Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-05-18 / 40. szám

4

vezett pompás estét, melyet sajnos, viszonozni nem tudunk, de a legkellemesebb emlékben tartunk.

De megköszönjük a városszépitö alapnak jutott csinos kis összeget is. Zdenkó.

A gyönki gimnázium ügye az egyházkerületen.

A dunamelléki ref. egyházkerület folyó hó

16—17 napján Budapesten, Baksay Sándor püspök, Darányi Ignácz vbtt. főgondnok elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a tolnai ref. egyházmegyét Kátai Endre esperes, Seilassy Aladár közig, bírósági elnök, egyházmegyei gondnok, Ssábő Károly papi- és Bodnár István világi főjegyző^ képviselték. A gyönki algimnázium részéről pedig Adám József igazgató volt jelen. A közgyűlésnek egyik, megyénket érdeklő tárgya a gyönki algimnázium áthelyezésének kérdése lett volna, ez azonban ez alkalommal még nem kerülhetett elbírálás alá, amennyiben az egyház- kerület ez ügyben az egyházmegyék véleményét is ismerni óhajtja, ezért Nagy Dezső referálása után úgy határozott, hogy Vizsolyi Ákos beadott íelebbezését vélemény nyilvánítás végett leadta a tolnai és külső somogyi egyházmegyéknek. A közgyűlésen, mint érdekes kurjozum kézről- kézre járt Tóth Lajos dunaföldvári róm. kath. káplánnak következő levele, amelyet «express» intézett az «egyházkerület nagyméltóságu Elnökéhez» vagy — «Vizsolyi Ákos úrhoz».

Nagyméltóságu Elnök Ur 1

Méltóságos és nagytiszteletü Uraim 1

A magam nevében, de a negyven és nehány községi képviselőt, tehát a befolyás allatt álló hivatalos községet, nehány dijnok és írnok családot leszámítva, 12000 kát. hivő viszhang- jaként irom e sorokat. Személyemet, állásomat ne kicsinyeljék, mert tisztán látó ember vagyok és az érdeken kívül állok. Hisz én ma itt, holnap ott lehetek, nekem Dunaföldvár nem végleges lakóhelyem. De azon csalódásoktól és kellemetlenségektől szeretném megóvni a reí. egyházat, amely reá várakozik, ha Dunaföld- várra helyezi át a gyönki gimnáziumot és a nálunk ez ideig gyönyörű vallási békét is féltem.

Gyűlölni fogja (!) az egész intézményt a vidék (Paks stb.) mert nem náluk van, de ha megkínálnák vele, nem fogadná el; gyűlölni fogják a helybeli katholikusok, mert irtóztató terheket ró rájuk; körülbelül 8 százalékkal fogja emelni minden kath. gazdának amúgy is rettentő községi pótadóját; gyűlölni fogják a zsidók, mert egy zsidó vallásu igazgató iskoláját teszi vele tönkre. Ha százszor megszavazták is a rávalót, mégis gyűlölni fogják. Prépost plébánosom először szintén megszavazta a kért összeget, mert összetévesztette a hivatalos és nem hivatalos község hangulatát, de már a második kérelmet nem merte a nép miatt megszavazni.

Akik szeretni fogják: néhány ref. úri ember, a jegyzőnk s néhány községi pótadót nem űzető szegény iparos, zsellér és írnok, dijnok család. Éppen ezért elmondhatjuk, hogy talaja sincs. A mi uraink és jobb módú iparosaink K ilocsán, Székesfehérvárott, Vácott, Pécsett taníttatják fiaikat; Paks a büszke és nagyon erősen kath. Paksról nem fognak diákokat kapni, a mi iskolánkból is bajosan.

Hát akkor ugyan honnét ?

Nagyméltóságu elnök ur, Méltóságos és Nagytiszteletü Uraim, tisztelettel kérem, az őszinte szóért ne haragudjanak. Ne vegyék zokon egyszerű szavaimat, mert én bizony sohasem voltam parádés lelkű, hanem mindég igaz, őszinte ember, aki Tisza István őnagy- méltóságának bátor, szép szavai előtt is hangoztattam a megértés nagy szükségességét.

