Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-11-14 / 80. szám
TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK 5 1910 november 14 Hegblvó. A f é. november hó 21-én d. •e. 10 órakor Bonyhádon tartandó őszi közgyűlésre. Tárgyak: 1. A gyűlés megnyitása s elnöki jelentés. 2. Gyakorlati előadás. 3. Orgona játék {Fittler-Oeil Wikkert tagtársak.) 4. Munka olvasás (Fitz Tagtárs.) 5. »Az Eötvös alap« alapszabályainak mikénti módosítása? 6. Eset egcs indítványok. 7. Jegyzőkönyv hitelesítők választása. Bátaapáti, 1910. november. Kracher György s. k. elnök. Fontos Ítélet. Tanítók figyelmébe. A közigazgatási bíróságnak 3933/1910. veg/.ése szerint az országos tanítói nyugijintézeti járulékok után a tanítók terhére kirótt késedelmi kamatok ügyében a közigazgatási bíróság hatáskör hiányában nem ítélhet. IRODALOM. — Karáo onyfa alatt. Karácsonyi versek és párbeszédek család és iskola használatára. Összegyűjtötte Knábel Vilmos tanító. Szekszard, Molnár féle nyomdai intézet 1910. Ily cim alatt Knábel Vilmos kölesdi tanító egy csomó karácsonyi verset gyűjtött össze és adott ki különféle szerzőktől oly célból, hogy a szépen gördülő verseket az iskolákban is mindinkább tért hóditó karácsonyfa ünnepségek alka'maval használhassák. A tartalmi jegyzék VI. ciklusra van van osztva. 1. Előszó, II. Jézus születése, 111. Karácsonykor, IV. Karácsonyfa. V Párbeszédek, VI. Karácsonyi történetek Közlemények vannak benne: Sza'ay Mihály tol, Vargha Gyulánétól, Karafiáth Jenőtől, Vargha Gyulától, Santha Ká- rolytól, Csomasz Dezsőtől, Lsgler Sándortól, Kálmán Dezsőtől, Béldyns Halász Margittól, Bran- deiszné Frey Melanietől, Zabrak Dénestől, Illyés Bálinttól, Sárközitől, Wurm Károlyiul, Lampórth Gézától, Szabolcska Mihálytól, Dalmady Győzőtől, Pósa Lajostól, Domby Belátói, ifj. Porkoláb Gyulától, Tóth Istvántól, B L tói, Varságh Jánostól, Csengey Gusztávtól, Endrődi Sándortól, Huszár Jolántól. Koritsanszky Ottótól, Maday Gyulától. Knábel Vilmos mindenesetre érdekes úttörő munkát végzett a sok, nem egyszer magasan szarnyaló vers o-szegyüjtésével. De nem lett voina talán kárbaveszett faradság, már csak összehasonlítás céljából is, a vármegyében is ismeri bethlehcmesek mondókáinak összegyüj tése sem. A könyvet, melyet a Molnár féle nyomdai r.-t. Ízlésesen állított ki, ajánljuk a tanítok és szülék szives figyelmébe. Ára az iskoláknak 1 korona. KÖZGAZDASÁG. — A molnár fé e nyomdai műintézet és szab Irra iatgyár részvénytársaság foiyo ho 11 én, Leopold Kornél dr einokiésével tartott rendkívüli közgyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy az igazgatósági javas at értelmében az alaptőkét további 00 drb 400 kor. névértékű, bemutatásra szoló törzsrészvény kibocsátásával 240000 koronára emeli fel. Ezen részvények mar az előbbi tökefetemeles alkalmával jegyeztettek, miért is részvény aláírási felhívás kibo- csátá-ara nincsen szükség, az összes részvények jegyezve vannak s teljes összegben be vannak fizetve. A közgyűlés a. alaps/abalyokat ezen határozatnak megfe előleg módosította A közgyűlés jegyzőkönyvet dr. Pártos Gyula ügyvéd vezette, ennek hiteleMtesére a/ő János és Schneider János részvényesek kerettek fel. A husdrágaság kérdéséhez. Irta: Eúafl K.roiy. A gazdákat, a nagy birtoaosokat okozzák ■a fogyasztok a hu<dragasagert s nem tartózkodnak őket kapzsisággal, a közönség megzsarolá- saval vádolni. A gazdák védekeznek s magukra veszik az ódiumot, noha a hús mai magas árának előidézésében nekik részük egyáltalán nincsen, sói hasznuk sem, miután a hizla ás ma jövedelemmel nem jarhat, — lévén az ehhez alkalmas ál a ok ara horribi is, akar készen vásároljuk be, akár ha magunk nevel ük ki azokat — takarmanyszük esztendőkön át, nagy áldozatok -á>á i Es egyébként is a gazdát meg a mai magas arak sem bírhatják az e adasra, mivel az idei nagyobb takarmanytermés m llett végre alkalma kínálkozik — joszagjat megtartva — elegendő trágyát előállítani es eziranynan évek óta követett mulasztásait helyrepotolni. A gazdáknak a huskérdésben elfoglalt álláspontja nem a-arhat tehat pillanatnyi érdekeiknek tenni szolgálatot, hanem kizárólag jövőre irányuló szempontoknák akkor, amikor elöállat- behozatallal nem hagyják átfutó' okokból meg- gyöngiteni azt az allatallomanyt," melynek élő- -áílitása — államnak és magánosoknak any’agi áldozatokba került s aminek csorbítatlan és roproductiv erejében való fentartása egyenes országos érdek, mert semmi sem biztosíthatja — európaszerte ma általános védvámos rendszerünk mellett — a fogyasztóközönségnek hússal való ellátását annyira, mint egy erősen fejlődő s hátrányos befolyásoktól meg nem bénított hazai állattenyészet. A hús megdrágulásának alapoka kizárólag az a ténykörülmény, hogy a monarchia népének tényleges — s pár éven belül alig növekedett — husszükségleiével szemben állatállományunk s igy a húspiac kínálata ijesztően megcsappant. S ehhez nem csupán az évek óta ismétlődő takarmányhiány járult hozzá, de nem sokkal kevésbé a volt kormány indolentiája is. A volt földművelésügyi kormány szem elől tévesztette azt a rég helyesnek bizonyult gazdaságelvet, hogy nem elég tőkét, értékeket előállítani, de azokat meg is kell tartani tudni. Darányinak elévülhetetlen érdeme van abban, hogy az ország szarvasmarha állománya minőségileg a mai fokra emelkedett, de nagy mulasztása, hogy nem gondoskodott as állatállomány fentartása és zavartalan fejlődésének bizto sitásdról Most kétesztendeje, — amikor a nagy takarmányinség volt, többen felszólaltunk, — (magam is a Közérdek hasábjain), figyelmeztetve a kormányt, hogy védekezzék legjobb tanyész- anyagunk, növendék állatjaink Olasztrtzigba való eladása ellen, mert annak hátrányos következményei pár év múlva érezhetők lesznek, de a kormány beérte azzal az egy tényével, hogy a korpaárak mérsékléséhez hozzájárult. Holott ha akkor a kormány és gazdasági egyesületek összefognak, az eladóvá vált érdemesebb üszőket összevásárolják, még inkább, ha az egész vonalon kioktatják a népet, hogyan lehet kevés takarmánnyal is jól kiteleltetni és — hogy egyéb módszerről ne szóljak —, tengeri szártepök beszerzéséhez csoportosítják a kisgazdákat, úgy nem lett volna a kitelelés veszedelmétől tartva, 200—300 ezer darab állat kóny- nyelmüen, potom pénzen külföldieknek elprédál- va, az országból kivive. A gazdasági tudomány és teknikai eszközök mai haladottsága mellett, ha valahol, úgy Magyarországon takarmányinségnek bekövetkezni többé nem volna szabad, — amikor itt takarmányon kívül szalma, tengeri szára, mellass, szeszmoslék, egyik vagy másik, mindig rende - kezésre állhat, nem úgy, mint a tisztán takarmányon való felnevelésre utalt, — hegyvidéki tenyésztőknél, mint pl. Schweizban. Mindezekről azonban késő ma rekriminál- nunk. Mai keserű tapasztalataink után a jövőben hihetőleg előrelátóbbak s gondosabbak leszünk. A közlegelők országosan tervezett javítása, az állandó és természetes kaszálók nagyobb gondozása, a községi bikák szaporítása, választás előtti borjuknak csakis piacon s állatorvosi engedéllyel való elárusitása, az eladó üszőknek gazdasági egyesületek és gazdakörök u.ján való nyilvántartása, mindoly módszerek, melyek egyéb itt fel nem sorolható eszközökkel együtt alkalmasak lehetnek a jövőben állatállományunk szaporodását és igy a husprodukció emelését előmozdítani. De a jövőre irányuló mindezen törekvéseinket keresztezné és meghiúsítaná, ha a jelenlegi hushiányon — mely különben is csak átmeneti — élőallatbehozatallal akarunk segíteni. Nem tudom, hogy Románia és Szerbia abban a helyzetben vannak-e mar, hogy a szerződésileg nekik biztosított levágott husmennyi- seget be tudják-e hozzánk szállítani; ha nem, úgy én nem tartanám veszedelemnek a h izai állattenyésztésre és a magyar gazdákra nézve, ha a contingentáit husmennyiség átmenetileg akái Argentínából, akár máshonnan lenne ki egészítve. A földbirtokosok részéről Nyíregyházán a fogyasztóközönség érdekében felajánlott segédkezet az esetben képzelem leginkább érvényesülhetni, ha minden meg lesz téve a közvetítő kereskedelem drágító szerepének megszüntetésére. A nagyobb hizlalóktól az eladó jószágot ma kizárólag kereskedők veszik meg s legnagyobbrészt Bécsbe viszik és ha megy is valami Buda- 1 pestre, úgy a kereskedő minden rizikóját, a j vásár összes esélyeit a mészárossal s ez a j közönséggel fizetteti meg. A mészárosoknak oly célra kellene testű- | letté egyesülniük, (t0-nek 20-nak) hogy mint teljes garanciát nyújtó szervezet, vevők lehes- 1 senek napi egy-két vaggoh hízott áru átvételére, j Mert a nagyvárosoktól távolabb fekvő