Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-04-10 / 29. szám
ß TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK Én ugyan ismerek állapotokat, sőt szemé- Még egy másik okos dolog, amit Blasesoklyeket is kik vagy mik, annak is köszönhetik I nal láttam és ennek annál inkább örvendek, mert fölemelkedésüket, hogy a konkurrer.s viszonyok I »disznósági irodalmi» munkáimban ezt, azaz voltak, illetve nem voltak veszélyesek, azaz a ennek nagy fontosságát én mindig is hangoz- konkurrencia klasszisa volt alacsony. Nosl de . tattam, azt ugyanis, hogy nála a kanász nem ez most Blascsoknál nem áll, mert elég erős ■ cseléd, hanem olyan szerepet tölt be, mint pl. versennyel küzdött jó ideig, mig ő került egy j a »Kohn és Weisz« uraknál a »prokurista*. Elő- lépcsőfokkal feljebb. j szőr is kitűnően űzeti őt és nagy százalékot ád A kiállításokon — lehet jó vagy rósz — / neki a jövedelem után. Blascsok 3 éves yorkshire kocája, mely 58 malacot nevelt föl és 5400 korona értékű ivadékot hozott gazdájának. szokásom megkérdezni akár a kiállítót, akár a cselédjét, hogy: »hány darabból szedték ki ezt amit fölhoztak ?« vagy pedig »mit hagytak odahaza ?« Erre akkor jöttem rá, mikor a német- országi állatkiállilásokat jártam saját magam jószántából, régebben, mondjuk ambícióból, mondjuk tanulásvégyból. Bizony megtörtént, hogyha hamarosan a tenyésztőt odahaza kerestem fel, hogy láthassam nemcsak a kiállításra vitt, de az odahaza hagyott anyagot »is*, hogy nem a legnagyobb örömmel fogadtak, amit érthetőnek találtam Blascsoknál — legutóbb ott járva — el kell ismernem, hogy rendben van a szénája odhaza is. Talán fölment ő attól, hogy dicsérgessem. Még talán valaki félre is magyarázhatná a dolgot. így tehát már az igazság érdekében nem akarom elhallgatni, hogy okosan és helyesen jár el tenyésztői mivoltában és amint láttam, nemcsak ambícióval »dolgozik*, hanem van ebben a fiatal emberben valami Istentől megáldott külön tenyésztői tehetség. Amije van, az prima. Erdélyben Sperker Ferencien, a magyar erdélyi szarvasmarha európai hírű tenyésztőjében ismertem meg ilyen vonást. Ha volt neki lova, vagy berkshire kanja, vagy egy orpington kakasa, a: egytől-egyig prima állat volt. A rosszat nem akarta látni, tűrni maga előtt és külön tehetsége volt az állat kitenyésztésre. Ritka ember az ilyen. Azt zokták mondani hogy »szeme van az állathoz«,.»pedig ez nem az, amit én értek, mert az, hogy valaki ki tudjon, mondjuk vásárból keresni csupa jót, az megint más tehetség. Blascsoknál ezen tehetség szorgalommal és becsületes igyekezettel párosult. Bejár nagy földet, mig magának egy jó ál'atot nem talál. Ha talál, akkor a pénz mellékes. »Koszt wasz koszt! fizeti, amit kérnek. Ha azután haza viszi, akkor napokon át nézi, gondolkodik, mig azután — határoz. Ha abban állapodik meg, hogy bevált a drága pénzen vett anyag és megmarad, akkor jön a kanász. Mit szól most ő hozzá? mert ez is fontos. Ha azonban a napok utáni vizsgálódás alatt az lopja bele magát Blascsok leikébe, hogy az uj állat nem neki való, mert az nem olyan, aminőt ő jónak és megfelelőnek tart, akkor a drága pénz után egy mély sóhajt, a herélő után pedig kocsit küld és odadja az uradalom egyik cselédjének potom pénzért hizlalásra, hogy ne is lássa többet. Jól bánik vele, a nagy fizetéssel magához köti (és a jó »magyar* mégis ki akart menni Amerikába, hogy az itt szerzett pénzhez »még* szerezzen és hamarább vehessen földet. 1 évvel, mint mostani helyén lehetne ? Ilyen a magyar oh! népi) a percentekkel, folytonos éjjel-nappali figyelmes szolgálatot ér el vele (a kanász az elleni készülő kocához megy deszkaágyával Blascsok törzskanjának feje, mint yorkshire-fejalaktypus éjjelre aludni, be a cement kutricába és igy »les«, nehogy baj legyen a malacozásnál) a jó bánásmóddal, a dolgok «megtanácskozásával» fölkelti a paraszt suba alatt is az ambíciót, a gondolkodást, a gazdája és annak dolgai iránti melegebb érzést, egyszóval úgy köti magához, mint egy Nádor-utcai nagy kereskedelmi ház, »ki* a cég 100 eves fönnállása alkalmával alapítványokat tesz le a cég alkalmazottai részére. Megtörtént, hogy a fiatal gazda már készítette a kést, egy-egy kan részére, ésj már fogott a kocsis a heréidért, mikor a kanász alázatos, de határozott hangon állt védőleg, amit sem sejtő állata elé és jelentette ki, hogy «ezt az állatot már én nem engedem« ! (Vége köv) TANÜGYI HÍREK, Rovatvezető: Nagy Béla. — A miniszter a paksi polgári Iskolának. A paksi állami polgári iskola épületének kijavítására a közoktatásügyi miniszter 8799 K 56 fillért engedélyezett. — Megnyílt Iskolák. Gerjenben és Duna- földváron az iskolák, miután a vcrheny megszűnt, megnyílnak. — Könyvek hazai papírból. A közoktatás- ügyi miniszter megköveteli, hogy a tankönyvek hazai gyártású papirosból állíttassanak elő. — A dévai áll. tanítóképző intézet I só osztályába az 1911/12. évre több ingyenes,- tél- dijas, ösztöndíjas és teljes fizetéses bennlakással egybekötött hely van üresedésben. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az intézet igazgatósága. — Segély. A m. kir. vallás- és közoktatás- ügyi miniszter az országos iparostanonc-iskolai alap jelleg nélküli álladókéból az 1910/11. tanévre a dunaföldvári iparostanonc-iskolának 800, a paksinak 1650 és a szekszárdinak 1600 koronát engedélyezett. — Bezárt iskola. A tamási izr. iskola vörheny miatt bezáratott. — Iparostanonc Iskolai segélyek. A báta- széki iparostanonc-iskola számára az 1910/11. tanévre az országos tanonciskolái alapból ezer (1000) korona segélyt, a dombóvárinak ugyanígy szintén 1000 korona, a tolnainak hasonlóan T400 korona, a bonyhádinak 425+175=900 korona segélyt engedélyezett a közoktatásügyi miniszter. — Tanltóválasztások. Ernszt József misz- lai ágostai evangélikus tanító Pusztavámra, — Feke Kálmán bodroghalászi tanító A gyönki ref. magyar iskolánál, — Klein Aranka dunaföldvári magán polgári leányiskolái tanítónő a fővárosi iskolánál nyert alkalmazást. —- Az analfabéta tanfolyamok erkölcsi és anyagi haszna. Vármegyénk kir. tanfelügyelője a folyó tanév elején felhívta a tanítókat, hogy az analfabéták oktatását vállalják el. E felhívásnak annyi eredménye lett, hogy Gyönkön Kring Ödön ág. ev. tanító 40, Ozorán pedig Réber Ferencné magániskolái tanítónő 35 analfabétát oktatott a téli hónapokban. Padányi Andor kir. tanfeiügyelő a zárvizsgát Ozorán március hó 22 én, Gyönkön pedig március 23-án tartotta meg. A vizsgálaton a felnőtt analfabéták jól olvastak, Írtak és számoltak. Az eredmény örvendetes volt. Gyönkön néme* anyanyelvű analfabéták folyékonyan olvastak és biztosan számoltak. Ozorán 40, sőt 50 éven felüli analfabéták is meglepő eredményt mutattak fel. A kir. tanfelügyelő jelentése alapján az országos közművelődési tanács Kring Ödönnek 200 K, Réber Ferencnének pedig 175 K tiszteletdijat utalványozott ki. Ez az aránylag csekély tisz- teletdij párosulva két lelkes népoktató fáradhatatlan buzgalmával, 75 felnőtt egyén részére megnyitotta a szellemi erő forrását s beleillesztette őket az öntudatos társadalom keretébe. — Ilyen érdemeket csakis a népnevelés terén lehet szerezni s tekintettel néptanítóink szegényes fizetésére, az anyagi jutalom is jó helyekre jut. _____________________1911 ápril Eg y természeti kincs. Amikor évtizedekkel ezelőtt a legnagyobb kórházakban a Ferenc József keserüvizzel az első kísérleteket tették és sokoldalú * hasz- ná'hatóságát tudományosan megállapították, a londoni «The hospital Gazette» a következő véleményt mondta az elsőrangú gyógy- ásványvizről: «A «Ferenc József» keserüviz gazdagabb hashajtó sókban, mint az összes többi budai viz. Hatása minden alkalommal nagyon kielégítő és használata sokkal kellemesebb, mint más gyógyszereknél általában.» Természetes, egészséges, tisztító erejű ásványsók képezik a Ferenc József keserüviz megbecsülhetetlen tartalmát. — E gyógyvíz használata nem jár kellemetlen utóhatásokkal. A valódi Ferenc József keserüviz ennélfogva kényes és ideges természetű betegek részére különösen alkalmas. A jobb füszerüzletekbnn és az összes gyógy- tárakban árusítják. Blascsok kétéves yorkshire kanja (330 kg. nehéz és még tenyész célra használható).
