Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-03-30 / 26. szám
1911 március 30 népvezér akar is szerepelni a megyei közgyűléseken, igen okosan tenné, ha tisztába jönne a tanácskozási renddel, megismerkednék a megyei ügykezeléssel és megtanulná a vélemény-nyilvánítás tiszteletét. A megyei közgyűlés nem korcsmái értekezlet. Itt nem elég a felszólalni akarás, itt tudni is kell valamit, különösen kell pedig tudni tisztességet, mert a magyár nép hires a tisztességtudásról, aki pedig népvezér [akar lenni, abban ennek a tisztességtudásnak még fokozottabb mértékben kell meglenni. — Ezután gyors egymásutánban intéztettek el — vita nélkül a tárgysorozat pontjai. Az ebtartási szabályrendelet — a közg. szakosztálynak kiadatott. A fehér—tolnavármegyei és a szekszárd—bátaszéki helyi érdekű vasutak igazgatóságába Simontsits Elemér alispán választatott meg, a Ferenc-korházra felügyelő választmányba Bacskay Miklós számvevőségi főnök. A községjegyzői fizetési alapról szóló, valamint a fegyvertartási engedélyről szóló vármegyei szabályrendelet jóváhagyás végett felterjesztetett a belügyminiszterhez. Ez utóbbira vonatkozólag Túrák János tanító, arra hivatkozva, hogy a vidéken többen az intelligens osztályból nem kaptak fegyverengedélyt, holott annak kiadását az elöljáróság véleményezte, kérdést intéz az alispánhoz, hogy hogyan történhetik ily személyes kivételnek látszó intézkedés ? Az alispán kijelenti, hogy a fegyverengedélyek adásánál szigorúan kell eljárni, mert igen sokszor megtörténik, hogy a lőfegyverrel bánni nem tudók emberéletet oltanak ki és a fegyvert is sokszor nem önvédelemre, hanem támadásra, vélt sérelmeik megtorlására használják. Hogy ki kap, ki nem fegyver- éngedélyt, az mindig a körülményektől és a közigazgatási hatóságok jelentésétől függ. Megengedi, hogy előfordulhatnak tévedések, de azért vannak a félebbezési fórumok, hogy az ily tévedések reparálhatók legyenek. A szónok által említett eset minden fórumon keresztül ment már és igy azon változtatni nem lehet. Újabb kérvényt azonban adhatnak be az illetők. Túrák János az irányban szólal fel, hogy ne a fegyverengedélyek megadása szorittassék meg, hanem a fegyvereladás és lőszerárulás, mert a csavargók és orvvadászok manapság korlátlanul szerezhetnek és tartanak is fegyvereket, lőszereket, veszélyeztetve á közbiztonságot. Az is szükséges volna, hogy azok a szőlősgazdák, akiknek rövid fegyverre van szükségük, szintén kapnának engedélyt, mire az alispán kijelentette, hogy adandó esetekben a legnagyobb méltányossággal fog a fegyverengedélyek kiadásában eljárni. A törvényhatósági körlevelek túlnyomó részben tudomásul vétettek. A mértékhitelesitési dijak leszállítása, a katonai előfogatozás rendezése, az igazolványos altiszteknek az irnoki állásokra való igénye, a Lajta folyó elvezetése, a vármegyei tisztviselők statusrendezése, a kihá- gási büntetéspénzeknek a községi szegényalapok javára való átengedése, a vármegyei dijno- kok évi fizetéssel való ellátása tárgyában pártoló felirat intéztetik a kormányhoz. dön elterülve a mindszenti csendbiztost. A Rózsa Sándor golyója a szivét találta. Csak nem rég még a menyasszony-táncot járta. Vájjon járja-e még a menyasszony 1 ? * * * * A mindszenti úri lakban még nincs vége a menyasszony-táncnak, még adós a menyasszony egy párnak s aztán megpihenhet a szép, fiatal férj mellett. Már virrad, az udvarra néző ablakok nyitva vannak, úgyis meleg van. Az utolsót táncolja már az uj asszony, amikor lódobogást hallanak s pár perc múlva vadul vágtat el egy fekete ló az ablakok alatt. A Holló, gazdája nélkül. És a gazdát mintegy három óra óta sehol sem találják, anyja, apja hiába kiáltják, sehonnan sem jő elő. A fekete paripa ismét elvágtat az ablak alatt és száguld a füzeséri puszta felé, Arról lassan nagyobbodó alakok tűnnek elé. A pandúrok könnyel szemükben hozzák az ő bátor, szigorú, de igazságos vezérüket. A menyasszony csak bámul, bámul az ő egy napos, kedves urára, aki most meredten, hidegen fekszik pandúrjai karjai közt, majd az ő piros arca is kezd halványodni és sápadtan, ájultan esik a padozatra, ahol ő csak pár perccel előbb, vidáman, telve jó reménységgel járta a táncot s ahol csakhamar koporsóba teszik s tőle örökre elveszik