Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-03-30 / 26. szám
jjll március 30._______ ______________TOLNAVARME GYE és a KÖZÉRDEK 5 s annak alapján fogja végleges intézkedéseit — újabb igazgatósági gyűlésen — megszabni. Minthogy azonban a tenyészirány elvi problémáit illetően már e gyűlésen is lehető volt az állásfoglalás, magas szinvonalu, érdekes és az eszméket minden irányban tisztázó vita indult meg, mely két óra hosszat tartott s amelynek folyamán általános, tiszteletteljes érdeklődés fogadta különösen id. Bernrieder József, a legkiválóbb és legrégibb megyei tenyésztők egyikének, tapasztalatokban és érvekben gazdag, ismételt felszólalásait. Kívüle résztvettek a vitában Simontsits Elemér alispán, ki egyébként rendkívüli előzékenységgel és lelkesedéssel jár kezére a gazdaközönségnek, hogy az államsegélyben minél több kisgazda részesüljön, gróf Széchenyi, Bartál Béla, Bernrieder János, báró Schell, báró Jeszenszky, Sigora, ifj. Leopold, Blascsók, Óvári és fáradhatatlanul adva meg minden irányban a kivánt részletes felvilágosítást: Molnár, gazd. egy. titkár. A választmány végül elhatározta, hogy a megye területéről kínált tenyészanyagot is —nehogy ez tudtunk-hirünk nélkül idegen vármegyébe vándoroljon — a vásárlógazdák figyelrhébe ajánlja, a miniszteri segítséget és saját hitelgaranciáját azonban kizárólag simen- tháli anyag importálására fordítja,' mert e réven a számbeli javuláson kívül vérfrissítést és faj- nemesedést is remél. A simentháli import már több ízben emelte bonyhádi tájfajtánk ma már Magyarországszerte nagyrabecsült minőségét s igy a választás gyakorlatilag is igazolt; aggály csak a Simenthálban immár végbement kivásárlás és az előreláthatóan magas beszerzési ár miatt mutatkozott, de remélhető, hogy épen jelesebb kisgazdáink szívesen fogják az egyébként annyi kedvezménnyel enyhített magasabb árt is megfizetni, hacsak tenyészanyaguk valóban magasfoku kifejlesztése, valóban értékes márka teremtése a céljuk. Folyó ügyeken kívül az igazgató-válasz*- mány Bartál Béla meleg, pártoló felszólalása után egyhangú helyesléssel tette magáévá Kunfi Károly egyesületi tag indítványát m. kir. állami állattenyésztési felügyelőségnek a vármegye területén leendő szervezése ügyében. Simontsits Elemér alispán indítványára a gyűlés elhatározta, hogy jövőben az igazgató-választmány tagjainak sorát 6 kisgazdával fogja kiegészíteni s hogy ennek megfelelőleg az alapszabályokat módosítja, továbbá elfogadta a téli gazdasági előadások, a gazdacimtári adatgyűjtés s az állatszámlálás munkatervét, végül Óvári Ferenc és id Bernrieder József felszólalására a taggyüjtési akció erélyes megindítását. Gróf Széchenyi elnök nagy örömmel közölte még a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank bejelentését, mely szerint a jövőben 200 koronát fog az egyesületnek állat- tenyésztési dijakra juttatni. A gyűlés éljenzéssel vette ez örvendetes hirt tudomásul s külön átiratban is ki fogja fejezni háláját a kisgazdák állatállományának fejlesztését áldozatkészen támogató hitelintézetnek. Végezetül Széchenyi gróf elnök még lelkes szavakban fejezte ki azon óhajtását, vajha a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank úttörő példáját a vármegye összes nagy pénzintézetei mielőbb követnék. — Ezzel a gyűlés az elnök éltetése közben véget ért. IRODALOM. — Az Én rjságom. Gyermekek számára alig van megfelelőbb alkalmas ajándék, mint ez a képes mesélő újság, amelyet Pósa Lajos szerkeszt. Apák, anyák igazi örömet szereznek vele, ha az apró emberkék kezébe adják. Maradandóbb ajándék ez, mint a legszebb játék, mint a legszebb busvéli piros tojás, mert az ő