Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-12-05 / 86. szám
XX. (VI.) évfolyan 86. szám. Szclrszárd, I9IU december 5, Előfizetési ár: Egész évre .... 16 korona. Fél évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 „ Egy szám ára . . 16 fillér. Klöftcetéseket é« hirdetőtöket * kiadó- hivatalon kívül elfogad a Molnár féle könyvnyomda é* papirkereakedéa r.-t. Szekazárdnn. Egyet számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleion-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám: 18 és II. Szerkesztőig: Bczerédj István-utca 5. teám. Ide küldendők a lapot érdeklő őaaze* közlemények. Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak. ha a* előfizetést egész évre előre beküldik, 8 kor. Főszerkesztő: Or. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatársi FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Távirat. - Telelőn. - Express. — A Tolnavármeqye és a Közérdek eredeti tudósításai. — A képviselöházbólBudapest. (Érk d. u. 2 órakor.) A képviselőház ma délelőtt Berzeviczy Albert elnöklésével ülésezett. Hazai Samu honvédelmi miniszter előterjesztette az újonc- megajánlásról szóló törvényjavaslatot. Popovits horvát orsz. képviselő reflektált Berzeviczy házelnöknek pénteki nyilatkozatára. Kijelenti, kogy nekik joguk van a magyar képviselőházban horvátul beszélni és tiltakozik e jog minden korlátozása ellen. Ha e jogok gyakorlását tovább is akadályoznák, kénytelenek lesznek retorziókkal élni. Berzeviczy házelnök kijelentette, hogy pénteken tett nyilatkozatát minden tekintetben fentartja, mely kijelentés általános helyesléssel fogadtatott. Babies-Gyalszki Lyuba horvát képviselő horvát nyelven kezdett beszélni, mire a képviselők tömegesen elhagyták az üléstermet Ezután Valentsits Ferenc, Bikády Antal, Fráter Lóránt és Polónyi Dezső dr. beszéltek az indemnitási javaslat ellen és ezzel az ülés végétért. Viharos korteskörut. Bodnjk, (érk. d. u. 2 óra 10 pere.) Zichy Aladár gról néppárti képviselő- jelölt tegnap kezdette meg a bodajki (volt munkapárti) kerületben választási körútját. Mezőkeresztesen a választók záptojással fogadták és beszédét óriási zajongással kisérték. A hangulat oly ellenséges volt, hogy a jelölt menekülni volt kénytelen. Innen Mohára ment a jelölt, hol fülsiketítő lármával fogadták és beszéde elmondását megakadályozták. Borzalmas gyilkosság. Sznszrégen. (Érk. d. u. 2 ó. 15 p. Horvát István szászrégeni kerekesmester borzalmas gyilkosságnak esett áldozatául. Az utcán néhány haragosa megtámadta, 29 késszurást ejtettek rajta és bőrét lehúzták. Beomlott ház. Budapest, érk. délután 2 óra 20. A Váci-ut 85. szám alatt épülő félben levő ház lezuhant és 12 munkást temetett romjai alá. BanKszabadalom és készfizetés. A magyar pénzügyminiszter beterjesztette a bankszabadalom meghosszabbításáról és a készfizetések rendezéséről szóló törvény- javaslatot. Ezek szerint az osztrák-magyar bank szabadalma 1917 végéig meghosszab- bittatik, a kötelező készfizetések felvételének módozatai pedig szabatosan megállapittatnak. Ami a bankszabadalom meghosszabbítását illeti, az ellen kifogást nem emelhetünk. Az osztrák-magyar bank az egyetlen közös intézmény, mely magyar közjogi szempontból is minden tekintetben bevált és mintaszerű szervezetével hiteléletünk közvetítésére és fejlesztésére kifogástalanul működik. Nem I tartjuk szükségesnek titkolni, hogy egy ónálló magyar bank működését sokkal szívesebben látnok, ha a mai viszonyok között egy ekvivalens magyar bank létesítése nem volna kizártnak tekinthető; mert bizonyos, hogy az osztrák-magyar bank szabadalmának megvonása és egy önálló bank létesítése kiszámíthatatlan pénzügyi károkat okozna az országnak. Ez a szempont volt a kizárólagos oka annak, hogy a koalíciós kormány idején a 67-es pártok és politikusok nem voltak kaphatók az önálló bank politikájára. És ez volt az oka annak, hogy a Kossuth-párt szintén hajlandó volt a közös bank meghosszabbítására. Végre: ez a szempont hozta magával a Justh-Holló-féle bankosok vereségét, mert mindenkinek éreznie kellett, hogy az osztrák-magyar bank megdöntése nemcsak egy hatalmas jegybank segítségétől és jó szolgálataitól fosztaná meg közgazdasági életünket, de ezenkívül egy önálló magyar bank pénzünk értékének csökkenését és a kamatláb emelkedését is vonná maga után. A bankkérdés rejtelmeibe, melyek közéletünk felett hosszú idő óta igazi mumusként lebegnek, tájékoztató fénykévét alkalmas vetni Kórber drnak osztrák miniszter- elnök korában tett egy nyilatkozata, aki a bankszabadalom meg nem hosszabbításával és az önálló magyar bank felállításával való