Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-11-21 / 82. szám
1910 november 21 TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK in mm lumm i n 11 n n mim 11 mtmim mm i jj j l/IIl/lllCHJl : készittessiinli remek ; kivitelű fém képeket ! JE PfŐ : s-s raiitermélien s-s r Szökszárd, Szécheoyi-utca 651. sz. (Hl i seb-féle báz). Állandóan [ütött műterem. j i ■ 11111 ■ 11 i.i 11 ■ 1111111 ■ i ■ 11 ■ 111 ■ i ■ ■ ■ i ■ ■ ■ ■ * ■ ■ ■ ■ 11 ■ ■ ■ 11 ■ KÖZGAZDASÁG. Népszerű sazdasási felolvasások. — Irta: Kircz István. — A takarmányozásról. Amidőn a' takarmányozásról beszélek, ez- Úttal c?ak — mint egyike a leghasznosabb háziállatainknak —• a fejőstehén takarmányozásáról akarok beszélni. Tapasztalatból tudjuk, hogy 100' kgr élősúlyra 3 kgr. jó réti széna kell takarmánynak, hogy az állat jó erőnél maradhasson. Igen ám, de hol az a gazda, ki jószágát csak szénával etetheti ? Ez lehetetlen ! Mert nincs annyi szénája sem cs épp az rt roppant drága is volna. Azért jobb takarmányt is, de rosszabbat is veszünk a szénánál és ezen két különböző takarmány ugyanazt a tápértékét adja, mint a széna. Például van egy tehenem, melynek 4 q. élősúlya van. Így az előbbi számítás szerint 12 kgr. szína kellene takarmánynak. De ha most 12 kgr. széna helyett 12 kgr. szalmát veszek, ami körülbelül 4 kgr. széna tápertéké- nek felel meg (3 kgr. szalma: l kgr. széna) és a hiányzó 8 kér. széna helyett még 4 kgr. darát, akkor ugyanazt a tápértékét ertem el, mint 12 kgr. szénával. Hogy most 12 kgr. helyett 16 kgr takarmány van a bendőben, az nem sokat numeral, mert a füvek igen kevés teret foglalnak el. Van háromfelé takarmányozás. I. Nyári legelő és téli istállótakarmányozás. 2 Nyári legelő istallótakarmányozással. 3. Csak istállótakarmányozás. Oly helyeken, hol a lábasjószág egész nyáron át a legelőn lehet, tanácsos a legelőt befásitani, hogy a szegény állatok a forróság elől kissé védeni tudják magukat. Például szeder- fával vagy gyümölcsfával teleültetjük a legelőt, idővel igen jó hasznot hoznak a községnek amellett; hogy a szegény jószágnak árnyékot is adott. Persze arra külön felügyeletet kellene gyakorolni, hogy a fakat ne rongáljak. Oly helyeken, hol ellenben este hazajön a jószág, arra kellene törekedni, hogy az a takarmányozás után éjjelen át a szabadban bekerített helyen lenne. Természetes, hogy a bekerített helyet alomszalmával kell ellátni, mert az allat sem szeret piszokban feküdni. Ha azonban csak istállózzuk a jószágot, akkor azon kellene lennünk, hogy az naponkint mozogna, mert roppant hátrányos az állatra, ha semmi mozgást nem végez, mert megmerevedik, nagyon elkényesedik, elpuhul, ezáltal roppant érzékeny a különféle betegségek iránt es nehezen borjúzik. L Nyári takarmányozás Miután az állatnevelés manap igen nagy haszonnal jár, minden gazda arra törekszik, hogy minél több jószága legyen és éppen ezért tanácsos, a takarmánynyal takarékosan úgy bánni, hogy a jószágnak ezért hiánya ne legyen benne. Azért jó a gazdara, ha tudja, hogy hogyan kell a takarmánynyal bánni. Ha van jó széna vagy más jó takarmány, amit a jószág szeret, akkor azt nem szükséges szecskázni, de ha zöldtakarmányt etetünk, például lóherét, akkor szükséges, ha szecskázzuk és szecskázott szalmát közéje keverünk, vagy mindjárt szalmával egyszerre szecskázzuk azért, mert a zöldtakarmány különben hasmenést okoz, vagy pedig fölfujja az állatot és az úgynevezett dobkórt okozza, ami sokszor gén veszélyes lehet. De ha szalmát keverünk a zöld takarmány közé, akkor riem vagyunk kitéve ennek a veszélynek és amellett a takarmány tápértékén sem rontunk semmit. Savanyítani és erjeszteni csak olyan takarmányt kell és szabad, amit a jószág vagy nem szeret enni, vagy pedig már tomlófélben van, ! mert ezáltal a jószág gyomra romlik, amennyiben később már nem lesz képes rendes takarmányt megemészteni. Majdnem mindenütt szokás a zöldtakarmányt összekeverni szénával vagy sza mával. Ez igen kelyes, csak arra keii vigyáznunk, hogy az összerázásnál a levetek le ne huüjana :, mert azokban van a legtöbb lapanyag, nrg a szárakban csak szervetlen anyagok var rak'. Es ha a jószág nem talál rajta enni va'i> tápanyagot, akkor csak szagolgatja és benyálozza a takatmanyt, de azért még sem eszi meg. E'lenben ha nem szecskázzuk a zö’d- takarmányt, akkor meg sokat elpocsékolnak