Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-12-19 / 90. szám

Előfizetési ár:

Egész évre .... 16 korona.

Fél évre .... 8 „

Negyed évre ... 4 „

Egy szám ára . . 16 fillér.

BHöAzet^seket *** hirdetőieket a kiadó- h Tataion kivül elfogad a Molnár fele könyvnyomda éa papirkereakedói r.-t. 8aekazárdon.

Egye« számok ugyanott kaphatók.

POLITIKAI HETILAP.

Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja.

Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön.

Szerkesztőségi teleion-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám: 18 és II.

Scerkeixtöség:

BezerédJ István-utca 5. Mám.

Ide küldendők a lapot érdeklő ö««iei közlemények.

Kiadóhivatal: Vármegye-utca 130. szám.

Az előfizetési pénzek éi hirdetőiek ide küldendők.

Néptanítóknak.

ha aa előfizetést egőiz évre «lőre beküldik. 8 kor.

Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő BODNAR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY, j Laptulajdonosok a szerkesztők.

Távirat. - Telefon. - Express.

— A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. —

A képviselőházból.

Budapest. (Érk. d. u. 2 órakor.)

A képviselőház Kabos Ferenc elnöklese- vel ma ülést tartott. Lukács László pénzügyminiszter beterjesztette a bankszabadalom provizórikus meghosszabbításáról szóló törvényjaslatot.

Ezután folytatták a szerb kereskedelmi szerződés tárgyalását. Sümegi Vilmos elfogadja a javaslatot, Popovics István szintén, Haller István a néppárt nevében kijelenti, hogy megszavazzák a javaslatot.

Szünet után Serényi gróf földművelésügyi miniszter beszélt, — reflektálva az elhangzott beszédekre. Az egész vonalon szükséges intézkedések megtételét Ígéri.

Héderváry a királynál.

Bées, (Érk d. u. 2 ó. 10 p.)

Khuen-Héderváry Károly gróf miniszter- elnök tegnap délben kihallgatáson volt a királynál, mely alkalommal a Felséget az összes kérdésekről tájékoztatta. A kihallgatás egy óra hosszáig tartott. —

A király nem jön Budapestre.

Bées. (Érkezett d. u. 2 óra 20 p.)

Őfelsége a delegációk megnyitására nem jön Budapestre. Helyettesítésével Jótsef kir. herceget bizta meg.

Képviselövál aszftás.

l'dvard. (érk. d. u. 2 óra 35 perc.)

Jaross Vilmos munkapárti es Lehne Hugó függetlensegi képviselőjelöltek közt ma vette' kezdetét a választás, az udvardi kerületben. Jaross megválasztatása bizonyos.

Megftévedt önkéntes.

Arad, (Érk d. u. 2 ó. 40 p.)

Gyenei Gyula, 33. ezredbeli önkéntest, vagyonos szülők gyermekét a rendőrség letartóztatta Gyenei önkéntes egy éjjeli mulatóban egy leánytól arany órát és láncot lopott es azt eladta. Tettét beismerte.

A Kossuth-Szterényi per.

Budapest, érk. délután 2 óra 50.

Kossuth Ferenc es Szterényi József sajtópere Habár Mihály ellen ma vette kezdetét.

Feloszlatott liga-gyűlés.

I jvidék, (Érk. d. u. 2 óra 30 perc.)

A választójogi liga tegnap ülést tartott, melyen Hánjfy Dezső is részt vett és azon a szerb radikálisok Bánffyt hevesen támadták. A két szerb tábor a gyűlésen egymásnak rontott, úgy, hogy a tattlegességek miatt a gyűlést fel kelleti oszlatni

A magyar társadalomról.

Közéletünk általánosan elismert vezérszelleme : Ttsza István gróí a napokban nagyszabású emlékbeszédet mondott Széchenyirőlmelyben ragyogó ékesszólással és találó hűséggel jellemezte e szellemóriásnak politikai, közgazdasági és társadalmi korszakalkotó működését és ebből a tanulságokat levonva, meggyőzően bizonyította be annak szükségességét, hogy a magyar társadalom a szabadság és önkormányzat elve alapján szervezett tevékenységet fejtsen ki.

