Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-09-19 / 64. szám

19iU szeptember 19 4 TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK után még erősebben fakad a viz. A védekezés ellene a laza talajviszonyok miatt csaknem lehe­tetlen. Az ármentesitő társulat ugyan a fakadó­vizek káros hatásának csökkentésére megépítette 6 km. hosszban, az úgynevezett Pörböl—ara- nyadi szoritógátat. Ennek az a haszna lett. hogy visszaszorítván a vizeket, 50—60 cm.- rei alacsonyabb lett a takadó viz. Gazdaságilag azonban nem sok haszna volt, mivel egészen ez sem tudta a fakadó vizet megszüntetni. Nagyobb haszna lett a szivattyúzásnál,a mennyiben keve­sebb viz tódult a szivattyú telepre, s igy a szi- vattyuzási költségek lényegesen csökkentek. Így is a sok zápor miatt a szakadatlan szivattyúzás 14,321 koronába került. Elfogyott 29 vagon szén. A csatornák tisztítása ez évben 18,088 koronába került. Különösen a Lajvér és Séd rengeteg iszapot hordván, emészt fel sok költ­séget. A Lajvér nagy záporok alkalmával több­ször átszakitotta a töltéséi, aminek az oka Alsó­nyék és Bátaszék közötti alacsony hid miatti felduzzasztott viz volt, e miatt a közelében levő házak nagy záporok alkalmával állandóan ve­szélyben vannak. A társulat választmányi ha­tározattal kimondta, hogy hajlandó a hidat saját költségén felemeltetni, ha a községek a kétol­dali úttestet a szükséghez képest feltöltik A választmány által kivitelre elfogadott terv még az »Ürszög« nevezetű vízállás felisza- poltatása a parásztai patak által 2017 kor. költséggel. A társ. pénztáros jelentése szerint a társulat vagyonmérlege a következő: Készpénzvagyon . . 94,902 K. Leltári vagyon . . 2,462,462 K. 80 f. Teher ..... 437,037 K. 111. A gyufamonopólium. A gyufamonopólium terve Magyarorszá­gon a leghelyesebben úgy valósítható meg, hogy kizárólag áz állam gyártsa a gyufát és kizáró­lag az állam árusítsa. Hazánkban van egy min­den tekintetben kitünően működő monopólium: a dohány-monopólium. A dohány-monopólium­mal az állami érdekek kitünően vannak pénz­ügyileg védve, a fogyasztó közönség igénye mindenkor könnyen *ki el égithető és a legideálisabb megoldása a gyufa-monopóliumnak az lenne, ha e kiválóan bevált intézménybe lenne beillesztve. Az állami érdekek ebben a formában a leghatásosabb védelemben része­sülnének és a fogyasztók kívánságai a legköny- nyebben kielégithetők. Sőt azok, akik eddig leginkább foglalkoztak a gyufa eladásával, a legcsekélyebb kárt sem szenvednék, mert ismét a dohányárusok, akik eddig gyufanagykereske­dők voltak, lennének a jövőben is a gyufanagy- árusok és a dohány-kisárusok, akik majdnem kizárólag eddig is a fogyasztókkal állottak összeköttetésben, lennének a jövőben is gyufa- kisárusok. Egy már jól fegyelmezett, kipróbált gárda lenne rögtön az állam szolgálatában és igy a fogyasztók igénye is minden irányban kielégítést nyerne. Ha a gyufa-monopólium eltér a dohány­monopólium mintájától, ez sok panaszra fog alkalmat adni és mennél jobban eltér adohány- monopólium bevált mintájától, annál több pa­nasz lesz. Nagy hiba lenne azonban akár a gyufagyártást, akár a gyufakereskedelmet egy magántársaságnak bérbeadni. Az állami egyed- áruságok bérbeadása idejét múlta. Ez szokás volt a XVIII. században, de a modern Magyar- ország nem adhat semmit bérbe, nem zálogo­síthat el semmit és nem teheti ki a kereskedők tízezreit és a fogyasztók millióit egy magán- társaság kapzsiságának. Sőt az állammal szem­ben ma már minden polgár több elnézést is tanúsít, mint a magánvállalkozóval szemben és ha már megdrágul a gyufa, úgy élvezze a be­vétel-többletet kizárólag az állam és ne felezze meg jövedelmét a magánvállalkozóval, akit sem- miesetre sem vezérelnek altruisztikus elvek. A kincstár ugyanazon elvek szem előtt tar­tásával, mint 1890-ben megváltotta a