Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-06-30 / 52. szám

XXI. (VII.) évfolyam. 52. szám. Szekszárd, 1911 június 30/ TOUIAVAHE ES A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: —. — - _ _ __ ______ Egész évre*. Eél évre Negyed évre . Egy szám ára 16 korona. 8 .. 16 fillér. SliófizetPseket és hirrimpseket A kiadó* b vatalon kívül' a Molnár-féle 'könyvnyomda és papirkoreskedés r.-t. Szekszárdon, POLITIKAI HETILAP. 0|*sz> m> kipa selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Egye» szamok uByanott kaphatók. Szerkesztőségi teleion-szám i 18 és 24. — ICiadóhivatali teleton-száin : 18 és II. Szerkesztősig : Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össze» közlemények. Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130. szám. At. előfizetési pénzek és hirdetések (de küldendők. Néptanítóknak, ha a/, előfizetést egész évre előre he küldiky 8 kor. Főszerkesztő: Dp. LEOPOLD KORNÉL, Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Adókivetés — adóemelés. Mint országszerte, Szekszárdon is javá­ban folynak a kereseti adókivetések, melyek nyomán az adófizető polgárok legszélesebb rétegeiben általános a méltatlankodás, mert a kincstár túlnyomóan 100, nem ritkán azonban 150, sőt 250 százalékos adóemelést hoz javaslatba. Jól tudja azt mindenki, hogy országunk nehéz pénzügyi viszonyok között van és hogy a megszaporodott állami szükségletek csakis az adóterhek fejlesztéséből kaphatnak fedezetet. Az is köztudomású, hogy a három éves időszakonként megejtendő adókiveté­seket a kincstár képviselői különös hajlan­dósággal használják ki arra, hogy az állam­polgárok adóterhei felemeltessenek. Ezzel a törekvéssel találkozunk a fogyasztási adó­kivetésnél és általában adózásunk egész területén, kivéve mégis a földadót, mely kontingentálva van és igy fel nem emelhető. A törvényhozás megfelelőleg gondos­kodott arról, hogy az adózó polgárok adójuk kivetését ellenőrizhessék és a sérel­mesnek vélt adóemelés ellen jogorvoslattal élhessenek. De amidőn ezt megnyugvással elismerjük, nem hallgathatjuk el azon észre­vételünket, hogy az a szertelen adóemelési hajlandóság, nuly az. idei harmadosztályú adókivetési tárgyalások alkalmából a kincs­tár részéről megnyilvánult és épen túlzott, 100—150—250 százalékos adóemeléseivel jogos elégedetlenséget kelt, se nem méltá­nyos, se nem igazságos és épenséggel nem helyeselhető. Az adófizetés Magyarországon soha nem volt ugyan népszerű dolog, de annyit — a múltak túlzásaival szemben — már elértünk, — és pedig épen az előző kor­szakokban méltányosan és tapintatosan ke­zelt adókivetéssel — hogy az adófizetés nem volt gyűlöletes. Minden adófizető pol­gár tudja azt, hogy vagyoni viszonyai ará­nyában részt kell vennie a közterhek vise­lésében, bármily nehezére essék is ez, de azt már bajosan lehet megértetni a leg- felvilágosodottabb polgárral is, hogy, ha eddig, például 100 korona kereseti adót fizetett Szekszárdon, miért kelljen ugyanazon kereset után mától fogva 200 korona adót fizetnie, holott köztudomású, hogy városunk­ban az üzleti és kereseti viszonyok nem­csak nem javultak, hanem, különösen az el­múlt évben megsemríiisült bortermés minden téren megnyilvánúló bénitó hatása alatt, határozottan hanyatlottak sőt megromlottak. A kincstári közegeknek nem mondjuk rosszakaratú, hanem inkább hivatali túlbuzgó­ságból'származó adóemelési törekvései elle­nében éljenek az adózó polgárok érdekeik megvédésére a rendelkezésűkre álló jog­orvoslatok minden eszközével. Különösen felhívjuk pedig az adókivetéshez a polgárok soraiból meghívott bizalmi férfiakat, hogy polgártársaik érdekeit a méltánytalan, jog­talan és túlzott adóemelés ellen a legeré­lyesebben védjék meg. Ez irányban a bizalmi férfiak már eddig is igen elismerésre méltó működést fejtettek ki és e-működésük ered­ményes kifejtése a jelenben annál kívánato­sabb, mert arra, mint azt az adózó polgá­rok méltatlankodása és zúgolódása bizonyítja, nemcsak alapos ok, de határozott szükség is van. Ha Szekszárd virágzó, fejlődő központ volna, hatalmasan erősödő ipari, kereske­delmi, mezőgazdasági és állattenyésztési termeléssel és közvetítéssel, emelkedő vas­úti és hajózási lorgalommal, szaporodó né­pességgel — akkor lehetne szó a kereseti adók természetes emeléséről. De sajnos: mindezeknek épen az ellenkezője áll. Szekszárdnak ipara, kereskedelme jelenték­telen, úgyszólván a falusi minimális keret­ben mozog, mezőgazdasági és állattenyész­tési termelése hanyatló, legfőbb kereseti forrása: a bor, amely az időjárás viszon­tagságaitól függ és a szőlősgazdákat kétségbeejtő küzdelemre és rengeteg költségre kényszeríti, forgalmi viszonyai rosszak, a lakosság egy része idegenben keres munkát és keresetet. Ily körülmények között a kereseti adók emelése ezidőszerint nem csak nem indokolt, de egyenesen cél­tévesztett. Az adó a legsúlyosabb és leg­közvetlenebbül érezhető fa hér, mely a pol­gárságra nehezedik. Ha y' a teher nem jár a polgárságra nézve a' kényszer mellett bizonyos fokú megnyugvással is, hogy tudni­illik az a teher az illető vagyoni viszo­nyainak lehetőleg méltányos értékelésével szabatott ki, az adózási kötelezettség el­viselhetetlenné és gyűlöletessé válik, mely­nek elkerülése legfőbb állami érdek. Az adókivetés hivatása, hogy ez a baj elkerül- tessék. Az adókivetés legyen adókivetés és ne a legtöbb esetben adóemelés. F. M. Védekezés o szőlőmül!) ellen. A szőlőmoly nagy veszedelmét mindenfelé telismerték, csak minálunk törődnek vele keve­set az emberek. Most, hogy az első generáció eltűnt a fürtök közül s a bebábozásra alkal­mas helyet keresett, megnyugodtak a gazdák, hogy hát mégsem olyan nagy a baj, amint hir­dették. Pedig a második generáció kikelésétől még jobban kell félnünk, mert ez már egyene­sen a fürtöket fenyegeti. Más helyeken nagyon jól tudják ezt. így a pécsi polgármester hirdet­ményt bocsátott ki a szőlőbirtokosokhoz, mely­ben azokat értesíti, hogy a szőlőtermésre felette veszélyes szőlőmoly és szőlőilonca a pécsi szőlőhegyekben a korábbi évekhez képest hat­ványozottan nagyobb mértékben jelentkezik és éppen ezért ugyancsak saját érdekükben fel­hívja a szőlőtulajdonosokat, -hogy ezen kárt- tevő hernyónak és lepkének irtását ki-ki a saját szőlőterületén a lehető legnagyobb erély- lyel eszközölje, mert ha a jelenlegi első generáció kellőképen megsemmisitve nem lesz, a második generáció már sokkal nagyobb pusztításokat fog okozni. A polgármester az irtás és védekezés mi­kéntjére nézve az ezen irányban meghallgatott és szakértőkből álló bizottság javaslata alapján a következőkről értesíti az érdekelt közönséget. «Azirtásnak és védekezésnek két része van: I. Áz azonnali védekezés, ami abból áll, hogy a hernyófészkek, illetve a begubózott pondrók* a szőlőfürtről leszedessenek es .leg­egyszerűbben elégetés által megsemmisittesse- nek, avagy magán a fürtön kézzel vagy erre alkalmas eszközzel agyormyomássanak. számítva körülbelül egy hét múlva a szőlőmoly lepkéje már teljes mérvben rajzani fog. A szólőmoly lepkéi elleni védekezés cél­jából kívánatos és a legegyszerűbb eljárás az, hogy minden szőlőben több helyen és pedig lehetőleg kivétel nélkül minden szőlőben a derült, vagyis a nem esős és nem nagyon szeles estéken 9 órától 11-ig tüzek gyujtassanak, hogy a lánghoz röpködő molypillék ezen tüzek körül megsemmisüljenek. A tűz körül igy leeső lepkéket aztán másnap a reggeli időben össze kell söpörni és elégetni, nehogy a lepkékben levő peték esetleg még kikelhessenek. A lepke rajzáskor foganatosítandó preventív védekezés­nek egy másik módja pedig, ami az igen jelen­tékeny arányban a szőlőtőke leveleire lerakott petékből kikelő pondró megölését célozza és eredményezi, a permetezés utján való védeke­zés. Ez abból áll, hogy a peronospora elleni permetezéshez használt és holdankint körül­belül 700 litert igénylő bordói lé minden 100 literéhez egy és fél kilogramm dohánylugot (nikotin) keverünk és a permetezést az igy ke­vert folyadékkal végezzük. Az említett óvszer a nagytőzsdékben kapható kilónkint 2 koroná­ért. Ugyancsak a permetezés utján való véde­kezésnek egy másik módja az, ha a drogériák­ban kapható Clórbáriumból 1 kilogramm 20 dekát (kilója 75 fillér) és 2 kilogramm Dextrint (kilója 90 fillér) 100 liter vízben feloldunk és a szőlőfürtöket ezzel permetezzük, amely per­metező anyagból holdankint szintén, körülbelül 6—700 liter szükséges. A clórbárium azonban mérges hatású vegyiszer, a permetezést végző munkások a munka után a kezüket jól meg­mossák » Nagyon jól cselekednénk mi is, ha teljes eréllyel látnánk a védekezéshez, mert amint példák bizonyítják, jövőre már termésünk nagyobb része áldozatául eshetik e veszedel­mes, gyorsan szaporodó ellenségnek. Előfizetési felhívás! 1911. évi julius hó 1-ével uj előfize­tést nyitunk a Tolnavármegye ésl a Köz­érdek cimü lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése lejár, felkérjük, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Előfizetési feltételek: Eg-ész évre ... 10 korona, ITél 99 ... 8 - 99 TVeg’yed évre . 4 ,, Hazafias tisztelettel a „Tolnavármegye és a Közérdek“ politikai hetilap kiadóhivatala. HÍREK. — A pécs—bátaszékl vasút megnyitása. A sokáig húzódó pécs—bátaszeki vonal végre megnyílik a forgalomnak. A vasút mütanrendőri bejárása junius 30-án, pénteken lesz Délelőtt 8 órakor Pécsről külön vonat viszi a hivatalos ki­küldötteket és vendégeket Bátaszékig és vissza. Este pedig a megnyitás alkalmából ünnepi est­ebéd lesz a Nádor-Szállóban. A kereskedelem­ügyi minisztérium részéről Ehrenhöfer Aladár miniszteri tanácsos, á zágrábi üzletvezetőseg részéről dr. Bacsinszky Vladimir üzletvezető lesznek jelen, azon kívül képviselve lesz a vár- megye, a város, az egyes községek, a vállal­kozó, az érdekeltek, a fővárosi és helyi sajtó. — Tiszti vizsga letétele. Hödl Andor, a szekszárdi m. kir.: allamepitészeti hivatal iroda­vezetőjének fia, az élelmezési tanfolyam tiszti vizsgáját -Wienoen sikerrel letette. II A további védekezés ideje akkor követ kezik éli amidőn a jelen hirdetmény keltétől Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére*

Next

/
Oldalképek
Tartalom