Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-05-15 / 39. szám
XXI. (VI.) évfolyam. 39. szám. Szekszárd, 1911 május 15 •• TOUlflVflRHEGV í K B KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre . . Pél évre . , Negyed évre . Egy szám ára 16 korona. 8 „ 16 fillér. HUöflzetéseket és hirdetéseket a kiadóit vatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kin. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer a hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleton-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali telelon-szám : 18 és II. Szerkesztőség : Beceréd] Istv&n-utca S. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össze s- közlemények. Kiadóhivatal: Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 kor. Főszerkesztő : Dp. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI HIIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Meglőtt országgyűlési képviselő. A »Tolnavármegye és a Közérdek« telefon tudósítása. Vérfagyasztó, a legnagyobb mértékben sajnálatos esemény történt tegnap, mint telefon tudósítónk értesit, Békés-Csabán, hol a kedélyeken oly nagy izgatottság vett erőt, hogy a rendőrségen kivül a katonaságnak is ki kellett vonulni a zavargások megakadályozására. A véres eset előzménye, hogy Achim András békéscsabai országgyűlési képviselő, aki egyúttal az ottani parasztpárt vezére és szertelenségeivel, erőszakoskodásaival a városi életben már számos botrányt okozott, Zsilinszky Endre ottani földbirtokos ellen sértő cikket irt a befolyása alatt lévő helyi lapban. Zsilinszkynek két felnőtt fia: Gábor és Endre tegnap reggel megjelentek Achim András lakásán és tőle az atyjukon ejtett sérelemért elégtételt kértek. Achim az egyik Zsilinszky fiút: Endrét durván inzultálta, arcul ütötte, mire Zsilinszky Gábor revolvert rántva négy lövést tett Achimra, melyek közül egy nem talált, egy pedig Achim hasába, kettő a lábába fúródott. A Zsilinszky fiuk erre eltávoztak és önként jelentkeztek az ügyészségnél. Achim Andrást megoperálták. Állapota halálos. A véres eset közelebbi részletei még ismeretlenek, de már most is megállapítható, hogy úgy Achim, mint ellenfeleinek eljárása helytelen volt. A megtörtént sértések reparálásának nem az a helyes útja, amit ők követtek. Mindkét fél az önbiráskodás eszközeit alkalmazta és ez jogállamban meg nem engedhető. Achim András meghalt. Békéscsaba. (Érk. d. u. 2 óra 20 perc) Achim ma d. u. 1 óra 10 perckor meghalt. A halál hírére mintegy 1000 Achim párti lakos Zsilinszky háza ellen nyomult és ha a katonaság közbe nem lép, azt földig rombolták volna. Parasztlázadás kitörésétől tartanak. A két Zsilinszky fiút letartóztatták. Távirat. - Telefon. - Express. — A Tolnavármegye *és a Közérdek eredeti tudósításai. — A Képvlselőház ülése. Budapest, május 11. d. u. 2 óra 25 p. A képviselőház ma délelőtt tartott ülésében Kábos Eerenc elnökölt. Elnök bejelentésére Forster Ottó volt képviselő elhunyta alkalmából emléke jegyzőkönyvben megörökittetik. Bejelenti, hogy Justh Ferenc képviselő lemondott mandátumáról. Folytatják a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalását. . Haller János néppárti kifogásolja a katonai költségekben való túlterjeszkedést. Követeli a honvédség fejlesztését. Brankovics Dömötör horvátul kezdi, majd magyarul folytatja beszédét. Szerinte a horvátok nem lépnek fel uj követelésekkel, csak sérelmeik orvoslását kérik. Elfogadja a javaslatot. Okolicsányi László nem hive a kétéves katona szolgálatnak, mert az országra nagyobb terhek háramlanak belőle. Nem szavazza meg a tételt. Rabok foglalkoztatása. >A munka nemesit« jelszavát talán sehol sem aplikálhatjuk találóbban, mintha azt a fegyházak, börtönök szerencsétlen lakóira alkalmazzuk. A társadalom hajótöröttéi, kiket amúgy is legtöbbször a tétlenség, dologtalanság juttat e szomorú helyre, megtanulják becsülni a dolog, a munka nagy erkölcsi, felemelő értékét s visszakerülve a társadalmi életbe, helyreállított lelki egyensúllyal látnak a tisztesé- ges kenyérkeresethez s a legtöbb esetben még csak ezután válnak azzá, amivé a fegyház, a börtön levegőjének szívása előtt kellett volna lenniök: békés, törekvő, szorgalmas, megbízható tagjává a nagy nemzettestnek. A rabok helyes és célszerű foglalkoztatásának kérdése azért nem is olyan ki- csinylendő dolog, sőt hozzátehetjük mindjárt, egyike a legnagyobb erkölcsnemesitő feladatoknak, igy nemcsak nemzeti, de valóságos — nemzetközi kötelesség az. Örömmel kell tehát tekintenünk arra a szorgos munkára, amely a fegyházak, a börtönök munkatermeiben folyik. Valóságos lélekcsiszolás az, megtisztogatása, mintegy nemes patinával való bevonása a szívnek az erkölcsi rozsda, a teljes lelki elzüllottség ellen. A magyar igazságszolgáltatás mindenkor elsőrendű feladatának tekintette a rabok ily irányú képzését. Egyes iparágakat a tökély legmagasabb fokáig kultiválnak ma is, kivált a hosszabb időre elítéltekkel dolgozható fegyházak s hogy a kisebb fogházak is mennyi szépet, meglepőt produkálnak a kosárfonó, kisebb asztalos, esztergályos TARCA. Hajnal. ■. Hajnalpír reszket már az égen A csillagoknak ezre mind Kioltja pislogó világát S csendben pihenni tér megint. Hajnalpír reszket már az égen, A zöld mezőn, a fák alatt A suttogó lombok tövében Nótáznak a kis madarak. Hajnalpir reszket már az égen Fii, fa, virág felébredett S mosolygó arccal, enyelegve Köszöntik a természetet. Hajnal-sugár rezg már az égen! Uj élet kél mindenfelé — Csodás vágy támad mindenekben, Sóvárgón tör az ég felé. E néma vágy téged nem illet? Nem érzed, mily nagy változás ? Erről beszél minden ma néked Madárdal, szellösuttogás I Csak te pihennél, álmodoznál A pusztuló romok felett — S elnyomnád ezt a néma vágyat, Mely fölfelé von tégedet I ? Elnyomnád ezt a néma vágyat, Mely a titkos jövőbe lát, S szivedbe lopja a reménység Tündöklő, égi sugarát? Mely a Teremtőt, Szabadítót Legszebb összhangban fogja fel S a fáradt észnek és kebelnek Uj boldogságról énekel 1 ? Ébredj fel ember! Int a hajnal! Munkára buzdít őrszemed! Kibontva szárnyait a hitnek Indulj, siess! Az Úr veled 1 _____ KÖVY ÁRPÁD. Me gszólalt harangok* — Tapasztalatok Szlavóniában. — II. Endre királyunk utolsó évében, 1235 ben Julián dömés szerzetes negyedmagával elindult Ázsiába, Nagymagyarországba, hogy az őshazában visszamardt magyar vereivel megismerkedjék és őket a keresztény hittel megismertesse. Azok a magyarok rég elpusztultak vészes idők forgatagában. Utolsó maradványaikat idegen, ellenséges népek szívták fel, még hírmondó sem maradt közülük azokon a téreken, melyeket a regősök szerint Ménrótnak daliás ivadékai népesítettek be. Idegenben, barátságtalan érzelmű népek között élő magyarjaink szép számmal vannak a jelenben is. Értem azokat a véreinket, kiket vagy száz év óta Horvát-Szlavonországba sodort a sorsuk. S hogy el ne pusztuljanak, anyanyel* A bajai ciszt. r. főgimnázium két tanára, Magyarász Ferenc és Grész Leó a horvátországi magyar iskolákat lenntartó Jnlián-egyesület megbízásából a húsvéti ünnepeket a szlavóniai magyarság körében töltötte, hogy nekik az Isten igéjét magyar nyelven hirdesse. — Érdekes utjnkról kiváló munkatársunk, Magyarász Ferenc ur tollából vettük az itt kővetkező útleírást. vükről meg nejfeledkezzenek, magyar mivoltukat el ne veszítsék, nem négy szerzetes, nem egy Julián, hanem egy hatalmas, virágzó, tevékeny, bölcs és kellő anyagi eszközökkel rendelkező társulat, a Julián-egyesület gondoskodik róluk iskolák fölállításával, népkönyvtárak alapításával, ügyes, megbízható és lelkes fiatal tanítói gárdának szervezésével. A Julián-egylet munkássága nem a reklám jegyében kezdődött, nem a dicsekvés mezején folytatódik: a nagyközönség alig vesz róla tudomást, hisz senkit sem zaklat, senkit sem csalogat, még tagokat sem toboroz dobszóval. Csendesen működik, de annál eredményesebben. Ahová keze elér — pedig már 84 magyar tanító dolgozik ott a nemzet napszámosaként — ott nyomban erősbödik a nemzeti öntudat, növekedik az intelligencia s ennek következtében a magyarság gazdasági energiája is oly fokra hatványo- zódik, mellyel a benszülött horvát és szerb lakosság nem soká bírja ki a versenyt. Lassan bár és lágyan zsongva, de egyre tágabb hanghullámokat verve szólalnak meg azok a magyar harangok, melyeknek visszhangjától reszketett egykoron a Fruska-Góra lankás hegyoldalának, a Dráva-Száva közti termékeny Kánaánnak magyar levegője. Jött a török hódoltság, utána a szláv letelepítés és Nádorfehérvámak magyar vérrel áztatott földjétől a Zrínyiek és Frangepá- nok ősi fészkéig elnémultak a magyar harangok... De hogy újra megszólaltak, volt alkalmam tapasztalni az idei húsvéti ünnepek alatt, melyeket egyik szerzetes társammal együtt a Julián-egylet megbízásából magyar istentisztelet végzése, magyar prédikáció tartása és magyar nyelven való gyóntatás céljából a Szlavóniai magyarság körében töltöttem.
