Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-04-03 / 27. szám
1911 április 3. TO LN A VARMEGYE és a KÖZÉRDEK S ügyész, Dr. Dragics Imre főorvos. Bajó Pál, báró Jeszenszky György, Bassovszky Julián, Szentiványi Miklós^ főszolgabirák, Dr. Bemát Béla, Dr. Döry Jenő, Hagymássy Zoltán szolga- birák, Bajó János árvaszéki ülnöki Szévald Oszkár, Jasek Sándor aljegyzők, Fördös Mihály tb szolgabiró, továbbá: Hazslinszky Géza törvényszéki elnök, Fischer Imre kír. ügyész, Dr. Pesthy Pál járásbiró ; Szekszárd városa képviseletében : Dr. Szentkirályi Mihály polgármester és Ttácz József rendőrkapitány, Dr. Leopold Kornél hitelbanki vezérigazgató, Dr. Martin József és ifj. Leopold Lajos igazgatók, Wigand János főgimnáziumi igazgató, Dr. Kramolin Gyula tb. főorvos, Dr. Örffy Gyula ügyvéd, Bonyhád egész intelligenciája, a járási jegyzői kar tagjai és a földműves osztályból is rendkívül sokan. A templomban pont 11-kor ért véget a szertartás, melynek befejeztével a koszorúkkal gazdagon borított halottaskocsit, melyet még a koszorúkat vivő több kocsi követett, az egesz közönség kikisérte a temetőbe, ahol a családi sírboltban édes atyjának, a vitéz szabadsághősnek közelében örök nyugalomra helyezték P erezel Júliát... . A gyászoló családhoz az ország minden részéből tömegesen érkeznek a ré^zvétnyilatko- zatok. A király a következő táviratban fejezte ki részvétét Perczel Dezsőnek : «Nagyméltóságu Perczel Dezső urnák Budapest, József-utca 12, ő császári és apostoli királyi felsége mély sajnálattal értesülvén Excellenciád nejének elhunytéról, Excellenciádnak benső részvétét mél- tóztatik kifejezni. Legfelsőbb parancsra > Daruváry.» Részvétüket fejezték ki továbbá a következők : Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszter- elnök és neje. Hieronymi Károly miniszter és neje. Gróf Zichy János miniszter, Hazay Samu miniszter, Székely Ferenc miniszter, Lukács László miniszter és neje, gróf Serényi Béla miniszter, gróf Aehrenthal Lexa Zerio külügyminiszter és neje, Vaszari Kolos bíboros, hercegprímás, Kohl Medárd püspök, gróf Széchenyi Miklós püspök, báró Burián István közös pénzügyminiszter, Tomasich Miklós horvát bán, báró Plener Ernő közös főszámszék elnöke és neje, gróf Csáky Albin főrendiházi elnök, gróf Széchenyi Sándor főrendiházi alelnök és neje, Berzeviczy Albert képviselőházi elnök, Kabos Ferenc képviselőházi alelnök, Návay Lajos képviselőházi alelnök, Bogdanovich Lucián V. b. t. tanácsos, szerb patriarchs, gróf Zichy Gyula pécsi püspök, Wekerle Sándor, báró Yojnits István, Zsilinszky Mihály, Erdély Sándor, gróf Apponyi Sándor, Gróf Apponyi Géza, Lukács György, Plósz Sándor, Láng Lajos, Bernáth Géza, Jakabffy Imre, Cseh Ervin, fájdalmas, csöndes mosollyal): Ügyre jól tudok hazudni. Néni (nagy keserűséggel) Margit néni és tanácsos ur. (Csönd). Köszönöm, hogy eljött. Hogy alkalmat adott egy kicsit igazat mondani. (Kezet nyújt). A férfi (nagyon meghatottan, nagyon melegen és szó nélkül megszorítja a remegő kis kezet és elmegy). A leány (megáll az ajtóban és gondolkodik. Valami nagy meleg érzés önti el a lelkét. Arra gondol, hogy a férfi hallgatásában, szakadozott beszédében mennyi együttérzés, mennyi finomság, mennyi megértő gyöngédség volt. Most érzi, hogy