révén egész esztendőn át kétszeres ünnepet jelent minpen gyermek számára a vasárnap : akkor hozza a posta az »Én Ujságom«-at. Hétről-hétre egész bokrétára való vidám mesét, verset, jókedvű eleven történetet és érdekes regényt találhatnak benne a kis olvasók. A magyar irók szine-java az »Én Ujságom«-ba írja legszebb elbeszéléseit, verseit, ahol Tányértalpu koma, a Mackó nemzetség hires neves ivadéka most is beszámol mulatságos kalandjairól. Előfizetési ára negyedévre 2 korona S0 fillér. Kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy-ut 10. Mutatványszám kérésre ingyen. — Uj Idők. Ápiills elsejével uj évnegyedet kezd az Uj Idck, a magyar családok kedvelt lapja, mely hétről hétre gazdag, előkelő szinvonalu tartalommal keresi fel olvasóközönségét. A szerkesztő, Herczeg Ferenc szignuma: a magvas tartalom, ötlet és finomság, a lap minden egyes számában érvényre jut, mert az Uj Idők egyfelől tiszteli a hagyomány^ másfelől pedig teret enged a szellemi élet modern megnyilvánulásának. A lap állandó munkatársai közt ott találjuk a magyar irásművészet' java képviselőit. Az áprilisi évnegyedben kezdi meg Heltai Jenő uj regényét, mely a kiváló iró egyik legjelesebb alkotása. Az uj eredeti regényen kívül az Uj Idők hasábjain szól hozzá Horkayné, a maga elmés modorában, az aktuális eseményekhez és ugyancsak itt találjuk meg a Jogász naplója pompás humorral megirt, páratlan népszerüségü állandó rovatát. Az »idegen irók« rovatában a külföldi irodalom jeleseinek kis remekműveit is közli a lap és igy az Uj Idők olvasói egész világirodalommal lépést tarthatnak. Előfizetési ára negyedévre 5 korona. Kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy-ut 10. Mutatványszám kérésre ingyen. A »Vasárnapi Újság« március 26-iki száma szép és érdekes képekben közli az uj püspökök arcképeit, képeket a hírlapírók nyugdíjintézetének jubiláns üléséről, mexikói képekből igen érdekes sorozatott Garay Ákos egy szép rajzát, képeket a Nemzeti Szalon grafikai kiállításáról, Pásztor Árpád cikkét és fényképeit világkörüli utjából a japán színházról, stb. Szépirodalmi olvasmányok : Rákosi Viktor regénye, Szemere György novellája, Haraszthy Lajos és Lányi Viktor versei. Marcelle Tinayre franciából fordított regénye. Egyéb közlemények: az 1811-ben devalvált bankók képei, cikkel a devalvációról, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre öt kor., a Világ-krónikával együtt hatkor. Megrendelhető a Vasárnapi Újság kiadóhivatalában (Budapest, Egyetem-utca 4.) Ugyanitt megrendelhető a Képes Néplap, a legolcsóbb ujsig a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. — Magyar Lányok. Nincs talán nagyobb gond lányos szülőknek, mint hogy milyen olvasmányt adjon serdülő leánygyermekének kezébe. Az izgató regény káros hatását a fejlődő fantáziára mindnyájon ismerjük, a külföldi, selejtes ifjúsági lapok és iratok untatják a leánykákat, nem hogy szórakoztatnák őket, mert lelkűk nem talál bennük elegendő szellemi táplálékot. Minden szülő, aki szivén viseli fejlődő leányának lelki nevelését, a legnagyobb megnyugvással adhatja leánya kezébe a »Magyar Lányok«-at, Tutsek Anna kitűnő ifjúsági lapját. Java magyar irók, jeles tollú pedagógusok szólalnak meg itt frissen írott munkáikkal, hogy egyfelől szórakoztassák a magyar leányközönséget, másfelől az otthon falai közt is folytassák az iskola nevelő szerepét. így aztán ismeretterjesztő cikkek, továbbá a háztartás, kertészet, konyha, kézimunkák, női foglalkozások, stb. körébe vágó rovatok. — A »Magyar Lányok«-ból igy lesz a leányvilágnak okos jókedvű leánypajtása, aki elszórakoztatja őket és emellett negyedévre 3 korona. Kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy-ut 10. Mutatványszám kérésre ingyen. Kistormás község elöljárósága. 198. sz. 1911. Hirdetmény. Kistormás község tulajdonát képező s 2000 hold területen gyakorolható vadászati jog 1911* évi augusztus hó l-től 1917. évi Julius hó 31-ig terjedő 6 évre, 1911. évi április hó 9-én d. u. 2 órakor a községházánál nyilvános szóbeli árverésen bérbe fog adatni. Kistormás, 1911. március 27. Laki László jegyző. PÉNZT ^ időt takarít meg, ha a kül- és belföldi heti- és napilapokra Molnár-féle nyomdair. L könyvkereskedésében fizet elő. 8+1. szám 1911. Gyönk község elöljárósága. Versenytárgyalási hirdetés. Gyönk község elöljárósága a képviselőtestületnek 64/1910. és 34/1911. sz. a. hozott és Tolnavármegye közig, bizottsága által 538/1911. sz. a. jóváhagyott határozatai alapján verseny- tárgyalást hirdet: 1. Gyönk községhez tartozó Szabaton pusztai községi iskola és tanítói lak építésére. Az ajánlatok a községi elöljáróságnál beszerezhető ajánlati költségvetés szövegében tételenkint kiteendő egységárak szerint tehetők. Átalányösszegben tett ajánlatok figyelembe nem fognak vétetni. Az ajánlatok »Ajánlat a Gyönk községhez tartozó Szabatony pusztai községi iskola építésére« címmel ellátva, lepecsételt borítékban, 1911. évi április hő 24-ik napjának d. u. 2 álcájáig Gyönk község elöljáróságához küldendők. Később érkezett vagy táviratilag tett ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A beérkezett ajánlatok ugyanaznap d. u. 2 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Ajánlatok csak az összes munkákra tehetők. Az ajánlattevők tartoznak a versenytárgyalást megelőző napon az ajánlott összeg 5°/0-át kitevő bánatpénzt készpénzben vagy ovadékképes papírokban a község pénztáránál letétbe helyezni és az erről kiállított letétjegyet az ajánlathoz csatolni. Gyönk község képviselőtestülete fentartja magának a jogot, hogy a beérkező ajánlatok közül teljesen szabadon választhasson, kedvezőtlen ajánlatok esetében egyik ajánlatot se fogadja el és uj versenytárgyalást hirdessen. A szóbanforgó munkálatokra vonatkozó összes tervek, ajánlati költségvetések, építési feltételek és ajánlati mintái« "Gyönk község jegyzői irodájában, a hivatalos órákban naponkint megtekinthetők. Olyan ajánlattevők, kik a pályázat tárgyát képező munkák teljesítésére törvényes képesítéssel nem birnak, kötelesek ajánlatukban ily képesítései biró megbízottat, — ki a munkálatok vezetésével lei.z megbízva — megnevezni. Kelt Gyönk község képviselőtestületenek 1911. március 27. napján tartott rendkívüli közgyűlésén. lfárkonyi Imre főjegyző. Heidt Henrik biró. MEGHÍVÓ a Bányai-fele szönyeggyár részvénytársaságnak 1911. április 10 ■én délután 2 órakor Tolnán, a gyárhelyiségben tartandó' Els6 évi rendes közgyűlésére. TÁRGYSOROZAT! 1. Jegyzőkönyv hitelesítők kiküldése. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság előterjesztése. 3. Az 1910. évi zárszámadások előterjesztése, az igazgatóság és felügyelőbizottság részére a felmentvény megadása. 4. Határozathozatal az alaptőke felemelése, elsőbbségi részvények kibocsájtása avagy felszámolás tárgyában és az alapszabályok szükségessé vált módosítása. 5. Az alapítók felelőssége iránt beadott indítvány. 6. Az ügyvezető-igazgató szerződésének revíziója iránt beadott indítvány. 7. Igazgatósági tagok lemondása. 8. Az igazgatóságnak választás utján leendő kiegészítése. 9. Négy felügyelőbizottsági tag választása. Tolna, 1911. évi március hó 28-án. AZ IGAZGATÓSÁG. Jegyzet. Szavazati jogát csak oly részvényes gyakorolhatja, ki részvényeit legalább három nappal a közgyűlés előtt a gyár irodájában letétbe helyezi.
