Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-12-19 / 90. szám

4 És mit szól hozzá ? Harmadnapon a leg­szebb jegünk volt és két hétig minden nap 40 fillért kellett fizetnem. — Gondolhatja, milyen dühös voltam 1 Igen és tegnap megint itt volt az a jeges ember és kínálta a bérletet. Mit csináljak most ? Ha veszek jegyet, nem lesz jég, ha nem veszek, biztos, megjön a tél s minden nap 40 fillért kell kidobni. Azért kérem, Írjon valami biztosat a télről, hiszen önök mindenhez értenek. Kitűnő tisztelettel Werber Ottóné Elhalasztott döntés agyönki gimnázium ügyében. A gyönki gimnázium ügyében —, amint kitűnő forrásból értesülünk, — a nagyfontos- ságu gyűlés december 16-án, Gyönkön meg­tartatott, de ott semmi pozitív eredményre nem jutottak. Szilassy Aladár közigazg. bírósági másod­elnök, egyházmegyei gondnok, a fenntartó­testület elnöke hosszas és izgatott vita után azt a kérdést akarta eldöntetni a gyűlés által, hogy elvitessék-e hát a gimnázium Gyünkről vagy sem ? A vélemények e tekintethen nagyon megoszlottak, látszott, hogy a gyűlés tagjai távolról sem tudnak egyértelmű megállapodásra jutni. Szilassy Aladár elnök ekkor halasztó indít­ványt tett arra nézve, hogy vétessenek szám­szerű kimutatásba a tanintézet azon alapítványai, amelyek helyhez kötöttek, azután azok, amelyek átvihetők ugyan a tanintézettel, de csak, mint stipendium-alap, és végül azok, amelyek továbbra is a fenntartási szükségletekre fordíthatók. Vétes­sék számba, hogy mily összeg az, amit ezek után az ajánlkozó községeknek fedezniük kell ?! melyik ajánlkozó községnek az ajánlata fedezi vagy melyik hajlandó fedezni ezt az összeget ? Ezt a munkálatot a tanári kar fogja el­készíteni 1911. évi január hó végéig, amire az előbbi szükebbkörü bizottság újra összejön majd február elején Budapesten, számba veszi vagy kiegészíti a munkálatot és azután hívja össze ismét a fenntartó-testületi gyűlést, hogy ha lehet, határozzon. A vélemények ennél a halasztó indítvány­nál is nagyon eltérők voltak és csak szavazás utján lehetett dönteni. így is azonban öten szavaztak mellette, öten ellene, úgy, hogy végre is az elnök döntött a halasztás mellett. A gimzázium ügye igy tehát nyugszik februárig. Nagy-nagyon nehéz lesz azonban a döntés akkor is, mert nagyon sok fontos körül­mény mozgatja ezt a kérdést. Érdekes körülményként megemlítjük, hogy a tolnamegyei fenntartó-testület túlnyomó része inkább az áthelyezés mellett van, — a külső somogyiak azonban inkább Gyünkhöz ragasz­kodnak s nem igen kell nekik egyik ajánlattevő község sem. BÍRÓSÁGI ügyek. — Esküdtek az 1911-lk évben I. Szek­szárdról rendes esküdtek: Ács Lipót főgimn. tanár, Albert István asztalos, Ausch Jakab gabonakereskedő, Auth Menyhért földbérlő, Bajó István kórházi gondnok, Berényi László magánzó, Beszedits Ödön ügyvéd, Börcsök József késes, Bóvári József Nagy földmives, Császár Imre takács, Czéh Antal magánzó, Dittrich József magánzó, Eszterbauer Mihály órás, Emődi Benő szabó, Franek János magánzó, Gáli Gyula szikvizgyáros, id. Glantz Miksa kereskedő, Gockler György főgimnáziumi tanár, Horváth Vince bognár, Haugh Béla főgimn. tanár, Horváth József szőlőbirtokos, Hornok József cipész, Hirschfeld Gyula mészáros, Kun ezer János bognár, ifj. Leopold Lajos föld­bérlő, Leopold Mihály borkereskedő, dr. Leopold Kornél ügyvéd, Mikula Dezső polgári iskolai tanár, dr. Martin József borkereskedő, Molnár Mór kereskedő, Mehrwerth Lajos kereskedő, Mojzes Károly cipész, ifj. Müller Ignác szatócs, Mutschenbacher Lipót szabó, Nagy Janos Prant- ner földmives, Nagy Béla kórházi h. ellenőr, Obernig Károly vendéglős, Oszoly Károly ügy­véd, Őrffy Lajos takpénztári igazgató, Pataki Jákó gimn. tanár, dr. Pártos Gyula ügyvéd, Polgár József polgári iskolai tanar, Reichl Sán­dor borkereskedő, Róth Sándor gépelárusitó, Schmideg Mór téglagyáros, Sipos Márton ma­gánzó, Stokinger János kéményseprő, Stoll Alajos pék, Szarka Dezső gazdatiszt, dr. Steiner Lajos, Székely Pál Székely földmives, Scheleznik Károly kárpitos, Sziver Ignác géplakatos, Schultz Gusztáv ékszerész, Telkes Izidor borkereskedő, Tóth Gyula bérlő, Wolf Arnold borkereskedő, Wachtl Károly takpt. könyvelő, Wallacher Lajos népbanki könyvelő, Wigand János gimn. igaz­gató, dr. Zipser Jakab gimn. tanár. TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető : Nagy Béla. Útmutatás. Az államsegélyt élvező nem magyar tannyelvű népiskolák számára a m. ktr. vallás- és közoktatásügyi miniszter 80.000/1910. sz. rendeletével a magyarnyelv, számolás, hazai földrajz, történelem, polgári jogok es kötelessé­gek tanitási tervet és a tanítási terv használá­sához rövid útmutatásokat adott ki, melynek szoros betartása a jelen tanévben már kötelező. — Állami elemi iskoláknál helyettes tanítók, tanítónők alkalmazás; lránt. Felkérem azon állásnélküli tolnavármegyei okleveles tanítókat és tanítónőket, kik szükség esetén állami elemi iskolánál helyettesítéseket elvállalni hajlandók, hogy ebbeli szándékukat oklevelük és esetleges szolgálati bizonyítványuk beterjesztésével hoz­zám 8 nap alatt jelentsék be. Szekszárd, 1910 december 15. Padányi Andor, a tolnavarmegyei kir. tanfelügyelőség vezetésével ideiglenesen megbízott kir. segédtanfelügyelő. — Helyettesítés. Farkas Irén tolnai r. k. tanító betegsege miatt szabadsagoltatott, helyet­tesítésével Molnár Ilona oki. tanítónő bízatott meg. — Iskola bezáratás Faddon Samai János r. k. kántortanitó gyermeke vörhenyben meg­betegedett. Mivel ezen kántortanitó az iskolai épületben lakik, iskoláját az alispán bezáratta. — Karácsonyfa. A simontornyai községi iskolaszék az ovodásgyermekek számára kará­csonyfát állít, a költségek fedezésére 80 koronát szavazott meg. MULATSÁGOK. — Vigalmi bizottság. A dunaföldvári Egyenlőségi Kör kebelében vigalmi bizottság alakult, melynek célja a társadalom javítása, kellemes szórakozások nyújtása. A vigalmi bi­zottság nem képez külön testületet, hanem a köri tagokból áll s tagjai csupán köri tagok lehetnek. A bizottság első szereplése Szilvesz­terkor lesz, amikor csakis a köri tagok számára táncmulatsággal egybekötött estélyt rendez. — A remélhető siker fokozni fogja a bizottság nemes munkásságát s a tervbe vett havonta legalább egyszer beléptidij nélküli családias jellegű s szintén csak köri tagoknak rendezendő irodalmi estélyei visszavarázsolhatják a «régi jó időket 1» — Oyermek-szlnlelőadás. A bonyhádi congr. izr. népiskola növendékei vasárnap, folyó hó 25-én iskola alapjuk javára az Erdős-szálló nagytermében gyermek-szinielőadást rendeznek. Helyárak : I. hely 1 korona, II. hely 60 fillér. Karzat 30 fillér. Gyermekeknek (szüleik kísére­tében) 20 fillér. Felülfizetések köszönettel fogad­tatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Színre kerül: 1. Prolog. Ez alkalomra irta : Nemény Vilmos, bonyhádi lapszerkesztő. Elmondja : Schäffer Sári IV. o. t. 2. A világ vége. 3. A tolikés. 4. A százesztendős láda. 5. A Gitt-egylet. Irta : Molnár Ferenc, melyeket növendékek adnak elő. A darabokat Láng Károly tanító tanította be és rendezi. — Műkedvelői előadás, a madocsai ifjúság 1910. évi december hó 26-án (hétfőn) a községi ovoda nagytermében jótékonycélu műkedvelői előadást rendez. Helyárak: körszék L20 kor., támlásszék 80 fill., körszék 60 fill., állóhely 40 fillér. — Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Előadás után táncmulatság. — íróasztalára vegyen Molnár­féle m. kir. szab. iróalzatot. Kapható min­den papirüzletben. Gyártelep: Molnár-téle r.-t. Szekszárd. A közönség köréből. Kölesd-Tengelicz a vasut-állomás neve. És Kölesden hiába keresné az idegen akár a község­háza, akár a vendégfogadó folyosóján ama lepedő nagyságú vasúti térképet és menet­rendeket, hogy tudná magát tájékozni a vonatok indulása felől az innen nyolc kilométernyi távol­ságra eső állomáson. Az is különös, hogy az állomáshoz vezető utón, az utak keresztezésénél felállított oszlopokon olvasható, hogy hány kilo­méternyire van Paks, Kölesd, Szekszárd, Kajdacs, Nagydorog, de a vasut-állomás távolsága nincsen följegyezve. Pedig ez érdekelné első sorban az utasok legnagyobb részét, hogy a vonatról le ne késsenek, hogy szükséges-e a lovakat gyor­sabb ügetésre biztatni, a gyalogjárónak lépteit gyorsítani. A községeket helyükön találhatni V* vagy V* órával későbben is, de a vonatról egy 1/2 percnyi lekésés is sok pénz és időbeli veszteséget jelent az utazás céljának elérésére nézve. 1910 december 19. KÖZGAZDASÁG. —: Az Omge. közgyűlése. Közöltük lapunk­ban Ováry Ferenc gyönki nagyDérlőnek az Omgéhez benyújtott indítványát. Ä múlt vasár­napon megtartott közgyűlés az indítványra nézve Szilassy Zoltán szövetségi titkár javasla­tára a következő határozatot hozta: «Az indít­ványra vonatkozólag az igazgató-választmány javaslata az, hogy miután az 1909. évi XII-ik törvénycikk már a jövő év január havában életbelép s ennek hatodik szakaszában van meg­szüntetve az önálló puszták kedvezményes adó­zási joga, ez ellen tehát bármiféle mozgalom megindítása hiábavaló volna. Amennyiben azon­ban tényleg a kormány az előző kormány által meghozott adótörvények bizonyos részének végrehajtását elodázni fogja, a választmány azt a javaslatot terjeszti elő, méltóztassék a kor­mányhoz felirattal járulni azon kéréssel, hogy az összes adótörvényeket a törvényben erede­tileg megállapított időpontban életbeléptesse.» — Méhészet. Annak előtte, ha aratás köz­ben vagy utána hamarjában megjött az eső, nem sokára csak úgy fehérlettek a tarlók a tisztesfü virágtól. Az idén is megjött az eső, ki is fehéredtek a tarlók, de nem a tisztesfütől, hanem a btty árkór ótól. Ez a térden felül érő gaz úgy ellepi a tarlót és az ugart, hogy minden egyéb növényt elfojt. Nem legeli semmiféle jó­szág, apró, haszontalan virágját nem lepi a méh. A házi kertekbe is befurakodik. Nékem 5—6 év előtt tűnt fel először a homokon, de úgy látszik, nem veti meg az agyagos talajt sem. Tudomá­nyos nevét nem tudom. Méhészeti lapot nem olvasok, ennélfogva nem tudom, foglalkoztak-e már ezen uj méh-ellenséggel, amely a tisztesfü után való méz-szüretet meg fogja semmisíteni, ha a gazdák nem védekeznek ellene. Nézetem szerint virágzása kezdetén jó volna alászántani, hasznos zöldtrágyául szolgálna és nem hullaj- taná el porszemnyi billió magvait. IRODALOM. — A Nyugat Ignotus, Osvát Ernő és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő kitűnő szép- irodalmi modern folyóirat december 1. száma a szokottnál nagyobb és igen érdekes következő tartalommal jelent meg : Gellért Oszkár: Ó Ru­bens, boldog mester. .. (Vers). Szomory Dezső : III. Richard király. Juhász Gyula : Ó asszonyok... (Vers). Krúdy Gyula : Egy régi délibáb. (Novella). Heltai Jenő : Dal. Halász Imre : Egy letűnt nem­zedék. (Hatodik közlemény: Gróf Andrássy Gyula. V.) Pásztor Árpád: Barangolások. (Ver­sek.) Faragó Miksa : A pozsonyi országgyűlés utolsó napjai. Kádár Endre: Halott a faluban. (Novella). Ignotus: Két színdarab. (Egy test, egy lélek. A testőr. Mindszenti István: Bálban. (Vers). Bán Fér: Szerdától-szombatig. (Regény). Hatvány Lajos : Könyvek. (Egy stilus halála; Ambrus Zoltán Speidelről). Ady Endre: Versek. Figyelő: Száz évvel ezelőtt (Lengyel Géza). Uj hangjegyek (Csáth Géza). Arról a bizonyos homályosságról (Lukács György). Szavak a patvarban (Ady Éndre). A seozett madár (Len­gyel Menyhért). Napkeletről (Halász Gyula). Rilke : Brigge Laurids Malte följegyzései (Tú­róéi József). Egy művészi hagyatékról (Bárdos Artúr). Greco (Lengyel Géza). Paál László képei (Lengyel Géza). Bélteky Kálmán: A magyar szórványság (Nagy Zoltán). — A Nyugat fő­munkatársai : Adj' Endre, Ambrus Zoltán, Babits Mihály, Hatvány Lajos, Móricz Zsigmond. — A Nyugat előfizetési ára: egész évre: 20 kor., félévre 10 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Mérleg-utca 9. Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal. — Az „Ország-Világ“ e heti (50-ik) száma, Váradi Antal dr. és Fáik Zsigmond dr. kitűnő szerkesztésében, rendkívül gazdag tartalommal fekszik előttünk. A lap változatos, gazdag iro­dalmi tartalma mellett igen szép illusztrációkat közöl, melyek közül feltűnést fog kelteni a gróf Károlyi-palotában rendezendő babakiállitásról felvett három remek kép. Vezetőcikket e szám­ban «Mikulás»-ról Fáik Zsigmond dr. irt az ő megkapó stílusával. Elbeszélést, karcolatot írtak : Visontai Olga, Péczely Ferenc, Bányász László, Papp Kálmán. Verset: Duráné Barthalos Lenke, Versényi György, Abonyi Andor, Dura Máté. Folytatás van e számban Grazia Deledda olasz novellájából Bállá Ignác fordításában és Kleist Henrik «Penthesilea» című darabjából. Mellék­letként közli Pogány J. Béla regényének foly­tatását. Illusztrációk gazdagon élénkítik e sza­mot. A többi rovatok : Színház. Irodalom. Mű­vészet. Hírek. Különfélék stb. élénk és változa­tos tartalommal jelennek meg. — Az «Ország- Világ» kiadóhivatala (Budapest, V., Hold-utca 7.) kívánatra ingyen küld mutatványszámot. — A lap előfizetési ára : Egész évre 16 kor., fél­évre 8 kor. és negyedévre 4 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom