Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-07-13 / 56. szám
XXI. (VII.) évfolyam. Szekszárdi ISII jiilius 13, •• 9 HMH BI KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre ... 16 korona. Fél évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 „ Egy szám ára , .16 fillér. fntőfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- b vatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. Egyet számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Megjelenik hetenkint kétszer a hétfőn és csütörtököné Vármegye-utca 130. szám. A* előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Szerkesztőségi teleion-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali telelon-szám : 18 és II. Néptanítóknak. ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 kor. Főszerkesztő: Dp. LEOPOLD KORNÉL, j Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a Szerkesztők. Nemzeti birtokpolitika. Irta: MezÖSSy Béla országgyűlési képviselő, volt földmivelésügyi államtitkár. Ha veszélyben forog valamely tulajdonunk, őröket kell állítani annak védelmére. A nemzeti állam eszméjével nem rokonszenvező nemzetiségi lakosok földbirtok szerzése szintén oly veszedelmet jelent ránk nézve, amelynek csak úgy állhatunk ellent, ha veszélyeztetett pontokra őröket küldünk, ha elősegitjük azt, hogy a nemzetiségi vidékeken feldarabolásra kerülő birtokok magyar kézre kerülhessenek. A telepítési és parcellázási politikába tehát az eddiginél is jóval erőteljesebben bele kell vinnünk a nemzeti eszmét. A telepítés és parcellázás kérdésének nemzeti irányban való rendezése már rég foglalkoztatja az elméket. Alig volt kormány, amelyik ne foglalkozott volna e kérdéssel, de csodálatosképen a törvényhozás egy-két felszólalást kivéve, nem jutott soha abba a helyzetbe, hogy a nemzeti birtokpolitika egyik legjelentékenyebb tényezőjét, a helyes telepítési és parcellázási törvényt megalkotta volna. Az előző kormány földmivelés- ügyi minisztere, Darányi Ignác pedig teljesen kidolgoztatta a törvényjavaslatot, de ez más kérdések miatt nem kerülhetett sohase a törvényhozás színe elé. A nemzetiségi veszedelem azonban ma már oly erővel zudul ránk, a nemzetiségi bankok oly sűrűn teszik rá a kezükét magyar kézben volt földbirtokokra, hogy sokáig tétlenkednünk nem szabad s a magyar közvéleménynek, köztük elsősorban a magyar gazdáknak teljes erejükkel kell követelniük a telepítés és parcellázási törvény megalkotását, de nemcsak a nemzetiségi veszedelmek ellensúlyozására, hanem a földbirtok-megoszlás egészséges alapokra való fektetése céljából is. A nemzeti birtokpolitikának ugyanis igen. fontos kelléke a nyerészkedési célzattól mentes parcellázás is. A parcellázás mai módja ugyanis, amikor nyerészkedő nagy bankok tartják a kezükben az egész parcellázási üzletet, éppen a kisembereknek van kevésbé hasznára. Az államnak tehát mindenképen belé kell avatkozni a kérdésbe, de megfelelő tőkék nélkül ezt aligha csinálhatjuk meg. Nem kevesebb, mint 100—120 millió korona volna szükséges mintegy 10 éven át a nemzeti irányú telepítési politika céljaira. Ezt a kormánynak és törvényhozásnak okvetlenül meg kell adnia, ha nem akarja azt, hogy a. nemzet legértékesebb erői elsorvadjanak, ha azt akarja, hogy * a kivándorlási láz csökkenjen, ha azt akarja, hogy a magyar földbirtok magyar kézben maradjon. Mindennemű parcellázásra befolyást kell biztosítania a