Nem szándékozunk ez alkalommal Tisza István mélyreható fejtegetéseibe bocsátkozni, melyekkel különben is teljes mértékben egyetértünk, hanem csupán a magyar társadalom tevékenységere vonatkozólag akarunk néhány megjegyzést tenni.

Társadalmi szervezkedésünk terén huzamosabb idő óta lépten-nyomon nagyarányú munkásságot észlelhetünk, mely az utóbbi években szinte lázasnak mondható. Az uj egyletek — lehet mondani — százával keletkeznek, amit mi határozottan aggasztónak tartunk, mert a magyar középosztály, mely az egyletesdi élet fentartására van hivatva, sokkal szegényebb, semhogy annak költségeit megbirná és sokkal elfoglaltabb, semhogy az egyleti tevékenységből megfelelő részét kivehetné. Ez azonban csak relativ részlete a kérdésnek. Sokkal aggasztóbb az a jelenség, hogy a mi társadalmi szervezkedésünk nem is annyira szervezkedés már, mint inkább szé/tagozódás vallásfelekezeti, pártpolitikai és életfoglalkozási jelleggel. Ez az irány a legkétségtelenebb veszedelme társadalmunk egységének és a társadalmi tevékenység sikerének, mert az ellentétes, széthúzó erők egymást paralizálják és az egymással küzdő szenvedélyes energiák nem adhatnak elfogadható, kielégítő eredőt, hanem vagy holtpontra jutnak, vagy katasztrófát idéznek elő.

Ami a magyar társadalom szabadságit illeti, e_sz<ibadság hiányáról nem panaszkodhatunk. Nem is az a baj, hogy társadalmunknak nincs meg a szabadsága, hanem az, hogy e szabadsággal nem tudunk élni. Eszünkbe jut a magyar nemzetre vonatkozó régi jellemzés: a szolgaságot nem tűri, a szabadsággal élni nem tud.

A magyar társadalomnak jogában és szabadságában áll minden előfeltételt megszerezni, mely fejlődése biztosítására, céljai és jóléte elérésére szükséges, de — nem szerezzük meg. A magyar társadalom dolgozhatnék a közügyek elómozditására, de

TÁRCA.

A battiszt-ingek.

— Irta: Sroma&izj István. —

Mikor a fiatal Kuttner. hatéves távoliét után egy teli reggel megérkezett Budapestre s a kocsi ablakán át egy kiváncsi pillantást vetett a Kerepesi ut hullámzó utcai életére, egy percig az az álomszerű képzelődés fogta el, hogy ő még mindig tizennyolc esztendős zeneiskolai növendék, aki egy szegény nagynénjénél kosztol s borzas, engedetlen kölykeket tanit havi öt forintért a Cerny etűdökre. Mert tizenkét évvel ezelőtt még körülbelül ez volt a sorsa: napközben szorgalmasan tanult, délben többet koplalt, mint amennyiszer jóllakott, délután pedig alázatosan hajlongott ama kövér mamák előtt, akiknek csemetéit kivétel nélkül csupa Liszt Ferenccé es Rubinsteinné akarta nevelni . .. Mily szédületes karriért csinált azóta ! Mikor Kuttner, Münchenből jövet, a ködös téli reggel világosságában most egy-egy regi cégtáblát megpillantott, a szive boldogan dobogni kezdett: erezte, hogy benne is van valami az Istenek erejéből, akik uj világot alapítanak.

A fiatalember, mikor a zeneakadem át jo sikerrel elvégezte s az ősz Mester (aki már huszonöt éve játszotta a múzsa szerepét) nyilvánosan homlokon csókolta : kevés pénzzel, de annál több reménnyel indult el külföldi kőrútjára. Eleinte csak gyöngén csöppent a babérból és az aranyból, de Londonban váratlan dolog történt vele : a Daily News hasábos cikket irt róla, azt a nézetét fejtve ki, hogy fiatal és ismeretlen magyar a legelső zongorások egyike. A cikk, amit a gyomorbeteg és cinikus újságíró (aki azonban a legnagyobb tekintélyek egyike volt) tálán unott abrazattal vetett papírra, megalapította a Kuttner Pál szerencsejet: koncertjére csak úgy tódult az e.őkelő közönség, a London News hízelgő sorok kíséretében adta ki az uj esi lag arcképét. Az uj csillag, aki ekkor már teljes öntudatára ebredt a maga művészi nagyságának, prémes kabátban, álmodozó pillantással ült a fotográfus gépe elé ; s egészséges idegei, jó gyomra dacára, afele bánatos és szenvedő Chopin-arccal nezett le az alatta nyüzsgő világra.

Bőven megrakodva kinccsel és dicsőséggel, három hét múlva búcsút mondott a" angol fővárosnak, hogy egy szentpétervári meghívásnak eleget tegyen ; s ott az a különös szerencse erte, hngy a cári par és a nagyhercegek előtt zongorázhatott. Mikor később Petervárról Berlin fele indult, frakkját előkelő rendjel ékesítette, zsebje pedig tele volt rubelekkel s útitáskájában egy világhirü müvesznagyság minden kvalifikációját magavai vitte.

A Kuttner pályája szédítő utat tett e kis szerencsés kirándulás óta, neve szinte összeforrott a sikerrel s impresszáriója a kedve szerint válogathatott a meghívókban, melyekkel a nagy művészt Europa fővárosai megtisztelték Mikor hoszu szőke, selymes haja a hangversenytermek pódiumán láthatóvá lett, az asszonyok égő arccal szögezték ra pillantásaikat, a férfiak pedig egészséges irigykedéssel néztek ót . . . Kuttner, mikor szállodája terraszán a reggelijét elköltötte, mosolyogva bontotta ki a leveleket, amiket a reggeli posta hozott neki ; s egv fejedelem büszkeségével olvasta végig a lelkes rapszódiákat, a bizalmas meghívókat s azokat a lázas, mindent Ígérő szerelmi vallomásokat, amelyeket ismeretlen hívei küldözgettek ... Néha

hetykén, gőgös pillantással gyújtotta meg egyiptomi cigarettáját; ilyenkor a levélen kilenc vagy tizennégyágu korona ékeskedett ...

Mint történt, hogy a világhirü Kuttner még eddig sohase játszott Budapesten ? A jó Isten tudja. Talán félt, vagy zsugori módjára tartogatta magának azt az isteneknek való gyönyörűséget, mikor mindazokat meghódítja, akik egykor csak foghegyről beszéltek vele ... Pedig egy- egy viharos est után, mikor a hangversenytermek csillogó miliőjéből a sötét utcára lépett s szivarozva, csöndesen elmélkedve kószált az egbenyulo paloták között, hányszor gondolt a Vigadó óriási üveg ablakaira, melyek ragyogó fényességbe úsznak, mig odabenn prémben és selyembe burkolt szép asszonyok sietnek föl a szőnyeges lépcsőkön . . . Növendék korában,- mikor pénz nélküi, éhes gyomorral sétált a befagyott Duna pártján, mikor éjszakankint a szegénynéni nyomorúságos szobácskájábán húzódott meg: ragyogó álmokat szőtt a távol jövőről, mikor mind e fénynek, csillogásnak mámornak a didergő kis diák lesz a hőse . . , Majd ha egyszer az ő tiszteletére fogják főlgyujtani a Vigadó csillárait ... A fiatalember hátán átfutott a hideg, majd dacos önbizalommal dobbantott:

— Akarom, hogy igy legyen, akarom, hogy valamenyi a lábam előtt heverjen! . . .Ésesküszöm, hogy igy lesz, vagy elpusztulok.

Most végre itt volt tehát Budapesten, hosszú dicsőségben gazdag 6 ev után, miközben, Kairótól Moszkváig és Newyorktól San-Franciscóig a civilizált világ összes müvészpártolóit a vazallusaivá tette. Nevét, bár n*.m igen volt több 29 vagy 30 évesnél majd csaknem úgy ismerték, \ mint a Rubinstemét és a d’Albertét. Ahol egy-egy estéjén megjelent, agiotage-zsal kapkodtak el a jegyeket, a müárusok pedig, magas tiszteletdiján