Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-03-20 / 23. szám
6 TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1911 március 20. — Több lesz a pénzügyőr. Az ezévben életbelépő uj szeszadótörvény következtében a pénzügyminiszter 200 uj állást rendszeresített és pedig 100 pénzügyőri szemlészi állást egyen- kint 1200 korona zsolddal és 100 fővigyázói állást 1000 korona zsolddal. összesen tehát 22,000 korona személyszaporitási többköltséggel jár egyelőre az uj szeszadótörvény. — Lopások. Horváth Pál Pakshoz tartozó pesti-pusztai lakos Csida Artur földbirtokostól kukoricát és egyéb gazdasági tárgyakat ellopott. A kár 200 korona. A lopásért a paksi királyi járásbíróságnak feljelentetett. — Nikolovics Teréz madocsai asszony a faddi országos vásáron Meh 'z Ferenc faddi kereskedőtől több vég vásznat ellopott. A tettes a faddi kir. járásbíróságnak feljelentetett. — Szőlővétel. Molnár István, a »Szekszárdi Takarékpénztár« főkönyvelője, megvette a tisztviselő telep mellett fekvő özvegy Krammer Jánosné tulajdonát képező 849 Q öl szőlőt, Q-ölenként 8 koronáért. — Betörés és lopás Berger és Grünfeld dunaföldvári kereskedők üzletét ismeretlen tettesek kirabolták és onnét üzleti cikkeket — 200 korona értékben elloptak. A betörést úgy követték el, hogy az üzletnek az udvar felőli falát kiásták és úgy jutottak be az üzletbe. — A Jól sikerült munka után — amint már megemlékeztünk múlt számunkban arról a szénkéneglopásról, melyet a város kárára követtek el — csütörtökön este meg akarták újból lopni a várost. Ezúttal azonban nem sikerült a már kiguritott négy hordó szénkéneget elvinni. Ugyanis Pigniczky Ferenc szaktanító kocsisa amint észrevette, hogy négy hordó szénkéneg a kocsiutra van guritva, lármát csapott, mire a tolvajok kocsira ültek és sebesen vágtatva Szekszárdra hajtattak. A telepről üldözni kezdték őket, de a városba érve, elvesztették őket szemük elől. A menekülő tolvajok ijedtükben a telepen hagyták kétcsövű töltött fegyverüket, egy hosszú nyelű baltát és egy dorongot. A csendőrök most ennek alapján vezetik a nyomozást. — Szén-eladás. Minden fajta szén, koksz, brikett, porosz és belföldit Iparvállalatok részére, osépléshez, továbbá kováos szenet ajánl Eisner Sándor, Bonyhád. Telefon szám 16. Nyomtatványszükséglet alkalmával szíveskedjék cégünket nb. rendelésével megtisztelni. Jutányos áraink és a nyomtatványok Ízléses kivitele bármely fővárosi na- gyobbszabásu hasonvállalat termékeivel versenyezhet. A kaszinóbazárban levő modern berendezésű, minden igéim nyékét kielégítő cm könyv- és papir- kereskedésünket tetemesen kibővítettük s nagy választékot tartunk az összes irodafelszerc* lésekből, irodai papírokból, levélpapír- dobozokból stb. — A vállalatunkkal i—i kapcsolatos cm Mwitöii kOnyuhOtészet készítményei az egész országban általános tetszésnek örvendenek. Könyvtárak kötése, bőrhuzatok, arany met szések, egyes művek modern kötése s bármely, a könyvkötészet körébe vágó munkák jutányos áron, igen I—i Ízlésesen készülnek. cm Molnár-féle nyomdai mííintézet és szab. iróalzatgyár r.*t. könyv- és papirkereskedés Szekszárd.-------------------------------------------------------------------Ny omtatvány felvételi iroda és gyártelep: Széchenyi-utca 175. sz. Könyv- és papirkereskedés: Kaszinóbazár — Milyen legyen egy hashajtószer, hogy a modern hygiena összes követelményeinek megfeleljen? Erre a kérdésre minden orvos azt fogja felelni: Biztosan és gyorsan kell hatnia, anélkül, hogy kellemetlen mellékhatása lenne. Ezeknek a követelményeknek a legteljesebb mértékben megfelel a „Ferenc József“ természetes keserüviz. Nem csoda tehát, ha ezer és ezer orvos még a japán császári és orvosi egyetem is rendel belőle naponkint a reggeli előtt egy-egy boros pohárral minden családban, ahol egy enyhe hatású és megbízható hashajtószerre van szükségük. A jónevü füszerkereskedésektől a garantált valódi Ferenc József keserüviz, mely a használatban oly olcsónak bizonyul, könnyű szerrel beszerezhető. PÉNZT és időt takarít meg, ha a kül- és belföldi heti- és napilapokra Molnár-féle nyomdai r. L könyvkereskedésében fizet elő. A „Szoknya-nodrűg“ és Szabó Géza áll. fflgimn. és goig. isk. hittanár. Időszaki tűzhányónk ismét háborog. »Keszöhidegkuti* vidéki munkatársunktól gyakrabban közlünk formás, tartalmas szatirikus verseket, igy legutóbb a »Szoknya-nadrág« cimüt, melynek egy sora annyira felháborította Szabó Géza szekszárdi áll. főgimn. és polg. isk. hittanár urat, hogy a »T. K.« szombati szárná- mában gyűlölködő és gyűlöletes támadást intéz lapunk ellen. Gyűlöletes támadása annál különösebb, mert cikke bevezetésében maga is beismeri, hogy a lapunkban néva’áirással megjelent vers egy sora háborította fel. Miért nem fordult tehát támadásával a vers Írója ellen ? Aláirt cikkekért az aláírót szokták elővenni. Hisz a józan esz itélőszéke előtt világos, — hogy azért, amit Keszőhidegkuti mond, a felelősséget is Kesző- hidegkutinak kell viselnie. (Aki viseli is!) Ez azonban mellékes, mert mi is helyt állunk azokért az inkriminált sorokért, annál is inkább, mert elfogulatlan gondolkozásu ember még eddig egy sem vádolt, s hisszük nem is fog bennünket azzal vádolni, hogy »kipellengéreztük a katholikus papságot és annak legszentebb ténykedését«, »sáros lábakkal a szentélybe gázoltunk«, »mélyen sértettük a kath vallás szent mise áldozatát és benne minden katholikusnak hitbeli önérzetét«, s hogy »a szent misét hitvány köznapi dolgokkal hoztuk vonatkozásba«. Bizony ez a sok szemen, vagy talán inkább szemeten szedett vád csak a nagyszavakkal, üres súlyokkal való dobálózás, mert hogy például ebbe a sorba »Nem mondta a pap a. misén.« mindezeket bele lehessen magyarázni, ahhoz különleges tehetség kell. A Bach korszakbeli hatalmas censorok akadtak fel egy-egy ilyen odavetett szón s akadályozták meg egész köteteknek megjelenhetését. Munkatársunk, azt hisszük, ki fogja magyarázni az inkriminált szavak belső értelmét. Mi szerintünk a köznép által minduntalan használt kifejezés az, amely nem jelent egyebet, minthogy: »Nem mondta a pap a misén«, vagyis nem tudom, hisz nem beszélt, nem prédikált róla a pap, honnat tudnám hát. Hiszen a nép az ilyes kifejezésekkel éppen papját becsüli, értékeli, mert ő tőle értesül mindenről s hogy itt tréfás vonatkozásban van alkalmazva, az még nem kipellengérezés. Hanem igenis a legnagyobb rosszhiszeműség — másokban rosszhiszeműséget feltételezni. Azt hiszi a tisztelendő ur, hogy a szerkesztőség hetekig készül reá, hogy mit merjen kiadni és mit nem. A nagy diadallal kipécézett szerkesztői üzenetet ugyanis nem a magas Klérustól való félelem diktálta, mint inkább a tréfálkozni akarás. Akkoriban sorban elverték a szoknya- nadrágosokat. Ezért van mintegy odavetve: Bemutatjuk mi is a szoknya-nadrágot, ha megvernek is érte . . . Ennyi az egész. Ebből tetszik hímet varrni? Dehogy. Tisztán látunk mi. Önnek csak ürügy az egész szoknya-nadrág, hogy a Barkóczy ur ellenes »Forrongó tanárok« cimü cikkünkért bosszút álljon. Igenis Négyessy Lászlótól kezdve a leghithűbb katholikus elemek állanak ma már szemben azzal a nemzeti veszedelmet jelentő áramlattal. A reakció ugyanis — akciót szült. Ez táj talán a hittanár urnák. Valószínűleg. Ezért adja a felháborodottat, ezért akarja ellenünk hangolni a »hitükhöz hű« katholikus híveket és a katholikus papságot, ezért az ő eszményképe egy minden szép jelzővel ékes ,,katholikus lap meginditása%i Helyes ! De hát akkor miért nem indítja meg Szabó Géza áll. főgm. stb. ur ezt a katholikus lapot ? Csak nem arra vár talán, hogy a laikusok csinálják meg neki. Egyebekben úgy tetszik nekünk, hogy azt a tolnamegyei katholikus lapot -már nem is kell megindítani, mert az már régen megvan, csak hogy ez idő szerint még szemérmes szégyenlőséggel más cégér alatt szolgálja kryptogám hajlamait. Dehát fejezzük be. Azt az aláhúzott verssort a legtávolabbról sem lehet vonatkozásba hozni a rk. vallás szent mise-áldozatával és a katholikus papsággal. S aki megteszi, az szándékosan és vakmerő rosszindulattal ferdít, hogy a jóhiszemű közönséget szemtorgatásokkal esetleg megtévessze. Perfid ráfogás, lapunkat a felekezetiesség vádjával illetni és bátran hivatkozunk a művelt és elfogulatlan nagy közönség Ítéletére, hogy lapunk hosszú fennállása alatt mindenkor éppen szabadelvű felfogásából kifolyólag a felekezetek között való kölcsönös békének volt szószólója. Nagyzási mániában szenvedahitoktató ur, amikor az ő kisded szerepléseiről néha megjelent kritikánkat a katholikus vallás vagy egyház ellen intézett támadásnak minősiti. A k tholikus vallás és egyház iránt való őszinte tiszteletünknek mindenkor megfelelő formában adtunk nyílt, kifejezést és e tekintetben a cikkíró ur figyelmeztetéseire szorultunk ráalegkevésbbé. Éppen a Szabó Géza féle alakok okozzák az ő tapintatlan, elfogult, fenegyerekeskedő és erőszakos magatartásukkal a kath. vallásnak és egyháznak a legtöbb kellemetlenséget. A katholikus egyházfők a felekezeti türel- mességnek, a felekezeti szeretetnek voltak mindig illusztris hirdetői. Akadtak azonban mindig kisded és türelmetlen törtetők (stréberek), akik a senki által meg nem támadott egyház védelmének palástja alatt iparkodtak közszereplésük által a figyelmet magukra vonni és a kákán is csomót keresve, minden eszközt felhasználtak arra, hogy a meg nem támadott egyház lelkes védőinek mutassák be magukat, erre való minden ok, jogcím és hivatot'tság nélkül. De ezzel a szemfényvesztéssel, mint a tények bizonyítják, sem fölfelé, sem lefelé nem lehet az áhított babérokat elérni. KÖZGAZDASÁG. A parcellázások és a földbérleteK. Irta: Buday Barna, az O. M G. E. szerkesztő titkára. A nép röghöz kötésének megszüntetésére megindított eddigi operációk nem sikerültek. Közel egy millió hold földet parcelláztak fel az utolsó 20 esztendőben, de azt már csak senki sem merné állítani, hogy a parcellázásoknak a kivándorlás mérlegében valami hasznos nyoma lenne. Annyira nem, hogy a kivándorlás éppen abban az esztendőben emelkedett a legmagasabbra, mikor a parcellázási láz elérte a kulminációt. És hogy miért nem kötötték meg a parcellások a kivándorlást, ennek igen egyszerű oka van. S ez az, hogy aránylag kevés munkást lehet földbirtokossá tenni. Földet vásárolni és a gazdálkodást megindítani valamelyes megtakarított pénz nélkül, mégis lehetetlenség. Az ehez szükséges megtakarított tőkével azonban csak kivételesen rendelkeznek a munkások. Mindent összevéve, a parcellázások révén húsz év alatt évenkint legfeljebb 1500—2000 uj, kis vagy törpebirtokos exisztencia keletkezhetett. A megkötésnek ez a mértéke elenyésző ott, ahol a kivándorlók száma a 200,000 lelket megközelíti. Annál szomorúbb aztán, hogy mig évenként 1500—2000 családot kötött le a föld- vásárlás, addig évenként 10, 15, 20,000 őstermelő kivándorolt. Egyáltalában fel kell adnunk azt a reméhyt, hogy a föld tulajdonjogi megszerzésére nyújtott lehetőségekkel a mező- gazdasági munkásokat földhöz köthetjük és
