Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-01-19 / 6. szám
Xy, (VHQ év'olyam. 6. srám S-ekszárd, 1911 január 19, Előfizetési ár: Egész évre .... 16 korona. Fél évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 „ Egy szám ára . . 16 fillér. Eliöfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- h vatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdim. Egyes számok ugyanott kaphatóit. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer s hétfőn és csütörtököné Szerkesztőségi teleion-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám : 18 és Ha Szerkesztőség: Bezerédj Istvón-utca 5. seám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ids küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 kor. Főszerkesztő: Dp. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNAR ISTVÁN. Főmunkatárs: földvári mihAly. Laptulajdonosok a szerkesztők. Távirat. - Telefon. - Express. — A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. — A képviselőhöz ülése. Budapest, jan. 19. d. u. 2 óra. A képviselőház mai ülésén Berxeviczy Albert dr. elnökölt, aki a tegnapi ülés naplójából megállapította, hogy Padi Alfréd és Zboray Miklós sértő kifejezéseket használtak. Felhívja a megnevezett képviselőket, hogy erre vonatkozólag nyilatkozzanak. Minthogy a megnevezett képviselők távol- lötök miatt nem jelentkezhettek, az elnök kijelentette, hogy az ügyet függőben tartja. Ezután folytatták a bankvitát. Kovács Gyula gazdapárti kijelentette, hogy nem fogadja el a javaslatot, hanem az önálló bank felállítását kívánja. Zboray Miklós az ülésterembe lépve, szólásra jelentkezett. Kijelentette, hogy miután meggyőződött róla, hogy Hieronymi kereskedelmi miniszter csak tréfából mondta neki azt, hogy nem ad felvilágosítást, az általa használt sértő kifejezésért ünnepélyesen és spontán bocsánatot kér. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy a bocsánatl^érést tudomásul veszi és hangsúlyozza, hogy ő sem akarta Zborayt sérteni. Berzeviczy házelnök konstatálta, hogy a Zboray-Hieronymi ügy békésen elintéztetek s ezzel azt 6 is elintézettnek tekinti. Következett a bankvita folytatásául Batthyány Tivadar gróf nagy beszéde a javaslat ellen. Képviselők lovagias ügyei. Budapest, érk. délután 2*20 óra. A Justh János és Szilassy Aladár országgyűlési képviselők között felmerült lovagias ügyet a segédek békésen kívánják elintézni. A Paál Alfréd és Sümegi Vilmos között felmerült ügyben (az országgyűlés tegnapi ülésén a zsebkendőjét lobogtató Sümeginek Paál azt kiáltotta, hogy »a zsebkendő épen olyan piszkos, mint a gazdája«) a segédek kardpárbajban [állapodtak meg. Felemelt büntetés. Budapest,, (Érk. d. u. 2 óra 40 perc) Liszkay Istvánt, a gyilkos színész- növendéket a budapesti törvényszék 6 évi íegyházra ítélte, A Kúria a büntetést 10 évi fegyházra emelte fel. Távirataink folytatása a Hirek között. Az erényvédő — Paris. Párist nem igen szokás az erények városának nevezni, azért egy kicsit bizarr hatású, hogy csupa véletlenségből éppen ebből a ledérnek ismert és hirdetett világvárosból kelt szárnyra három nagyfontosságu nemzetközi törvényjavaslat, amelynek célja a női erényeknek s általában a tiszta erkölcsöknek a védelme. Még 1904-ben jött létre Párisban az első nemzetközi megállapodás, de amint más államokban, úgy nálunk is egész mostanig akadályok merültek fel ezeknek becikkelyezésével szemben. Végre Székely Ferenc igazságügy miniszter tegnapelőtt beterjesztette a hármas törvényjavaslatot, amelyek közül az első a leánykereskedés elnyomása végett Párisban létrejött nemzetközi megállapodást, a második a büntetéseket tartalmazó nemzetközi egyezményt, a harmadik pedig a pornográfia elleni közös védekezést tartalmazza. Hosszantartó dolog lenne a törvény- javaslat előzményeit, létrejövetelének bővebb okait fejtegetni. El kell ismerni azonban, hogy szomorú dicsősége van benne talán ennek az országnak is, hogy végre nemzetközi megegyezéssel léptek fel a mindjobban- j óbban terjedő leány vásár ellen, amely vásáron mi, az egész földtekén ismert hun- garák révén ritka előkelő helyet töltünk be s elsőrendű szállító cégje vagyunk mondhatni, az egész világnak. A most beterjesztett törvényjavaslat sajnos, csak kis részben fogja megszüntetni ez utálatos embervásárt, de mindenesetre korlátozni fogja azt. A hungarák szállítá s tiltott dolog volt minálunk eddig is s hogy az üzlet ily szépen virágozhatott, okát másban nem igen találhatjuk, minthogy a külföld kapva kapott a delikát árucikken s a saját piacát nem valami túlságos lelkiismeretesen óvta és ellenőrizte tőle. Most meglesz a nemzetközi ellenőrzés, igy mégis csak nehezebb lesz a — csempészet. ... A pornográfiát szintén üldözték eddig is hazai törvényeink s most, hogy nemzetközi detektív őrszemeket szervezünk ellene, azért lesz visszaélés