függetlenségi fenyegetődzésre kijelentette, hogy a bankszabadalom meghosszabbításáért osztrák részről egy fillért se hajlandó rekom- penzációul áldozni, ami más szavakkal annyit jelent, hogy az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbítása első sorban és legelső rangú magyar érdek', jelenti továbbá azt, hogy ha Magyarország akarja, hát csak állítsa fel azt az önálló bankot, legalább olyan eret vág vele magán, melyet nemcsak hogy közgazdasági élete alig fog kiheverhetni, de politikai befolyása és nemzetközi súlya is érezhetően meg fogja szenvedni. Ha már a saját ügyeink megítélésében elfogultak vagyunk is — és ezt minden pártpolitikai kérdéssé erőszakolt ügyre vonatkozóan elmondhatjuk, — higyjünk legalább az ellenség önvallomásának, annál is inkább, mert ez a mi esküdt ellenségünk köztudomás szerint nagyon önzó és anyagi kérdésekben nagyon ki tudja és ki szokta számítani, hogy meddig terjed az ó és meddig a mi érdekünk; ellenben mi magyarok, köztudomás szerint az anyagi kérdéseket is politikai szempontokból szoktuk megítélni és az üres formaságokat keservesen megszerzett gazdasági előnyökről való önkéntes lemondással és milliókra rugó állandó terhek elvállalásával megfizetni. Örülnünk kell, hogy a bankszabadalom megújításánál a magyar kormány nemcsak hogy nem követte ezt a végzetes irányt, hanem az állam részesedését a bank nyereségéből még növelte, a bankszabadalommal kapcsolatban a kötelező készfizetés kérdését véglegesen rendezte s e rendezés elfogadását az azt ellenző Ausztria részéről emberi számítás szerint biztosította. Ami a kötelező készfizetés kérdését illeti, annak részletes megvitatását ez alkalommal mellőzni kívánjuk. — A lényeg az, hogy a bankszabadalom megújításának feltétele a bankkal szemben az eddigi készfizetés fentartása, pénzünk paritásának állandó biztosítása és pedig a szabadalom elvesztésének terhe mellett, amit a bank másként, mint a kötelező készfizetések felvételével el nem érhet és ezt a kötelezettséget a bank, mihelyt annak előfeltételei beállnak, vállalta is. Az osztrák-magyar bankkal .szemben tehát, mely a készfizetést eddig önként is teljesítette, a kötelező készfizetés ügye rendben volna. Másként áll a helyzet Ausztriával szemben, mely, mint tudjuk, közel egy évtized óta érthetetlen és szívós makacssággal küzd a kötelező készfizetések felvétele ellen. A törvényjavaslat szerint a kötelező készfizetés felvétele alternativ módon történhetik. Az egyik mód az, hogy a kormányok indítják meg az akciót a kötelező készfizetés felvételére, melyre vonatkozólag úgy Ausztriában, mint Magyarországon azonos törvény hozandó. Ez esetben, megvalljuk, alapos aggodalom táplálható aziránt, hogy vagy az osztrák reichsrath, vagy az osztrák urakháza megakadályozza a megfelelő törvény létrejöttét, mely esetben a kötelező készfizetések felvételére nem sok reményt táplálhatnánk. Ezen a bajon van hivatva segíteni az a másik mód, mely szerint a bank, mihelyt elérkezettnek látja az időt a kötelező készfizetés felvételére, — amire a bank szabadalomvesztés terhe mellett kötelezve van — előterjesztést tesz a két kormánynak, amelynek alapján a kormányok egymás között megállapodva, előterjesztést tesznek országgyűléseiknek s ha az ezek által jóváhagyatott, a kötelező készfizetést megállapító bankalapszabály 83-ik cikke, mely most felfüggesztett állapotban van, 3 nap alatt hatályba lép ; ha pedig az országgyűlés valamelyik háza az előterjesztés felett 4 hét alatt sem határoz, a javaslat az illető országgyűlés által jóváhagyottnak tekintendő. Ez volna az újítás a bankszabadalmi törvényben és erre igen sokan azt mondják, hogy ez semmi és épen annyit ér, mint az előző módozat, mert hiszen vagy a reichsrath, vagy az urakháza, vagy mindakettó megtagadhatja a jóváhagyást és ez esetben a kötelező készfizetés meg nem kezdhető. Nem osztjuk ezt a felfogást. Mert egész más a helyzet, ha a kötelező készfizetést a magyar kormány szorgalmazza és egészen más, ha az osztrák-magyar bank sürgeti, hogy a készfizetést, melyre ót az osztrák törvény is kötelezi, megkezdhesse. Meggyőződésünk, hogy nem akadhat oly törvényhozás, mely ily esetben hozzájárulását megtagadhatná és e tettének következményeiért a felelősséget és nemcsak az állampolgárok, de az egész müveit világ megbélyegző felháborodását elviselhetné. Ezenkívül nem szabad felednünk, hogy a kötelező készfizetések felvétele épenugy érdekében áll Ausztriának, mint Magyar- országnak ; valamint azt sem, hogy a jelenlegi idők a kötelező készfizetések felvételére épen nem alkalmasak, ami azonban nem zárja ki azt, hogy mihelyt az erre alkalmas