regáliákat, megváltaná a jelenleg üzemben levő 36 gyufa­gyárat. A technika jelenlegi követelményeinek megfelelően berendezett és nacionálisan dolgozó gyárakat (Besztercebánya, Győr, Budafok, Te­mesvár, stb.) üzemben tartja s esetleg kibővíti és a gyártást alárendeli a magyar kir. központi dohányjövedéki igazgatóságnak. A dohányjöve­dék igazgatósága, a külföldön is mintasze­rűnek elismert hatóság, mely kitűnő szakférfiak felett rendelkezik és csekély szaporítással egy kiváló technikai és kommerciális vezérkar állana az állam rendelkezésére. A gyufát jelenleg két fillérrel fizeti a fo­gyasztó a trafikban. Tekintettel arra, hogy Fran­ciaországban a doboz ára 10 centimes, Német­országban 4 pf., a leghelyesebb lenne, ha a fo­gyasztó egy dobozt 5 fillérért kapna. A gyufa- nagyárus 5° 0, a kisárus 15°/0 eladási jutalék­ban részesülne, úgy hogy az államnak 4 fillér maradna egy dobozért, melynek előállítási áia fuvarral, rezsivel csak 0.75 fillér. Egy láda gyufa 100 csomag, á 100 doboz belekerül az államnak 7ö-koronába, kapna érte 400 koronát, igy tehát tiszta haszna ládánként 325 kor.; a nagyárus nyerne ládánként 25 ko­ronát, a kisárus 74 koronát Az elárusitást ellenőrizné a már meglevő mintaszerűen működő pénzügyőrség, úgy hogy sem a kereskedő, sem a fogyasztó nem állana nóvummal szemben. MULATSÁGOK. — Mulatság Felsölregen. Sikerült, mulat­ságot rendezett Felsőiregen a magyarországi munkások rokkant és nyugdíj egyletnek felső- iregi 272 számú fiókpénztára f. hó 8 án, az ot­tani ipartestület helyiségében, — A mulatság tiszta jövedelme 79 K 65 fill, fele részben a rendező fiókpénztár külön alapját, másik fele részben pedig az ipartestület könyvtár alapját gyarapí­totta. — Jegyeiket megváltották : Dr. Krammerer Ernő 10, Strasser Vilmos 2, Wolf Manó, Bandi Sándor, Végh János és Varga Kálmán 1 — 1 K-val Félülfizett k: Látrányi Jenő 4, ifj Arany Károly 4, Roboz Ignác, Hirsch Ernő, Arany Dénes, Ma- rity Gusztáv, Jenvay Kálmán, Arany Lajos, ifj. Tabián Mihály 1—1 koronát, özvv, Deutsch Ja- kabné 60 fill., ifj. Gábé Flórián 40 fillért, kiknek jóindulatú támogatásukért ez utón mond hálás köszönetét a fiókpénztár vezetősége? Tudományos megfigyelések a moszkvai császári orvosi egyetemen megállapították: »Valamennyi hasonló ásványvíz között a Ferencz József-keserüviz glaubersóban és keserüsóban a leggazdagabbnak bizo­nyult. Ennél a sajátságánál fogva, melyet még fokoz az, hogy szódabikarbóna-tarta­lommal is bir, minden más hasonló ásvány­víz fölé helyezendő. A természetes Ferencz József-keseriiviz még kis adagok haszná­lata mellett is gyorsan és biztosan ható hashajtó.« A valódi Ferencz József-keserüviz csakis teljesen természetes állapotban, minden hozzá­tétel nélkül kerül forgalomba és ásványvíz- üzletekben, gyógytárakban és drogériákban kapható. TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető: Nagy Béla. Nyugdíjazás. Ürögdy József gyönki ref. magyar tanító nyugdíjaztatását kérelmezte'. Beiratkozás a paksi polgári iskolába. A paksi 4 osztályú állami polgári fiúiskolába az 1910/1911. tanév elején 113 tanuló iratkozott be. HelyettOSttés. Peszler György kajdacsi beteg rk. kántortanitót Bolkovics István helyet­tesíti. — Bezárt iskolák. Az Öcsényben járvány- szerüen fellépett vörheny és kanyaró miatt az iskolák Kramolin Gyula járásorvos jelentése alapján bezárattak. Nincs uj szervezésre államsegély. A györ- könyi ág. ev. VI. és a grábóczi rk. II. tanító fizetésére kért államsegélyt a közoki atásügyi miniszter fedezet hiányában nem engedélyezte. A kérelmet az 1911. évi állami költségvetés törvényerőre emelkedése után kell megújítani. Sorpótlék államsegély. Garai János szek­szárdi rk. tanító 200, Pinkeczer Károly mórágyi ref. 200. Pingitzer Róza értényi rk. 200, Sebők János decsi ref. 200, Hebenstreit Irén mázai községi 200, Egri