Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-04-27 / 34. szám
2 radikális módot ajánlott a veszedelmes baj elfojtására. Az az egyszerű polgári ész nem tartja elégnek a bíróság által ily esetekben kiszabott 1 —2 esztendőt, örömmel üdvözölné mellékbüntetésként a hetenként megismételendő — 25 botokat is. No hát ily retro gad, irányzatot csakugyan nem követhet egy modern igazságszolgáltatás. Az egészséges paraszt észjárásnak azonban itt is igaza van annyiból, hogy azt az elharapózott szenvedélyt nem szabad kezelni csak úgy keztyüs kézzel. — Az én igazságérzetemet ugyanis, anélKül hogy visszakivánnám a bot büntetést — egyenesen fellázítja az a tudat, hogy például azt az éhség által agyongyötört cigányasszonyt, mivel hogy visszaeső, vagyis hogy máskor is éhes volt, egy ártatlan baromfi lopásért bekaszlizza a törvény egy vagy másfél esztendőre s ezek a duhaj legények, akik pedig rendszerint «előre megfontolt szándékkal-» emberéletet vesznek el, — ily tömeges gyilkolás alkalmával, nem lévén egyesekre a közvetlen bünrészesség rábizonyítható — 5—6 hónapocskával könnyen szabadulnak. Tudom, nagyon jól tudom én azt, hogy a törvény a mi lelkiismeretes biráink kezén valóságos bilincs, vagyis sok esetben jobb meggyőződésükkel szemben is kötve vannak, de azért mégis azt állítom, hogy ő tőlük is sok függ, hogy ez a veszedelmes tőmeg-gyilkolási szenvedély korlátoztassék. Alkalmazzák a törvényt a legnagyobb szigorral, vagy ha a törvény túl humánus, tessék, lépjen közbe a — törvényhozás. Hova jutna például a nagy, hatalmas Amerika, ha igazán conglomerát elemeivel szemben feladná a szemet-szemért, .a fogat-fogért elvét és a skártba helyezné a villanyosszéket. Nem gondolok én természetesen az ilyen esetekben mindjárt Báli Mihályra, de az igazság fejetetejére állítását látom abban, ha úgyszólván minden komolyabb következmények nélkül lehet — embervért ontani. Mert büntetés talán az a pár hónap arra a duhaj legényre, aki sok esetben nemcsak pajtása életét oltja ki, de családok existenciáját is tönkre teszi? Büntetés, de nem az igazi s az osztó igazság mértékéhez arányított. Az ily olcsó áron való menekvés felmagasztalása, apotheozisa a bicskának, paraszti értelemben véve lovaggá ütése a gyilkos legénynek, akár csak a párbaj a tanultabb embernek. Az e fajta, mégis csak A Piros: Mér ? A legény: Mér, azér, mert rossz. Mert büdös. A Piros (növekvő gyanúval): Honnan tudod ? A legény: Tudom. A Piros: Asse igaz. Nincs is mindig sólet. A legény: Hanem zsidómalac az van mindig. A Piros: Nem is ősznek malacot. A legény: Zsidómalacot, azt ősznek. A Piros: Hát az mi ? A legény: Liba. A Piros: Liba ? A legény: Az hát, liba. A Piros: A liba jó. A legény: Jó ám, ahogyan magyar asszony süti-főzi. Hanem a félfülü Öngliné az Isten tudja jobban, mit csinál vele. Vérit csurgati-e el nagyon vagy hozzátösz valamit ? — ölég abbul annyi, hogy olyan nála a liba ize, mint a mosogatórongy. Nem köll. Inkább éhön halok. (Köp.) A Piros (sir): Mögcsaltál.' Most mán tudom, hogy hun jársz mindön másnap este. Az Öngliéknél jársz. A legény: A Brigyinél ? A Piros: Annál hát, a Brigyinél. De ki is kaparom a szömit holnap a kutnál I Ki én 1 A legény: Hát ezt ki mesélte ? A Piros: Nagyon üsmeröd az öngliné főztyit. De hát jó. Eridj oda. Ha a kását nem szeretőd. Eridj csak 1 A legény: Ne izéjj, Piros, mert mögha- ragszok. A Piros: Bánom is én. TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK emberölés — éppen úgy nem dehonesztál ma már, sőt bizonyos nimbuszt kölcsönöz a virtusos legénynek — akár csak a páros viaskodás, amelynek elharapózott dühe szintén gyógyítható volna, ha a kényelmesen berendezett államfogház nem csak egy vagy két napra nyilnék meg az oda szinte be- kivánkozó krakélerek előtt. Gondolkozni kellene tehát büntető törvényünk megfelelő reformján. B. HÍREK. — A pécsi püspök Katalln-pusztán. E hó 22 én — amint lapunknak írják — gróf Zichy Gyula pécsi püspök, titkárjának dr. Mosonyi Dénesnek kíséretében, a tolnamegyei Katalin- pusztára érkezett s ott másnap, fehérvasárnapon báró Schell József nagybirtokos gyermekeit, Misát és Józsit az első szt. áldozásban részesítette. A virágdiszes házi kápolnában l/*9 órakor kezdődött a szt. mise, melyet a püspök olvasott. Evangélium után Petényi Alajos lelkész-nevelő, az elsőáldozókkal megujíttatta a keresztségi fogadalmat. Közvetlenül szt. áldozás előtt a püspök apostoli szavakkal fordult az első áldo- zókhoz s méltatva az első szt. áldozás nagy jelentőségét, erkölcsös és istenes életre buzdította őket. A mély benyomást előidéző szt. beszéd után első sorban az elsőáldozóknak, majd a felnőtteknek osztotta ki az Oltáriszent- séget. Szt. mise végeztével a püspök a pápa által megszentelt érmeket osztott ki sajátkezüleg az áldozok között. Ezzel a felejthetetlenül kedves ünnep véget ért. Báró Schell Misa és Józsi első szt. áldozási ajándékai között a legelőkelőbb helyet foglalja el az a két díszes keretbe foglalt emléklap, melyet Őszentsége, X. Pius pápa sajátkezüleg töltött ki és saját aláírásával látott el. A pápai áldás magyar fordítása ez : «Szeretett leányunknak, Schell Mária Lujzának, aki első ízben veszi magához Krisztus testét, szívből szerencsét kívánva, az Úrtól áldást és üdvösséget esedezve, jóakaratunk bizonyságául, szeretettel apostoli áldásunkat adjuk. 1911. ápr. 4. Pius PP. X« A másik pedig ez: »Szeretett fiunknak Schell Józsefnek, , ki először járul a szt. áldozáshoz, szívből szerencsét kívánva és Istent kérve, hogy első szt. áldozásának napján megemlékezzék, jóakaratunk bizonyságául, szeretettel apostoli áldásunkat adjuk. 1911. ápr. 4. Pius PP. X.« Délben a püspök tiszteletére ebéd volt a kastélyban, melyen Bereczk János kajdacsi plébános is résztvett. Gróf Zichy Gyula püspök a délutáni órákban utazott vissza Pécsre, magával vive az egész puszta szeretetét és áldás- kivánságait. A legény: Én se bánom. Hallgatnak. — Nem néznek egymásra. Egyszer csak hallani, hogy nyitják a kaput. Aztán az udvaron át lépések közelednek. A Piros: Jaj, a tekintetös ur! A legény : Hát osztán ? A Piros: A konyhán körösztül mögy be a szobába, mert elveszött a fórcimmer kulcsa. Állj a kaszhi mellé. A legény (a konyhaszekrény mellett a falnak lapul): Möglát. A Piros: Dehogy lát. Ha ű mán tiz órakor hazagyün, nagyon be lőhet állítva. (A konyhaajtó felpattan és betántorog rajta a tekintetes ur. Megáll a konyha kézepén és szétnéz). A tekintetes ur: Hány óra, Piros ? A Piros: Tiz, tekintetös ur. A tekintetes ur (észreveszi a legényt. Vigyorog): Jó estét, uram. (Tántorogva odamegy hozzá. Előveszi tárcáját és szivarral kínálja). Szolgálhatok ? No, válasszon egyet. AJegény (zavarban) : Tekintetös ur ... A Piros (biztatva): Vögyél csak ! A legény: (elvesz egy szivart). A tekintetes ur (az ittas ember dadogó beszédjén): Szerelem ? Mi ? Szerelem ?... Csak méltóztassék (súgva a legényhez); Egy jó tanácsot azonban adhatok a szivar mellé. Ne nősüljön meg. Kérem, tisztelt uram, a házasság és a szerelem, az kettő. Az én tragédiám is, higyje meg kérem, ott kezdődött, hogy szerelemből nősültem. Marhaság, uram, marhaság ! Jó éjt kívánok! (Bemegy a konyhából nyíló szobába). idli április 27. — Lapunk szerkesztője felkéri mindazokat, akik ,Alkonyat(í cimü verskötetére gyüjtőiveket kaptak s előfizetési szándékuk van, hogy ezt vele jövő hó 1-ig — hacsak egy levelezőlapon is — tudatni szíveskedjenek. — Uj doktor. Halász János ügyvédjelölt, Halász Géza szekszárdi erdőmérnök fia, a budapesti tud. egyetemen doktorátust tett s most szombaton avatják fel doktorrá— Egyházlátogatás Kátai Endre ref. esperes, Szilassy Aladár egyházmegyei gondnokkal, az évente szokásos egyházlátogatást Szekszár- don most szombaton ejti meg. — Hnzeumnnk a közönség számára f. hó 30-ikán nyílik meg és a szokott napokon, vasárnap délután 2 órától 5 ig és szerdán délelőtt 8—11-ig ingyenesen látogatható. — Jegyző Választás. Bátán Bajó Pál főszolgabíró elnöklésével ma ejtették meg a főjegyző választástjs Purth Adolf főjegyző helyére Sörös Gyula ottani másodjegyzőt választották meg 25 szóval Öllé Mihály bátaszéki jegyző 11 szavazatával szemben. — A központi választmány a vármegyei székház kistermében folyó évi május hó 1-én d. e. 11 órakor ülést tart. Tárgy: Az országgyűlési képviselőválasztók 1912. évre érvénnyel bírandó ideiglenes névjegyzékének megállapítása. — Szekszárd honvédséget kap. Évek óta megvan a vágy városunk vezető embereiben, hogy Szekszárd helyőrséget kapjon. A had- vezetöseg nem is zárkózott el e kívánság elől, melyet azonban nehéz volt teljesíteni, mert a városok nemcsak féltve őrzik a helyőrségöket, hanem vetekedve törekszenek a katonai létszámuk lehető emelésére, nem úgy, mint mi szekszárdiak, akik annak idején hazafias dik- ciókkal dolgoztunk a helyőrség megkapása ellen, féltve az itt állomásozó katonaságtól a polgárság hazafiságát és szabadságát. Ezek az idők, szerencsére, már elmúltak és most már általános a vágy, hogy helyőrséget kapjunk, ami a város forgalmán nagyot lendítene. Úgy látszik, hogy a hadsereg reformjával, ami úgy a közös hadsereg, mint a honvédség létszámát tetemesen emelni fogja, elérjük ezt a vagyonukat, mert e reform életbeléptetésénél Kaposváron egy uj honvédezred helyeztetik el és ennek egy zászló- alja Szekszárdra van szánva. Minthogy e reform még ez évben törvénynyé válik, óhajtandó, hogy városunk részéről a megfelelő lépések haladéktalanul megtörténjenek és hisszük, hogy ebben nem is lesz hiány. — Hivatal vizsgálat. Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügyigazgató, a bonyhádi járási számvevő közreműködésével e hó 20. és 22-én megvizsgálta a bonyhádi m. kir. adóhivatalt s azt teljesen rendben találta. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Fodor Gyula makói kir. pénzügyi számvizsgálót, hasonló minőségben Szekszárdra helyezte át. — Beteg vbt. tanáosos. Kardos Kálmán valóságos belső titkos tanácsos, Baranyavár- megye és Pécs szab. kir. város nyugalmazott főispánja, Pécs díszpolgára kilenc hét óta betegen fekszik hidasdi kastélyában. Kezelő orvosa, Pauntz Lipót dr. minden héten meglátogatja s a leggondosabb ápolás mellett most már any- nyira javult egészségi állapota, hogy rövid időn belül elhagyhatja az ágyat. — Tolnanémedl n] lelkésze. A toina- némedii ref. egyház uj lelkésze: ifj. Kovács Ferenc szombaton érkezett meg Tolnanémedi községbe. Az egyházi elöljáróság Hörömpő Ferenc lelkész, Haypál Benő tanító és Cseszkó Sándor segédjegyző fogadták a vasútnál. A hivatalos beiktatás május 7-én lesz. — Eltávozott lelkész. Hörömpő Ferenc református lelkész Pócsmegyerre történt távozásával vasárnap vett búcsút híveitől és hétfőn uj állomáshelyére utazott. — Megemlékeztünk már Borzsák Endre volt szekszárdi református lelkész özvegyének elhunytéról, utólag arról értesítenek bennünket, hogy özvegy Borzsák Endréné született Boda Sarolta gyászszertartása Tolnanémediben is díszes közönség jelenlétében folyt le e hó 19-én. A református papiak udvarán Czuczor János miszlai lelkész, a falu végén pedig Joó András simontornyai lelkész mondottak igazán szívhez szóló gyászbeszédeket. Ezután a holttestet kocsin Szekszárdra szállították. — Adminisztrátor rendelés. Baksay Sándor ref. püspök Kövy Árpád, faddi lelkészt Dunaföldvárra rendelte ki Kuthy Endre lelkész mellé adminisztrátornak. A kirendelt adminisztrátor már el is foglalta helyét. — Elhunyt ref. lelkész. Mészáros István Adorján ref. lelkész elhunyt. — Névmagyarosítás. Kiskorú Hirsch Sán- dor es Oszkár dombóvári lakosok nevöket Huszár-ve, kiskorú Kohn Erzsébet szekszárdi lakos Kertész-ve magyarosították.