kormánynak. A parcellázási üzleteket a széleskörű nyilvánosság és hatóságok ellenőrzése alá kell vonni. Ha ezt nem tesszük meg, az állam konkurrenciája sem igen segít a parcellázási műveletek terén, mert hiszen a nyerészkedő bankok és magán parcellázok mindig tudnak utat- módot találni arra, hogy a parcellázásokat ők úgy végezzék, hogy abból csak nekik legyen hasznuk. A nemzeti birtokpolitikának tehát két fontos kelléke van. Az egyik a helyes telepítés, a másik a nyerészkedéstől mentes parcellázás. A társadalom egymaga képtelen ezeket megvalósítani, a kormánynak és törvényhozásnak feladata, hogy e két dolgot a magyar állameszme szolgálatára rendezze. A magyar társadalom legfeljebb annyit tehet, hogy a kormányt és törvényhozást szorítsa, a nemzeti irányú telepítési és parcellázási törvény megalkotására kényszerítse, hogy megfelelő nagyságú tőkéket állítson a nemzeti birtokpolitika szolgálatába. A magyar gazdákon múlik első sorban tehát, hogy mindez megvalósuljon. Nem is várhatunk mi mástól segítséget, mint a gazdaközönség összetartásától, a gazd^köz- vélemény erejétől. A gazdák összetartása, a gazdaközvélemény egysége és ereje eddig még sehol sem nyilatkozott meg oly impozánsan, mint a kecskeméti gazda nagygyűlésen. Láttuk otf, hogy e kérdésekben velünk van az egész ország, gondunk lesz tehát rá, hogy a kérdéseket állandóan napirenden tartsuk, de viszont mi azt kívánjuk a magyar közönségtől, hogy mikor e kérdésekben a-döntő csatát megvívjuk akár a parlament küzdőterén, akár pedig máshol, álljon mindig egy szívvel egy lélekkel mellettünk. VÁRMEGYE. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 12-én délelőtt 10 órakor tartotta julius havi ülését Apponyi Géza gróf főispán vbt. tanácsos elnöklésével. Jelen voltak: Simontsits Elemér alispán, Forster Zoltán főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Gallér János pénzügyigazgató-helyettes, Drágíts Imre dr. tiszti főorvos, Kiss Ernő dr. tiszti ügyész, Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Tóth Henrik kir. főmérnök, Fischer Imre kir. ügyész, Örffy Lajos, Szabó Károly, Török JJéla, Fekete Ágoston, Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsos, Kovács S. Endre, Bernrieder József, Si- gora Lajos törvényhatósági főállatorvos. Elmaradásukat igazolták: Schell József báró, Perczel Dezső vbt. tanácsos, Sass. László. A főbb határozatok a következők : Szőke Pál sárpilisi lakos felebbezése fegyver- tartás ügyben elutasittatott, Tóth Lajos duna- földvári lakos felebbezésének pedig hely adatott, úgyszintén Manuelli Egyed mőcsényi lakosénak is. A kereskedelmi miniszter- leirata, melyben értesíti a bizottságot, hogy a sárbogárd^bata- széki vasút menetrendjén kért javítást nem adhatja meg, tudomásul vétetett. Ti Ilmán n Károly és társai diósberényi lakosok felebbezése elutasittatott. A bonyhád—mázai közúton a . műtárgyak épitése engedélyeztetett. Az egyes jelentésekből a főbb adatok a következők : Az alispáni hivatalban elintézendő volt 2098 ügydarab, .elintéztetett 1840, a hátralék 254, (fogyott 118-cal). A kir. pénzügyigazgatóságnál elintéztetett 3862 ügydarab; hátralék 2957 (emelkedett 513-mal). Egyenes adóban befizettetett 47.720 korona, fogyasztási adóban és illetékekben 328 501 korona. Az eredmény a múlt évinél az egyenes ' adóknál kedvezőtlenebb 27.472 koronával, a fogyasztási adóknál kedvezőbb 67.268 koronával. A közegészségügy állapota jó