Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-05-08 / 37. szám
2 TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK \.iií május 8. sági és kulturális szükségleteinek kielégítésén, független államiságunk követelményeinek biztosításán. ' Nem azért kell e régi nyomokon megmaradnunk, hogy félve kerüljük a küzdelmet és harcot, hanem azért, mert ez útról letérve más, mint vége szakadatlan harc, erőinket felemésztő és elsorvasztó küzdelem nem vár reánk, holott nemzetünknek most nem harcra és küzdelemre van szüksége, hanem békés fejlődésre és lankadatlan munkára, hogy gazdasági és kulturális téren lépten-nyomon tapasztalható nagy elmaradottságunkat pótolhassuk, a jogegyenlőség és közteherviselés nagy elvének érvényt szerezhessünk, a parlamentarizmust vadhajtásaitól megtisztíthassuk, államiságunk alapját megerősíthessük, nemzetünk sorsát biztosíthassuk. Mindezen nagy célok elérésének alapja és feltétele : a magyar korona és a mapyar nemzet közötti tökéletes összhang és egyetértés. Ezért gondolunk megilletődéssel agg királyunk gödöllői látogatására, mely mintegy megpecsételése ennek az összhangnak és egyetértésnek. És ezért tartjuk feltétlen szükségesnek, hogy nemzetünk megmaradjon a Deák Ferenc által csinált régi utón, mert arról letérve a király és nemzet közötti összhang és egyetértés elszáll, mint a buborék és nemzetünk ereje széthull, mint az oldott kéve. F. INI> A Sió csatorna kérdése a képviselóházban. Az országgyűlés május 3-iki ülésén iklddi Szabó János képviselő behatóan foglalkozott a Sió csatorna kérdésével. Érdekesen, meggyőző érvekkel fejtegette ezt a bennünket közelről érintő kérdést, bebizonyítva annak nemcsak helyi, de országra szóló fontosságát. Nagy tetszéssel fogadott felszólalásából adjuk a következőket: Felszólalásom tárgya a Sió csatorna hajózhatóvá tétele, amely, mint talán méltóztatnak tudni, egy igen tekintélyes országrész, a Dunántúl és a nagy Alföld egyes kerületeinek képviselőit közös akcióra tömöritette. Mi, t. Ház, a Balaton, a Siómenti vidék és a nagy Alföld egyes kerületeinek képviselői egy emlékiratot dolgoztunk ki, melyben a csatornaépítés általános közgazdasági jelentőségének kellő méltatása mellett rámutattunk azokra a nagyszabású érdekekre, melyek a Sió csatorna hajózhatóvá tételéhez fűződnek és az ott el— Tapogassa meg az ujjamat. — Csakugyan nincs itt gyűrű. De hisz ez a jobb keze 1 Látom már jókedvű menyasszony. — Itt a bal kezem. Pedig a jobb kezemen volt egypár óráig, itt nem kapott helyet. Nézze — kesztyűjét lehúzva — ezek mind a régi köves gyűrűim. — De hát hova tűnt el a vőlegénye, ha szabad érdeklődnöm. — Elkergettem. Nem hiszi? — Nem. Zsebében tartja karikagyűrűjét, mint a rossz férjek. — Hol látott maga divatos ruhán zsebet ? — Hát akkor otthon hagyta. — No rögtön megnézzük, mindjárt haza érünk. — Én már bajosan nézem meg. — De bizony megnézi. Most már el nem engedem, még meg nem győződik róla, hogy nincs vőlegényem. — Hiszen elhiszem, hogy visszaadta, ha mondja. mondottak bizonyára elég meggyőzőek lesznek azon állításunk igazolására, hogy nem a lokális érdekek előtérbe tolása, hanem valóban országos érdekek azok, melyek minket ez ügyben a kezdeményező lépések megtételére sarkaltak. A vlzlutak jelentősége A jelenlegi általános ipari és kereskedelmi versengés közepette mindinkább nagyobb jelentősége volna különösen tömegáru szállítása tekintetében a viziutak olcsóságának. Viziutaink azonban az általános forgalom lebonyolításának feladatát mindaddig nem lesznek képesek eredményesen betölteni, mig azok úgy, mint az a külföldön mér megtörtént, mesterséges csatornák és csatornázott folyók utján a forgalom irányába be nem kapcsoltatnak. Viziutrendszerünk fejlesztése összefüggésben van közutaink várható kiépítésének nagyfontosságu kérdésével. Közutaink kiépítését az a körülmény is lényegesen befolyásolja, hogy az ország számos dunántúli és alföldi vármegyéjének a közutak burkolására alkalmas fedőanyagja nincs, a kő pedig annyira tipikus tömegáru, hogy a vasúti szállítás költségeit el nem bírván, valósággal rá van utalva az olcsóbb viziszállitásra. Ez a körülmény teszi a Sió csatorna hajózhatóvá tételét országos jelentőségű kérdéssé, minthogy a jelzett mintegy 124 kilométer hosszú és Balatonból kivezető, Szekszárd alatt a Dunába ömlő csatorna hajózhatóvá tétele lehetővé tenné a Balaton északi részén termelt kő- és fedő-anyaggal a Balatontól délre fekvő dunántúli és ezenkívül a Duna- és Ferenc- csatorna mellett fekvő alföldi vármegyéknek olcsó és emellett kifogástalan ellátását. A csatorna várható forgalma. A csatorna a kőszállitás tekintetében ki fogja terjeszteni forgalmát Veszprém- és Fehérmegye egyrészére és Pestmegye alsó részére is; itt azonban elsősorban a következő vármegyék jöhetnek tekintetbe: Tolna-, Somogy- és Bácsbodrog. Somogy vármegye erre vonatkozó igényeinek körülbelül 60 százalékát, Tolna vármegyének 75 százalékát és Bácsbodrog vármegye igényeinek. 33 százalékát a csatornaforgalom fogja ellátni. Az itt elsősorban figyelembe jövő vármegyék erre vonatkozó igényei a következők : A három vármegye 2852 km-t kitevő úthálózatából még mindig kiépítetlen 1512 km, vagyis Magyarország területén még mindig kiépítetlen 6570 km közutnak körülbelül negyedrésze^Kétségtelen dolog, hogy az emlitett vármegyéknek ily nagyfokú elmaradottságát elsősorban a kőanyag messzesége és drága szállítása okozza. (Úgy van! a jobboldalon). Az utak kiépítése pedig a megejtett számítások szerint, a jelenleg többnyire vasúti szállítás utján előálló árakat és pedig a fedőanyag árát köbméterenkint 12—14.50 koronába, a közutak alapozásához szükséges kő árát 9.50—11.50 koronába számítva, mintegy 15 millió koronát tenne ki. Ehhez járul a már jelenleg is kiépi-. Egyszer már megkért kedves papája, hogy kíméljem meg házát . . . — Akkor maga ügyetlenül csinálta. Előbb a mamával meg kellett volna kérlelnünk a papát, de maga csak úgy ajtóstul rohant be. No itt vagyunk. Jöjjön hamar 1 — Nem megyek 1 — Muszáj 1 — Akkor szívesen megyek. Mély csönd támadt beléptükkor. Az »öreg« éppen töltött, de erre a látványra még ő is letette az üveget. Tini küzködve szólt: — Elment a vőlegényem. Elvitte a gyűrűt is. Nézzék. Ha eljegyzés volt, hát legyen vőlegényem is. Itt van. Mindnyájan ismerik ... Ha a papa . , . Inkább már csókkal folytatta atyja nyakában. Az pedig tűrte. — Okos kis lány vagy — szólt az »öreg« — legalább még egy eljegyzés lesz. De mit is mondott a kábái asszony ? — Igyunk egyet komámasszony. tett utak fentartási költsége, amely három vármegyére nézve 731.964 koronát tesz ki. Vegyük még ehhez a még ki nem épített utak kiépítése utján előálló fentartási kölséget, a melynek hozzáadásával az előbbi összeg körülbelül másfél millió koronára fog emelkedni. Horribilis számok ezek, amelyek a legélénkebben mutatják a csatorna kiépítésének szükségét, minthogy a csatorna kiépitése esetén az emlitett vármegyék a Balaton északi partján termelt kő- és fedőanyaggal rendkívül olcsón volnának elláthatók. A megejtett számítások ugyanis a Badacsony vidékén kimeríthetetlen mennyiségben rendelkezésre álló fedőanyagul kiválóan alkalmas bazaltkő Mohácson a Sión való szállítással köbméterenkint 6 korona 12 fillérbe. Apatinban 6 korona 45 fillérbe. Németpalánkán 6 korona 95 fillérbe, a közelebbi helyeken pedig még olcsóbba kerül köbméterenkint. Hasonlóképen lényegesen olcsóbb lesz a szállítása a Balaton-Almádi és Vörösb.-rény vidékén termelt első minőségű vörös homokkőnek is. A hajózási forgalom nagyobb élénkségének sok helyütt az az akadálya, hogy a hajók visszafelé nem kapnak rakományt. A hajók üresen jönnek vissza és a szállítás ennélfogva drágább. Ez a veszély azonban a Sió várható forgalmát alig fogja fenyegetni. Mint visszrako- mány itt első sorban a Mohácson berakható baranyamegyei kőszén jön figyelembe. A Siómenti vidék, de a Balaton déli partja is úgyszólván teljesen nélkülözi a jobb fűtőanyagot. E vidéken egyáltalában nem megy ritkaság- számba, hogy a mezőgazdaság nagy kárára a szalmát és a különböző trágyanemüeketis fűtőanyagul használják. De van az olcsó szén odaszállithatásának egy másik fontos közgazda- sági jelentősége is. A Sió- és balatonmenti vidéken ugyanis a legkülönbözőbb iparágak nyers anyagai és a fejlődésnek egyéb feltételei rendelkezésre állanak, az illető iparágak fejlődéséhez azonban feltétlenül szükséges a szén odaszálli- tásának lehetősége. Az itt figyelembe vehető iparágak közül a cukor, szesz, keményítő, sör, műtrágyagyárak, nád- és szalmafeldolgozó gyárak, továbbá az agyagipar, mészkő, műkő, keramitipar számos ága jöhet figyelembe. (Helyeslés jobbfelől,) Végre a csatorna visszrakománya tekintetében még a gabona, ezenkivül a szőlőkarók és trágyanémüek jönnének figyelembe. Ez utóbbinak különösen a balatoni szőlők rekonstrukciója és állandó fentartása szempontjából van nagy köz- gazdasági jelentősége (Helyeslés jobbfelől) íme t. Ház, egy hatalmas gazdasági fejlődés képét tártam elő amely gyarapítani fogja a magyar államot nem csupán az eddigi adótárgyak értékének emelkedésével, de uj adótárgyakat is fog teremteni. A csatornaépítés költségei. Ami a csatorna kiépítésének technikai részét illeti, itt két alternativa jöhet figyelembe. Az egyik : megteremtése a csatorna kiépitésnek akként, hogy azon nagyobb, 400 tonnatartalmu, 40 vaggonrakományu hajók, tehát dunai uszályok is akadálytalanul közlekedhessenek. Ez mindenesetre csak nagyobb költséggel volna megvalósítható. Az ez irányban megejtett számítások ezeket a költségeket mintegy 7.5 millió koronában állapitolták meg. A másik : lehetővé tétele annak, hogy a csatorna legalább az év bővizű I hónapjaiban kisebb 100—150 tonnatartalmu hajók által hajózható lehessen. Ennek létesítése sokkal olcsóbb, körülbelül másfélmillió koronába kerülne. Megjegyzem, hogy a két alternativa kombinálható akként, hogy előbb megvalósita- nók a csatorna relativ hajózhatóságát és a forgalom későbbi emelkedésével fokozódó igényekhez képest tennők lehetővé újabb beruházások utján a csatornának nagyobb hajókkal való ha- józhatását is (Helyeslés jobbfelől.) Kérelmemmel ez alkalommal a földmivelésügyi miniszter úrhoz, Serényi Béla grófhoz fordulok, aki bizonyára kellőleg mérlegelni fogja azon nagy érdekeket, amelyek fölmivelésügyünk felvirágoztatása tekintetében a .csatorna kiépítéséhez fűződnek, másrészt mint kereskedelmi volt állam— Azért mégis bejön velem. Sirolin „ Roehe“ kapható minden gyógyszer* tárban. Ara üvegenként 4 korona. Az orvosi kar által ajánlva. Gümőkór (tüdőbajok), légzőszervi bán- talmak, szamárköhögés, influenzánál. Ki használjon Sirolint? 1. A ki hossza időn keresztül köhögés bántál maiban szenved. 3. Mindazok, kik gégehurutban szenvednek, Sirolin »Roche* által rövid időn belül meggyógyulnak. 8, Asztmában szanvedők már rövid használat után lényeges könnyebbülést éreznek, A Skroí’ulas, mirigyduzzadásos, szem- ét orrhurutos gyermekeknek rendkívül fontos szer a Sirolin. A táplálkozást nagyban elősegíti. Ónk eredeti csomagolású SIROLIN „Roche“-t kérjünk és pótszereket határozottan utasítsunk vissza. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz). - ' Grenzach (Németország).