es kidobnak a jászolból a legyek kergetésével. Szabály legyen az etetésnél mindig tíz, hogy keveset adjunk egyszerre es többszi r. A zöldtakarmányozást' sohasem szabadra átmenet nélkül kezdeni, mert zavart okoz az emésztésben es hasmenést és akkor körülbelül 1 két hétig nem hogy javulnának, hanem ’ fogynak. Azért tanácsos átmenetet használni, ! amennyiben eleinte kevés, utóbb mindig tót>b i és több zöldtakarmányt vegyítünk a száraz- takarmany kosét A zöldtakarmányok különben táplálók amig nem virágoztak és nem keményedtek meg. Leggyöngébb köztük a zöld kukoricaszár (csalamadé) cs a cirok; azért azok közé jó ucernát vagy bükkönyöszabot keverni szalmával. Ep igy jó szalmát közéjé keverni, ha a fü még nagyon .gyenge volna. Mindent szecskázni — ha csak lehet — mert evvel igen sok takarmányt takarítunk meg. ^Folytatása köv.l SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Sialira. Az el 6 része pompás, a második rész fullánkját egy licsit tompítani fogjuk. Szívesen látj k máskor is. 422. sz. 1910. végrfi. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végreh íjtó az 881. évi l.X. t-c. 102. 5-j értelmében ezennel kö'hirré teszi, bogy a szekszárdi kir. törvényszéke*k 1910 év 687FP. számit végzést következtében l)r. Fischer Mihály budapesti ügyvéd által képviselt Ányoi Árp d, lápil Hugó, Hendel Gusztáv, Rothermeí Henrik, St’L'gl e- Gfutner cég javára 322 K. lii í. s jár. erejéig 1910. évi szeptember hó 3-1-én foganatosított biztosítási végre hajtás utján lelogl It es 8592 koro ára becsült következő ingóságok, u. m. : szobabútorok, kocsik, lovak é- malomberendezés stb. nyilvános árverésen eladatnak. Melv árvetésnek á tamásii kir. járásbíróság 1910. évi V I. 220 4 számú végzése folytín, 222 kor 32 fillér tőkekövetelés. (322 K 32 1 után 1910 Vili 3! tői X 22-ig) ennek 1910 v október hó 22. napjától járó 6kamatai, 1 váltód') es eddig összesen 7é> kor 64 fi lerht-n hiróilag már meVa lapított költségek erejéig, Dombóvár kösségben, a villanytelepen leendő megtartására . 1910. évi december hó 7-ik napjának d. u. 2 órája határidőül Utüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. evl LX. t.-c. 107, és 108. g-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felüll'oglallalták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi XL. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik kelt Tamási, 191). évi november hó 16. naoján. IIaátt (ayula, kir. bir.rehajtó. --------------------------------------------------------------------------------- .. — ÜV E egvan! oldva végre a nehéz kérdés. Ragadja meg!! Ott kaphat? hogy a legszebb és legolcsóbb karácsonyi és újévi ajándék egy szép modern fénykép. az alkalmat nAVIS'lll H ERE műtermébe es menjen BORGULA EDE SZEKSZÁRD Széchenyi-utcza 646. szán, Kunczer ház. A czimet el ne tévessze. a karácsonyi és újévi szeíon alatt ARCZKÉPES LEVELEZŐ LAPOT 6 drb 4 5 korona, 12 drb 6—7 korona. Művészies kivitelben. 0 0 o 0 0 0 0 0 4671/1910. sz. Hirdetmény. A Szedres községi bábái állásra pályázatot kirdetünk. Fizetés a községi pénztárból 120 korona, magánfelektól miden szülés után 2 korona. A választás Szedres községházánál 1910. évi december hé hó 15-én d. e. 10 órakor lesz megtartva. Szedres, 1910. november hó 18-án. 0 0 o 0 0 0 Elöljáróság. 0 FIG9ELEN! Képeslapok csakis non. 20-tól dec. 30-is készülnék műtermemben. Újdonság! = nagyítások régi kis kép után is. = Ujdonsds! A legmegbízhatóbb szőlészeti tanácsadó a „Borászati Zsebnaptár“ melynek 1910-iki évfolyama most hagyta el a sajtót. Ez a 420 oldal terjedelmű zsebkönyv minden szőlősgazdának nélkülözhetetlen tanácsadója. Tartalmazza az összes törvényeket, rendeleteket és elvi jelentőségű határozatokat, melyek a szőlészetre és borászatra vonatkoznak; felsorolja az idevágó összes állami és társadalmi intézményeket, közli a gazdák által igénybe vehető kedvezményeket; röviden ismerteti a szóló és pince összes munkáját; terjedelmes jegyzéknaplóval bir a szőlőben és pincében, előforduló munkák, költségek feljegyzésére stb. Az immár 12-ik évfolyamában megjelenő Zsebnaptár egy kis könyvtárt helyettesit, mely amellett mindig kéznél van. A diszes kötésű „Borászati Zsebnaptár“ ára bérmentve 3 korom 20 fillér. Kapható a »Borászati Lapok* kiadóhivatalában (Budapest, IX., Üllói-ut 2 \ szám) és minden könyvkereskedésben.
