Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-05-02 / 35. szám
XXI. (VII.) évfolya 35. szám Szekszárd, 1911 május 2C IDUIAVmE B A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: a m m mi ■ mm m u wm m m i ■ ■ am m Szerkesztőség : Egész évre . . Fél évre . . Negyed évre . szám ára 16 korona. 8 „ 16 fillér. HHöfizetóseket és hirdetéseket a kiadóit vatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer a hétfőn és csütörtökön. EgyesMámok uByanott kaphatók. Szerkesztőségi teleton-száiTi: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám : 18 és ii. Szerkesztőség : BezerédJ István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össze* közlemények. Kiadóhivatal : Vármegye-utca 180. szám. A.z előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 kor. Főszerkesztő: Dp. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. I Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY Laptulajdonosok a szerkesztők. Távirat. - Telefon. - Express. A képviselőházból. Budapest, május g, d. u. 2 óra 35 p. A képviselőház ma délelőtt tartott ülésén Berzeviczy Albert dr. elnökölt. Folytatták a földmivelésügyi tárca tárgyalását. Teleszky József munkapárti a nemzetiségi párti képviselőkkel polemizál, akiknek vádjai arra valók, hogy a magyar közigazgatást a külföld előtt kompromittálják. Az állami birtokokon kísérleti állomások létesítését kéri és a legeltetési törvény revízióját. Herczeg Sándor kisgazda párti kevesli a földmivelési tárca dotációját. A gazdasági tudósítói rendszer reformját és a mezőgazdasági kamarák felállítását követeli. Latinovice Pál sajnálatosan kevésnek tartja a földmivelési tárca költségvetését. Megvan a megegyezés. Bécs. ('Érk. d. u. 2 óra 20 perc.) Héderváry Károly gróf miniszterelnök és Székely Ferencz igazságügyminiszter tegnap hosszasan tárgyaltak az osztrák miniszterekkel a katonai büntető perrendtartás ügyében. A tárgyaló felek teljes megegyezésre jutottak. Az összes függő kérdések megoldattak és a benyújtandó javaslat szövegezése is végleg meg- állapittatott. Elhunyt püspök. SzamOBUjvár, (Érk. délután 2 óra 30 perckor.) Szabó János szamosujvári görög katholikus püspök elhunyt. A kisgazdák országos gyűlése Bonyhádon. A Bonyhádra összehívott népgyülés d. u. 2 órakor kezdődött, melyen a bonyhádi polgárságon kívül számos szomszéd községbeliek, valamint 181 község és 14 vármegyéből képviseletek jelentek meg. Ott voltak a berlini Wanter de Vente német birodalmi képviselő, a Deutscher Bauernbund ügyvivő elnöke, dr. Mittelmann, a berlini birodalmi gyűlés National liberal-partéi titkára, berlini képviselő, Reite- rer Ferenc az osztrák-német Bauernbund helyettes elnöke tartományi képviselő (Budveisz), Szabó István, Herczegh Sándor, Novák János országos gazdapárti képviselők. A népgyülést Betnár Béla nyitotta meg és vezette, előterjesztette határozati javaslatát, melyf a'conti- nentális szövetséget, orsz. kisgazdabankot, az általános egyenlő titkos választó jog érdekében minden magyarországi mozgalomhoz való csatlakozást sürgeti. A felsoroltak mind beszéltek. Batthyány Tivadar gróf terjedelmes sürgönyben mentette ki magát, üdvözölte az egész mozgalmat és kifejezte, hogy meg- futamodásnak vették volna a szociálistákkal való együttes választójogi küzdelemtől, ha az aradi nagygyűlés helyett Bonyhádra jött volna. A gyűlés 5 órakor a legnagyobb rendben nyert befejezési és nyugodtan eloszlott. — A város hemzseg a sok idesereglett vidékitől. A snzdűRonsressus és a középosztály. irta: Buday Barna. A májusban tartandó gazdakongressus tárgyai az agrikultura összes főbb kérdéseit felölelik, mégis legközvetlenebbül érintik a mezőgazdasági középosztály helyzetét. Kétségtelen, higy földmivelésügyi és közgazdasági politikánk legkevésbé a közép- osztálynak kedvez A nemzet gazdasági érdeke az volna, hogy minél több intelligens gazda kezelje a magyar földet és az intelligenciának legkedvezőbb érvényesülési tere a középüzem. Mégis azt tapasztaljuk, hogy mig a mezőgazdasági kisüzemek rohamosan szaporodnak s ezzel együtt az analfabéta gazdálkodás területe is szélesedik, addig a közepes txisztenciák egyre jobban sorvadnak. Középbirtokosságunk immár alig négy millió kát. hold földet tart kezén. A közép- bérletek rendszere sem fejlődik a kívánatos arányban és a birtokszétdarabolások miatt a razdatiszti pálya is összezsugorodott. Úgy" látszik tehát, mintha a gazdasági intelligencia a középső vonalon vereséget és bukást szenvedett volna. Pedig birtokpolitikai szempontból a legszükségesebb és a leghasznosabb tagozat a középüzem, ez kínálkozik az egyéni képzettség és élelmesség legjobb érvényesülési területének. Németország nagy gazdasági erejét épen annak köszönheti, hogy erős középbirtokos osztálya van, ott mindenki olyan földterületen igyekszik gazdálkodni, melyen egyéni képzettségét teljes mértékben érvényesítheti. Nálunk a parasztgazdától a főurig, minél több földszerzés az igyekezet, úgy hogy a birtokok nagy tömege nem áll arányban a gazdálkodó tőkeerejével és még kevésbé azzal az egyéni képzettséggel, amely a földbirtok kihasználásához szükséges. Többféle mesterséges ok működik közre abban, hogy Magyarországon a gazdaközéposztály nem tud kellően érvényesülni. Leginkább az értékesítési és hitelviszonyok zavarják a középosztály életrendjét. A középüzem az, melynek úgy a kereskedelmi közvetitést, mint a kölcsönpénzt aránylag a legnagyobb mértékben kell igénybe vennie, igy tehát úgy a közvetítés, mint a hitelező tőke kiaknázó törekvéseit leginkább a középüzem szenvedi meg. Ennek a régóta panaszolt bajnak a kongressus gyökeres orvoslását fogja sürTARCA. Két szál virág. Alig nyíltak ki az erdőn, Egy vén, mohos gyertyán alatt, Szépségüknek, illatuknak Hamarosan hire szaladt. Rajta, szedni gyöngyvirágot, Asszony és lány neki indul, Kacagásuk, víg danájuk Messze hangzik a csalitbul. Én azalatt hűs szobában Köztetek vidám barátok, Kilenc kártyával kezemben Kontrázok és rekontrázok. Este aztán, ahogy megjött A kipirult asszonysereg, Büszkén látom, hogy keblemen Két szál fehér virág remeg. Egyiket Te adtad nékem Ezüsthajú Lina néni — így akartál a régmúltba Elmerengve visszanézni... S tán eszedbe jutott újra Régen elszállt ifjúságod — S áldott szived, ha nem érzi, Örül, ha a tavaszt látod... A másik szál gyöngyvirágot Egy rózsaszál hozta nékem, Ajándékul a költőnek, Gyöngéd szívvel, hálaképen. Te is olyan vagy még Margit, Remegő fürt, karcsú száron, Fehér, üde, mocsoktalan, Mint az én piciny virágom... Jó testvérkék, kis virágok, Boldog órák emlékei, Lássátok az élet útját Milyen nehéz megérteni... Téged a Tél hozott hozzám, Téged meg a fényes Tavasz, S egy tikkasztó száraz Nyáron Sorsotok mégis ugyanaz.... ____ Koppány Károly. Ut a halál felé. * — Krónikás történet. — irta: Havas István. Buda, 1526. július 20. Mi, II. Lajos Magyarország királya seregünk élén ma hagytuk el királyi székhelyünket: Budát, hogy a birodalom alvidékén pusztító pogány törököt illő tiszteletre tanítsuk . . . Nem jól van. Ez úgy hangzik, mintha levelet írnék például a pápa ur ő szentségének. Nem ezt akarom pedig. Kisded krónikát óhajtok Írni, hogy eltegyem s legföljebb majd a királynénak mutassam meg. A szép királyné, a mosolygó Mária 1 Egyre vig, egyre névet, mosolyog, táncol, énekel. Oly jó ránéznem fehér arcára, csillogó gyöngyszemére. Csak azt nem tudja megérteni, hogy én is miért nem vigadok vele mindig 1 A gyermek ! Elfelejti, hogy én már busz éves vagyok és tiz év óta király. Isten veled, Buda! Te láthattad volna boldog gyerekkoromat, ha az. ilyen lett volna és láthattad volna ifjúságom ragyogó napjait is, ha valaki szeretett volna. De ki szeretett engem! A kik körülvettek: érdekeik játékszerévé tettek. Cifra, szines labdájuk voltam, amelyikre rápin- gálták a koronát is. * Ezt, a bennünket közelebbről érdeklő szépséges tárcát a Budapesti Hírlapból véttük át. Most is eleresztettek a hadba háromezer emberrel. Mintha vadászatra mennék s nem a tolnai táborba. Szulejmánnak, tudom, három- százezer embere is lesz! Mégis küldtek, még Burgio ur, a pápa követe is sürgetett, menjek, menjek ! Elhiszem, hogy ő szentsége nem szereti a pogányt, én se szeretem. De háromezer fegyveres ehhez nem elég. Isten veled, Buda 1 Nagyboldogasszony karcsú tornya, vigyázz ránk tovább is az utón, hogy viszontláthassalak, mert könnyen ott hagyhatjuk felséges fejünket 1 Érd, 1526. július 22. Már második napja vagyok itt. Veszteg- lünk, hátha jönnek »szeretett« híveink a királyhadba. A Sárkány Ambrus házának ablakából messze lehet látni, de hiába nézek, egy maroknyi porfelhő sem jelzi, hogy valaki közeledne. Ha már ilyen sok időm van, gondoltam reggel, át- lovaglok a királynéhoz, a ki Csepelen vár. Mária örült jöttömnek. Ragyogóan fogadott, nyakamba szökött, mint egy kis őz. Igazán szép volt s néhány pillanatra elfeledtette velem minden királyi dicsőségemet. Ezt a jóságát megjegyzem magamnak. Egész együttlétünk alatt jókedvűen viselkedett, kacagott, mint a gerlice. De mikor elbúcsúztam tőle, forrón átölelt és keservesen sirt. Még igy nem láttam sírni. A nők, úgy látszik, többet megsejtenek, mint a mennyit tudnak. Meg akartam vigasztalni, de magam is . . . Csitt, a király gyöngeségéről ne essék szó 1 Este volt, mire Érdre visszatértem ismét. Ambrus derék asszonyfelesége Ízletes estebéddel várt, de én nekem torkomon rekedt a pompás falat. Nem tudtam enni, valami összeszori- totta a gégémet, a szivemet. — Szeretnél-e helyemben király lenni. Ambrus fiam ? — szóltam vendégszerető gaz-
