Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-05-25 / 42. szám
1911 május 26. TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 5 — T. olvasóink figyelmét felhívjuk a mai számunk hirdetési rovatában közölt a >Pero- nospora ellen való védekezésre.« A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadó- hivatalhoz mielőbb beküldeni. Magyarositási jutalmak. Tolnavármegye magyarositó bizottsága f. hó 19-én Simontsits Elemer alispán elnöklésével tartott ülésében döntött a Tolnavármegye magyarositási, illetőleg közművelődési alapítványa 1910. évi kamatainak a folyó évre történendő kiosztása fölött. A bizottság az első fokozatú jutalomdijat 200 koronában, másodikat 100 koronában, a harmadikat 50 koronában állapította meg. Mihez képest ^a magyarral vegyesajku községekben működő és a magyarosítás terén legkiválóbb érdemeket szerzett tanítók és tanítónők közül Erdősi Pálné sz. Harmath Irén mázai községi tanítónő, Gyomlai József kurdi római katholikus tanító és Horváth Mihály mázai római katholikus tanító részére 200—200 korona elsőfoko- zatu jutalomdijat; Lambert Ede tolnai római katholikus tanító, Fábián Gergely tabódi római katholikus tanító részére 100—100 korona másodfokú jutalomdijat; özv. Pomperné Barrois Adél rk. tanítónő kocsolai lakos részére 50 korona harmadfokú jutalomdijat ítélt meg. A nem magyar ajkú községekben működő tanítók, tanítónők és óvónők közül ugyancsak a magyarosítás terén kifejtett buzgalmuk elisme- séül és pedig 200 korona összegű elsőfokú jutalomdijban a következők részesítettek : Máté József bátaszéki községi tanító, Gundrum Paula bátaszéki községi tanítónő, Lágler Sándor bony- hádvarasdi tanító, László Ágnes kisdorogi tanítónő, Koriáry István kismányoki ág. ev. tanító, Schröder Rezső lengyeli rk. tanító, Keller Rozália párii rk. tanítónő, Boross Teréz párii rk. tanítónő és Kircz Berta teveli rk. tanítónő. 100—ICO korona másodfokú jutalomdijban: Weil András keszőhidegkuti ág. ev. tanitó, Riedlinger György lengyeli rk. tanitó, Répás Rezső bonyhádi rk. tanitó, Kiss Sándor bonyhádi ág. ev. tanitó, Wirth József diósberényi rk. tanitó, Burgstaller Aranka diósberényi rk. tanítónő, Nőthling Dezső mórágyi ref. tanitó, Szász Lajos mórágyi ref. tanitó, Boross Katalin nagyszékelyi menházvezetőnő, Pfeifer Lajos nagyszékelyi ref. tanitó, Brunner András párii rk. tanitó es Bayer Károly závodi rk. tanitó. 50—50 koronás harmadfokú jutalomdijban pedig: Barát György csibráki rk. tanitó, Töppfer Gyula izményi ág. ev. tanitó, Scherer János keszőhidegkuti ág. ev. tanitó és Spannenberger József hanti rk. tanitó. Az ösztöndíjakat illetőleg a kiosztás alá kerülő összegből a 13 magyarral vegyes ajkú községekben 160 koronát, a 49 nem magyar ajkú községekben pedig 640 koronát rendelt a bizottság kiosztásra és pedtg olykép, hogy az alább megnevezett iskolákban, tekintet nélkül az osztályokra, 20 kornna osztandó ki a magyar társalgási nyelvben legjobb előmenetelt tanúsított növendékek között és pedig 10 kor., első, 6 kor. második és 4 korona^harmadik fokozatú ösztöndij címén. A bi. ottság a magyarral vegyes ajkú községekben a következő népisko'ák tanulói részére Ítélt meg 20—20 korona ösztöndijat: a gyönki német református, a györeí á. ev., a kisvejkei rk., a kocsolai rk., a kurdi rk., a mázai községi, tabódi rk. és az udvardi ág. ev.; a nem magyar ajkú községekben: az apari rk., a bátaapáti-i ág. ev., bátaszéki községi, bonyhádi rk., bonyhádi ág. ev., a bonyhád-varasdi rk., a czikói rk., a csibráki. rk,, a duzsi rk., a keszőhidegkuti ág. ev., az izményi ág. ev., a kakasdi rk., a kalaznói ág. ev., a kétyi ág. ev., a kisdorogi rk., a kismányoki ág. ev., a kistormási ág. ev., a ladományi rk., a lengyeli rk., a majosi ág. ev, a mórágyi ref, a mőcsényi rk., mözsi rk., a mucsfai ág. ev., mucsi-i rk., murgai ág. ev., nagyraányoki rk., a nagyszékelyi német ref., németkéri rk., nagyvejkei rk., a pári-i rk., a teveli rk. és a várdombi rk. Végül a bizottság a fentebb megállapított jutalmak és öszlöndijaknak a helyszínen történendő ünnepélyes szétosztására az alább megnevezett bizottsági tag urakat kérte fel: Mórágy: Szabó Károly, Kismányok, Máza: Szinger Bálint, Bátaszék és Várdomb: Dr. Kiss Ernő, Győré, Izmény és Mucsfa: id Rumy Imre, Kurd és Csibrák : Nagy István, Murga és Kéty: Dőry Frigyes, Mucsi és Tevel: Dr Eibach Kornél, Tabód, Hant, Nagyvejke, Apar: Dr. Bitter Károly, Lengyel: Rozsay Elemér, Závod és Kisvejke: Kovách Dezső, Kisdorog, Bonyhádvarasd, KakaSd: Perczel Béla, Czikó, Mőcsény, Bonyhád: Eibach Ödön, . Apáti: Szakách Imre, Kocsola: Dőry Hugó, Pári: Dr. Debreczeny József, Udvardi: Vizsoly Ákos, Duzs, Diósberény, Kalaznó: Báró Fiáth Elemér, Keszőhidegkut és Nagyszékely: Dr. Kam- merrer Ernő, Nagymányok és Majos: Szentiványi Miklós, Kistormás és Gyönk: Dr. Sztankovánszky Imre, Tolna: Kunfi Károly, Mözs: Fekete Ágoston, Németkér: Kovács S. Endre. A fentebbiek szerint a kiosztás alá 4850 korona Ítéltetvén meg, az ezen összegen felül megmaradt 57 korona 92 fillért illetőleg a bizottság olyképen rendelkezett, hogy az a postai portóköltségre szükséges összeg levonásával, az alap javára vételeztessék be. TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető: Nagy Béla. — Mezőgazdasági tanfolyam néptanítók és gazdasági tanítónők számára. A magyar kir. földmivelésügyi miniszter — mint azt már megemlítettük — a kisebb fokozatú ismétlőiskolához a gazdasági tárgyak tanítására hivatott népiskolai tanítók, illetve tanítónők gazdasági kiképzése céljából f. évi július 18-tól bezárólag augusztus 18-ig az algyógyi, adai, békéscsabai, breznóbányai, Csíkszeredái, hódmezővásárhelyi, jászberényi, karcagi, lugosi, pápai, rimaszombati, nagyszentmiklósi, somogyszent- imrei, szilágysomlyói, szabadkai és csáki (ezelőtt Csákovár, Temes megye) födmives iskolánál 20-20 összesen 320 néptanító, a kecskeméti fóld- mives iskolánál pedig 20 tanítónő részére mező- gazdasági tanfolyamot rendez. A tanfolyamon résztvevő tanítók (tanítónők) 100 azaz: Egyszáz korona átalányt élveznek, melyből 40 K ellátási dij levonása után 30 K a jelentkezéskor, 30 K pedig a tanfolyam befejezésével fog kifizettetni. A tanfolyamon résztvevő azon néptanítók (tanítónők) részére, kik a legnagyobb szorgalmat és legjobb előmenetelt f-egják tanúsítani, a földmivelésügyi miniszter minden egyes iskolánál egy-egy 100, 60 és 50 koronás ösztöndíjat engedélyezett. Ezeket az ösztöndíjakat a miniszter kiküldöttje a vizsgán fogja az illetőknek kiosztani. A tanfolyamokra tényleg alkalmazásban levő olyan néptanítók (tanítónők) vétetnek fel, kik mezőgazdasági tanfolyamnt még nem végeztek. Felvételi kérvényt a földmivelés ügyi miniszterhez kell címezni és f évi junius hó 5 éig az illetékes tanfelügyelőségoél benyujtatni. A jelölést a tanfelügyelőség javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter teljesíti. A kérvényben kiteendő a folyamodó kora, mily jellegű gazdasági ismétlő iskolánál van alkalmazva, hány tanuló járt az 1910/1011, tanévben a gazdasági ismétlő iskolába, van-e azon gazdasági ismétlő iskolnnál már gazdasági tanfolyamot végzett tanitó, névszerint ki az, a tanitó a gazdasági ismétlő iskola vezetéséért élvez-e tisztelet-dij at, mennyit és kitől, végzett e más szaktanfolyamot, milyet, hányadszor folyamodik tanfolyamra való felvételéért és hova kéri felvételét ? Szekszárd, 1911 május 20. Padányi Andor kir. tanfelűg) elő. — A szekszárdi polgári flnlskola zár- Vlzsgájának rendje. Junius 12 én tornavizsga, 16-án hittanvizsga, 17-én az I. osztály, 19-én a II., 20-án a III., 21-én a IV-ik osztály zárvizsgája, 24-én záróünnepély, 25—30-án magán vizsga. — UJ iskolaszék. A tolnanémedii római katholikus hitközség iskolaszéki tagul megválasztattak: Egyházi elnök Francsics Pál pince- helyi római katholikus plébános, világi elnök Oravszky László községi jegyző, tagok: Várni József, Szűcs József, Német István, Juhász József, Dozmati Ferenq, Peszlen György. — Államsegély. Hannig Kazimira és Krali- csek Mária bonyhádi római katholikus polgári ikolai szerzetes tanítónők ellátására évi 300— 300 korona államsegély engedélyeztetett. — Nyugdíjazás. Greksa Antal ráczegresi római katholikus tanitó folyó évi szeptember 1-től 1720 koronával nyugdijaztatott. KÖZGAZDASÁG. — Vásár. Simőntornyán legközelebb tartandó vásárra a szarvasmarha felhajtás megengedtetett. Dunaföldvár községben a legközelebbi országos állatvásár junius 6-án, a kirakodó- vásár pedig junius 7-én fog megtartatni. — Állatbetegség. Simonmajor és Szedres községekben a rag. száj- és körömfájás megszűnt, Nagyvejkén pedig fellépett. — Megszűnt járvány. Külesden a vörheny járvány megszűnt s igy az iskolák megnyithatók. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.* A gyönki gimnázium ügye. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Nagy megütközéssel olvastam Tóth Lajos római katholikus segédlelkész urnák a duna- melléki református egyházkerület főt. és mélt. elnökségéhez intézett levelét, amelyben a gyönki református gimnáziumnak Dunaföldvárra való áthelyezése ellen szót emelve, olyan argumentumokkal áll elő, amelyek — legutóbb tartott értekezletünk egyértelmű bizonyságtétele szerint — minden pozitív alapot nélkülöznek. Mint a helybeli református gyülekezetnek ez időszerinti vezetője, kötelességemnek tartom, hogy — eltekintve e nagyfontosságu kérdésnek érdemleges oldalától — tisztán azokra a kitételekre reflektáljak, amelyek a Tóth káplán ur által erősen hangsúlyozott felekezetközi jóviszony gondolatával vannak összefüggésben. Mindannyiunknak érdeke, sőt kötelessége az, hogy a felekezetek közti jó viszony fentar- tassék. Különösen a papságra vár az a nemes hivatás, hogy ezt a jó viszonyt tőle telhetőleg ápolni és előbbrevinni igyekezzék. A keresztyén- séget azért nevezzük a szeretet vallásának, mert az a Krisztus a középpontja, aki a szere- tetet nem csupán frázisként hirdette, hanem egész működésének éltetadó princípiumává tette. Az igazi lelkipásztor pedig csak a szeretetben tudja utánozni és megközeliteni a Krisztust, nem pedig a gyűlölködésben és az összhang megzavarásában. Tóth káplán ur, amikor a gyönki gimnázium sorsáról beszél, azt a könnyelmű kifejezést használja, hogy «gyűlöletes lesz ez az intézmény a helybeli és vidétti római katholi- kusok előtt!« Honnan ismeri ő előre a környéknek és saját híveinek hangú atát és ki adta a felhatalmazást neki arra, hogy 12.000 katholikus hívőnek nevében beszéljen ? Abból, hogy az ő türelmetlen és nyugtalan szelleme nem tud megbarátkozni a gimnázium áthelyezésének gondolatával — még nem lehet egyoldalulag azt következtetni, hogy ez az intézmény gyűlöletes lesz a római katholikusok előtt, hanem igenis gyűlöletes azok előtt, akik, mint Tóth káplán ur — az ilyen közérdeket mélyen érintő kérdésekből »felekezeti kérdést« csinálnak és úgy tüntetik fel a dolgot, mintha egy református gimnáziumnak katholikus helyen való felállítása hitfelekezeti sérelmet képezne. A protestáns iskolák mindenkor melegágyai voltak a valláserkö’csi élet komolyságának, az öntudatos hazafias nevelésnek és ami a legfontosabb — a más hiten lévő növendékek iránt nem csupán türelmességet, hanem őszinte szeretetet tanúsítottak. Ne féltse tehát Tóth káplán ur az eddig meglevő »gyönyörű vallási békét« a reformátusok iskolájától, hiszen az a tény, hogy a dunaföld- vári tulnyomólag római katholikus intelligencia az ügyet egyértelmüleg magáévá tette és áldozatok árán is felkarolja, a legerősebb bizonyítéka annak, hogy ebben a nagyjelentőségű kérdésben a különböző felekezetek hívei között a legteljesebb összhang uralkodik. Ezt az összhangot pedig rendesen azok szokták megzavarni, akik »a megértés szükségességét« csak könnyen elröppenő frázisként prédikálják, de titokban azon mesterkednek, hogy a legérthetőbb dolgok is homályban maradjanak. | Addig is, amig Tóth káplán ur levelére az érdemleges cáfolat a legilletékesebb helyről megérkezik, kérem a tisztelt szerkesztő urat, szíveskedjék e soraimnak b. lapjában helyet adni. Dunaföldvár, 1911 május 22. Őszinte tisztelettel Kövy Árpád, ref. helyettes lelkész. * G rovat alattiak díjmentesen közöltéinek, a felelősség I azonban a beküldőt illeti. A szerk.