Béla szekszárdi rk. 100 és Klein Ármin görbői izr. tanító 200 K korpótlék államsegélyt nyert. Kinevezések. Huszár Vilma, a gindlicsaládi állami iskolához neveztetett ki II. tanítónőnek. — Berauer Tamás bölcskei rk. tanító a baracsi állami iskolához neveztetett ki tanítónak. Tanltóválasztás. Az ujonan szervezett tamásii községi iparostanonc-iskolához tanítóul Kindl Vilmos, Mayer József és Ivelits Pál, igaz­gatónak pedig Kindl Vilmos választatott meg. Öres állás. A jegenyési rk. tanitónői állo­más üres a«5juu«aiuwau y »ív n 'XI. Ml . vallás- és közoktatásügyi miniszter megengedte, mikép a' páksi állami polgári fiúiskolában, egye­lőre a folyó tanévre adélélőtti egyhuzamban való tanítás bevezettessék. Uj Iskola. A gyulaji rk. iskola uj épülete elkészült. fflenedékház megnyitás A nagyszokolyi községi állandó menedékház újból megnyittatott. Menedékházvezetőnői választás, a báta- széki újonnan szervezett 111. községi állandó menedékházvezetői állomásra Cziráky Jánosné, szekszárdi lakos választatott meg. BORSZÉKI az ásványvizek királya, angolkór és vérszegénység ellen párat­lan gyógyszer. Mint üdítő és hüntö ital a legelső minden vizek között. Főraktár Szekszárdon : ÜGAUZER ÁDÁM= CÉGNÉL. IRODALOM. — »Ország-Világ.» Dr. Váradi Antal és dr. Fáik Zzigmond kitűnő lapja, az »Ország- Világ* e heti (37-ik) száma a szokott gazdag és vál­tozatos tartalonmmal jelent meg. Fáik Zsigmond pompás novelláján kívül még Csite Károly, Harmatit Lujz és Kőhalmi József toliából talá­lunk e számban elbeszélést, mig verseket Vér- tesy Gyula, ifj. Szász Béla és Péri/ Ilus irtak. Külön cikk foglalkozik a hét kimagasló esemé­nyeivel : az Erzsébat-kilátó felavatásával és Ka- szelik nagy feltűnést keltett végrendeletével. A lap belsejében Szigeti József eredeti regénye folyik. A képek közül első helyen Labori Mé­szöly Miklós fotóművész szép margitszigeti ké­pei érdemelnek említést. Azonkívül még egész sereg szebbnél-szebb képet közöl az »Ország- Világ«, köztük baranyavári Ullmann Emil és Ka- szelik Jenő arcképét, továbbá a jánoshegyi Erzsébet kilátó-toronyot, az angol király gyer­mekeit, Mánuel királyt, a térdszalag-rend dísz­ruhájában ábrázoló képet stb. »Az Ország-Világ« kiadóhivatala (Budapest, V., Hold-utca 7.) kívá­natra ingyen küld mutatványszámot. A lap elő­fizetési ára: Egész évre 16 korona, félévre, 8 korona és negyedévre 4 korona, KÖZGAZDASÁG. Az idén szabad a bort cukrozni. A soproni borkereskedők küldöttsége tisztelgett Kálmán Gusztáv keresk-j államtitkárnál és a bortörvény revízióját kérte, valamint azt, hogy a mostani termésre való tekintettel engedtessék meg a bor cukrozása. Az államtitkár kijelentette, hogy a bortörvény hiányait iparkodni fognak megjaví­tani. A cukrozás kérdésében a kereskedelmi miniszter már átirt a földmivelésügyi miniszter­hez és arra kérte, hogy az idei termésre való tekintettel a cukrozásra vonatkozó rendelet szigorán enyhítsen. Az ebadó hovaforditásáról. A földmivelés­ügyi minisztériumban rájöttek arra, hogy a tör­vényhatóságok az ebadóból szerzett jövedelme­ket nem arra a célra fordítják mindenkor, mint amire a törvény határozottan rendeli; ezért az összes törvényhatóságokat utasítja, hogy ezentúl az ebadó hovaforditását csak az esetben hagyja jóvá, ha a befolyt jövedelmet vágóhidakra, dög- és sintértelepekre, vagy pedig állatvásártér át­alakítására fordítják. Megjegyzi a rendelet azt is, hogy az ebadó-alapból azok a községek is segélyben részesülhetnek, amelyeknek anyagi helyzete nem engedi meg a fenti közintézmények megvalósítását. 4000 (négyezer) kereszt őszi-tavaszi szalma és po yva á 1 kor. 40000 (negyvenezer i. oszt. tégla ...... á 3® kor. 300 öi vegyes tuskófa ..................................á ÍO kor. . » +. k* : p' 1♦ eladó: gazdaságában Tolna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom