Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-11-21 / 82. szám

1910 november 21. TOLN. VARMEGYE éa a KÖZÉRDEK 3 mindenféle használata belügyminiszteri rende­lettel el van tiltva. Mnthogy azonban a jégkészletek beszerzése, mint azt már fentebb jeleztük, közegészségi és ipari, kereskedelmi szempontokból egyaránt szük­séges, természetes jegünk pedig a Duna vizének íertőzöttsége miatt nem lehet, a jéghiányon is­mét csak a szekszárdi jéggyar van hivatva segí­teni és pedig az által, hogy a jéggyár télen is folytassa üzemét és a megrendelőknek — közsé­geknek es magánfeleknek egyaránt — szállítsa a kívánt jégmennyiséget. Ez által a jéggyár jöve­delme is fokozódni fog, mi ismét a jég olcsób­bodását és igy a fogyasztás növekedését von­hatja maga után. igazi közérdek kívánja ez eszme felkarolását és hisszük hogy ez nem is fog elmaradni. fm. Népesedési viszonyaink. Tolnavármegye népmozgalmi adatai a f. év szeptember hónapjáról a következők : A népesség összes száma — a vándorlá­sok figyelembevételével — 257,174. Házasság köttetett 79, ebből vegyes volt 14. Élve született 750, halva 8; elhalt 412, ebből 7 éven alól 16. A népszaporodás 338. Esett 1000 lélekre : o) házasság 37 (az eredmény rosszabb, j mint a dunántúli átlag: 4 0), b) élveszületés 35'5 (az eredmény jobb, mint a dunántúli átlag), c) halálozás 195 (az eredmény rosszabb, mint a dunántúli átlag), d) népszaporodás 16 0 (az eredmény rosz- szabb, mint a dunántúli átlag 171.) Szektzárd rt. város lakossága (13,895), szaporodott 2-vel. Dunaföldvár lakossága (12,117), szaporodás helyett logyott 1 -gyei. Paks lakossága (12034), szaporodott 7-tel. Fertőző betegségekben elhalt 88, ebből 48 a gümőkórra esik. Bevándorolt a megye területére 4 egyén és pedig l férfi és 3 nő, mindannyian német honosok és katholikusok. Kivándorolt a megye területéről 116, ebből 7 utlevel nélkül ; magyar anyanyelvű 56. Vissza­vándorolt 21, ebből magyar anyanyelvű 7. Útlevél kiadatott 119, melyekkel kivándorolt 168 egyén. Az egész országból kivándorolt szeptem­berben 5357, visszavándorolt 2000. Az év elejétől kivándorolt 68782, visszavándorolt 14357. — Útlevél kiadatott szeptemberben 10901, az év elejétől 121742, csaknem V5 résszel kevesebb, mint az előző évben. Vásár volt 7, ezen eladatott 3927 szarvas- marha, 1456 ló és 64 sertés. Tűzkár volt 14 községben, 16 Ízben, az összes kár 50205 korona. HÍREK. — Erzsébet napja. Szekszárdon, f. hó 19- én a szokásos kegyelettel ünnepelték néhai Erzsébet királynénk névnapját. A középületek ormára fe­kete lobogót tűztek ki, 9 órakor a belvárosi róm. kath templomban Fent Ferenc apát-plébános gyászmisét mondott, melyen a tanulóifjúság is megjelent. Utána az iskolákban Erzsébet ünne­pélyt rendeztek. Az előadások egész nap szüne­teltek. — UJ törvényszéki elnök. A király dr Kulin Sándor kaposvári főügyész-helyettest, a táblai tanács elnökké kinevezett Hamza Géza törvényszéki elnök helyére, Szegedre törvény- széki elnökké nevezte ki. — Gazdatiszti kinevezés. Bezerédj Pál vbt. tanácsos, az országos selyemtenyésztes minisz­teri meghatalmazottja Wilczék Sándor, voltjózsef- pusztai bérlőt hidjai gazdaságához intézővé ne­vezte ki. — Sabaral hittérítő Dombóváron. Érdekes vendége érkezett hétfőn délután két órakor a dombóvári plébániának. Német nyelven köszönt s egyben be is jelentette, — hogy magyarul csak annyit tud, hogy »nem tutom mágyárul.« Elmondotta, hogy Hollandiában született, dr. Raynal Józsefnek hívják, atyja meghalt, ő a gimnáziumi tanulmányait Hollandiában, ellen­ben a teológiát már Afrikában, a »Propaganda Fide« karthagói szemináriumban végezte, hol hithirdetővé képeztette ki magát. A Karthágó­ban töltött öt év alatt a hit- és jogtudományok mellett az afrikai négerek, arabok nyelvét, továbbá a héber, német, latin, egy kevéssé az angol, Rómában pedig az olasz nyelvet sajátí­totta el, közben a karthagói egyetemen a hit­tudományok borostyánosává, Rómában pedig a jogtudományok doktorává promoveáltatott a különben rendkívül egyszerű és igénytelen kinézésű levita Püspöke 1907 tavaszán az alig 23 évet betöltött fiatal doktort pappá szentelte és kiküldötte El-Golea nevű szaharai (Francia- ország fenhatósága alatt levő) missio-állomásra, a hit és a kultúra apostolának és mintegy 300—400 kilométernyire a legközelebbi kultur várostól, a Szahara közepe táján elfoglalta kis házikóját, kápolnáját, iskoláját s megkezdette működését. Stációjához még nyolc másik mellék­stáció tartozik a legközelebbi oázisok közül, melyek 18—20 kilométer távolságban vannak tőle. TanitóválasztáB. Az őcsényi rk. iskolához kántortanitóvá Katona Jánost választotta meg az iskolaszék dr. Fent Ferenc szekszárdi apát-plébá­nos elnöklete mellett. — Oktató előadás. Szekszárdon, a várme­gyeház nagy közgyűlési termében f. hó 19-én tartotta dr. Pogány Frigyes miniszteri titkár oktató előadását, mellyel a népszámlálás körül felmerülő vitás esetek egyöntetű elhárítását és a számlálólap továbbá a házígyüjtőiv megvilágiiását csaknem három óráig tartó magyarázataival tár­gyalta. Az előadáson megejlentek: Simontsits Ele­mér alispán, az összes járási* főszolgabírók és 4—500 számlálóbiztosésfelülvizsgáló. Az értékes és mindvégig érdekfeszitő előadásért a számláló biztosok és felülvizsgálok nevében Kálmán Károly szekszárdi tanító köszönetét fejezte ki az előa­dónak. Dr. Pogány Frigyes megköszönte az egybegyűltek türelmét, Simontsits Élemér alispán pedig biztosította előadót arról, hogy az a lelkes tábor mely Tolnavármegye népszámlálását fogja végezni, lelkiismeretes tudásával arra törek­szik, hogy munkája semmi kívánni valót ne hagy­jon maga után. Végül a jelenvoltak lelkesen megéljenezték dr. Pogány Frigyes miniszteri tit­kárt, majd pedig „Simontsits Elemér alispánt. — Esküvő. Hegyi Károly máv. tisztviselő a múlt héten vezette Tolnán oltár elé menyasszo­nyát Lengyel Rózsikét, Lengyel Ferenc tolnai rk. tanító leányát. — TeaestPly. Az egyesült szekszárd- tolna­megyei nőegylet a folyó évben második és utolsó teaestélyét szerdán, f. hó 23-án tartja meg a Szekszárd Szálló nagytermében. Az estély ismét műsorral veszi kezdetét, melynek keretében egy rövid egyfelvonásos vígjáték, a «Váratlan fordu­lat« kerül színre. Az estély ’/» 9 órakor veszi kezdetét. Népszámlálás. Szekszárd r. t. város 16 kerületre lett beosztva a népszámlálásra, nem pedig 12-re, mint az első tervezet volt. Eszerint a következőképen alakultak a kerüle­tek : I. kerület 1 —152. házszámig (Horváth Ignác), 11. kerület 153—286. házszámig (Bállá Sándor), 111. kerület 287—408. házszámig (Kál­mán Ferenc), IV. kerület 409—479. házszámig (Nemes István), V. kerület 480—595. házszámig (Garai János), VI. kerület 596—745. házszámig (Egry Béla), VII. kerület 746—849 házszámig (Tarlós János), VIII. kerület 850—954. ház­számig (Hiller Gyula), IX. kerület 955—1093. házszámig (König Géza), X. kerület 1094—1209. házszámig (Kolofont András), XI. kerület 1210—1370. (Rácz Gyula), XII. kerület 1371 — 1520. házszámig (Kálmán Károly), XIII. kerület Felsőpaskum (Kelemen Károly), XIV. kerület Alsópaskum (Geipl Gusztáv), XV. kerület Kül­telek (Várkonyi Sándor), XVI. kerület Kültelek (Jilk László). — Uj vasúti megálló. Kurdcsibrák és Sza- kály—hőgyész között a keresk. miniszter rende­letére a 82 sz. őrháznál feltételes megállót léte­sítenek, melynek elnevezést később ad a minisz­ter. Az építést legközelebb megkezdik. Néha egy-egy légyottra hivó levelet is kaptam, egy-egy bájos partnerem a színpadon kívül is kacérkodott velem, — a kollégáim korcsmákba, kávéházakba hívtak; én mindig tagadólag válaszoltam, hiszen annyira gyűlöltem mindent, ami a színházzal kapcsolatban van 1 Hidegségem, józan voltom, pozitív terveim oly messzire estek ettől a hazug és festett világtól 1 Pénzt, csuk pénzt minden áron, ez a jelszó állott a zászlón, amellyel az emberiség meg­hódítására elindultam. Emlékszem, Németországban volt, az ural­kodó is meghallgatott egyszer a Lohengrin-ben. Fenomenális diadalom volt, a császár felhivatott a páholyába s egy grófné, a kiséret egyik tagja, lelkendezve igy szólott hozzám: — Nemcsak szépen énekel, de lélekkel, érzéssel, az igazi művész meggyőződésével is. Látszik, hogy mindazt átérzi, amit a színpadon előad ... Hódolattal meghajoltam, de bensőleg ezt gondoltam magamban : »*' t- — Ó, bár a kis gyáramban befüthetnék végre, — hogy hátat fordíthatnék ennek a káp­rázatos hazugságnak 1 Vajha ismét ott filiszter­■ .... ke dhetném a Tisza partján, ahelyett, hogy egy sereg hóbortos németnek kornyikálok. Most lesz épen tiz esztendeje, hogy a jó Isten mindennapos imádságomat meghallgatta. Négyszáz forint híján százezer forintom volt az J egyik Budapesti takarékpénztárban (mert még Poroszországból is hazaküidtem a pénzecskémet) s május elején utoljára léptem fel a milánói Skálában. Amint a művészek mondani szokták : szédületesen szép este volt, a közönség tom­bolva kiabálta a nevemet, az igazgató könnyes szemmel ölelgetett s az ősz Verdi, a második felvonás után fáradtan feltipegett hozzám a színpadra. Édes fiának nevezett s azt mondta : úgy énekeltem, ahogy 5 ezt a szerepet fiatal korában megálmodta. Kollégáim irigykedve álltak körül, én pedig. — hazudjam-e önöknek, hogy mit éreztem ? Nem a színpadról lelépő művész melankóliája emésztette a szivemet, ó dehogy, — életemben sem voltam olyan boldog, mint e pillanatban ! Fájdalomnélkül való, tiszta boldog­sággal gondoltam a kis tanyám nyárfasoraira, az utött-kopott házra, melynek kéménye ismét füstölögni fos, mint valaha, mikor gyermekkép jártam a magyar folyó partján ; a kemencére, J melyben ismét felgyullad az örök tűz. Még aznap este felültem a legelső vonatra, másnap viszontláttam a magyar földet s harmadnap, — ó soha, egész művészi pályámon se sírtam, csak akkor este, mikor a gyáriroda egyszerű vasagyán pihenőre dőltem s messziről, elmosódva ide­hallatszott a tiszai komposok kiáltása ... A többit tudja: álmomban se fordult meg többe lelkemben a gondolat, hogy valaha a színpadra visszatérjek. Az újságok egy darabig kutattak a titokzatosan eltűnt magyar művész után, egy lap azt is megírta, hogy amerikai utamban a tengerbe fúltam, de bántam is én, hogy mit beszelnek a tanyám nyárfasorain kivül! Sohase voltam én művész, kedves uram, soha, mert akkor is a cserepeimre gondoltam, mikor a királyoknak énekeltem. Szabó Pista szerényen lesütötte a szemét, a hölgyek ábrándosán néztek rá, én pedig lelkesülten kezet ráztam vele. Egy fiatal asszony később a zongorához ült s Csajkovszky vala­melyik operájából játszott valamit; a cserepes ez idő alatt a teáját itta s abszolúte nem hall­gatott az áriára. (tüdő) Köhögés, szamárköhögés, in­fluenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a SIROLIN „Roche“.t. SIROLIN ,Roche*-t kellemes ize és kiváló hatása lolytán szívesen veszik Az összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN rRoche“ csomagolást kérjünk és hatá­rozottan utasítsunk vissza minden pótkészitményt. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co., ' Basel (Svájcz). Grenzach (Németország).

Next

/
Oldalképek
Tartalom