Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-04-04 / 15. szám
TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1910 április 4. nusa is. Foglalkozzunk tehát egy kicsit a lekicsinyelt múlttal. Jusson eszünkbe a haza bölcse, aki nem áldozta fel a minden kedvéért a keveset, de elfogadta a keveset, hogy ezt szaporítva megszerezze a főbbet 0 tanított meg arra is, hogy ha elhibáztuk a kabát gombolást, azért nem szükséges össseszaggatni a kabátot, csak újra kell kezdeni a gombolást. Ha elhibáztuk a politikát, kezdjük élőről, csak a mente a — becsület megmaradjon. Tömörülésre, a békés, de erélyes kitartó munkára hívjuk fel tehát a mérsékelt, jobb belátásu embereket. Ebben az egyben le kell omlani a pártkereteknek. Erősen meg kell rázni a most folyó képviselöjelölések- nél a pártpolitika nagy rostáját, hadd hulljon ki a szemét. A magyar parlamentet, a magyar közéletet meg kell tisztítani a nemzetet kárhozatba, romlásba vinni akaró demagógiától és anarchiától. Rend a faluban. — Elmélkedés az ököritói katasztrófáról. — Mi okozta ezt a világra szóló szerencsétlenséget, kit okozzunk érte ? A nép gondatlanságát ? Nem! A nép gyermek, vezetésre szorul, a hatóság kötelessége, hogy vezesse, hogy gondoskodjék róla. Hatóság alatt Magyarországon elsősorban a főszolgabíró értendő. Igen de a főszolgabíró nem lehet egyszerre 20—30 községben, azért a rendőri feladatok a községi elöljáróságra háramlanak elsősorban, mert elöljáróság minden községben van, sőt minden pusztában is. így az 1886 évi XXII. t.-c. 21. §-ának g) pontja a tüzrendőrséget határozottan a községi elöljáróság feladatává teszi. Hogy a gyakorlatban hogyan teljesiti a község ezt a j kötelességét, mutatja az ököritói eset, hol maga a biró ült mint pénzbeszedő a beszegezett kapuju csűr keskeny kijáratánál! És ne gondoljuk, hogy ez kivételes eset, az a kivétel, ha az elöljáróság törődik ilyesmivel! ieitevk'*nbj?fy'V1áh' 'helyben jegyző, akit intelli- .1 genciája, tanultsága képessé tesz a községre rótt feladatok teljesítésére, azt teljesen elfoglalja az irodai munka. — Marad a külső munka a I bíróra és az esküdtekre. De ezek egyszerű föld- | míves emberek, nem is értenek a községi köz- J igazgatáshoz, nem is érnek rá, meg féltik is a népszerűségüket. — A községi közigazgatást, a j rendészetet tehát a kisbiró végzi, a falu legszegényebb, utolsó, megvetett embere, ki nemritkán még hozzá nyomorék is. Vagyis nyíltan kimondva, faluhelyen rendőri szolgálat egyáltalán nincs, megy minden, ahogy megy, csak vé- letlenség, hogy mindennap nem történik az ököri- tóihoz hasonló katasztrófa. Tudok egy esetet, mikor gyilkosságot akadályozhatott volna meg a községi elöljáróság, ha két markos rendőre lett volna, de nem volt, csak egy félkezü kézbesítő ! A csendőrök minden két hétben egyszer megjelennek a községben. De ők ki vannak tanítva, hogy a «helyi rendészet elsősorban a községi elöljáróság feladatát képezi«, tehát a portyázástól elfáradva, bizony nem sokat törődnek a tapasztalt dolgokkal. Sőt tudok egy esetet, amikor egy duhaj községben a buzgó örs- parancsnok sűrűbben vezényelte ki csendőreit helyi szolgálatba s a szemle alkalmával a szakaszparancsnok ezt kifogásolta. Persze, hogy a duhaj legények ennek örültek ! Ha uj főszolgabíró jön egy járásba, pár évig próbál megküzdeni ezekkel a bajokkal. — De mikor aztán tapintatosan tudtára adják, hogy «ne vonja el a csendórséget fontosabb köz- biztonsági teendőktől», abban hagyja a meddő küzdelmet, mert belátja, hogy bíróval, kisbiróval nem lehet közigazgatást csinálni. Aztán ő is úgy tesz, mint a jegyző, megelégszik akták elintézésével ! Szóval nálunk csendőrség csak a városokban van s ennélfogva rend is csak ott van. Pedig mi még messze vagyunk Amerikától, ahol a nép maga gpndoskodik magáról, közelebb vagyunk még Ázsiához s nagyon is nagy szükség volna hatósági gyámkodásra. Tessék csak bemenni egy sűrűbb lakosságú község udvarába, milyen közegészségügyi, tűzrendészei stb. állapotok vannak ott. Tessék vasárnap este bemenni a korcsmába, mi történik ott. Faluhelyen a részeg koldus megfagyhat az ut árkában, senki sem törődik vele. Tilos a koldulás, de azért ki merné falun a kolduló cigányasszonyt kikergetni a házából, pedig az lop is. A városi ember, ha baj van, egyszerűen rendőrt hiv, de kit hívjon a falusi ember ? Németországban, — pedig ott nagyobb a törvénytisztelet, — minden faluban legalább egy csendőr van, nálunk tiz falura esik egy csendőr. A hatóság kötelességszerü gondoskodásával elejét vehette volna 350 ember tűzhalálának, ha falun volna egyáltalában hatóság. Pedig 350 ember léte vagy nem léte sokkal fontosabb, mint az önálló bank léte vagy nem léte. S azt hiszik, használt valamit az ököritói katasztrófa? Már azóta is volt alkalmam meggyőződni, hogy nem használt semmit, megy minden tovább úgy mint eddig 1 Memento. Utcaöntözés. Szekszárd város közönségének régi és mondhatjuk jogos óhaja ment teljesedésbe és igen fontos közegészségügyi követelmény nyert kielégítést a városi képviselőtestület legutóbbi, március hó 31-én tartott közgyűlésén. Ekkor terjesztette ugyanis a tanács elfogadás végett a képviselőtestület elé az utcák terek és járdák öntözése és tisztántartása tárgyában készített szabályrendelet tervezetet. A szabályrendeletet, melyet a képviselő- testület nagy többséggel elfogadott, közérdekű voltánál fogva a következőkben ismertetjük. • - i wiiuciu duciiul <x v tu ub Deiterulétén minden járda naponként leseprendő. Ezenkívül a Béla- és Garay-téren, a Vármegye-utcában, a szekszárd—-keselyüsi törvényhatósági utón, a Béla-tértől az Indóház-utca betorkolá- sáig, a Bezerédj-István-utcában, a Rákóczi- utcában, a Szluha utcától a Széchenyi-utcáig, a Széchenyi-utcában és az ennek folytatását képező Béri-Balogh-Ádám-utcában a kórház déli sarkáig az utca útteste április 1 tői október hó 31 ig, naponkint vízzel locsolandó és hetenkint felseprendő és ugyanitt a járdák a háztulajdonosok által naponkint kétszer, reggel 7-ig, a seprés után és d. u. V27 között locsolandók. A seprés és az összesepert szemét elhor- dása a járdán a háztulajdonos, az úttesteken az ut tulajdonosának kötelessége, amely reggel 7-ig. május—augusztus hónapokban reggel 6-ig elvégzendő. Havazás esetén a járda többször, szükség szerint tisztítandó, síkos időben felhintendő. A kocsiutak öntözése reggel 6-tól este 8 óráig városi lajtokkal, hatósági utón történik s a munka teljesítése vállalati utón biztosittatik. Az öntözés költsége (folyóméterenkint körülbelül évi (?) fillér), azon az alapon, hogy aki az előnyöket élvezi, viselje az azzal járó kiadásokat is, az utcabeli telek (ház) tulajdonosokat terheli, telkük utcai vonalának arányában, havonkint előre fizetendő és késedelmes fizetés esetén a közadók módjára hajtatik be. Középületeknél és egyleteknél az öntözési és seprési kötelezettség teljesítéséért a felelősség az intézmény vezetőjét terheli. A kék-fehérre festett öntöző 1 aj toknak minden jármű kitérni tartozik s az ártézi kúthoz, töltés végett minden egyéb kocsi előtt oda bocsátandók. Az öntözési és sepretési kötelezettség ki- terjesztését más utcákra, az utcabeli háztulajdonosok V3 részének kérelmére vagy a tanács javaslatára a képviselőtestület határozza el. Az öntözött és sepert utcákban törkölyt, szenet és bármiféle szemetet csak oly járműben szabad szállítani, melyből annak tartalma ki nem hullhat, Gyümölcs hulladékot, rongyot, papirost és általában bármiféle szemetet az utcára kivagy ledobni és lerakni a város egész belterületén tilos. A szabályrendelet ellen vétők 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetők. A szabályrendelet azonnal életbe lép. Mozgó fénykép a vármegyei közgyűlésről. Huszonöt éve figyelem a vármegye dolgait. Tudtommal nem volt még egyetlen egy közgyűlés sem, amelyen részt ne vettem volna. Mondhatom érdekesebb alig volt egy is, mint a most csütörtöki. Hallottam egyhangú bizalom nyilvánítást, meg nem egyhangút is, átéltem »vihart«, »zivatart«, kapkodtam a fejem a frázisok cikkázó száraz menykövei elől, sőt hallottam Kossuth Lajost is, már t. i. amikor valamit üzen a nótában. Csak úgy hangzott a nagy terem az énektől, mintha színházi próbán lettem volna. Valóban a rendezők között volt nem egy első rangú — komédiás. Hogy zúgott, hogy morgott a vén terem, akkor sem volt hangosabb, amikor Felezel Móric, Perczel Miklós, Magyari Kossá, Be- zerédj, Csapó hívei, a Kubinszkyak valósággal megostromolták a vármegyeházát s kiverték^az igazi pecsovicsokat, úgy, de úgy, hogy Esterházy Károly gróf főispánnak is menekülnie kellett . . . Szóval a gyűlés érdekes volt. Zsúfolásig megtelt a terem. A hölgyek ugyan nem jól tippeltek. Máskor a »száraz« tárgysorozatra is megtöltik legalább a fél karzatot, de most talán megijedtek a pár százra tehető letárgyalandó ügydarabtól, amelyet a vármegyei szolgák álh- lag két napig talicskáztak be a gyülésterembe. Alior poj^-V-«*♦*<»«* jöttök el. Én a?, egy-kettobol is csak egy jóságos arcot figyeltem. Fürkésző szemekkel tekintgetett szét, néha aggodalmassal kétkedve, máskor örömtől, büszkeségtől sugározva. Elő-elő villanó szempárja azonban leghosszasabban az alispáni széken pihent meg. Boldog ember lehet, akinek ilyen — édes anyja van ! . . . Érdekes volt a gyűlésnek már a kezdete is. A legbájosabb opera »nyitányra« sem hangzik fel akkora taps, mint a főispán egyszerű »megnyitó« szavaira, amelyekkel azt is bejelentette, hogy belépett a — munkapártba. Hohó a munkapártba ? Erre már észbe kaptak — éppen talán a leghangosabb éljenzők s felriadtak egy nehányan, akik vagy a főispánnak, vagy Apponyi Géza grófnak magának, de j nem a Nemzeti Társaskör tagjának tapsoltak. S még formaliter meg sem nyithatta az ülést, már is felállott Rátkay, a volt képviselő, de ma is poéta. Amit a képviselő megborsozott, megédesítette a poéta. Furcsának találta, hogy megváltozott kö- J riilötte a világ s a főispán kilépett a koalició- ! ból s bizalmasa lett az uj kormánynak, sőt belépett a munkapártba. Ez volt a csípős bors, | finomra megtörve, az édes cukor pedig az, hogy meghódol a korrekt egyéniség és tiszta I jellem előtt és szereti a főispánt jelen állásában ; az emberi kor legvégsőbb határáig. A főispán nem állította, hogy nem szereti j Rátkayt, de derekasan visszavágott. A koalícióból nem'lépett ki, sőt ki sem léphetett, mert mielőtt kilépett volna, maga a koalíció lépett ki — önmagából, azaz hogy feloszlott. S mivel Gümökór, köhögés, siamárköhögés, influenza asMIban az orvosak Oitk SIROLIN „Roehe“-t rendelnek. Csakis eredeti csomagolású Sirolin „Roche“-t kérjen, minden utánzatot vsgv pótkészit- ményt kérünk a leghatározottabban visszautasítani. P. Hoffnianii-Li Roche k C«. Wien, Ili i. Nenlinzsrasie II. Sirolin irodalmat-’- '^ kívánatra ingyen ét bénmentve küld Kik vannak a Sirolin Joche“ ra utalva? L A kik hosszú időn keresztül köhögés bántal- maiban szenvednek. 2. Mindazok, kik üdült gégehurutban szenvednek. 6. Asztmában szenvedők lényeges l&önnyabbülést éreznek már rövid használat ntán. 4. Skrofulás, mirigyduzzadasos, szem» és owkatar- rusos gyermekeknek fontos szelte á Sirolin D aaK „Rocüe . A táplálkozást nagyban elősegiti. m -ás na-sitr m» s c* A-a M torsra I 1 ) I
