Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-05-22 / 41. szám

1911 május 22. TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 5 — A szocializmus alapvető tanításai A szo­cializmussal foglalkozó gazdag német irodalom agyik leg­kiválóbb és ti Ián legolvasottabb müve a Württemberg! Scbäffle Albert Erhard ily cimü hires könyve, mely első meg­jelenése, 1874 óta tizennégy kiadásban forog közkézen s mely most a Radó Antal szerkesztése alatt álló ismert vállalat, a Magyar Könyvtár újabb füzetei közt magyarul is megjelent. Ez a könyv nem irányom sem a szocializmus mellett, sem ellene, hanem magas szempontból való s rendkívüli tudomá­nyos jártasságon alapuló, világos és mindenki számára érthető megvitatása annak a törekvésnek, melyjyel a szocializmus át akarja alakítani az egész gazdasági életet. Ezért első sorban alkalmas a magyar olvasó felvilágosítására a szocializmus alapvető problémáit illetőleg. A hires német munkát Ipolyi Tamás fordította gondos magyarsággal s a szóban forgó gon­dolatokban való n gy jártassággal. A nagybecsű és közérdekű lüzetet a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég adta ki: ára 60 fillér. — A »Vasárnapi Újság« május 21-iki száma gazdag és rendkívül változatos képsorozatokban közli a régi mesterek rajzainak kiállítását a szépművészeti múzeumban, a Nemzeti Színház Shakespeare-ciklusának főbb szereplőit, a megölt Achim Andrást, a jeruzsálemi Omár-mecset legérdekesebb részét, a római virágünnepet, tuniszi‘képekkó'1 egész sorozatot, képeket a vas- és fémipari kiállításról, a tolnamegyei árvízről stb. Szépirodalmi olvasmányok : Rákosi Viktor regénye, Babits Mihály és Lampérth Géza verst i, Móricz Pál novellája, Mar- celle Tinayre franciából fordított regénye, stb. Egyéb közle­mények: Martinovics apát szobrának képe, Blaháné és Ujházy Ede abbaziai üdülésének képe, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, sakkjáték stb.JA »Vasárnapi Újság» előfizetési ára negyedévre öt kor., a Világ-krónikával együtt hat kor. Megrendelhető a Vasárnapi Újság kiadóhiva­talában (Budapest, Egyetem-utca 4.) Ugyanitt megrendelhető a «Képes Néplap», a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. KÖZGAZDASÁG. A Magyar Gazdaszövetség beszámolója. A Magyar Gazdaszövetség, mely a falusi kisgazdatársadalom leghatalmasabb országos szervezete s az OMGE-val együtt irányitólag hat hazánk agrárpolitikai mozgalmaira, Darányi Ignác elnöklete alatt tartott közgyűlése alkal­mával közzéteszi jelentését múlt évi működéséről. Rámutatott a jelentés arra, hogy most már nemcsak a politikai pártok körében hódított nagyobb tért az a felfogás, hogy a magyar föld ügye nem egy párt ügye, hanem a szö­vetséghez is nagyobb számmal csatlakoztak különösen a falusi gazdák s nagyobb számmal alakultak kötelékében a falusi szervezetek. A szövetség 352 taggal gyarapodott. Ezek nagy­része testületek, tagjait tekintve mintegy 15 ezer földmivelő csatlakozott tehát az utóbbi év alatt a Magyar Gazdaszövetséghez, mely majd 3000 falusi testületével mintegy harmadfélszázezer földmives-gazdát soroz kötelékébe. A szövetség élénk és eddigelé sikeres agitációt fejtett ki az agrárvámpolitika épségben tartásáért, melyben mintegy 1000 falusi gazdakör s szövetkezet állt a háta mögött a kormányhoz intézett sürgönyök­kel és feliratokkal. Sikeres akciót folytatott az uj perrendtartási törvénynek a falusi megren­delésekre vonatkozó rendelkezéseit illetőleg is, mig a homestead behozatalát ebben az. évben a tapasztalt ellenzés folytán nem sürgette, holptt az Ausztriában közzétett törvényjavaslat is "e nyomon jár. Vámpolitikai küzdelme jó félévig tartott, kezdődött a nyíregyházai nagygyűléssel, mely az argentínai husbehozatal, a szerb élő állatbehozatal, a balkáni husbehozatali kontiú^ gens fölemelése s a határmenti állatcsempészet ellen erélyes határozatot hozott s ezzel foly­tatta sajtóban, röpiratban, gyűléseken azt a nagyarányú agitációt, melyek egyes részletei voltak az agráriusoknak fellépése a főváros husdrágasági ankétjén, a többi drágasági anké­tekben s csatlakozás a németországi s ausztriai gazdáknak az agrárellenes irányzattal szemben megindított mozgalmához. A szerb kereskedelmi szerződés parlamenti vitája eléggé felszínre hozta azokat a meggyőzhetetlen érveket, ame­lyekkel a szövetségnek sikerült a mezőgazda- sági vámvédelem csorbítása elleni kísérleteket visszaverni. Közreműködött emellett a szövetség a magyar állattenyésztés fejlesztésére megindított mozgalomban, mely részleges sikerrel is végző­dött, amennyiben a magyar kormány két millió koronával fölemelte az állattenyésztésre szánt állami kiadásokat, bár az osztrák kormány hat millió koronát szánt évente az osztrák állat- tenyésztés támogatására. Az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának a meghosszabbításánál kifejtette a falusi érde­keltség követelményeit a mezőgazdasági hitel fejlesztése tekintetében. A szövetség által pro­pagált földbérlő szövetkezetek segítése teret talál az uj arárbank üzletkörében. Az illeték- törvény reformja keretében el akarja töröltetni a 12 holdon aluli birtokok örökösödési illetékét és sürgeti az uzsoratörvény szigorítását. Mind­két irányban akciót is indított már. Nagyjelentőségű a szövetségnek birtok­politikai akciója is, mely szerint az Amerikából visszavándorlóknak földet közvetít s széleskörű propagandát