Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-06-19 / 49. szám

2

fokozatokat visszaállítsuk s azokon a vidékeken pedig, ahol a földbirtok ellenséges indulatu nemzetiségi kezekbe került, iparkodjunk hazafias nemzeti érzéstől áthatott szigeteket ezen birto- kok közé beékelni.

A birtokpolitikának nemzeti irányba való terelése tehát igen komoly és jelentőségteljes megoldásra váró probléma Legközelebb Kecskeméten holnapután tartandó országos gazda nagygyűlésen kerül megvitatásra a helyes birtok- politika kérdése. Mezőssy Béla a koalíciós kormány földmivelésügyl államtitkárja Darányi Ignácnak kiváló munkatársa fog e kérdésiül előadást tartani s bizonyára teljes alapossággal ki is fogja jelölni a helyes nemzéti birtokpolitika legközelebbi teendőit. Darányi Ignác volt az, aki a telepítésről és parcellázásról annak idején általános rokonérzéssel fogadott törvényjavaslatot készíttetett. Ebben a törvényjavaslatban gondoskodás volt arról, hogy az észszerűden és spekulativ birtok feldarabolások megszűnjenek illetve a parcellázásra és telepítésre jövőben az állam felügyeljen. Ez utóbbira különösen nagy szükség volna, hiszen u spekuláció már annyira rátette a kezét a parcellázási üzletre, hogy igen sok kisembernél a drága pénzen megvett 1—-2 hold nem hogy anyagi helyzetének javulását, hanem ellenkezőleg a romlását idézte elé.

De szükséges az állami felügyelet abból a szempontból is, hogy nemzetiségi vidékeken a feldarabolt apró birtokok közé be lehessen ékelni egy-egy szigetet, amelyen erős magyar érzésű középbirtokos, vagy több kisbirtokos valóságos hullám'törő gátként szerepelne a nemzetiségi mozgalmak viharai közepete.

Alig van vidéke az országnak, amely ne szenvedne a helytelen birtokfeldarabolások miatt. A telepités és parcellázás kérdése tehát érdekli az egész ország gazdaközönségét, éppen ez okból kívánatos, hogy a Magyar Gazdaszövetség kecskeméti gazda nagygyűlésén ott legyenek az ország minden vidékének a gazdái. A nemzeti birtokpolitika is oly kérdés, amit helyesen csak az egységes gazdaközvélemény oldhat meg. A gazdaközvélemény egységét pedig vájjon lehet-e másként dokumentálni, mint ha a gazdák összejövetelein egy hatalmas tábor, ezrekre rugó sokaság ad kifejezést óhajtásainak. A kecskeméti nagygyűlés sikere már eddig is biztosítva van egyrészt azáltal, hogy Kecskemét városa, amelynek speciális birtokpolitikája maga is külön tanulmányt érdemel, a legmagyarabb vendég- szeretettel fogja fogadni az ország minden részéből érkező gazdákat, A gyűlésre jelentkezettek száma már is igen tekintélyes, ez a szám azonban hihetőleg még jelentékenyen szaporodni fog, mert a Magyar Gazdaszövetség a gyűlés prog- rammjába tisztán csak oly tárgyakat vett fel, ami érdekli az egész ország gazdaközönségét.

A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos hirdetési dijakat kérjUk a kiadó- hivatalhoz mielőbb beküldeni.

TOLNA VÁRMEGYE és 1 KÖZÉRDEK

L;?: 1 junius 19.

HÍREK.

— Antomobiljárat Mohács—Pécs-Szek- szárd —Bátaszék között. Varga Ferenc mohácsi gépgyáros három autamobilt szerzett be és tervbe vette, hogy Mohács—Pécs, Pécs—Szekszárd és Mohács—Bátaszék között automobil járatot rendez be. Varga Ferenc a vállalkozás előmozdítására betéti társaságot óhajt alakítani s különösen a Bátaszékkel való összeköttetést óhajtaná szorosabbá tenni. Ha a vállalkozás prosperál, ugy egy 20—24 személyre való nagy autóomnibuszt szerez be. Varga Ferencnek a vállalkozásra meg van már az ipar engedélye s a járatok körülbelül két hét múlva megindulnak.

— A káptalani Jószágkorminyzó. Frantich Ágoston kanonok-plébános sok oldalú elfoglaltságára való tekintettel lemondott a káptalani jószágkormányzóságról. A káptalan mai ülésén újra Hanny Gábort választották meg a káptalani javak jószágkormányzójává, aki már ezt a tisztséget hosszabb időn át viselte s egy évvel ezelőtt betegsége miatt mondott le.

— UJ takaréki Ügyész. A dombóvári takarékpénztár részvénytársaság e hó 11-én tartott igazgatósági ülését nagy érdeklődéssel kisérték, mert ekkor töltötték be a jó jövedelmű ügyészi állást, mely Rolf Aladár elhalálozásával üresedésben volt. Az igazgatóság 26 pályázó közül Jakab Lajos sásdi ügyvédet választotta meg

— Eljegyzés. Löv Jenő gyulaji hercegi uradalmi erdőmernök eljegyezte Dukovics veszprém- megyei levéltáros leányát Saroltát Rác- kereszturon.

— Papszentelés Pécsett. Zichy Gyula gróf megyéspüspök junius 23-, 24- es 26-án szenteli föl a pécsi egyházmegye ujmisés papjait: Bálind Ferencet, Faust Antalt, Fejes Jánost, Fényes Antalt, Kaufmann Jánost, Martinkovics Jánost, Müller Józsefet, Németh Istvánt, Petrovits Edét, Schlachter Ferencet és Wagner Alajost. És pedig junius 23-án alszerpapokká, 24-én szerpapokká és 26-án áldozópapokká szenteli őket a megyéspüspök,

— Esküvő. Tóth Pál városi könyvelő f. hó 22-én, csütörtök délután vezeti oltár elé a szekszárdi belvárosi templomban Hradek Ferenc munkásbiztositó pénztár pénztárosának leányát Paulát.

— Magasabb vlvólskola. Brebovsiky Elemér szekszárdi főgimnáziumi tornatanár Budapesten résztvesz Santelli Italó hírneves olasz vivómester magasabb fokú vivókurzusán.

— Közterületek vizének levezetése A

földmivelési miniszter a be.ügyminiszterrel

egyetértőleg harmadfokon érdekes elvi fontosságú határozatot mondott ki, amely szerint valamely község közterületein összegyűlő vizek kártalan továbbvezetéséről való gondoskodás nem a község egyes lakóinak, hanem a község közönségének képezi kötelességét. (Földm min. 6821.9/1911.)

— Esterházy he. cég és a dombóváriak. Nagy Albert, a herceg Esterházy uradalmak kormányzója f. hó 16-án Dombóváron volt és ez alkalommal a gimnázium és járásbiróság elhelyezésére szolgáló telkek adományozása ügyében Nagy István főszolgabíró és a község elöljárósága tisztelgett nála. A kormányzó kijelentette, hogy herceg Esterházy a róm kath. gimnázium részére a 3 katasztr. hold telket ingyen adja és pedig az Ujdombóvár állomás felé vezető ut mellett a kórház telekkel szemben a Bezerédj utca folytatását képező területen és annak Doihbóvár községhez csatolását megengedi. A járásbiróság ügyében pedig aként nyilatkozott a kormányzó, hogy szakértői becsű utján , megállapítandó árban a Korona szállodát is megkaphatja a község, vagy pedig megfelelő vételárért a főszolgabírói hivatal mellett is kaphatnak a járásbiróság részére szükséges nagyságú telket. A vásártér számára alkalmas területnek bérbeadását vagy esetleg eladását is kérte a tisztelgő küldöttség a kormányzó utján a hercegtől. Erre nézve azt a nyilatkozatot kapták, hogy a kormányzó tanulmányozni fogja a kérdést és lehető rövid időn belül értesíteni fogja a községet: kaphat-e akár- haszonbérbe, akár örök áron vásártérnek megfelelő területet.

— JuaiáliS. Stann István és neje a Duna- erdő mellett levő szállásukon nagyszabású nyári mulatságot rendeztek tegnap, melyen mintegy 60 an vettek részt. Cigányzene mellett a késő éjjeli órákig táncolt az ifjúság és egy kellemesen eltöltött vidám nap emlékével mentek széjjel a

vig mulatók.

— A halászit! tilalmak betartása, A

földmiveiésügyi miniszter felhívta a törvényhatóságok figyelmét, hogy a törvény tilalmi intézkedéseinek, különösen pegig a halak megengedett elárusitásának ellenőrzéséről a legszigorúbban gondoskodjék és a halkereskedéssel foglalkozókat a tilalmak betartására erélyesen felszólítsa. A tilalom főleg arra vonatkozik, hogy az ívási idő a’alt a nyílt vizekről származó halaknak úgy a kifogása, mint az elárusitása .tilos. Zárt vizekről való halak kifogása és forgalomba hozatala — községi bizonyítványok alapján — meg van engedve.

— Ideiglenes nyugdíjazás. Sebők János decsi ref. elemi iskolai tanító egy év tartamára 880 koronával ideiglenesen nyugdijaztatott.

— Adományok a Slmontsits Béláné alapítványra. Simontsits Béláné alapítványra újabban a következő adományok érkeztek :

Gróf Zichy Gyula 100 K

Dőry Etelka 25 K

özv. Dőry Jenőné Dőry Józsefué Döbrössy Alajos 20—20

Alacs Zoltánná Báró Inkái Pálné Hanny Gábor

Szeifritz István 10—10 K Spisz lános

Dr. Hilbert István 5—5 K

K

Ezen adományokat köszönettel nyugtatja

Schneider János,

gondnok.

Ilyen volt Reögh hadnagy, — korára nézve gyerek, külsejére nézve óriás. Heves, rakoncátlan vére volt. Ha a minotauruszok és lernai kígyók korában él, alkalmasint hérosz lesz belőle ; igy azonban, ha tulpezsgő virtusa orkán erejével tört ki belőle, rendesen valami nagy ostobaságot követett el. Hol tönkre hajszolta paripáit, hol végtelen dáridókba keveredett, veszedelmes jó kedvében, forgácscsá zúzva a keze ügyébe eső butoiokat, hol ismét ok nélkül beletüzött legkedvesebb cimboráiba.

Ily féle viselt dolgaiért az ezredrapporton nem osztottak neki heroszi halhatatlanságot, hanem legjobb esetben is szobafogságot. Az italt nagyon szerette, boros fővel pedig valóságos enfant terribleje volt az ezrednek. Ha ilyenkor megcsíphette a jó gyermekek egyik fölebbvaló- ját, kiméletlenül főitálalta mindazokat a Jakobinus ötleteket, melyek egy örökké elégedetlen szakaszparancsnok fejében megfogamzanak.

Más emberfiának ily dolgok régóta a nyakát szegték volna, Reögh azonban kivételes állást foglalt el az ezredben, — először azért, mert atyja hadtestparancsnok volt és Mária- Terézia-lovag, másodszor meg azért, mert veszedelmes vérmérséklete dacára is áldott jó fiú hírében állott. Tudom, hogy , ez ellentmondás, — de nem tehetek róla, úgy/volt.

Az asszonyokat a maga módja szerint szerette. Ha megnyerte tetszését, azt minden férjre, apára és udvarlóra való teKintet nélkül, arcátlan naivitással meg is mondta neki. A házasság institúciójáról csudálatos nézetei voltak.

— Az én áram egy millió! — mondta egyszer. Epen annyira van szükségem. Egy kerek millióért talán elvenném a sátán öreganyját is, olcsóbban azonban milói Miasszonyunkat sem....

Sokan megbotránkoztak e cinikus szavakon,

voltak azonban elegen, akik meg voltak róla győződve, hogy Reögh elébb-utóbb rá fog bukkanni arra az ass^onyi nábobra, aki megfizeti érte ezt az árt.

A vármegyei majálison történt az a nevezetes eset, bogy a had íagy megismerkedett Ada kisasszonnyal. Egy ezrédorvos leánya, szegény, de szakértők állítása szerint ennivaló csinos gyermek. Az Ada/kisasszony különb n, hozzászámítva magas cipősarkát is, alig ütötte meg a négy lábot. Kicsi termete elbájoló mikroszkopikus arányokban nőtt, keze, lába szinte nevetségesen kicsi volt.. Nagy csak egy dolog volt rajta a szeme. Olyan volt, mint azok a csodacsinos babatündérek, akikről karácsony éjszakáján szoktak álmodni.

Mikor ez a két emberfia a négyes során szembé került, meghökkenve nézett farkasszemet. Reögh csodálkozva szívta fel fogai közt a levegőt, • Ada kisasszony pedig méltóságteljes indignációval ford.tóttá el a fejét. A pihenő óra után megismerkedtek egymással. Az óriás végigkeringőzött a babatündérrel a tánchelyen, a honoráciorok ezt fölötte mulatságos látvány számba vették.

A majális után is gyakran kerültek még össze. Idővel valami kordiális, bajtársi viszony fejlődött ki köztük. A hadnagy jóakaró elnézéssel bánt Adával, mint a medve a ketrecébe tévedt egérkével. Ádának viszont hizelgett az a tudat, hogy ő, ki a Ballagi-szótárt se tudta erőlködés nélkül- a pólóról leemelni, bizonyos hatalmat nyert az éktelen erős medve fölött.

A minek jönnie kellett, az csakhamar bekövetkezett.

Valami kiránduláson voltak a hegyek közt. Ada jókedvében megmászott egy sziklát, odafenn megijedt a saját bátorságától és nem tudott többé’ lejönni.-- Reögh, segítsen ! —r kiáltotta, félénken billegetve karjait.

Reögh segített is. Hanem mikor a karjaiban tartotta a leány pehelykönnyű termetét, — az ég tudná, hogy mi lelte! — szó nélkül ösz- szecsókolta az arcát, meg a száját, mint egy pólyás babáét szokás.

A szegény Ada majd meghalt ijedtében és szégyenében és pirulva, zokogva és fuldokolva védekezett az erőszakos medve ellen. Reögh maga is belátta,, hogy bolondot tett és udvarias bocsánatkérésre fpgta a dolgot. Becsületszavára erősitgette, hogy maga sem tudta, hogyan történhetett ilyesmi, de mivel a baba csendes bugással tovább sirt, dühös kétségbeeséssel rivalt rá : Hát nem szeret ? .

— Szeretem, hogyne szeretném, — dadogta a megszeppent Ada, — de azért ne fojtson meg! II- .

A hadtestparancsnok ur ő nagyméltósága kurtán szamárnak deklarálta a fiát, mikor az Önlevelező cimü tanulságos könyv segítségével fogalmazott mintalevélben tudtára adta, hogy nőül óhajt venni egy Ada neyü szegény,- de tisztességes hajadont.

A hadnagy nyoic napig tanakodott, hogy lőjje-e csak főbe, vagy forgácscsá zuzza-e mindjárt ezt az egész hitvány világot? — végül meggondolta magát és egy másik mintalevélben harmincezer forintot kért kölcsön egyik csillagkeresztes nagynénjétől, becsületbeli adósságok fizetésére, különbeni öngyilkosság terhe alatt. A-családi tanács föllélegzett és ama reményben, hogy azt a másik ostobaságot immár kiverte a fejéből, megküldte neki a kívánt összeget.

Reögh a pénzt letétbe helyezte és — nőül vette Ada kisasszonyt. A távirati utón érkezett