jól esik neki, hogy a férfi részéről — bár az tudta, hogy egyedül vannak, egy profanáid tekintet sem érte. Hogy ném sértette egy pillantásával sem, hanem az volt, akinek első percben hitte: nagy meleg szivü, csodálatosan mély érzésű és gyönyörűen gondolkozó Ember). A férfi: (ezalatt kiért az utcára s amint megcsapta a nagy tavaszi verőfény, elszorult a szive. Egy kicsit szemrehányást tett magának, hogy elég meleg volt-e ? Hogy hallgatásával nem sértette-e a leányt ? Hogy megnyilatkozásai visszatükrözték-e megérzéseit s szerelem nélkül való nagy emberi szeretete nem volt-e hideg ? Elégedetlen volt magával, arra gondolt, hogy a belenevelt előítéletek, még a legigazabb emberi érzést is, milyen fonák hazugsággá változtatják. Mert, ha ő most asszony volna, egy nemből való embertársa a leánynak, akkor nem gondolna arra, hogy sértő lehet a leány érzéseire, ha magához vonja, hogy egy forró, mélységes, együttérző szereteten, — melyről étzi, hogy minden szenvedő ember iránt hatalmas, fenséges erővel tölti be az egész lelkét — csillapítsa le a leány fájdalmas lázongását. Azután megy csendesen tovább s a tavaszi napsugár bolondos, nevető csillogással veszi körül, mini egy káprázatos hazugság). Thuróczy Vilmos, Tarkovich1 József, Gromon Dezső, Bolgár Berenc, Tallián Béla, báró Feilitsch Arthur, báró Dániel Ernő, báró Bohus Zsigmond, gróf Tisza István, id. gróf Széchenyi Gyula, Daruváry Alajos, Bezerédj Pál, Ludvigh Gyula, Tolnay Lajos, báró Eötvös Lóránt, Matlekovits Sándor, báró Orczy Béla, báró Schiessl a kabinet iroda főnöke, Vörös László valóságos belső titkos tanácsosok ; báró Bánffy Dezsőné, özv. Tisza Kálmánná, özv. gróf Andrássy Aladárné, báró Bánffy Györgyné, Boda Dezső főkapitány; gróf Zichy Ödön, gróf Zichy Bäla, báró Gerliczy Ferenc, gróf Korniss Károly, Rákosi Jenő, báró Rudnyánszky József, gróf Cziráky Antal, báró Rudnyánszky Géza, báró Schwartzer Ottó főrendiházi tagok; Jeszenszky Sándor, Karácson Lajos, Náray- Szabó Sándor, Horváth Emil, Bezerédj Viktor, Kálmán Gusztáv államtitkárok; Patay András, gróf Ráday Gedeon, Matkovics, Crausz István, gróf Haller János, Hunkár Dénes, Kürthy Lajos, Vojnits István, Meszlény Pál, Urbán Iván, Mara László, Bornemisza László, gróf Bethlen Balázs, gróf Eszterházy Kálmán, Horthy Szabolcs, Szily Tamás, Makfalvay Géza, báró Dániel Tibor, Békássy István főispánok; az összes munkapárti képviselők, továbbá Egry Béla, Kobek Kornél, Múzsa Gyula, gróf Scher-Thoss Béla, Sághy Gyula, Simonyi-Semadam Sándor, Óváry Ferenc, Horváth Mihály országgyűlési képviselők és még igen számosán. Koszorút küldtek a családtagokon kivül: Döry József és neje, özv. Döry Vilmosné, gróf Apponyi Sándorné, özv. Döry Dénesné és Döry Frigyes, özv. Döry Jenőné és Döry Etelka, özv. Forberger Lászlóné, özv. Beretvás Endréné, Jalics Géza és neje, özv. báró Vimmersperg Gusztávné és családja, Simontsits Elemér és családja, Sztankovánszky János és családja, dr. Ormay és neje, gróf Hugonnay Béla, Perczel Gyula és családja, Szerb György és neje, Kämmerer Ernő és családja, Kovács Sebestény Endre és családja, Vojnovlch Géza és neje, Szigeti Miklós és neje, Perczel Ferenc és neje, Perczel Ferenc családja, Czvetkovics család, Maróti Anna, Perczel Béniné és gyermekei, Perczel Móric és neje, Eibach Ödön és családja, Szende Alajos és neje, Miskey család, özv. Hegedűs Imréné, Perczel Miksa és családja, özv. báró Jeszenszky Béláné, özv. Perczel Rezsőné, Perczel Lajos és családja, özv. Perczel Mórné és Józsi fia, Sváby Ödön és neje, Perczel Dénes és családja, Forster Zoltán és neje, Hagymásy Zoltán és neje, Cseh Ervin és családja, Závody Albin és családja, Perczel Béla és családja, báró Majtényi Vilma, Bonyhád nagyközség, Bonyhádi Polgári Casinó, Bonyhádi tűzoltó-egylet, Bonyhádi gazdasági bank, dr. Boór Jenő és családja, Perczel Crescence. Perczel Oszkár, Szent-lvány Miklós és családja, Perczel Leona, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazgatósága stb. Testületileg fejezték ki részvétüket: Bonyhád nagyközség, a járási jegyző egylet és Tolnavármegye tisztikara, melynek népes küldöttségét Forster Zoltán főjegyző vezette. A család a következő gyászlelentést adta ki: »Bonyhádi Perezd Dezső, valóságos belső titkos tanácsos úgy a maga, mint gyermekei: Aurél, Dezső, Béla, Bertalan és Irma és nagyszámú rokonsága nevében, mély fájdalommal tudatja forrón szeretett neje, imádott anyjuk, illetve nővérük és rokonuk, Nagyméltóságu bonyhádi Perczel Dezsőné, szül. bonyhádi Perczel Julia, folyó évi március hó 29-én déli 1 órakor, élete 59-ik és boldog házassága 33-ik évében, hosszú szenvedés után bekövetkezet elhunytát. — A drága halott földi maradványai folyó hó 31-én délután 4 órakor fognak a gyászházban : VIII. kér., József-utca 12. szám alatt a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni, azután Bonyhádra szállíttatván, ott folyó évi április hó 1-én délelőtt 11 órakor újólagos be- szentelés után a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozatok Budapesten folyó évi március hó 31-én délelőtt 10 órakor a Jézus Szent Szive templomban és Bonyhádon folyó évi április hó 1-én délelőtt 10 órakor fognak az egek Urának bemutattatni. Budapest, 1911. március hó 29-én. Áldás és béke poraira! A budapesti tavaszi vásár és a Molnár nyomda kiállítása. A budapesti tavaszi vásáron a Molnár-féle nyomdai miiintézet és szabadalmazott iróalzatgyár részvénytársaság kiállitása élénk feltűnést keltett. A reklám cikkek kiállításában úgy az árúk csinosságával, mint sokféleségével, célszerűségével és uj eszméivel magasan túlszárnyalja a többi kiállítót. Kálmán Gusztáv államtitkár figyelmét is felkdtette ezen szép kiállítás, amelyet érdeklődéssel nézett végig és amelyért Molnár Mór igazgatónak elismerését fejezte ki. A fővárosi lapok, amelyek csak azon kiállítókról emlékeznek rheg, legyen bár kiállításuk bármily silány és értéktelen, akik m reklám hirt busásan megfizetik — városunk gyártelepének kiállításáról nem emlékezlek meg, de a vásárló közönség, mely elfogulatlan és igazságos kritikus, nagy érdeklődéssel nézi a Molnár-nyomda kiállítását és a legnagyobb elismerésed nyilatkozik a már az egész országban és a külföldön is ismért, csinos és Ízléses gyártmányok felöl. Előfizetési felhivás! 1911. évi április hó 1-ével uj előfizetést nyitottunk a Tolnavármegye és a Közérdek cimü lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése lejárt, felkérjük, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Előfizetési feltételek: Egész évre . . . 16 korona, Fél „ ... 8 „ TV egyed évre .4 „ Hazafias tisztelettel a „Tolnavármegye és a Közérdek“ politikai hetilap kiadóhivatala. HÍREK. Cz. Paulaj Erzsiké. Shakspere »Rómeó és Júliájáéban láttam nehány év előtt Cz. Paulay Erzsikét, aki akkdri- ban lett a »Nemzeti Színház« tagjává. Hogy 'a1 nemzet első színháza csaknem kezdő színésznőt bízott meg ezzel a jelentős szereppel, már akkor bizonyította, hogy Paulay Erzsikétől sokat vártak. S ő beváltotta a hozzáfűzött várakozásokat. Egy meleg, nagy, gyönyörű estére emlékszem, mely kezdettől nem volt más, mint lelkes ünneplése egy csodálatosan szép, kedves fiatal leánynak, aki valaha gyerekkorában édesatyjától, a »Nemzeti Színház« legnagyobb igazgatójától leste már el, hogy.mi az igazán, a nemesen művészi. Mámorosak voltunk a gyönyörűségtől. Hiszen odalenn a színpadon a legcsodásabb szerelem örök hymnusa áradt szét. Odalenn testet-lelket öltött a halhahatatlan britt költő legszebb elgondolása. Odalenn — úgy éreztük ■— szárnyra kelnek az eszmék, kifejeződnek az érzések s határozott körvonalat (silhonetet) nyernek az elmésségek a finom árnyalatok s mindez egy fiatal leány ajaka nyomán, aki egyetlen estén az elsők közé lépett, akiről, egyetlen estén megtudtuk, hogy a művészek legjavából való. S azután jött a többi este, más darabok, más diadalok. Mindig uralkodott a szerepén,, mindig uj leveleket fűzött az első babérhoz. A fiatal lányból csodálatosan bájos fiatal asszony lett, de a művészettől nem szakadt el. S finoman, halkan, melegen árad szét ma is a szín-, pádon szava, gyönyürüséget és lelkesedést. keltőén, akár Júliának forró szerelmét tolmácsolja, akár (mint nálunk) Jób Vilma alakját ölti magára. Azaz mégsem. Mert C-. Paulay Erzsiké sohasem egyforma két szerepében. A maga egyéniségéből csak a nemes ízlést, a finomságot a művészi tudatosságot viszi bele a szerepbe, azontúl nem a szerepet formálja magához, hanem ő helyezkedik bele a szerep keretébe. S mert a nagy művészt a színésztől ez választja el, Paulay Erzsikét legnagyobb kritikusaink örömmel sorozzák a nagy művészek közé. Szeretettel üdvözöljük nálunk. Krammer Zsófia. — Személyi hír. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester 2 heti tanulmányútra ment egy kiránduló társasággal, Olaszországba. — Báró Fejérváry Géza meghűlt. Perezd Dezsőné holttestének beszentelése alkalmával ott volt Budapesten a gyászháznál Fejérváry Géza báró táborszernagy, a magyar darabont testőrség kapitánya is. A báró a temetésen kissé meghűlt és tegnapelőtt délelőtt ágyban kellett maradnia. A délelőtt folyamán elhívták hozzá Her- czél tanárt is, aki konstatálta, hogy a meghűlés könyebb természetű. — UJ orvos. Bárány Lipót dr., ki eddig a szekszárdi Ferenc-közkorház alorvosa volt, végleg letelepedett Dombóváron és orvosi működését már meg is ke:dette. — Áthelyezések. Az igazságügyminiszter Ettenberger Lajos szekszárdi kir. törvényszéki betétszerkesztő bírót Komáromba, Beda Béla szekszárdi betétszerkesztő írnokot az antalfalvai járásbírósághoz, Kovács Béla szekszárdi betétszerkesztő írnokot a kismartoni kir. járásbírósághoz és végül Kertész Jenő szekszárdi betétszerkesztő dijnokot a privigyei kir: járásbírósághoz helyezte át hasonminőségben.
