Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-03-09 / 20. szám
2 TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 191Í március 9. részét haszontalan, értéktelen, üres felszólalások, céltalan határozati javaslatoknak hosszadalmas indokolása, házszabály csetepaték, zárt ülések, semmitmondó, terjengős beszédek foglalták le, mikor pedig az állami szükségletek : a költségvetés és ujonctörvény elintézésén kívül a legsürgősebb és legfontosabb szociális és gazdasági reformok évek óta döngetik a t. Ház kapuit. A házszabályok egyedüli célja a tanácskozás rendjét és eredményességét biztosítani. A mai házszabályok mellett kizárólag húsz képviselő szeszélyétől és kegyétől függ az, váljon a tanácskozás nem marad-e a 20 képviselő által megállapított ideig egyéb, mint üres szóözön, anélkül, hogy egyáltalán a tanácskozás egyedüli célja: maga a dón- tés bekövetkezhessék. A tanácskozás maga nem öncél, hanem minden tanácskozásnak határozathozatal a tulajdonképeni célja. Húsz ember azonban játszva megakadályozhatja, hogy a parlament az ő kötelességét teljesíthesse és hogy a népképviselők az ő megbízásukat gyakorolhassák, mert a döntést, a határozathozatalt az a húsz ember elodázhatja addig, amíg csak akarja. Valóban nevetséges helyzet és nem méltó művelt állam törvényhozásához, hogy annak mindenkori többsége ne legyen ura a maga akaratának, hogy ne tudjon dolgozni, hogy ne tudjon határozni, hanem a tanácskozás stádiumában megrekedjen és posványosodjék el minden törekvése, minden munkája. Nem a szólásszabadság korlátozásáról és megszoritásáról van szó, hanem arról, hogy a tanácskozás eredményességét kell első sorban biztosítani. Ahol pedig ez hiányzik, ott nem lehet parlamentárizmusról, a többségi elv lényegéről komolyan beszélni. Elkerülhetetlen és legsürgősebb feladat a házszabályok módosítása. Nem a jelenlegi többségnek — amely többé-kevésbbé efemer életű, mint minden többség — hanem az országnak elsőrendű érdeke parancsolja ezt. A koalíciós többség megcsinálta a ház- szabályreviziót, de csak a maga javára és céljaira, vagyis csak egy országgyűlési ciklusra kiterjedő hatállyal. A parlamentárizmus rákfenéjétől: az obstrukciótól meg kell szabadítani az orszá- go. Az obstrukció a törvényhozói hivatásnak a negációját jelenti, amely alkotás helyett rombolásra vezet. A törvényhozói függetlenséget bástyázzuk körül akkor, ha az útjába gördíthető, az erőszak által emelt torlaszokat eltávolítjuk. Azt mondják, hogy a házszabályok hivatása a kisebbség megvédése. Ez igaz. De mennyivel inkább kötelesség a többség jogainak vagyis a nemzeti akaratnak szabad érvényesítését biztosítani. Miért ne szabadjon a vita bizonyos előrehaladott stádiumában annak bezárását indítványozni avagy minden törvényjavaslatnak tárgyalási határidejét előre megállapítani? Ez nem megsértése a kisebbség jogainak, hisz minden párt és frakció bőven részt vehet emellett is kimerítő vitában és keresheti a maga álláspontjának érvényesítését, hanem csupán biztosítása a tanácskozás eredményességének, ami nélkül illuzóriussá válik a törvényhozás eszméje. VÁRMEGYE. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága szerdán délelőtt 10 órakor tartotta március havi ülését Apponyi Géza gr§f, vbt. tanácsos, főispán elnöklésével. Jelen voltak : . Simontsits Elemér alispán, Forster Zoltán főjegyző; Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Gallér János pénzügyigazgató helyettes, Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Drágíts Imre t. főorvos, Alacs Zoltán műszaki tanácsos, Török Béla, Szabó Károly, Sass László közgazdasági előadó, Riss Ernő dr. tiszti ügyész, örffy Lajos, Perezd Dezső vbt. tanácsos, Bernrieder József, ifj. Bernrieder József, Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsos, Schell József báró, Sigora Lajos törvényhatósági m. kir. főállatorvos, Fischer Imre kir. ügyész. Elmaradásukat igazolták : Kovács S. Endie, Fekete Ágoston. A főbb határozatok a következők : Biró Mihály regölyi, Morvát György és társai bencepusztai lakosok felebbezésének — mezőrendőri ügyben, hely adatott. Högyész község felebbezése elutasiititott A . szekszárd—tajnásii trvhatósági közút kezdő szakaszára és a dunaföldvár—kömlődi trvhatósági közúton építendő ártéri hidra vonatkozólag a Berger Miksa és fia cég ajánlata fogadtatott el. A mözsi vasúti állomás céljaira szükséges ingatlanok kisajátítása tárgyában az eljárás április 3-ikára tűzetett ki és erre Szabó Károly elnöklete alatt Alacs Zoltán, Bajó Pál és Szévald Oszkár küldettek ki. — Eisler Manó szekszárdi állatorvos felebbezése a fegyelmi ügyben hozott I. fokú határozat ellen elutasittatott. A közalapítványi ügyigazgatóságnak és a MÁV igazgatóságának felebbezési a tolna—mÖzs —szekszárdi dunai védtöltés költségei ügyében elutasittatott. az arcán, mint ébrenlétben még soha. Reggel jókor, mikor már az utcát kezdték söpörni felébredt. A kávéházak egy részében még világosság volt s a petit déjeunert készítették el a vendégek számára. A koldus végigment a place de la Concordeon a folyó part felé. Egy kereskedősegéd, amint meglátta, egy rézpénzt adott neki. A koldus mosolyogva köszönte,meg. Ha ez az ember tudná! — gondolta. — És ha ez a fáradt kocsis, aki elalszik a kocsiülésen, urára várva, tudná! És ha ezek az utcaseprők csak sejtenék is, hogy ő mindeniküknél gazdagabb! Azután betévedt valami kis lebujba s három souért kávét kért és egy kis pohár cog- nacot öntött bele. Majd végigment az összes kis boltok előtt s gondolatban megvásárolt magának mindent, amire szüksége volt. És mégsem költött többet tizenöt franknál. A gazdagság terhe kezdte nyomni. Annyi mindent szeretett volna magának venni hogy ez a gondolkodás órákat foglalt le az idejéből. Háromnegyed óra hosszat ott sétált a cipész és az uraságoktól levetett kabátok elárusítójának bódéja között s ez alatt az is eszébe jutott, hogy harisnyája és jéger inge sincsen. Délután tehát meg kell ezeket is tekinteni mielőtt határozna. És mikor az este is elérkezett, tizenöt centimért ebédelt meg s a Louist még mindig a zsebkendőjébe szorongatta. Éjjelre bezárták a boltokat. — Nem baj — szólt önmagához — holnap is van. Elaludt ismét s ismét álmodott. De boszorkánynyomása volt: azt álmodta, hogy ellopták a pénzét. Ekkor felriadt s nagy izzadságcseppek gyöngyöztek homlokán. Ismét elmúlt három nap. Három nap, amely alatt azokból a kis pénzdarabokból élt, amelyeket oly bolond emberek adtak neki, akik nem tudták, hogy egy Louist szorongat a zsebében. És a negyedik reggelén megunta a tÖp- | renkedést s bátran belépett Durot korcsmájában s a pénztár előtt álló márvány lapra tette le a Louist. __ — Egy kávét, Durot apó, — kiáltotta vidáman — egy briochet hozzá, egy kis cognacot és magadnak pedig rendelj, amit akarsz. — Ejha! — szólt Durot Pierre könnyedén — megöltél valakit ? Aztán felvette a Louist a kezébe s tovább folytatta: — Honnan szerezted? — Koldulásból — felelt a koldus. — Azt hiszem, reszeg volt aki adta. De siess a kávéval, hideg van és én- fázom. Durot apó a foga közé vette a Louist meghajlította azt. — Te voltál réázeg — mondta mosolyogva. Ez cin-Louis. Ha nem ismernélek, azt hinném, be akarsz csapni. A koldus komoran nézett a pénzdarabra, mely most kétrét hajlítva feküdt a kocsmáros tenyerében. Nem akart hinni a szemének. De Durot vissza tette azt az ő kezébe. Két ember rósz élceket csinál a korcsmában az ő rovására s közben nagyokat haraptak zsemjéjükből s kávét szürcsöltek hozzá. A koldus szótlanul vette el a pénzdarabot s egy székhez támolyogva, leroskadt reá. Aztán az értéktelen cinkarikával el kezdte dörzsölni az arcát mint egy hülye. Torkából pedig vad, állati felcsuklással tört ki a zokogás. ' Aüfttolo Oóros. Molnár Lajos szekszárdi rendőrkapitány fegyelmi ügyében az alispán pótvizsgálattal bízatott meg. Neiner Gábor paksi lakos felebbezését egyházi járandóság ügyében elutasította. A faddi rk. iskolánál a szükséges tanítói állomás szervezésére a pécsi megyés püspökhöz felhívás intéztetett. Az egyes hivatalvezetők jelentéseiből a főbb adatok a következők : A közegészség állapota kedvezőtlen volt, az influenza járványszerü fellépte következtében, Vörheny volt 25 községben 119 esetben, 24 halálozással; roncsoló toroklob 25 községben 37 esetben, 4 halálozással; kanyaró 8 községben 32 esetben, 7 halálozással; hasi hagymás (tífusz) 12 községben 27 esetben, 2 halálozással ; előfordult a hökhurut 5 községben 24 esetben halálozás nélkül és gyermekágyi láz 3 községben 4 esetben, ugyancsak ^halálozás nélkül. Törvényszéki boncolás volt 2 és orvosrendőri hullavizsgálat 4. Piacvizsgálat volt 16 községben 47 ; vendéglő és korcsma vizsgáltatott 21 községben 52, mészárszék és hentesműhely 20 községben 46, szatócsüzlet 11 községben 32, pékműhely 9 községben 14, szikvizgyár 10 községben 17, tejcsarnok 15 községben 22, vágóhid 8 községben, szegényház 2 községben és a Styrum- Lymburg menház. Iskola bezáratott ragályos betegség miatt Gerjenben és Ladományban, ennek megszűnte következtében pedig megnyittatott Faddon, Kakasdon, Bölcskén. Lakás fertőtlenittetett 61 esetben és 15 tanterem. A kir. pénzügylgazgatóság területén egyenes adóban befolyt 451,750 K, hadmentességi adóban 3593 K, az eredmény a tavalyinál kedvezőbb 146,784 koronával, hadmentességi adóban pedig 1803 koronával. Az Utak állapota elég jó volt. Építkezési munkálat a hideg miatt nem eszközöltetett. — A folyó évben engedélyeztetett 2286 halom kavics 71,491 K összegben. Hengerelés Paks és Tolna mellett fog eszközöltetni. A kavicsszálli- tás úgy az állami, mint a törvényhatósági közutakon megkezdetett. A gyönk—hőgyészi közút munkálatait a kereskedelmi miniszter a Frank és Társaeszéki cégnek ítélte oda; az útalap hetvehelyi mészkőből lesz, badacsonyi bazalt kavicsolással; az építés a legrövidebb idő alatt megkezdődik. A pincehelyi Kaposhid szádfalának leverése eszközöltetett. A bonyhád—zombai, valamint a tabód— lengyeli törvényhatósági közutak kiépítésére vonatkozó műszaki műveletek teljesen elkészültek és felterjesztettek. Az állategészségügyi viszonyok nem javultak. Ragadós száj- és körömfájás 62 községben és Szekszárdon van. A betegségnek — a tavaszi munkálatok megkezdésével — még terjedése várható. Állatvásárok nem voltak tarthatók, de a gazdák és kereskedők az állatokat tömegesen vásárolják úgy a lezárt, mint a le nem zárt községekből. VÁROSI ÉLET. — Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete f. hó 8-án, dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Leicht Lajos és TJj János képviselőknek jegyzőkönyvhitelesitőkül történt felkérése és a polgármester kegyeletes szavakban teljesített azon bejelentésének, hogy a jótékony társadalmi egyesületek élén buzgól- kodó özv. Simontsits Béláné ravatalára a város nevében koszorút helyezett el, helyeslő tudomásulvétele után a következő határozatokat hozták : 1. Madaras Józsefnek 11, Mészáros Józsefnek 14 öl területet névszerinti szavazással eladtak. 2. Nagy Józsefnek 6, Sárközi Györgynek 5 öl utcaterületet, mint a szabályozási vonalon belül esőt, eladtak. 3. A felfüggesztett állatorvosi állásra Csepke Gábor nyugalmazott vármegyei állatorvost helyettesítették. 4. A nyilvános mulatságok és előadások, valamint a látványosságok rendezése- és engedélyezéséről szóló szabályrendelet kihirdettetett s végrehajtásával a polgármester megbizatott. 5. A Béri Balogh Ádám-utcai állandó menedékház elhelyezésére alkalmas épület megvételének tárgyalására április hó 10-éré tűzte ki közgyűlést. 6. Szabó Gézának Molnár Lajos rendőr- kapitány fegyelmi ügyei elintézése tárgyában napirendre tűzött interpellációja ügyében az ügyek mielőbbi lebonyolítása érdekében való intézkedésre a főispánt felkérni határozták. 7. A kir. közalapítványi ügyigazgatóság az 1909. évi községi adókivetés elleni felebbezé- sével elutasittatott. 8. Kisk. Pesti József, János és Anna illetősége megtagadtatott.