Nem elfogultság vitt e lépésemre, ime bizonyítok ;

A vezetésem alatt álló kath. Legényegylet midőn a helybeli ref. presbitérium orgona alap- javára bált akart rendezni, teljes készséggel segítette ebbeli szándékában.

Továbbá az egylet néhány ref. és evang. tagjának minden évben megparancsolja az elnökség, hogy saját templomaikban az Ur vacsorához járuljanak.

Nagyon esedezem méltóztassanak megszívlelni szerény szavaimat és kérelmemet.

Dunaföldvár, 1911. május 15.

Alázatos szolgájuk :

Tóth Lajos

róm. kath. s. lelkész.

*

A levelet Baksay Sándor püspök a többi iratokhoz csatolta. Mi pedig közöltük azért, hogy érdekes adalékul szolgáljon a gyönki gimnázium áthelyezésének történetéhez s hogy e r.agyfontosságu kérdéshez esetleg a legilletékesebb dunaföldvári képviselőtestület is hozzászóljon. E kérdést ugyanis jó minden oldalról megvilágítani, hogy tisztán lássanak a döntésre hivatott tényezők.

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

TANÜGYI HÍREK.

Rovatvezető: Nagy Béla.

Tanitógyiilés.

A Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület folyó hó 18-án tartottta Szekszárdon, a vármegyeháza nagytermében rendes évi közgyűlését.

A közgyűlést megelőzőleg választmányi ülés volt, amelyen Tihanyi Domokos kir. tanácsos elnökölt. A közgyűlés megnyitása után Nagy Béla főjegyző felolvasta a múlt választmányi ülés jegyzőkönyvét, azt hitelesítették.

Mikép szervezzük vagy vezessük az iskolai kirándulásokat cimü pályamunkára egy dolgozat érkezett be a következő jeligével: »A nagy természet az élet könyve, melynek minden lapján haszonnal olvashatunk.« Ezen munkát az 5 biráló egyhangúlag jutalomra ítélte. Az 50 korona jutalmat Bécsi István kajmádi tanító nyerte el.

A könyvtáros jelenti, hogy a könyvtár 340 műből áll, 421 kötetben.

Bállá Sándor III. éves joghallgatót a kolozsvári tanítók Hunyadi Házába újból való felvételre ajánlotta. Az egyesület vagyona készpénzben 717 K 55 f, tagdij-hátralékban 894 K, összesen 1611 K 55 f, A felmentvény Máté József pénztárosnak egyhangúlag megadatott s Nagy Béla indítványára részére példás és fáradságos munkájáért elismerés és köszönet nyilváníttatott.

Az alispánnak a terem átengedéséért köszönet szavaztatott.

A dombóvári állami iskola tantestületének és a Magyarországi Tanítók Országos Szövetségének indítványát a tanítói fizetés rendezése ügyében Horváth Ignác fogja a közgyűlésen előadni. Elnök lemondott tisztéről, de a tanítóság nem fogadta el, egyenkint és összesen felkérték annak újra való elfogadására. Elnök a közóhajnak engedve, az elnöki tisztséget elfogadja.

A választmányi ülés után nyomban megkezdődött a közgyűlés. A nagyterem csakhamar zsúfolásig megtelt. Ott láttuk: Simontsits Éje- mér alispánt, Forster Zoltán főjegyzőt, dr. Éri Márton tb. főjegyzőt* Guttenberg Pál budapesti igazgatót, Rákos István székesfővárosi igazgatót, mint az országos szövetség kiküldöttét, Padányi Andor kir. tanfelügyelőt, Nagy Béla és Szalay Sándor kir. ségédtanfelügyelőt, a vármegyei tisztikar több tagját, sok tanügy barátot, tanítót és tanítónőt.