az ő egyetlenét, édes szerelmét, örömét, reményét. TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK A Budapesten felállítandó Tisza Kálmán- szobor költségeire a vármegye 3 éven át 500—500 K hozzájárulást (összesen 1500 koronát) szavazott meg. A községi képviselőtestületi határozatokra vonatkozó tiszti ügyészi vélemények elfogadtatván, a határozatok túlnyomó része jóváhagyatott. Feloldatott: a tamási segédjegyzői állás szervezésére, a gyönki szülésznői fizetésre, a németkéri gyalogjáró létesítésére, a gindlicsaládi iskola számára való ingatlan vételére vonatkozó határozat. Szekszárd r. t. városnak a tisztviselők fizetésére vonatkozó 1910. évi államsegély felosztásáról szóló határozata Nikitits Imrére vonatkozó részében helybenhagyatott, a gazdasági tanácsnok fizetésmegállapitására vonatkozó határozat, — Molnár Lajos felebbezésére — jóvá nem hagyatván, töröltetett. Ennek következtében az igy felszabadult összeggel a városi tisztviselőknek az államsegélyből nem az eddigi 37 százalék, hanem 41 százalék jut. Az időközi tárgysorozat letárgyaltatván, a községjegyzői nyugdijszabályrendelet módosítása elfogadtatott; — Térmeg János indítványa a fadd—hencsei közdülő-ut egy részének a törvhatósági úthálózatba való felvétele tárgyában, mely útnak, mint azt az indítványozó értelmesen és meggyőzően kifejtette, az a célja, hogy a dohánytermelő közönségnek a faddi dohánybeváltó megközelítését lehetővé tegye, ami most e járhatatlan útszakaszon szinte lehetetlen — tanulmányozás és javaslattétel végett kiadatott az alispánnak. Koch József felebbezése — jegyzői nyugdij- járulék visszaadása tárgyában — elutasittatott. A gindlicsaládi bába fizetésre, a kocsolai temetőhely vételárának kivetésére, a szárazdi halottasház és járványkórház létesítésére, a ma- docsai községi előfogatossal kötött szerződésre, a tamási ártézi kút létesítésére vonatkozó képviselő-testületi határozatok feloldattak. Kircz István indítványa, hogy a hasított körmü állatok szállitása megkönnyittessék, az alispán felvilágositása után, aki kifejtette, hogy a kötelező miniszteri rendeleteken, miután e tárgyban Ausztriával szemben szerződéses kötelezettségben állunk, változtatni nem lehet és különben is időközben a földművelési kormány nagy mértékben megkönnyítette az áll átszállítási forgalmat — a közgyűlés által tudomásul vétetett. A közgyűlés hitelesítése március 31-ikére tűzetett ki és arra a tiszti főügyész és árvaszéki elnökön kívül Bodnár István küldetett ki a hitelesicő bizottságba. Előfizetési felhívás! 1911. évi április hó l-ével uj előfize- ’-tést nyitunk a Tolnavármegye és a Közérdek cimü lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése lejár, felkérjük, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. _ Előfizetési feltételek: Elmész évre ... 16 korona, Fél „ . . . 8 begyed évre . 4 „ Hazafias tisztelettel a „Tolna vár megye és a Közérdek“ politikai hetilap kiadóhivatala. HÍREK. — Az alispán szabadságon. Simontsits Elemér alispán folyó hó 28-án több heti szabadságra ment. Távolléte alatt Forster Zoltán főjegyző helyettesíti. — A miniszter Tolna községnek. Említettük már, hogy a tolnai artézi kút fúrása végre sikerrel járt, amennyiben 421 méter mélyen 31 C. fokú vízre bukkantak. Az uj kút elég bőven adja a vizet, az a baj azonban, hogy ez ivásra nem alkalmas, miért a fúrást tovább folytatják. Tolnának eddig 30 ezer koronájába került az uj kút, ami tekintve, hogy Szekszárd 8000 korona árán jutott pompás vizéhez, csinos összegnek mondható. A miniszter erre való tekintettel Tolna községnek, Batthyány Tivadar gróf közbenjárására, értesülésünk szerint, 10,000 korona államsegélyt engedélyezett. — Katonai kitüntetés. Dörnyei Béla m. kir. honvédszázados, Dörnyei Ferenc ny. igazgató- tanító fia, a pozsonyi m. kir. honvéd-önkéntes iskola parancsnoka, földink, a királytól érdemeinek újabb elismerése jeléül a katonai érdemkeresztet nyerte el. s — Porozol Dezsőné halála. Perczel Dezső, vbtt. országgyűlési képviselőt, a munkapárt elnökét, mint lapunk zárta előtt értesülünk, súlyos csapás érte. Amint ugyanis velünk Budapestről telefonon közlik, neje, szül. Perezel Julia úrnő ott, hosszas szenvedés után meghalt. Az elhunyt Perczel Móricnak, a hires honvédtábornok-hadvezérnek volt leánya s halála nemcsak szükebb hazájában Bonyhádon és Szekszárdon. hol férje alispánkodása ideje alatt egy évtizeden át lakott, de megyeszerte, sőt szélesebb körben is általános részvétet kelt. A köz- tiszteletben állott úrnő már régebb idő óta betegeskedett s a leggyengédebb ápolás és legkitűnőbb orvosi kezelés sem menthette meg. Az utóbbi hetekben a Pajor-féle szanatóriumban állott orvosi kezelés alatt. Holttestét pénteken szentelik be Budapesten, ahonnan szombaton Bonyhádra szállítják s ott a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. Perczel Dezsőhöz és családjához az ország minden részéből özönével érkeznek a részvétnyilatkozatok. — Egyházmegyei hírek, a pécsi püspök további intézkedéséig Bajczy János majsi plébános, ki plébániájáról lemondott — mint azt megírtuk — egyelőre Majson marad. Röszler Ferenc vásárosdombói káplán pedig Hirdre helyeztetett. — Eljegyzés. Kcvács József Budapestről, eljegyezte Mohay Etelkát Tolnáról. — Nőegyleti ülés. Az »Egyesült Szekszárd- Tolnamegyei Nőegylet« e hó 28-án tartott választmányi ülést özvegy dr. Sass Istvánné tb. elnök vezetése mellett. Elnök indítványára elhatározta a választmány, hogy tekintettel a Nőegylet illusztris elnöke, gróf Apponyi Gézáné családi gyászára, a május hóra tervezett jubileumi ünnepséget az őszre halasztja el; egyúttal a grófnőhöz részvétfeliratot intézett — özv. Thodorovits Lajosné, a Nőegylet tiszteletbeli elnöke halála alkalmából részvétiratot intézett a gyászoló családhoz s a koporsóra a Nőegylet koszorút helyezett. Az ezévi tisztújító közgyűlés idejét folyó évi május hó 7-ére tűzte ki a választmány. — Gz. Panlay Erzsiké Szekszárdon. Mint már múltkoriban jeleztük, Jásék Sándornak, a helybeli Műkedvelő Társaság vezetőjének, sikerült Cz. Paulay Erzsiké úrasszonyt, a »Nemzeti Színház« elsőrendű művésznőjét április hó 4-én tartandó, egyetlen vendégjátékra megnyerni. A kiváló művésznő Herczeg Ferenc nagybecsű, irodalmi értékű, finom és kedves darabjában, — mely eddig már száznál több előadást ért a Nemzeti színházban, — a »Dolovai nábob leá- nyá«-ban játsza a női főszerepet, Jób Vilmát. Előkelő művészete, disztingvált játéka, melegsége, temperamentuma, mely rövid idő alatt, az ország legelső színháza tagjai közé sorozta, annak legkiválóbbjai közé emelte, biztosítja a közönséget arról, hogy nagyon élvezetes, igazán művészi estében lesz része. — A darab többi szerepeit a »Műkedvelő Társaság« legjelesebbjei kreálják s igy a maguk részéről is hozzájárulnak az est fényes sikeréhez. Egyébként az érdeklődés úgy helyben, mint a vidéken igen nagy, ami a jegyeknek, már eddig is nagyszámú előjegyzésében nyilvánul. Helyárak : Oldal- és támlasszék 3 korona, körszék 2 korona, zártszék 1 korona 20 fillér, állóhely 1 korona, diák- és karzatjegy 60 fillér. Jegyek előre válthatók Krammer Vilmos könyvkereskedésében. — Távozó káplán. Fövenyessy Pál rka+h. káplán tiszteletére, kit a püspök Faddról elhelyezett, jó barátai és tisztelői szépen sikerült bucsu-lakomát rendeztek a kaszinó helyiségében. A lakoma alkalmával Pfléger Hugó kaszinói elnök és Kövy Árpád vettek búcsút a távozó baráttól, aki előzékeny, finom modorával és zongoraművészetével annyi kellemes órát szerzett a kaszinó tagjainak. Fövenyessy meghatva köszönte meg a lelkes ovációt s azzal az ígérettel zárta be felszólalását, hogy a faddi tartózkodása alatt szerzett szép emlékekről sohasem fog elfelejtkezni. — Szálka Szemere szemében. Szemere Kálmán förmedvényei sorában, melyek a közgyűlésen alaki hibák miatt nem voltak tárgyalhatok, utolsó, mert »végén csattan az ostor« egy interpelláció: »Reich Oszkár szolgabiró ellen hivatalos hatalommal való visszaélései, a közönséget zaklató és sértő működései miatt fegyelmi eljárás megindítása tárgyában«. Szemere ellensége a vármegyének, hagy ellensége a — szerinte eltörlendő — szolgabirósá- goknak és különösen a tamási szolgabirónak, ki ellen már nem egy kirohanást intézett. Hogy miért ellensége, azt nem tudjuk, de bizonyára nagy oka van rá Szemerének ! — Szabadságolás. Horváthné, Horváth Gizella dombóvári állami tanítónő a jelen tanév végéig nyert szabadságot. Helyettesítésével továbbra is Farkas Ernesztin oki. tanítónő bízatott meg.
