Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-04-10 / 29. szám
iyil április 10. TO LN A VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 adják alhaszonbérbe kisgazdáknak, kik kerti gazdaságot legyenek kötelesek űzni előre megállapított racionális terv szerint. Felmerül azonban a kérdés, hogy honnan vegyük a kerti műveléshez okvetlen szükséges vizet és — tanítómestereket. Ahol közel folyóvíz van, a csatornázás nem ütközik nagyobb nehézségbe. A tervbevett Duna-Tisza-csatorna építésénél az öntözést mindenesetre a legnagyobb mértékben tekintetbe kell venni, mert az legalább is van olyan fontos, mint a hajóközlekedés kérdése. Ahol folyó nincsen, vagy a csatornázás hamarosan nem létesíthető, artézi kutakból, vagy vizemelő kerekekkel felszerelt kutakból merítsék a vizet. A költségek tetemesek lesznek ugyan, de bőséges fedezetet nyernek a befolyó jövedelmekből, melyre hosszú törlesztése«, amortizációs kölcsönöket lehet felvenni. Ami a tanítómestert illeti, a legjobb tanító az élet és a legjobb ösztönző az önérdek. — Ámde, hogy farmereink a kezdet nehézségein mielőbb átessenek, az egyes telepekre bolgárokat vagy gyakorlott magyar kertészeket kell telepíteni, kiktől a mi tanulékony földműves népünk csakhamar eltanulja a kertészkedést. Nem kell itt sem felügyelő, sem főfelügyelő, sem ellenőr, sem semmiféle bürokratikus intézkedés vagy gyámkodás, megy minden magától, csak jó és biztos alapon indítsák meg a dolgot. A Sió-csatorna. Evek hosszú sora óta tartjuk felszínen ezt a kérdést, úgy a Közérdele, mint a Tolnavármegye hasábjain. Tóth Károly Dunavédgátfársulati igazgató főmérnök magvas fejtegetései nemcsak hírlapi közlésekben, de városi képviselő-testületi és vármegyei törvényhatósági bizottsági határozatban is eveken át folytonos mementóként hangoztatják a Dunántúlnak eme nagy érdekét. Annál jobban örülünk tehát, hogy agilis országgyűlési képviselőink is kezükbe vették ezt az országos fontosságú ügyet s vállvetve együtt küzdenek a szép idea megvalósításán. A Sió-csatorna hajózhatóvá tétele dolgában ugyanis Kämmerer Ernő képviselő kezdésére e hó 5-én értekezlet volt a képviselőház egyik termében. Az értekezleten az érdekelt képviselők pártkülönbség nélkül vettek részt. Jelen voltak : Kämmerer Ernő, Batthyány Tivadar gróf, Szász Károly, ováry Ferenc, Sztankovánszky Imre, Falcione Árpád, Zsubory József, Fusz Nándor, Hajós Kálmán, Szupics Dezső, Szabó János, Hajós Ferenc, Jákói Géza, Magyar Károly, Szluha Pál, K. Jónás Ödön, László Ödön. — A íöldmivelésügyi minisztérium részéről K. Nagy Dezső kulturfőmérnök volt jelen, aki alapos előadásában ismertette a Sió-csatorna építése ügyének teknikai részét. Az értekezlet Batthány Tivadar gróf indítványára egyhangúan kimondotta, hogy a Sió csatorna sürgős kiépítését országos érdeknek tekinti és megvalósítása céljából állandó bizottsággá alakul, amelynek elnökévé Kämmerer Ernőt, jegyzőjévé Szabó Jánost választotta meg. Kimondotta az értekezlet azt is, hogy memorandumot dolgoz ki, amelyben ra fog mutatni a valóban országos érdekekre, amelyek a csatorna mielőbbi kiépítését elodázhatatlanná teszi. A memorandumot a bizottság tagjaiból alakított küldöttség legközelebb fogja átadni Hieronymi Károly kereskedelmi és Lukács László pénzügyminiszternek. A tervezett csatorna, amély zsiliprendszerrel volna megvalósítandó, 112 kilométer hosszú lenne és mintegy 7 és félmillió koronába kerülne. A csatorna országos jelentősége első sorban abban áll, hogy a Balatontól delre fekvő dunántúli, valamint a Duna és a Ferencz csatorna mellett fekvő alföldi vármegyék a balatonmenti bazaltbányákból rendkívül olcsón volnának elláthatók a közutaik épitéséhez-^szükséges fedőanyaggal, amely nélkül az Aldunán tervbe vett Dunaszabályozó s utkiépitési nagyobb munkálat a kőanyagnak óriási messziről való szállítása miatt majdnam illuzórius. Dollárok Magyarországon. Hivatalos kimutatás az amerikai magyarság által hazaküldött pénzekről. Rendkívül érdekes adatokat hoz köztudomásra a m. kir. posta azokról a pénzekről, amiket az Amerikában dolgozó munkások tízezrei küldenek haza. Anélkül, hogy itt a dologhoz megjegyzéseket fűznénk, közöljük ezeket az információkat. 185,309 922 korona volt az, amit a múlt esztendő során az Amerikában lévő magyar munkásnép hazaküldött. Az utolsó tiz évben a következő összegek érkeztek az Amerikába vándoroltaktól Magyar- országba : 1900-ban . . 37,240.937 K, 1901-ben . . 49,334.908 » 1902 ben . 76,454 045 » 1903-ban . 105,488 267 1 1904-ben . . 85,504.380 * 1905 ben . . 120,062 601 » 1906-ban . . 169,519.713 » 1907-ben . . 207,294.885 » 1908-ban . 114,350.647 » 1909-ben . . 127,499.444 » A múlt évi száznyolcvanöt millió korona az ország posta- és távirda-igazgatóságainak területei között igy oszlott meg : A budapesti posta- és távirda-igazgatóság területére érkezett 7 292,298 korona, a kolozsváriéra 9.931,031 korona, kassaiéra 53 748,632 korona, a nagyváradiéra 11 571,395 korona, a pécsi igazgatóság területére 4.527,976 korona, a pozsonyiéra 20.603,697 korona, a soproniéra 12 8-t6,675 koronává temesváriéra 21.675,055 korona és a zágrábiigazgatóságterüle ére43.013,164 korona. Ebben csak azok a pénzküldemények vannak összegezve, amelyek postautalványon, pénzeslevélben, vagy csekkel érkeztek. Ami egyszerű vagy ajánlott levélben, mint nem kifejezett pénzküldemény érkezett, vagy amit a vissza vándorlók magukkal hoztak, az természetesen a száznyolcvanét millió koronába nem lehet beleszámítva. Tükör-darabok. Tavaszi bangók. Itt a tavasz 1 itt a tavasz! Dühöng a szél, sűrűn havaz, A didergő fecske-sereg Ázik-fázik s igy kesereg: »Lóvá tett a hamis naptár! Bújj elő Nap !c — De a Nap vár, S szegény fecskék addig fáznak, Mig msjd szépen odébb állnak. Helyettük a szél csicsereg, A háztetőt rontja-bontja, Szegény ember zörgő csontja Bukázót jár, úgy didereg. A szén s a fa füstbe ment már!. Gyere tavasz, gyere szép nyár! Itt a tavasz! itt a tavasz! Minden fehér, minden havas . . . Itt a tavasz! itt a tavasz 1 Minden feliér, minden havas, S bár a szél csíp, hasogat, rág, — Melegít a »szoknya-nadrág« ! Boszorkányos ruhadarab! A nyomában botrány dagad, S melegje lesz szörnyen tőle, Soknak azért, mert viseli, Másnak azért izzad bőre, Mert sehogyse szívelheti. A verés együtt jár véle, ’ Jön is a hír majd mindennap: Itt letépte a nép mérge, Ott meg beléköt — vaskalap. De azért él, szörnyen nyakas. Itt a tavasz! itt a tavasz! Itt a tavasz I Juj 1 be havas I . . . Drága a tyúk, meg a kakas, Drága a madár-saláta, A »Salvátor«, a »Maláta«, Drága ez is, drága az is. A sertés is, mrg a bal is, Drága ottan, drága itten, Drága, hej! mindenütt — minden Innét van oszt, hogy emelné Fizetését, jövedelmét A tanító, segédjegyr.ő, Vármegyei tisztviselő, Akikért ki a porondra Maga Tisza Pista ronta; De hiába 1 De mi haszna ? 1 Rég kifosztva már a kassza 1 Kútba esett minden status: A sok derék delegátus Ami pénz volt, odaadta. De mennydörgős ebugatta 1 No 1 most meg a képviselő Veszi a balkezet elő: »Ne vegyék zokon a szómat, Sokba kerül a mandátum, Óvatolják a'váltómat, Körmömre ég már ő dátum. A választás, haj! lepörkölt: Egy kocsi, egy adag pörkölt, Hát a fuvar 1 ? hát a zászló ? I Lovas legény, pántlikás ló, A muzsika, a fő-kortes, (Megivott tíz akó bort ez!) Művirág s mű-lelkesedés, (Az igazi olyan kevés 1) partjairas annak egyik legforgalmasabb kikötőjében Veracrúz-ban kiszállították, az ottani hívekkel egyesülve, mintegy 8000-ren «Puebbán« keresztül, mely város Miksa részén volt, kisebb csatározások után bevonultak a fővárosba. Mekszikóba. Láttak ugyan sokféle újdonságot, de e mellett bizony szenvedték a forró éghajlat viszontagságait is. Meg eddig minden jól ment aránylag, hanem az öröm korainak bizonyult. Ugyanis Miksa biztatói egymásután hagyták cserbe a vállalatot. A francia császár visszarendelte segédcsapatait, IX Pius pápa szintén m gvonta eddigi rokonszenvét a az Ígért segítség sem seregben, sem pénzben nem adatott meg így teljesen magára lön hagyatva az uj császár, teljesen megbízható katonái csupán a magyar gránátosok valának, kik esküt tettek, hogy el nem hagyják lovagias, nemeslelkii urukat: . . . A benszülött köztársagáiak e közben szervezkedtek, összeszedték magukat s a gyűlölt idegen uralmat mihamarabb lerázni igyekeztek magukról. A mindig jobban szorongatott császár 1867-ben ^Queretero« városába szorult csapataival, itt két havi kemény ostromot állt ki s május 19-én végre megadta magát. Kétségbeesés vett erőt mindenkin s remegve várták az éppen nem biztató jövő eseményeit a főbb tisztek és a legénység egyaránt. Egy hónap múlva — melyet szomorú fogságban kellett tölteniök — kiderült az eredmény, Miksát két tábornokával együtt halálra ítéltek, amely Ítélet a »Cerra de las Campanas»-on végre is hajtatott főbelövetés alakjaban. Eskobedo tábornok — aki a legkegyetlenebb volt — miután az idegen hadifoglyokkal végignézette a kivégeztetést — hogy ezek is megemlegessék a mekszi- kói látogatást — legnagyobbrészt kiköttette, ez a büntetés legszigorúbb alakjaként volt ismeretes az akkori katonaságnál. Márton is valami kilencedmagával e szomorú sorsban részesült, előbb valami rum féle erős ittallal elkábitották őket s igy állították ki a forró napra teljes -felszerelésben, hogy a szenvedés annál nagyobb legyen. Nem is . sok birta ki közülük az embertelen tortúrát; vagy meghaltak, vagy nyomorékká lettek — vagy mint szegény Márton is — megőrültek. Az elnök parancsa későn érkezett reájok nézve, amely szabadonbocsátásukat rendelte el. Úgy sem igen árhattak volna már senkinek. Néhány nap múlva a megmaradtakat' Veracruzban ismét hajóra rakták s igy visszajöhettek elhagyott otthonukba egy-egy hadi éremmel s némi pénzbeli végkielégítéssel. Márton elborult elmével került szülővárosába, özvegy anyja mérhetetlen fájdalmára, ki nemsokára be is végezte reményvesztett életét. Szegény Márton pedig, mint a kötelességteljesi- tés szomorú áldozata, járt-kelt az utcákon ép testtel ugyan, de többé nem ép lélekkel! (tüdő) köhögés, szamárköhögés, influenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a SIROLIN „Roche“-«. SIROLIN ,Roche*-t kellemes ize és kiváló hatása folytán szívesen veszik ál összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN ,Roche“ csomagolást kérjünk is hatáp rozottan uta-itsunk vissza minden pótkészitményt. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co., J Basel (Svájcz). -===- Grenzach (Németország).