A Himnusz eléneklése után Tihanyi Domokos kir. tanácsos, elnök köszönetét fejezi ki az egyesületnek azért, hogy őt a múlt évben oly nagy arányban kitüntette s a Tihanyi szobát a tanítók házában létesítette. Üdvözli a megjelenteket, a közgyűlést megnyitja. Erre Nagy Béla főjegyző a múlt évi díszközgyűlés jegyzőkönyvét olvassa fel, melynek hitelesítésére Horváth Ignác és Szalay Sándor kérettek fel. Tihanyi Domokos bemutatja a vármegye uj tanfelügyelőjét Padányi Andort, akit Máté Károly igazgató üdvözölt meleg szavakban, kérve jóindulatát és szeretetét a vármegye tanítói nevében. Padányi Andor tanfelügyelő megköszöni az üdvözlést, lelkesen köszönti a megye tanítóságát, kikkel már egy tanévet együtt töltve, oly előnyösen tanult megismerni, hogy örömmel munkálkodik együtt velük a jól elkészített talajon. Nagyhatású szép beszédjét lelkesen megéljenezte a közgyűlés.

Horváth Ignác szekszárdi róm. kath. igaz- gató-tanitó a tanítók fizetésének javításáról szólt. Miután a tanítóság mindent megtesz és fizetése szerény, annak felemelése okvetlen szükséges. Azért indítványozza, hogy minden jellegű tanító a XL, X. és IX. fizetési osztályba soroz- tassék és tisztviselői lakbért kapjon. Fizetésükbe minden szolgálati idő, amit a felekezetnél töltöttek is, betudasséü. Az óvónők fizetése is renaeztessék. Ez ügyben keresse meg a közgyűlés az országgyűlési képviselőket, a kormányt és írjon fel a közoktatásügyi Miniszter úrhoz.

Oyenis Antal, Horváth Ignácz és Bállá Sándor hozzászólása után azt határozta a közgyűlés, hogy Horváth Ignácz indítványát elfogadja azzal, hogy ez ügyben megkeresi még a főispán és alispán urat is, kérve szives közbenjárásukat. Az indítványt a közgyűlés lelkesen magáévá tette. Ezután következett Vida Ferenc előadása a «Magyarországi Tanítók Bankjáról». Tartalmas előadását a következő határozati javaslattal zárja be. «Mondja ki Tolnavármegye általános Tanitóegylete a Tanítók Bánkja felállításának szükségét és hogy annak megvalósítását minden tőle telhető módon előmozdítja». A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadja és ez ügyben felír az - Országos Szövetséghez.

1911 május 18.

Ezt követte Szalay Antal dombóvári tanító előadása a kézügyesség gyakorlásáról a népiskolában. Ismerteti különösen a papír és agyagmunkákat, megmutatva annak készítési módját is.

Praktikus, szép előadásért a közgyűlés köszönetét fejezte ki és lelkesen megéljenezte Majd Guttenberg Pál fővárosi igazgató^ emel szót a slőjd hasznáról, szükségéről, rámutat arra, hogy Anglia és Amerika már rájött arra régebben, hogy a gyermeket hivatásának megfelelően, a gyakorlati életre kell nevelni, nem pedig csak száraz szellemi munkával tül- halmozni. A közgyűlés zajosan megéljenezte és megtapsolta gyönyörű fejtegetéseit. Utána Szalay Sándor igazgató-tanitó tartotta meg értekezését a tanítóról, mint a magyar nép szociális életének, intézményének vezéremberéről, irányítójáról. A mélyen átgondolt, tartalmas felolvasást élénk tapssal jutalmazta a közgyűlés. Elhatározta, hogy a szép munkát ajánlja a földmivelésügyi miniszter figyelmébe és kéri annak kinyomatását a népkönyvtárak számára. Ezt követte Ács Lipót főgimnáziumi tanár «Népművészet és az iskola* címmel a tőle már megszokott praktikus mederben fejtegette a szépművészetet. Értékes előadása után Bocskár Ferenc alsónyéki tanító ismerteti a sárközi gyermekek rajzolási módját, melynek fejlesztése érdekében Ács Lipót már évek óta fáradozik. Mindkét előadónak hálás elismerést nyújtott a közgyűlés. A számadások megvizsgálásáról szóló jelentés tudomásul vétele után kezdetét vette a tisztujitás, mely a következő eredménynyel végződött:

Elnök: Tihanyi Domokos kir. tanácsos, alelnök : Horváth Ignác, Máté Károly, főjegyző : Nagy Béla, pénztáros: Máté József, jegyzők: König Géza, Károlyi Károly, könyvtáros: Kelemen Károly. Választmányi tagok: Kindl Vilmos, Bocskár Ferenc, Schád János, Németh Márton, Pákolicz Mihály, Vida Ferenc, Gyenis Antal, Somogyi Dávid, Szalai Sándor igazgató. Póttagok: Mendöl Ede, Győry János, Bállá Sándor. Számvizsgálók: Vida Ferenc, Walter Gyula, Szalai Sándor igazgató. Bírálók: Gyenis Antal, Bocskár Ferenc, Máté József, Bállá Sándor, Vida Ferenc. A Tanítók Országos Bizottságába képviselőül: Nagy Béla, Gyenis Antal és, Schiller József választattak meg.

— Államsegély. A gindlicsaládi áll. elemi iskola dologi szükségleteinek részben való fedezésére 171 kor. államsegély utalványoztatok.

— Magánvizsga. A paksi állami polgári fiúiskolában a tanév végén tartandó magán- vizsgálat junius 26. és 27-én fog megtartatni.

EGYLETEK, TÁRSULATOK.

— A szekszárd—tolnavármegyei rab* segélyző-egylet folyó hó 21-én délelőtt 10 órakor, a szekszárdi _kir. törvényszéki épület II. emeletén levő 53. sz. tanácstermében közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Az 1910. évi számadások előterjesztése. 2. Három tagú számvizsgáló bizottság választása. 3. Módosított alapszabályok bemutatása, 4. Netán előterjesztendő indítványok.

— A „Gyönki Izr. Nőegylet“ 1911. évi május hó 17-én tartotta meg XXIV-ik évi rendes közgyűlését Engelmann Gyuláné nőegyleti elök elnöklése mellett. A titkári jelentés bőven számolt be a lefolyt év áldásos működéséről, mely után a zárszámadás terjesztetett elő, melyből közöljük a következőket: I. Forgalmi kimutatás. Bevétel: Múlt évi pénztári maradvány 237 kor. 60 fillér, tagdijakból 215 60, alkalmi gyűjtések és adományok 6876, kamatok 155-90, alaptőke 500‘—, beiratási dijak 3- — . Összesen 1180 kor. 86 fillér. Kiadás : Alaptőkére 588 kor, 48 fillér, időszaki segélyek 292-—, elnöki utalványok 64"—, kezelési költség 4-—, pénztári maradvány 216 kor. 38 fillér. — II. Vagyon kimutatás. Alaptőke: 2634 kor. 02 fillér, irodai felszerelés és egyéb tárgyak 5-—, készpénz egyleti pénztárban 216*38, künlevő tagdijak 5 korona. Összes vagyon : 2860 kor. 40 fillér.

KÖZGAZDASÁG.

Fellépett a peronospora.

A szőlősgazdák réme: a peronospora, mint az kétségtelenül megállapítható, már fellépett a szekszárdi szőlőterületeken. A tavalyi nagy pusztuláson okulva, a szekszárdi szőllősgazdák az idén fokozott buzgalommal vették fel a küzdelmet a peronosporával. A gazdák nagy része rézgálicos, vagy kénmájas oldattál megpermetezte a tőkefejeket még nyitás előtt és a rendes első permetezés is igen sok helyen már május első hetében megkezdetett, sőt olyanok is vannak, még pedig szép számmal, akik már másodszor is megperinetezték szőllőjüket. Az eser