fejt ki Amerikában is a vissza- vándorlás érdekében. Ezzel az akcióval kap­csolatos a földbérlő szövetkezetek szervezése s a parcellázások közvetítése is. A szövetkezeti mozgalom terén az elmúlt évben is tevékenyen közreműködött a szövetség ; kidolgozta a legel- tető-szövetkezetek tervét s jelentős lépéseket tett a katonák mezőgazdasági és szövetkezeti oktatása érdekében. A téli hónapokban mintegy 150 faluban rendezett előadást és gyűlést a falusi nép felvilágosítása s szervezése érdeké­ben. Nyíregyházán tartott nagygyűlésére pedig majd négyezer kiküldöttet toborzott össze. Jogvédő irodája sok falusi embert mentett meg a károsodástól egy évi működése óta. Naptárai legkedveltebbek a- falusi nép körében, mely lapjait, a hetenkint' kétszer megjelenő »Szövetkezését s a »Magyar Gazdák Szemléjé«-t, továbbá a lefolyt évben is nagyobb számmal közreadott füzetes kiadványait szeretettel ol­vassa. Folyamatban van a szövetség akciója a tanyai központok szervezése és a középbirtokos- osztály helyzetének javítása érdekében. — Bortermés! kilátások. A szőlészeti és borászati felügyelők a bortermelési kilátásokról a következő jelentéseket küldöttek a minisz­tériumhoz : Szekszárdi kerület. (Tolna és Somogy vár- megye.) A szőlő fejlődése lassú. Gombabetegség még nem mutatkozik, egyes szőlőkben a vincellérbogár és cserebogár pajorjai tettek kárt. A termés most kezd kibontakozni. Múlt évi borok eladattak. < Pécsi kerület. (Baranya vármegye.) A szőlő általános fakadása megindult, a hajtások hossza 2 — 3 cm, a fakadás általában jó, kivéve egyes helyeket, hol március végén a meleg időjárás következtében a rügyek erősebben duzzadtak és az április elején hirtelen beállott hideg idő a kiduzzadt rügyeket tönkretette. Ujborok ára 52 — 74 K, óborok ára 58—70 K hektoliterenkint. NYILT-TÉR* Járványok idején és minden időben semmi sem biztosítja jobban áz egészséget, mint a jó és emésztőképes gyomor, meg a tiszta ivóvíz. Kiváló eszköz erre- a mohai : „Á G I» E S“ FORRÁS természetes, szénsavdns ásványvíz, mint feltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyu- viz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva, kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor, légcső és húgyszervi betegségeknek == Kedvelt borviz. — Főraktár: Szekszárdon: Salamon Testvérek cégnél. •) E rovat alatt közűitekért nem vállal felelősséget a szerk. 2x/a méter hosszú ahlakfal (Előszobára, folyosóra, éléskamrára egyaránt alkalmazható) eladó Farda Vincénél, Szekszárd, Bartina-utca 1501 a 3509/1911. tkvi sz. Hirdetmény. Sióagárd községnek telekkönyvi betétei az 1886: XXIX, az 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. törvénycikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886: XXIX. t.-cikk 15. és 17. §-ai alapján — ideértve e §-oknak az 1889: XXXVIII. t.-cikk 5. és 6. §-aiban és az 1891 I XVI. t.-cikk 15. §. a. pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889: XXXVIII. t.-cikk 7. §-a és az 1891: XVI. t.-cikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimu­tathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik vala­mely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-cikk 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-cikk 15. §-a alapján való mellő­zését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1911. évi december hó 15. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kere­set annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányra nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t.-cikk 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889 : XXXVIII. t.-c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellent­mondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1911. évi december hó 15. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosz- szabbitható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilván­könyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889: XXXVIII. t.-cikk 16 §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek talál­ják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényöket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1911. évi december hó 15. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg n ím hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másola­tokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A szekszárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható­ság, 1911. évi május hó 8-án. Dr Sonnewend Frigyes, kir. törvszéki biró. FISCHL LAJOS bútor- és épületasztalos. Tolna vármegye legnagyobb bútor­üzlete, a Pirnitzer Jó séf és Fiai divatárukereskedők házában dús raktárt tart a legújabb és legmodernebb szalon-, ebédlő- és iroda­berendezésekből stb. — Saját kárpitos-üzlet — Szolid kiszolgálás. Mérsékelt árak. Mérsékelt árak. NIUPALA (Eternit, Asbest név alatt is ismeretes) a jelenkor legjobb tetőfedése, mert könnyű, tűzbiztos, vízhatlan, fagy- és viharálló, régi fazsindelyes tetőknél a meglévő zsindelyre is alkalmazható. Költség- előirányzatot, tetőfedési munkákat elvállal TAUSZiG J. SZEKSZÁRD. (j^G"e>IG~e3-€3"£3-£>€>l€»-€3-0"€>£>l€>€>‘<5jJ jDEBULAÜ IMREf | villamos Özemre | o :: berendezett :: | flnkntos iparttzlete| | Szekszárdon 8 a Mindenféle e szakmába vágd § o munkákat készséggel elfogad, g őoiooooiooooooooiood 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom