyaink kielégítők voltak. A vármegye magyarositó alapítványából jutalomdijképen 4089 korona, a tanulókat illető ösztöndíjak ciméu pedig 817 korona került kiosztásra. Rengeteg azonban az iskolamulasztók száma, úgy látszik, hogy népünk az iskola fontosságát és szükségességét a maga egész tömegében még mindig nem ismeri fel, de sajnos az is, hogy az ellenőrzésre hivatott helyi hatóságok sem tulajdonítanak a dolognak elég fontosságot arra, hogy a mulasztókkal szemben hazafia* kötelességükhöz képest esetől esetre fellépjenek. A tanfelügyelő jelentése szerinti a népoktatás céljaira szükséges iskolahelyiségek előállítása terén ma már annyira haladtunk, hogy a vármegyében csak 8 olyan község van ezidőszerint, ahol a megengedett legnagyobb gyermeklétszámot véve alapul, a mindennapi iskolára utalt gyermekek, a rendelkezésre álló tantermekben el nem téríthetők. Ezen a téren tehát közel állunk ahhoz az időponthoz, amikor a törvényes követelményeknek elég lesz téve. VÁROSI ÉLET. Lakbérleti szabályrendelet. Szekszárd város képviselő testületé e hó 15-én tárgyalta újból a városi lakbérleti szabályrendeletet s egyúttal megbízta a polgármestert, hogy azt a miniszter által elrendelt módon kiegészítve, terjessze fel jóváhagyás végett. A kisgazdaegyesület bérlete. A városi képviselő-testület a vágóhíd előtti területet a kisgazdaegyesületnek adta bérbe 1911 október 1-től 6 évre, évi 1200 korona bérért A községi választók névjegyzékének kiigazítása. A képviselőtestület a községi választók névjegyzéke összeállítására dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklésável Fejős Károly, dr. Mártin József, Tóth Ferenc, Török Pál képviselő- testületi tagokat küldte ki. Az igazoló választmány tagjainak megválasztása. Szekszárd város képviselő-testülete az iga- zoló-választmányba László Lajost és dr. Steiner Lajost választotta meg. A községi iskolaszék megalakítása. Szekszárd város képviselőtestülete e hó 15-iki ülésén alakította meg az iskolaszéket. Az iskolaszék tagjai lettek: Boda Vilmos, Bodnár István, Bérthy Károly, Dorogi István, Kiss Károly, dr. Kramolin Gyula, Szántó Lajos, dr. Mayer Gyula, Mehrwerth Ferenc, Nagy György, dr. Pirnitzer Béla, Stokinger János, Szeghy Sándor, dr. Szentkirályi Mihály, dr. Török Ottó, Ujj János. Az iparostanonciskolai bizottság megválasztása. Szekszárd város képviselő-testülete által a tanonciskolái bizottságba megválasztattak: Boda Vilmos, Debulay Imre, Dicenty László, dr. Fent Ferenc, Fischl Lajos, Fusz Ferenc, Hajó Béla, Haudinger Gyula, Henczel Péter, Hívért Ignác, Mayer János, Mutschenbacher Lipót, Schultz Gusztáv, Simon Gyula, Stann István, Szabó F. tanár, Székely József, dr. Szentkirályi Mihály, Wagner Károly, dr. Zsigmond Ferenc. Bérletek. A képviselő- testület az eddig Hencel Péter által birt helyiséget újból ő neki adta bérbe 420 koronáért. Az Almásy-féle cukrászdái helyiséget Lencz Károly üveges kapta meg évi 690 koronáért, még az ő helyiségére újabb árlejtést hirdetnek. — A város pedig újból bérbe vette két évre a Mérey utcai menedékház helyiségeit. A városi teniszpályát 100 koronáért Pazár Dezsőnek adták bérbe. Segély. A képviselő testület Udvardy Sán- dorné menházvezetőnőnek 100 korona segélyt szavazott meg. Az ártézi víz használata- Frank Miksáné kérvényt adott be a vizhasználati szerződés módosítása iránt. De azt, valamint terület átengedése iránti kérvéryét a képviselő-testület elutasította. Simontsits Elemér alispán kitüntetése. Simontsits Elemér alispánt kitüntetés érte, a legszebbek közül való: — királyi elismerés. Mégis bármily szép ez a felsőbb helyről jövő kitüntetés, az hogy nevét sablonszerűén összekavarva olvassuk egy csomó alispán és orvos nevével, akaratlanul is azt a gondolatot kelti fel bennünk, hogy ha már igazi elismerésről volt szó, alispánunkkal szemben lehetett volna talán valami megkülönböztetést is tenni, mert a vele egy kategóriába soroltak ugyan szintén derekasan teljesítették kötelességeiket, de ő többet tett a rideg kötelességnél, olyan sok leleményt, eredetiséget, ritka energiát tanúsított a kolerajárvány leküzdése körül, amely megérdemelte volna, hogy az ő specialis módszere, rendelkezési talentuma különlegesen is honoráltassék. Örülünk azért a kitüntetés eme módjának is, igazságérzetünk azonban el nem hallgathatta, hogy a különben szép, lélekemelő kitüntetéshez ezt a kis kommentárt hozzá ne füzzük. A midőn tehát őt magunk részéről is a legsziyélyesebben üdvözöljük, a következőkben emlékezünk meg a megyei tisztikar részéről megnyilatkozott ovációról. A királyi elismerés alkalmából, mely a múlt évi kolerajárvány elleni sikeres védekezés honorálásául Simontsits Elemér alispánnak osztályrészéül jutott, a vármegye tisztikara f. hó 22-én délelőtt II órakor testületileg tisztelgett az alispánnál Forster Zoltán főjegyző vezetésével, aki szépen átgondolt beszédben visszapillantást vetve a megyei életre, kiemelte, hogy úgy, amint a történeti szükség hozta magával, vármegyénknek mindig voltak kiváló nagy alakjai, akik a háborús időkben hadvezéri tehetséggel, a tanácsban bölcsességgel, a munka és cselekvés idejében szervező és ve-