gazda- í Ságokból csakis vasúton s vaggonszám történ- I hetik a szállítás. A földmivelésügyi minisztertől az élelmezés ! megkönnyítésére felajánlott surrogatumok alatt j nyilván a baromfi, tojás, vad és hal nagyobb mérvű fogyasztása értetődhetik. De hát ezek is méregdrágán szerezhetők be ezidőszerint. Nagyon meggondolandó volna az élelmiszerekre nézve, hogy ajánlatba hozható-e azok kü földre szállításának megnehezítése, hogy igy a marhahusárakru mérsékelő hatást gyakorolhassanak ; mert közöttük van a szegény zsellérnép keresetének főforrása a baromfi és tojás; de ott van a vad és hal is; és vájjon nem lenne-e a földmivelésügyi kormány nem is túlságos áldozattal abban a helyzetben, hogy a baromfi értékesítésen — legfeljebb féléven at — ejtendő eme sérelmet egy másik félévben bőségesen kárpótolná azzal, hogy a baromft- szaporitás természetes és mesterséges módozataival, községekre táró vándortanitók utján a népet alaposabban megismertetné, köztük fajbaromfit osztatna ki s számos községben baromfitenyésztő mintatelepeket és keltetőket állítana fel. Haltartányoknak a városokban valp felállítása nemkülöben a dunai halak fertőzöttsé- géről terjesztett álhirek határozott megcáfolása is hozzájárulhatnának az ország nem egy vidékén a jelenlegi halhiány enyhítéséhez. Hivatalos hirdetés. 11,500. sz.tkvi 1910. Hirdetmény. DEC'S községnek telekkönyvi betétei az 1886: XXIX. az 1889: XXXV1I1. és az 1891 : XVI. t.-cikk értelmében elkészíttetvén és a milvánosságnak átadatván, ez azzal a fel— szél társai tétetik kö/zé : 1. hogy mindazok, kik az 1886: XSIX. t.-ciklc 15. és 17. g-ai alapján — ideértve e §-okn k az 1889: XXXVIII. t.-cikk 5. és 6. faiban és az 1891 : XVI. t-cikk 15 §. a. pontjában foglalt'kiegészítéseit is — valam nt az 1889: XXXVIII. t.-cikk 7. § a és az 1871: XVI. t.-cikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják. e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel át ite ének at 1886: XXIX. t.-cikk 22. §-», illetve a* 1889: XXXVIII t. cikk 15. §-a a'ap án való mellőzését megtámadni kívánják, e végből kereset iket hat h map alatt, vagyis 1911. «• vi májiin hó 15. < apjáig bezárólag a t-lelkömvl hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható zátos határidő eltelte után indiott törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkőnyvi jogot szerzett, hátrányra nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t-cikk 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak a: 1889: XXXVIII. t.-c. 5. és 6 § aihan foglalt kiegé zit'seit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, i ásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1911 évi májusi ho 1b. napjáig bezátólag a telekiönyvi hatósághoz benyuitsák, mert ezen meg nem hosz- szabbitható záros hat <ri Jó letelte után ellentmondások többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2 pontban körülírt eseteken kívül a betelek tarta’ma által előbb nyert nyilvin- könyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának a 1889:, XXXVIII. t.-cikk 16 §-a a apján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetbe felszo alásukat tat falnia <5 kervénvöket a telekkönyvi hatósághoz hit hónap alatt, vagyis 19‘1. évi ninjut* ho 15. napjáig bezirólag nyújtsák be, m-rt ezen meg n -m hosszabbítható záros határidő elmúlta ut in a betétek tanaimat csak a törvény rendes utján és c«>k az időközben nyilvánkőnyvi jogokat s érzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadha'ják meg Egyúttal figv lmeztetnek azok a felek, akik a b tétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyi en azokhoz egyszersmind egyszerű másola- tocat is csatoltak, vagy iiv neket pótlólag benyújtanak, az ered ti-két a telekköny vi hatóságnál átvehetik. A szekszárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság 1910. október hó 17. Dr. Sonurvreml Frigyes, 3—3 kir. törvényszéki biró. A kiadmány hiteléül: __ Dú tiay János tlkönyvvezető. Ön kidobta! pénzét ? ? ? ? ? ? fényképekre, nscLeant -vol..a csakis BORGULA EDE- * műtermébe Szek&iárd, ’ Széchenyi u. 046. (Kunczer-ház), ,-'i ott ira-pott- Troina = mérsékelt árak mellett, e^őrendü, X= művészi modern fényképeket. >: Egy jó házból való fiú ;x tanulónak felvétetik Czéh Fülöp szekszárdi fodrász- és borbélyüzletében.
