Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-12-05 / 86. szám
1910 december 5. Korpótlék Taschek Anna koppányszántói rk. tanítónő 11. évötödös korpótlekának fedezésére 200 K államsegély utalványoztatok. Államsegély. A m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi miniszter az alsónánai és bátaszeki gör. kel. egyházközségeknek lelkészi telek kárpótlás címén 200—200 kor. államsegélyt engedélyezett. Felfüggesztett egyesület. A m. kir. vaiiás- és közoktatásügyi miniszter a magyarországi tanítók szabadegyesületét felfüggesztette. KÖZGAZDASÁG. Indítvány az 0. M. G. E.-hez. Óváry Ferenc oki. gazda és bérlő, a következő, ott legközelebb tárgyalásra is kerülő indit- tványt nyújtotta be az O. M. G. E legközelebbi közgyűléséhez: Tisztelt Közgyűlés! Az előző parlament által alkotott adóreform életbeléptetését a jelenlegi kormány felfüggesztette. Évtizedek óta tartó, egyenlőtlen teherviselést volt hivatva ezen adóreform megszüntetni, «menynyiben ismeretes, hogy a jelenlegi adórendszer mellett, a gazdák adója más foglalkozásokhoz viszonyítva, tulmagas. Nemcsak a föld adóját értem ezalatt, melyet az adóreform 25°/0-ról 20°/o-ra redukál, hanem értem a bérlők jövedelmi adóját is, mely végeredményében a földbirtokot is sújtja s melyet az adóreform szintén 10 százalékról 5 százalékra redukált. — Igaz, hogy más foglalkozások jövedelmi adója is a tiszta jövedelem 10 százalékára van megállapítva, de mig ez itt csak papiroson van, kivitelben nem, mert az adókivető bizottságoknak hiányzik a megállapításhoz minden törvényés alap, addig a földbérlőknél egyszerűen a bérösszeg vétetik alapul. Az igazságnak a jelenlegi adórendszer mellett is az felelne meg, hogy ha nem a bérösszeg, hanem a kataszteri tiszta jövedelem vétetnék alapul s akkor nem állana be azon anomália, hogy magasabb bérösszeg mellett, amikor a tiszta jövedelem természetszerűleg alacsonyabb — a jövedelmi adó emelkedik. A jelenlegi kormány az adóretorm felfüggesztését csak részben vitte keresztül. Azon törvény ugyanis, mely az eddigi önálló pusztáknak minősített földbirtokokat csak fél községi pótadó fizetésére kötelezte, 1911-ben megszűnik s a puszták egész pótadókötelesek lesznek, valamint életbelép az üzemváltozás által emelkedett földadó is, mely tulajdonképen szinte az adóreform egy része. — Felfüggesztettek tehát azon intézkedések, melyek a gazda igazságtalan adóterhein voltak hivatva segíteni, életbelépnek viszont egyoldalúan azok, melyek a földbirtokost és földbérlőt sújtják. — Az önálló pusztáknak minősített félpótadó fizetési joga nem üres régi jog, mely a nag\birtokosoknak indokolatlan előnyt nyújt. A pusztákhoz vezető rossz közlekedési utak, a vasúttól és egyéb gócpontoktól rendszerint fenálló nagyobb távolság, a községi közintézmények, közigazgatás, belrendészet, — posta, távirda, közbiztonság s minden egyéb intézmény sokkal kisebb mérvű élvezése olyan hátrány a pusztákra, melyeket azok birtokosa bőven ráfizet azáltal, hogy ezekről költségesebb módon, önmagának kell gondoskodnia. — Azt hiszem, felesleges minden részletre kiterjeszkednem indokolásomban, mert a tisztelt közgyűlés minden tagja tudja és érzi, hogy a földbirtok túl van terhelve adókkal teherviselő