Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-02-27 / 17. szám

*

détlenségben, versenyzésben és egyéb tultengés- ben merül ki a társadelmi élet. Amit olvasunk mulatságokról, »báli éjekről«, az a valóságban unott időtöltésnél nem volt egyéb, a »jelenvoltak« nagy része titokban ezt lesi, mikor jön el a hajnal, hogy felszabaduljon a nyomasztó érzés alól, amit egy ilyen »fényesen sikerült« mulatság okozott. Mennyi qualitás kell ahhoz, hogy ebből a sablonból valaki egy. egész vidék társaséletét — hacsak arra az egy báli éjszakára is — kiemelje, azt megmutatta báró Fiáth Elemérné, a gyönki kér. Nőegylet elnöknője. A mindenre kiterjedő tapintatosság és figyelem, melyet dr. Kővágó Sándorné alelnöknővel és egy maga köré gyűjtött agilis rendezőség élén kifejtett, a nemes cél iránti buzgalom, — olyan sikerült mulatságot rendezett folyó hó 18-án Gyönkön, amelyre rég múlt idők óta nem emlékezünk. — Az estély műsorral volt egybekötve. Fehér Dánielné úrnőnek nem ez az első sikere, amiben egy élvezetes programm betanítása által remekelt. A szereplő urhölgyek és urak művészetté fejlesztették az ő mesteri tanítása mellett különben is kiváló tehetségüket.^ Szépen előadott »népdalegyveleggel« kezdődött a műsor. Bévárdy Lajos, az »öreg dalnok« is megfiatalodott, amint Feller Ádám, Glöckner Béla, Hesz Endre, Jákob István, Kring Ödön, Schmidt Jenő és Weisz Henrik urakkal a szebbnél-szebb dallamokat együtt énekelte. Ezután jött a »Nőkérdés« cimü egyfelvonásos vígjáték. Szebben nőkérdést még meg nem oldottak, mint ahogy azt John Giziké, Szász Erzsiké, Nozdrovitczky Irmuska, Klein Jolánka, Szász Ilonka tették s Bene Kálmán dr. nagyon meg lehetett elégedve, hogy ilyen ifjú hölgyek érdeklődésének volt központja. Lukáts Lajos inas volt s e szerepében a tőle megszokott humort most is érvényre juttatta. Stollár Margitka dalai következtek, akit zongorán nővére, Stollár Melanie kisért. A kisasszony nagyon kellemes hangjáp, igazán hangulatosan énekelt nővére diszkrét kísérete mellett. Következett a programm egyik legnehezebb száma, melyet Haffner Melanie urhölgy annyi könnyedséggel produkált: a spanyol tánc. Oly szépen, graciosusan táncolt, hogy a közönség tapsvihara nem szűnt meg, amig a táncot meg nem ismételte. Bene Kálmán dr. kisérte zongorán, Török Sándor hegedűn, mert hát »igy szokták Spanyolországbay. . .« Ezután két élőkép volt még gyönyörűen, szoborszerüleg beállítva. Az egyik »Éppen jókor«, amelyben Bévárdy Erzsiké, Klein Mariska, Nozdrovitczky Irmuska urhölgyek és Koreck J. Béla dr. szerepeltek, a másik »Cigányok«-at ábrázolt, amint Paragh Béla dr. vajdasága alatt festői cigánycsoport, férfiak, asszonyok, gazdák, üstöket kalapálva énekelnek sátruk körül. A marcona cigányok oly élethüek voltak, hogy félnénk yelük az erdőben találkozni, szép asszonyoktól pedig nem félnénk.