elég. Mert utóvégre a pornográfia ellenőrzése talán még nehezebb is, mint a hungaráké. A külföldre kerülő sok szerencsétlen magyar leányt még sem lehet postai vagy vasúti árucsomagokban külföldre liferálni, viszont azonban a pornográfiához tartozó képek könnyen ide csempészhetők lesznek ezután is. Különben is a pornográfia fogalma nagyon elasztikus. Egy szép kép — például egy gyönyörű Vénus vagy más pompás női akt a maga mezítelenségében még nem — pornográfia s a mint a görög vagy római ember előtt lehetett — imádat, úgy a modern ember szemében is lehet csodálat tárgya s a legszebb esztétikai érzetnek, mely a legmagasabb erkölcsi alapon áll — felkeltője, de viszont lehet a még nem is ruhanélküli vén szipirtyó is — pornográfia, mert hogy pornografikus legyen egy kép, az mindenkor a rajzónnal bánó művész, vagy a fotografáló masinát kezelő fényképész inten-* cióitól függ. A pornográfiát szolgáló képek elleni nemzetközi hajszának sem sok eredménye lesz tehát. Titokban — más cégér alatt jöttek és mentek az ily szállítmányok eddig is, igy lesznek kelendők a jövőben is. A Párisból jövő erény védelemnek úgy lenne tehát csak igazi haszna, ha a nemzetközi paragrafusok mellé, egy speciális magyar paragrafust is odaillesztenénk s ne csak a titkos, de a nyílt pornográfia ellen is bátran szembeszállanánk. Egész sereg érzéki alapon szerkesztett képes és más újság jelenik ma meg Magyar- országon, melyek erkölcsromboló munkáját már is érzi a mai fiatal generáció. Tessék ezt a tisztességtelen és tisztán a gerincet irritáló sajtót behatóbb figyelemre méltatni s lehetőleg odahatni, hogy más nemzetek irodalmából átültetés által ne csak a szenny, a piszok, a szemét kerüljön bele a magyar irodalomba, de az igazi érték, a termékenyítő és nemzetfejlesztö erő és ne a dekadenciát még jobban elősegítő salak. így igen is meghajlunk az erényvédő párisi törvényjavaslatok előtt, egyébként azonban nem igen érik meg azt a bizonyos — párisi misét.... B. A női munka. Azért még nem kell okvetlenül feministának lennie valakinek, — hogy a női munka s női képességek elismerése s a férfiúi munkával való egyenrangúsága mellett kardoskodjék. — Sokszor a nőinem azokban leli legerősebb támaszát és védelmét, akik legesküdtebb ellenségei minden olyas női mozgalomnak, mely majmolva a külföldet, de nélkülözve annak feltételeit, olyan jogokért indul a társadalmi harcba, amely jogok elérése nem a ma szükségessége, hanem valamely beláthatatlan messzi időnek valószínű elkövetkezése. Ha mi aktuálisnak tartjuk mai cikünkben a női munkát vezéreszméül fogadni s arról elmélkedni, vájjon csakugyan elértük már azt a kulturális magaslatot, amelyen a nő, mint egyenrangú küzdőtárs a férfi oldala mellett vívja meg naponta a létért való küzdelem nehéz harcát, akkor bizonyára örömmel üdvözölhetjük a kereskedelmi miniszter azon uj javaslatát, mely a női munka idejének törvényszerinti korlátozását rendeli el. Ha az élet küzdelmeibe belefásult férfi társadalom nem tekinti jó szemmel az uj küzdő- társ porondralépését, ha bizonyos is az, hogy az újabb vetélykedés esetleg a férfimunka árának leszállítását is vonhatja maga után, mégis be kell végre látnunk annak szükségességét, hogy a női munka szerepét a modern társadalomból immár kiküszöbölni a lehetetlenséggel határos s hogy annok úgy kulturális, mint társadalmi értékével s erejével számolnunk kell. — S ha mértékét tudták szabni a szakszervezetek a férfimunka idejének, ha meg tudták állapítani, hogy mennyi az a maximális munkaidő, melyet a férfi fizikum, annak megrongálása nélkül elbír, akkor nem szabad elfeledkeznünk a mellettünk munkálkodó s küzködő női munkásokról sem s különösen nem arról, hogy a nőnek a munka mellett még más hivatást is kell társadalmunkban betölteni, amely hivatással a társadalom továbbfejlődése, életképességé egyenes arányban áll s amely hivatás mennél jobb betöltése a társadalom s mindnyájunk elsőrendű érdeke. A férfimukások különböző szervezkedéseikkel megtudták óvni mindenkor jogaikat, érdekeiket. A női munkások érdekeit megvédeni pedig egyenesen a társadalom kötelessége, mely ezzel tartozik ellenszolgáltatást teljesíteni azért a szent, azért a nélkülözhetetlen misszióért, melyet minden nőnek be kell töltenie, az anyaság, tiszta kötelméért. S ezért üdvözöljük örömmel a kereskedelmi miniszter uj törvényjavaslatát, mellyel a női munkaidő normális szabályozását rendeli el. Ha a nőt túlzott munkával kifárasztjuk, ha elvesszük tőle annak lehetőségét, hogy a munka után a természet nyújtotta hivatását is betölthesse, akkor az utódok korcsokként jelentkeznek s a népesedési statisztika szomorú számokkal igazolja az antifeministák amaz elvét, hogy a nőt anyának és nem munkásnak teremtette a természet.-'Ha védelmi szabályokkal azonban határt szabunk, annak a munkának, melyet a nő