képességéhez is, de más foglalkozásokhoz viszonyítva is. Bátor vagyok a következő indítványt tisztelet- teljesen benyújtani. Indítvány. Mondja ki a közgyűlés, hogy az önálló puszták azon jogát, hogy a községi pótadókhoz csak felével járuljon, a jelenlegi adórendszer mellett indokoltnak tartja s annak megváltoztatását csak egy esetleges uj adórendszerben foglalt egyéb könnyítések mellett tartaná igazságosnak. Ugyanezt mondja ki a t. közgyűlés az üzemváltozás által beálló adóemelkedésre is. Egyoldalúan, vagyis a gazdákra sérelmesen életbelépő adósulyosbitásokat a földbirtok tovább el nem bírhat s épen azért határozza el a tisztelt közgyűlés, hogy mozgalmat indít a gazdákat terhelő, részleges adóreform életbeléptetése ellen. Adjon kifejezést a tisztelt közgyűlés annak, hogy a gazdaközönség az ország közterheihez jarulásban többet a mostaninál, amely- már súlyosabb egyéb foglalkozások teherviseléseinél, meg nem fcir. jfí£.Gyönk, 1910. nov. 30. Tisztelettel: Óváry Ferenc oki. gaxda, birtokbérlő, mist az O. M. G. E. tagja. A száj- és körömfájás kezelése. A száj- és körömfájás magában véve az állati szervezetre kevésbé veszedelmes oetegség. Bizonyos körülmények között azonban rossz indulatu a lefolyása, sőt gyakran áldozatot is követel. Minél egészségesebb az állatállomány, minél célszerűbb a takarmányozás és tartás, annál kevésbé kell a betegség rosszindulatú lefolyásától tartanunk. Legelő állatok általában könnyebben és gyorsabban esnek át a betegségen, mint az állandóan istállózottak. Természetes tartás által mindég enyhébb lefolyású a betegség, mint a szervezetet gyengítő takarmányok etetése, mint moslék, melasse, repaszelet stb. alkalmával. — Organikus hibában szenvedő valamint bő tejelő, nagyon kövér példányok rendesen nehezebben esnek át a betegségen, mint a teljesen egészséges, normális kondícióban lévő robusztus állatok. A jelenleg uralkodó száj- és körömfájás bizony sok helyen rossz indulatu (Békésmegyé- ben az elhullás 50%). Szerény véleményem szerint ez talán azzal magyarázható, hogy állattállomá- nyunk, már hosszabb idő óta (legutóbb 1904-ben, meg lett kiméivé e betegségtől. A betegség tehát többnyire fogékony állatokat talál, azaz olyanokat, melyek még e betegségben nem szenvedtek, tehát éppen nem immunisak, vagy legalább is a betegség bacillusai iránt fogékonyabbak. Sajnos, a betegség kezelésében van a legtöbb hiba. Mig ugyanis egyes gazdák sőt gazdaságok is egyátalán nem kezelik a beteg állatokat, mások túl sokat is tesznek. Sokszor bizony még állatorvosi rendelésre is történnek oly hibák, melyek a száj- és körömfájásnál határozottan károsak. Ilyenek a fakátrány, kreolin, kresolin, lysol stb. használata. Mellőzendő mindenféle zsir alkalmazása, különösen pedig a népnél annyira elterjedt kocsikenőcs alkalmazása. Zsírt tartalmazó gyógyszerek, legfeljebb beteg tőgyön alkalmazhatók, 5—10%-os bőrkenőcs alakjában. A bórsav és bórsavas natron vagy köznyelven bórax, kitűnő anyag e betegség ellen. A bórsav hatásában valamivel erősebb, gyorsabban ható, mint a borax, a bóraxnak azonban előnye alkalikus tulajdonsága, különösen akkor, ha a száj váladéka és kifolyása savanyu. Mindkét szer 2%-os oldatban használandó a szájhoz és 10%-os por alakban, a körömhöz (10*/. bórsav vagy bórax és 907. tölgykéreg-, cserkéreg por). Nagyon bevált, ajánlható és megbízható mód, mely Ausztriában és Németországban általánosan el vann terjedve, a következő : A megbetegedett állatok szája naponta egyszer tiszta hideg vízzel ki lesz mosva (legcélszerűbb ezt permetező géppel végezni), a mosásnál leváló minden piszok, váladék, lefoszló bőrcafatok el lesznek távolitva, a hólyagok felnyitva. Ezután ép ily gondosan és alaposan lesz a száj 2%-os bórsav- vagy bóraxoldattal kimosva (permetezve), különös gond fordittatván a sebekre. A körmök szintén tiszta hideg vízzel alaposan lemosva, azután a köröm, de különösen a köröm köze kóccal leszáritva és a beteg részek a 10%-os porral behintve. Kötések alkalmazása mellőzendő, mert a daganatok a kötés alatt, vagy zsíros anyagok használata által a levegőtől elzárva, nehezebben gyógyulnak. Különösen gyakran előfordul, hogy a zsíros réteg alatt a genny a szervezetbe mélyebben behatol. A gyuladások enyhítése és a daganatoknak a piszoktól való megóvása céljából ajánlatos a lábak fürösztése. Egy keményfa-fenekü (nehogy az állat a feneket kinyomja) vederbe 5 liter viz, 1 liter borecet annyi kövér agyaggal kevertetik össze, hogy aludttej sűrűségű legyen. A beteg lábak azután ezen agyagfürdőbe néhány percre beállittatnak. Az állatok már a második nap megszokják és igen szívesen teszik bele lábukat a vödörbe. Amint aztán néhány óra múlva az agyagréteg hámlani kezd a lábakról, az eljárás ismétlendő. Ha esetleg egyik-másik állat az ilyen kezelést nem tűrné, úgy ecsettel má- zolandók be a körmök, különösen a köröm köze. Ezen eljárás 2—3 napig folytatandó, azután a lábak az agyagtól tisztára mosandók, a köröm köze is jól kitisztítandó és a fentemlitett porral behintendő. Ezen eljárás lelkiismeretes keresztülvitele mellett az eredmény már néhány nap után mutatkozik. Az esetben, ha rosszindulatú gennyesedések mutatkoznak, úgy a Pyoktanin-oldattal (1 gr. 100 gr. alkoholra) való ecsetelése ajánlatos, miáltal a gennymegsemmisülés, a fájdalom is csillapszik. Többnyire elegendő egyszeri ecsetelés. A tőgyön fellépő daganatok, illetve hólyagok a bórsavas oldattal kezelendők, ha azonban rosszindulatúnak mutatkozik a baj, akkor bórvaselin is alkalmazható, de ilyenkor ügyelni kell, nehogy a zsírréteg alatt a geny befelé maródjon. Ha ez az eset állana be, úgy a bór- kenőcs mellőzendő és helyette Pyoktanin-ecse- telés alkalmazandó. Nagyon beteg és kövér TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 5 állatoknál egyszeri érvágás is sok esetben eredménnyel járt. Aki ezen kezelést lelkiismeretesen végrehajtja, nem kell félnie a betegség rosszindulatú lefolyásától. Aki azonban a szájak kezelését elhanyagolja, az számíthat rá, hogy állatai 3—4- szer annyi ideig nem fognak enni, mint a rendesen kezeltek, sőt egyes gyengébbek el is hullanak. Aki a körmök kezelését elhanyagolja, vagy a gyuladásos gennyes helyeket creolin stb. folytonos használata által izgatja, bizton számíthat a betegség rosszindulatú kimenetelére, sót a körmök kezelésének elhanyagolása gyakran az ujjperecek hevenygyulladását is vonja maga után. Megemlítem még, hogy a legjobb desin- ficiens a száj- es körömfájásnál a klórmész. Igen ajánlatos az istálló ajtók előtt klórmészszel itatott szecskának elhelyezése, hogy az állatok a ki- és bejárásnál azon keresztül menjenek. Ajánlatos, amint egy istállóban egy állat megbeteg szik, valamennyi állatnak desinficiálása, ami akként történik, hogy a megbetegedett állat szája egy zsákdarabbal kitöröltetik, úgy hogy az jó nyálas legyen, ezen zsákdarabbal azután valamennyinek ajka be lesz kenve. Ezáltal hamarabb átesünk a betegségen és az sokkal enyhébb lefolyásúvá is lesz. Blascsok Gyula. Aki hashajtók használatára van utalva, gyakran nemcsak sikertelenül próbálja a sok lármával dicsért különböző hashajtókészitményeket, hanem sokszor újabb bajokat is szerez általuk. Ezért különösen fontos a hashajtószernek gondos és óvatos kiválasztása. A székesfővárosi Szent Rókus- közkórház főorvosai már egy emberöltővel ezelőtt magállpitották, hogy a természetes Ferenc József-keserüviz rendkívül kedvező vegyalkatrészeinél fogva nemcsak köny- nyen bevehető, hanem a többi keserü-gyógy- vizekhez képest kisebb mennyiség bevétele után még rövidebb idő alatt hoz kedvező mint azok. Ezért mint igen hatásos hashajtót a Ferenc József-vizet kiválóan ajánlják. Az olyan helyeken ahol az ásvány vizkeres- kedésekben valódi Ferencz József-keserüviz nincs raktáron, legjobb a rendelést egyenesen a Ferencz József-források szétküldési-igaz- gatóságához Budapestre intézni, MULATSÁGOK. A Tolnai Zeneegyesület“ 1910 évi december hó 8-án a „Tolnai Kör“ helyiségében zeneestélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Beléptidijak : az első 4 sorban 2 K 50 f, a többi sorban 2 K. Műsor: 1. Borzó és Linka Losonc- végromlása, zenekar. 2. Them K. Himfi-dai, énekkar. 3. Potpourri XII. sz., zenekar. 4. Schubert „Stündchen“ citerán Tantos Gyula. 5. Potpourri VIII. sz., zenekar. 6. Máté Károly Rákóczi-emléke, énekkar. II. rész. 7. Lengyel Ferenc Virágszirmok, Mazurka, zenekar. 8. Magyar dalok. Hohnerphone-on Dobrik Lajos. 9. D’Amand L. Légy enyém, ének- és zenekar. 10. Potpourri XI. sz., zenekar. Jegyek előre válthatók : Taubner S. és Fia kereskedésében. IRODALOM. Modern Könyvtár. A Gömöri Jenő szerkesztésében megjelenő Modern Könyvtár, Irodalmi, művészeti és tudományos gyűjteményes könyvtárnak, amely valóban kulturális hivatást teljesít a mi irodalmunkban, immár a harmadik sorozata, és ezzel most már tíz füzete jelent meg. (Kiadó Politzer Zzigmond és fia.) A legújabb sorozat négy füzetből áll, melyek mind elsőrangú irodalmi és tudományos müvek. A füzetek a következők: 1. Nádai Pál: Bágyadt mosolygás. (Tárcák.) 2. Színi Gyula: Vándortáska. (Úti éleményekj 2. Henri Bergson: Bevezetés a metafizikába Fogarasi Béla fordítása. 4. Peterdi Andor: A Sátor alatt (Magyar Költők II.) (Lira ciklosok.) Mindegyik füzet elé életrajz és magyarázó előszó kerül, melyet többnyire a szerkesztő Ír. A füzetek minden könyvesboltban, és dohánytőzsdékben, továbbá a vasúti pályaudvarokon is kaphatók. Egv- egy füzet ára: 40 fillér. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. K. M. F. Ilyenért nem jár dij, inkább köszönjük a figyelmeztetését. Kiadó üzlethelyiség. Szekszárdon, a fő-utcán, Széehenyi- utca 169. számú házban egy nagyobb üzlethelyiség azonnal kiadó.