Az élvezetes előadás után Fehér Dánielné úrnőt és az összes szereplőket kifogyhatlanul tapsolta a közönség. Előadás után teát szolgáltak fel a nőegylet választmányi tagjai, azután pedig kezdődött a tánc és tartott kivilágos ki- virradtig. Mert hát igy szokták azt Gyönkön,

— ha t. i. a mulatság jól sikerül. A jótékony célnak igen szép anyagi eredménye volt az estélyből. — Jelen voltak : Asszonyok : Banelly Ferencné, Czompó Józsefné, Deutsch Mórné, Dobó Jánosné, Engel Józsefné, Engel Izidorné, dr. Erdős Emilné, özv. Falkner Edéné, Fehér Dánielné, báró Fiáth Elemérné, Fodor Gézáné, özv.FördősVilmosné, Glöckner Béláné, Gyimóthy Jenőné, Haksch Ferencné, özv. Hesz Józsefné, Hilberth Andrásné, Hódos Dezsőné, John Ferencné, dr. Kővágó Sándorné, Kring Ödönné, Lakatos Lajosné, Laurentsics Gáborné, özv. Litvayné, Lorchy Béláné, Neuhaus Pálné, dr. Nozdroviczky Ferencné, dr. Orbán Mártonné, Óváry Ferencné, Ranschburg Emilné, dr. Rot- hauserIzidorné, Sass Lászlóné, Schmidt Ferencné, dr. Stollár Jánosné, Szász Imréné, Szilágyi Béláné, Szöllősi Mórné, Tóth Józsefné, Várkonyi Imréné. — Leányok.: Antal Ilonka, Bévárdy Erzsiké, Fördős Ilonka, Haffner Melanie, John Giziké, Klein Jolánka, Klein Mariska, Litvay Giziké, Nászay Palika, Nozdroviczky Irmuska, Stollár Melanie, Szász Erzsiké, Szász Ilonka, Tüske Erzsiké, Tüske Szeréna, Vadnay Nellike.

— Felülfizettek, illetve jegyeiket megváltották: báró Jeszenszky György 18 kor., báró Fiáth Elemér 15 kor., báró Fiáth Tibor, Harta Sándor

10—10 kor., Bernrieder János, báró Inkey Pál, özv. Keck Antalné, dr. Keck László, dr. Nozdroviczky Ferenc, Őváry Ferenc, Ritter Béla, Sztankovánszky Imre, Sztankovánszky János

5—5 kor., Bernrieder József 4 kor., Hódos Dezső, dr. Paragh Elek, Pesthy Gergely 3—3 kor., Engelmann Vilmos, özv. dr. Grosch Pálné, Gutrung János, Neuhaus Pál, dr. Orbán Márton, dr. Rothauser Izidor, Rothauser Illés 2—2 kor., Áusch Benő, Czompó József, Haksch Ferenc, Lorschy Béla 1—1 koronával. Fogadják hálás köszönetünket.

— IfiiMödTelŐ előadás. A gerjeni ifjúsági egylet f. hó 22-én könyvtár alapja javára műkedvelő előadással egybekötött táncmulatságot rendezett. Előadták a »Betyár kendője« c. népszínművet és pedig oly sikerült előadásban s annyi ügyességgel, amennyit az egyszerű föld- mives emberektől alig várt a közönség Az est sikerében főrésze volt Vida Ferenc ref. kántor- tanitónak, aki fáradtságot nem ismerő buzgó- sággal végezte a tanítás nehéz munkáját B. Kiss Ferenc tanítóval együtt. Az elismerésből nagy rész jutott nekik is. A fényes erkölcsi sikerhez járult a szép anyagi eredmény is, amennyiben a nemes célra 130 K jövedelem maradt’.

Érzékeny természetű egyéneknek nagyon kell vigyázni, milyen hashajtót használjanak, mert a rosszul választott szer nagyon kellemetlen bajokat okozhat és sokszor egészen hatástalan.

A budapesti m. kir. tudományegyetefn belgyógyászati klinikáján végzett kísérletek alapján meg lett állapítva, hogy a természetes Ferencz József-keserüviz erős hashajtó eredménye mellett nemcsak kellemetlen utóhatást nem idéz elő, hanem az étvágyat is még lényegesen megnagyobbítja.

