Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-05-08 / 37. szám

5

1911 május 8.

TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

— Központi Parcellázó Bank. E hó 4 én alakult meg Budapesten a Központi Parcellázó Bank, amely a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja és a Wiener Bankverein közreműködésével és az ország legtekintélyesebb vidéki pénzintézeteinek belevonásával létesült. Az uj intézet szerves kiegészítése lesz a Központi Jelzálogbank tevékenységének, ameny- nyiben lehetővé fogja tenni, hogy a vidéki pénzintézetek oly jelzálogi hitelezéseket is kultivál- janak, melyek csak megelőző birtokvétel és parcellázás segélyével jöhetnek létre. A Központi Parcellázó Bank közvetitésével tehát be fognak kapcsoltatni a vidéki pénzintézetek az újabban ismét megindult birtokfeldarabolási akcióba és központosított vezetés mellett el lesz érhető, hogy a parcellázások az érdekeltek javára a legméltányosabb feltételek mellett legyenek keresztülvihetők. A Parcellázó Bank alapítása^ iránt igen nagy érdeklődés mutatkozott, minélfogva az alaptőke, amely egyelőre teljesen befizetett 3 millió koronában állapíttatott meg, jelentékenyen túl lett jegyezve s a jegyzéseket redukálni kellett, illetve a kínálkozó tőkét a már is elhatározott további kibocsátásnak kellett fenntartani. Az alakuló közgyűlés elfogadta az alapszabályokat és mindjárt elhatározta, hogy az alaptőkét további 15.000 darab részvény kibocsátásával 6 millió koronára emeli fel. — A közgyűlés az intézet elnökévé: Mándy Lajos nyug. miniszteri tanácsost, a Magyar Takarék- pénztárak Központi Jelzálogbankjának és a Vidéki Pénzintézetek Országos Szövetségének elnökét, alelnökké pedig: Sándor János nyugalmazott államtitkár, országgyűlési képviselőt, , a tordaaranyosmegyei takarékpénztár igazgatóját és Weiner Sándort a Wiener Bankverein igazgatóját választotta meg. — Az igazgatóság tagjául beválasztatott dr. Leopold Kornél a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója. A Központi Parcellázó Bank már megkezdette működését és az ügyek ideiglenes vezetésével dr. Horváth Tivadart, a Központi Jelzálogbank igazgató jogtanácsosát bizta meg.

— Pénzügyőrség Nagydorogon. A szekszárdi pénzügyigazgatóság a dunaföldvári pénzügyőri szakasz kerületének kettéosztását határozta el, mert e kerület nagy kiterjedésű és igy még egy pénzügyőri szakasz állittatik fel, melynek székhelye Nagydorog lesz.

— Felolvasás a Gallilei körben. Koricsánszky Ottó, a Gyógyszerészeti Hetilap s. szerkesztője, felolvasást tartott a budapesti Gallilei körben, a társadalomtudományok és a természettudományi felvilágosítás jelentőségéről. Az előadás során, miután a társadalomtudománynak, mint a természettudományok legfiatalabbikának, keletkezéséről szólott, hosszabban, a vidéki intelligens osztály minden képviselőjéről, (pap, tanító, jegyző, orvos és gyógyerész) megállapította, hogy hivatásából kifolyólag alkalmas-e a természettudományi felvilágosítás szerepére. Szól a gyógyszerészről, mint szociológusról, aki az általános népjólét szolgálatában működik, mire terjeszkedhetik ki és hol nem lépheti túl a határt. Ennél a működésénél ne térjen ki a gyógyszerész más kérdésekre, csak arra, ami hozzá legközelebb áll: a közegészségügyi kérdésekre. Ne támadja a vallást, mert az nem építést jelentene, hanem rombolást, amivel kihívná maga ellen a papot is, ami nem lehet a felvilágosításnak célja, mert a munkálkodás eredményét veszélyeztetné. A felvilágosítási tevékenység magja a közegészségügynek minél szilárdabb alapra való fektetése legyen. Elmondja, hogy a régi időben a papok foglalkoztak a gyógyítással; a vallás is tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket s igy a természettudományi felvilágosítás éppen kell, hogy a tudomány előrehaladása alapján kiegészítse azt, amit a régi időben még nem ismertek s igy a vallásban foglalt rendelkezésekbe nem is vehették fel. Több nézőpontból megvilágítja előadó a gyógyszerészek ilyen tevékenykedésének jelentőségét, aminek főhasznát a köz, az egészségügy látná, amely a mai nagyon is megkritizálható állapotából azon az utón kerülne ki, ha azok, akik a természettudományokkal hivatásszerűen foglalkoznak — köztük tehát a gyógyszerészek — teljes erejükből szolgálatába állanának. A felolvasás nagy tetszésben részesült.

— megszűnt Járvány. Tolna községben a kanyaró járvány megszűnt és igy az ovodák és menházak megnyithatók lesznek.

— Községi Választások, Kisszékely községben Ferenc József biró ezen állásáról lemondott, de a képviselőtestület ismét megválasztotta. — Bátaszéken a községi ellenőri állásra Pál Mátyás Sphwarcz választatott meg.

— Vérgyógyltó szer. A belügyminiszter az Ehrlich-Hata által feltalált azenobenzol 606 készítménynek, melynek kereskedelmi neve Salvarsan, a kórházakban begyakorolt orvosok által való alkalmazását megengedte. Egy adag ára 12 korona.

— A postások köréből. A posta- és távirda igazgatóság Topolicz Ferenc és Hermann István posta-' és távirda-segédtiszteket Dombóvárra helyezte át, Kratchwil Jenő segédtiszt-jelöltet pedig Gyönkre.

— mire képesít az Iparrajzlskola. A kereskedelmi miniszter leiratban közli, hogy Budapest székesfőváros iparrajziskolájában az építőiparosok számára szervezett négy éves tanfolyamot azok közé sorozta, melyeknek szabályszerű végbizonyítványa és ezenfelül még legalább három évi gyakorlat beigazolást— a kő- mives-, ács- és kőfaragó mesterségeit önálló üzésére jogosít.

— Lemondó Jegyző. Weither Dániel nagy- székelyi adóügyi jegyző ezen állásáról lemondott.

— Választás. Regöly községben segédjegyzővé Szily Dezső választatott meg.

— Halálozás Brogli József nyug. tanító folyó hó 3-án délután 5 órakor életének 71 ik, boldog házasságának 48 ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogultat f. hó

5-én délután 4 órakor helyezték a mázai rkath. sirkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra. Halálát gyászolják: özv. Brogli Józsefné szül. Marek Anna neje. Brogli Béla, özv. Fried- szám Kabosné szül. Brogli Franciska, Brogli József gyermekei, Friedszám László, Mariska, Bözsike, Riza, Irén, Rózsika, Ilonka, Brogli Bözsike unokái, Brogli Béláné szül. Mess Mariska, Brogli Józsefné szül. Schmied Jozefika menyei.

Spitzer Lipót dunaföldvári kereskedő életének 65-ik évében Dunaföldváron meghalt

Boschán Vilmos volt. szekszárdi gazdálkodó, hosszas szenvedés után Budapesten, életének 65. évében meghalt. Az elhunytban Leicht Lajos szekszárdi takarékpénztári igazgató sógorát gyászolja.

— Jegymegváltás. A szekszárdi ref. népiskola f. évi április hó 23-án tartott hangverseny alkalmából jegymegváltás; címén még a kövét- kező adományok folytak be: ifj. Leopold Lajos

10-, Forster Zoltán és Kelemen Józsefné 8—8 kor., Kurz Vilmos 5-, Sárkádi Andor 4-, Biróy Béláné, dr. Haksch Ferenc, dr. Hirsch Sándor (Tamási,) ifj. Hajpál Sándor, dr. Krón Ferenc, Laki Ottmár, Lipovniczki István (Simontornya), Markovich Jenő, Oravszky László (Tolnanémedi), Szabó János mérnök, dr. Szentkirályi Mihály, dr. Sztanó Sándor 3—3 korona. A kegyes adományozók fogadják az Elnökség hálás köszönetét.

— A munkások nyugdíj egylet ének országos küldöttgyűlése. Vasárnap délelőtt az újvárosháza dísztermében tartotta meg 18-ik évi küldöttgyűlését a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijegylete, melyen az egt'sz országból 390 fiókpénztár és a budapesti tagok mintegy 500 kiküldöttje jelent meg. Kölber Alajos udvari kocsigyáros, elnöki megnyitójában kiemelte az egylet nagy fontosságát és hasznos tevékenységét, melyet a munkaképtelen rokkant munkások állandó segítésével, az özvegyek és árvák gyámoli- tásával gyakorol, mely tevékenységével kivívta úgy a munkások és iparosok, valamint a közhatóságok és munkaadók bizalmát és fokozatos támogatását, melyet az intézmény méltán megérdemel. Az egyletet ért támadásokkal szemben megnyugtatta a tagokat, hogy az egylet életképessége nincsen veszélyeztetve s ha a vezetőség látni fogja, hogy a rokkantak a számításon felül szaporodnának, a kellő időben gondoskodni fog arról, hogy a tagok esetleg nagyobb áldozattal járuljanak az egylet föntartásához. Ezután Katits Antal igazgató terjesztette elő az 1910. évről szóló zárszámadásokat, melyet egyhangúlag elfogadtak s a fölmentvényt megadták. Kiemeljük, hogy az egylet az idén belépett 15 ezer uj taggal jelenleg 136 ezer tagot számlál, vagyona 7.040,000 koronára emelkedett. Nyolc év óta 1089 tag vált rokkanttá, ezeknek és a 312 árvának állandó segítésére eddig egymilliókétszázötvenezer korona segélyt fizetett ki. Az egylet körüli érdemeik elismeréséül 26 tiszteletbeli tagot választottak. Darvas Adolf indítványára az országgyűléshez kérvényt intéznek az egyletnek nagyobb állami támogatásban részesítése érdekében. Az indítványokat Pethő Sándor főtitkár terjesztette élő, melyekből az egyletre hasznos indítványokat elfogadták és megbízták a központi választmányt, hogy a gyakorlatban szerzet^ tapasztalatok fölhasználásával az 1913 ik évi. küldöttgyűlésre készítse el az alapszabályraódositás tervezetét. Végül köszönetét szavnztak a főváros polgármesterének a terem átengedéséért és a hazai sajtónak az egylet szives támogatásáért.

— Az ár. Pincehelyen május 4-én éjjel annyira megáradt a Kapos vize, hogy a fő- szolgabiró kénytelen volt a mentésre közerőt kirendelni.

— Találmányok szabadalmazása. A m. kir. szabadalmi hivatalnál a múlt héten a következő magyar találmányokra kértek szabadalmat megyénkből : A Bányai-féle szönyeggyár r. t. Tolna: segédberendezés, több színben mintázott flór- fonatu szövetek előállítására. — Horváth Ferenc és Kovács Vendel Dombóvár: ásóvá és kapává alakítható lapát.

— Állatbetegség, Dombóvár és Tevel községben a nagyobb száj és körömfájás fellépett, Börzsöny községben megszűnt.

—- a szekszárdi kisgazdák szövetkezete.

melynek taglétszáma a 700-at már meghaladja, kérvényt intézett a városhoz, hogy sertéslegelő céljaira méltányos bérért alkalmas területet kapjanak a város földeiből. A tanács teljes jóakarattal viseltetik az ügy iránt és hisszük is, hogy hamarosan módját ejtik a sertéslegelő létesítésének, amire_ugy állattenyésztés, mint közélelmezési szempontokból feltétlenül szükség van nemcsak a kisgazdák, hanem a város összes lakosságának jól felfogott érdekéből.

— A dunaföldvári polgári Iskola — Tamásiban. A dunatöldvári polgári iskolának igazgatója a Tamásiban felállítandó középiskola ügyében folyó hó 4-én délután 2 órakor Tamásiban járt, ahol a községházához széleskörű értekezlet volt összehiva. A dolog ugyanis úgy áll, hogyha a dunaföldváriak megkapják a gyönki algimnáziumot, amelyért olyan hatalmas anyagi áldozatot hoznak, akkor megrendül a dunaföldvári polgári iskola létalapja, ezért már jó eleve gondoskodás történik annak más helyre leendő áthelyezéséről. E helyen megemlítjük, hogy Dunaföldvár az utolsó anyagi akadályt is elhárította a gyönki algimnázium odahelyezésének utjából, mert az iskolai célra alkalmasnak nem talált telek helyett, a szükséges terület beszerzésére újabban 120 ezer koronát ajánlott fel, a már előbb megszavazott összegen felül s ez által igazán íényes tanujelét adta nemes áldozat- készségének s modern gondolkozásának. De Gyönk se nyugszik bele az áthelyezésbe. — Vizsoly Ákos megfelebbezte a fenntartó testület határozatát s Gyönk község nagyobb összeg összehozásán fáradoz a gimnázium céljára.

— TŰZ Pakson. Till Ferenc paksi lakos fazsindellyel fedett háza e hó 3-án belülről kigyulladt és teljesen leégett, a padláson volt takarmány és gazdasági szerekkel együtt. A kár 3000 korona. A tűz gyermekek játszásából keletkezett.

— A pécsi lóverseny. A pécsi ügtető verseny a kellemetlen időjárás miatt meglehetősen csekély érdeklődés mellett szombaton folyt le. A lóverseny ismét dicsőséget hozott vármegyénk lótenyészetének. így az egyes fogatú urkocsi-verseny 1200 koronás első dijat Döry Hugó Rózsa nevű lova nyerte el, melyet tulajonosa maga hajtott. A kettős fogatú verseny egy kis meglepetést hozott, amenyiben Lám Antal dr. fogata, amely az idén mutatkozott be első ízben a pécsi pályán, könnyen, biztosan, végig vezetve nyerte meg a versenyt, Döry Hugó kezéről ütve el ezzel az elsőséget, aki a pécsi versenyeken eddig még veretlen volt. így Döry Hugó a második (700 koronás) díjhoz jutott. A négyes fogatú urkocsi-versenyen azonban ismét kiköszörülte a csorbát. Mert a Döry-négyes biztosan nyomult előre, megnyerve a 800 koronás dijat, az utolsó fordulónál izgalmas küzdelem után behozta az előnyt és elsőnek érkezett be.

— Galamblövő verseny. Az országos magyar galamblövő-egylet múlt szerdán tartotta ötödik galamblövő versenyét Budapesten, a Margitszigeten. A 3-ik dijat dr. Döry lenő nyerte meg ; ugyancsak az első és második tétversenyt dr. Döry Jenő és Nagy Gyula együttesen nyerték meg.

— Telefon Tamásiban. Dr. Kämmerer Ernő utánjárása folytán nemsokára Tamási is telefont kap. Mindössze csak 3 előfizetőre van szükség évi 240 korona díjjal s már eddig is többen jelentkeztek.

— A paksi dunai sziget megvétele. A

Pakshpz tartozó dunai szigetet körülbelül 150 holdat megvette Sánek Sándor okleveles gépész- mérnök 36.000 koronáért Bún Gusztáv paksi lakostól. A szigetet a mérnök azért vásárolta meg, hogy lánc koszorús szél motor találmányát itt értékesíthesse, melyre folyó évben kapott szabadalmat és a sziget nívóját akarja emelni.

— TŰZ Dnnakömlödön. Loos János duna- kömlődi lakos szobájában tűz ütött ki és három gyermeke névszerint az öt éves Jakab és három éves Antal fia, továbbá a mentésükre sietett 18 éves Anna nevű leánya súlyosan megégtek. A tűz úgy keletkezett, hogy az apró gyermek a szobában gyufával játszott és az ágyban levő szalmazsák meggyulladt. Az összes ágynemüek 200 korona értékben elégtek.

— UJ vasntállomás. A dombóvár-bátaszéki vonalon létesített Kárász-Köblény állomást folyó hó 1-én adták át a nyilvános forgalomnak. Ez állomás az összforgalomra be van rendezve és ott úgy állami, mint magántáviratok feladhatók. Kárász-Köblény állomás beosztása a következő :

Hidas-Bonyhád III. szomsz. forg. Mágocs II. » »

Nagymányok II. » *

Szalatnak I. » »

Szászvár-megállóh. I. * »

Szászvár-Máza I. » »

Cikó I. távolsági forg.

A többi állomásokra nézve Szalatnak vonalszakasz beosztása a mértékadó.