volt. Kanyaró volt 6 községben, 64 esetben halálozás nélkül; vörheny 19 községben, 35 esetben, 7 halálozással • roncsoló toroklob 17 községben, 35 esetben, 8 halálozással; hasihagymáz 6 községben, 7 esetben, 1 halálozással; hökhurut 4 községben, 16 esetben, 1 halálozással; gyermekágyi láz 1 esetben, halálozás nélkül. Rendőri hullavizsgálat tartatott 6,, törvény- széki boncolás 4 esetben. A kolerára való tekintettel, a hatósági közközegészségügyi intézkedések a legkiterjedtebb módon megtétettek. Piacvizsgálat volt 16 községben 52, 4 elkobzással; — a vendéglők, korcsmák, mészárszékek, hentesüzletek, szikvizgyárak, pékmühelyek, tejcsarnokok, vágóhidak a vármegye egész területén megvizsgáltattak; iskolák, ovodák, gyermekmenhelyek mind megvizsgáltattak a központi járásban, a nagymányoki közegészségi körben, Bonyhádon, Kakasdon, Döbrö- közön, Mucsiban, Zombán. Lakás kitisztittatott 44 esetben és fertőtlenittetett 27 esetben. A véd- himlőoltás Szekszárd kivételével, az egész vonalon befejeztetett. Harka Jánosné bába Kistengelicen, Kul Simonné Kisvejkén, Sz’elheim Henrikné Cikón, Beckmann Jánosné Izményben, Kriszt Illésué Varsádon; Schneiker Jakabné bába Gyönkön letelepedett. A Ferenc-kórházban ápoltatott 513 beteg, ezek közül meghalt 11. A közutak állapota'jó" Volt. Az állami köz- utnak Szekszárdtól lefelé eső szakaszán az ut- teknők helyett építendő műtárgyak és utrendezési munkálatok engedélyeztettek. A kavicsszállitás folyamatban volt, úgyszintén a pircehelyi kapos- hid és a völgységi patak-hid épitése is. A szekszárdi második vasúti hozzájáró utón a kőpálya készítése megkezdetett. A gyönk—hőgyészi és sárközi utakon a földmunka, ez utóbbinál a műtárgyak épitése is megkezdetett, a bölcskei útépítés teljesen befejeztetett. A kocsola—szakcsi útépítésnél a földmunka megkezdetett. A törvényszéki fogházban letartóztatva volt 154 egyén. Az állategészségügy kissé javult ugyan, de még mindég kedvezőtlen. A ragadós száj- és körömfájással fertőzött községek száma 5-tel csökkent, a sertésvésszel fertőzötteké 3-mai szaporodott. VÁROSI ÉLET. Szekszárd város képviselőtestülete folyó hó 15 én délután 3 órakor, dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklésével, a városház közgyűlési termében rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést tart? — Tárgy: 1. A lakbérleti szabályrendelet tárgyában érkezett minisztéri rendelet. 2. Pótköltségvetés megállapítása. 3. Heiszler Józseffel kötött szerződés jóváhagyása. 4. Till János és neje kérvénye tulajdonjog bekebelezési nyilatkozat kiadása iránt. 5., A kisgazdaegyesület kérvénye a vágóhíd előtti terület bérbeadása iránt. 6. Frank Miksáné kérvénye terület eladás iránt. 7. Mészáros Pál kérvénye terület eladás iránt. 8. A községi választók névjegyzékének összeállítására hivatott választmány kiküldése. 9. Az igazoló választmány megalakítása. 10. A községi iskolaszék megválasztása. 11. Az iparostanonciskolai bizottság megválasztása. 12. A Henczel Péter által birt Szekszárd-szállóbeli üzlethelyiség bérbeadása. 13. Az Almásy-cukrászda által birt üzlet- helyiség bérbeadása. 14. A Lencz Károly által birt üzlethelyiség bérbeadása. 15, A Mérey-uteai menedékház céljára bérelt helyiség bérszerződésének jóváhagyása. 16. Pazár Dezső kérvénye a tenniszpálya bérbeadása iránt. 17. Frank Miksáné kérvénye a vizhasználati szerződés módosítása iránt. 18., Komlósi György kérvénye városi