Ezen kitűnő tulajdonságai révén a valódi Ferencz József-keserüviz messze kimagaslik a nagy hanggal dicsért hashajtó- szerek felett. Az összes jóravaló ásványvíz- üzletek árusítják.

IRODALOM.

TOLNA VÁRMEGYE én a KÖZÉRDEK

Allah Akbar.

Irta: Legicner. (Gerenday László.)

— Singer és Wolfner kiadása Budapest. —

Pár évvel ezelőtt közfeltünést keltettek az TJj Idők hasábjain a Legioner álnév alatt megjelent közlemények, amelyekben az akkor még ismeretlen szerző sajátos vonzó előadásban »meséket« mondott el Észak-Afrika sivatagjairól, az oda kárhozott legionerek élményeiből és tenger sok küzdelmeiről. Azóta kiderült, hogy ezeknek a »meséknek« nagyon is sok közük van a valósághoz s írójuk pedig nem csak magyar ember, de a lehető legközelebb áll mi- hozzánk, szekszárdiakhoz, sőt bölcsőjét éppen itt ringatták s az álnevű szerző nem más, mint Qermday László, kit forró, fiatal vére, mondjuk, a sorsa messze elsodort ez országból és a francia légióba vetett.

Azóta eltelt egy nehány év. Legioner, vagyis Gerenday László már haza is került a »halálországból.« Nem ártott meg néki ez a »kis utazás.« A sok viszontagság nem csak testét edzette meg, de átformálta egész lényét, megnyitotta rejtett tehetségének, irói vénájának csodás zsilipjét, amely most csak úgy ontja a szebbnél-szebb színes, káprázatos történeteket. Gerenday László poéta lett abban a forró világrészben s ha meg nem árt majd neki az itthoni hűvös éghajlat, a redakció székláb-faragó munkája, a legkiválóbb magyar »mesemondók* közé küzdheti fel magát.

Szándékosan használtam a «mesemondó« szót, mert nem egyszerű elbeszélés az, amit ő nekünk írásaiban ad. Álomszerű, sőt fantasztikus történeteket mond el, csupa szines keleti mesét, úgy azonban, hogy mindeniken rajta van a valószínűség, az elfogadhatóság köntöse s ez éppen az ő kétségtelenül szép irói tehetségének legfőbb bizonyítéka, hogy alakjait élőknek, eleveneknek látjuk, vagyis inkább, hogy teljesen úrrá lesz felettünk az iró fantáziája s fogaink közé tudja dugni a »kiffet« a kábítószerrel megtöltött cigarettát, amelynek szines, illatos füstjén keresztül a kiaszott koponyát is a legszebb, leggyönyörűbb női fejnek látja az ember ... Ez már igazi irásmüvészet.

Gerenday László Allah Akbár címmel most 18 ilyen szines mesét gyűjtött össze. Kerekded, becsületes, teljesen befejezett rövidebb lélekzetü elbeszélések ezek. Egyben azonban megtéveszt, megcsal bennünket. Nem tudjuk, hogy ama csodálatos «Rotíkus föld-e a háttér vagy pedig ezek a szines történetek. Gerendayban megvan a világlátott utaf.ó ravaszsága, nem ad tüzetes útleírást — axneily végeredményében mégis csak unalmas — de szép szines meséket, történeteket komponál közbe-közbe, amelyekkel elleplezi valódi célját, hogy voltaképen Ciceronénk akar lenini amaz érdekes világban. Bravúros leírása, természetfestése igy remekül összeolvad az apró történetkékkel s ez teszi őt eredetivé, érdekessé.

1910 február 27.

Gerenday könyve tehát akárigy, akárugy.. mindenképpen a legérdekesebb olvasmány.. Ezért nemcsak helyi hazafiságbóf, de teljes« meggyőződésünkből is a legjobb lélekkelajánljuk olvasóink szives figyelmébe s egyúttal a szerző szívességéből, mai tárcánkban Ízelítőül be is mutatjuk az igazán értékes kötetnek egyik pompás darabját. B.

Kovács Mm

Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és porcellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélküli fogakat.

Foghúzás érzéstelenítéssel!

Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán. belül készíttetnek.

Lakás: a gimnáziummal szemben..

EGYLETEK, TÁRSULATOK.

— A szekszárdi általános ipartestület 1911. évi március hó 12-én délután 2 órakor a városháza nagytermében tartja meg évi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal : 1. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. A. folyó évi jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag kijelölése. 3. Elnöki jelentés az elöljáróság évi működéséről. 4. A számvevők jelentése. 5. A jövő évi költségelőirányzat jóváhagyása. 6. A közgyűlés előtt 8 nappal beadott indítványok tárgyalása. 7. Egyéb előterjesztések. 8. Tisztikar- lemondása. 9. Elnök, 20 elöljáró és 3 számvevő választása.

TANÜGYI HÍREK.

Rovatvezető: Nagy Béla.

— Iskola, bezáratás. A ladományl római katholikus iskola járványos betegség miatt hatóságilag bezáratott.

— Nagy tandijkárpótlási államsegély, a szekszárdi izr. iskolának 2435, a györkönyi ág. ev. iskolának 689 korona tandijkárpótlási államsegély litalványoztatott.

— Államsegély. A dombóvári állami óvoda dologi szükségleteinek részben való fedezésére 100 korona államsegély utalványoztatott. — A bölcskei állami iskola dologi szükségleteire 602 korona államsely utalványoztatott.

— Iskolaterv. A dombóvári uj hat tantermes állami iskola tervét és költségvetését Dvorzsák Rezső építész mérnök készíti.

— Kulturális előadások és felolvasások.

Szalay Sándor kir. s.-tanfelügyelő Szekszárd

r. t. város »Újváros« elnevezéssel biró részében, az ottani római katholikus társaskör helyiségeiben, a 130800) 1906, illetve a 11243(1908.. sz., alatt kelt közoktatásügyi miniszteri rendeletek alapján kulturális felolvasásokat, illetve előadásokat tartott és még tart. Az előadásokon minden alkalommal nagyszámú hallgatóság vett részt. Előadásainak tárgysorozatát az alábbiakban közöljük : Az ismeretek és műveltség fokozása (Könyvtár szervezése). Az okszerű baromfitenyésztés. (Baromfi cserével). A magyarok eredete és a honfoglalás. A család, egyház es állam közötti kapcsolat. Ipari, kereskedelmi és gyógynövények tenyésztése. A gazdasági szövetkezetekről. Fogyasztási és értékesítési szövetkezetekről. Takarék- és hitelszövetkezetek. A mértékletesség és takarékosság. A gyümölcs- termelés és értékesítése. Az orsz. gazd. és munkáspénztár ismertetése. A babona és kuruzslás veszedelme. Az emberi test szervezete. A lakás, élelem és ruházat. A tatárjárás és mokácsi vész tanulságai. Az okszerű méh- tenyésztés. Magyarország hegy és vízrajza, lakosai és terményei. A nagymama imakönyve. Egyben jelezzük, hogy a szekszárdi alsóvárost körben 2, a református körben 4—5 és a polgári körben 5—6 előadást szándékozik még taatani. amely felolvasásoknak tárgya és napja az illető körök tagjaival közölve lesz.

— Tanítók figyelmébe. Értesítem tankerületem elemi iskolai tanítóit és tanítónőit, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur a 15510(1911. számú rendeletével a folyó iskolai év nagy szünidejében folyó évi március hó 3-án kezdődőleg, több állami elemi iskolai tanító- és tanitónőképző-intézetnél, a korábbi évekhez hasonlóan három hétre terjedő tanítói és tanitó-