Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-04-18 / 19. szám

1910 április 18. 3 TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK vállalkoztak ott erre az áldástalan munkára, úgy hogy a hívek túlnyomó része magánál a megyei püspöknél kíván e tekintetben sürgős orvoslást, keresni, úgy okoskodván, hogy a püspök, mint édes testvére Zichy János gróf­nak, a kultusz miniszternek, ki az ágostai hit- vallásuak és zsidók küldöttségének adott iga­zán liberális válaszában csak éppen most adta nyilvánvaló tanujelét a más vallásuakkal szem­ben való toleranciájának s fenkölt gondolkozá­sának, nem engedheti meg a vallás jegyében folyó további izgatást egy olyan párt érdekében, amely éppen nem tűnik ki a katholikus vallás iránt való való különös szimpathiájával s e mellett »a legnagyobb cinizmussal hirdeti, hogy az uj parlamentben lehetetlenné fog tenni min­dent, mindaddig mig a maga célját el nem érte«. Ez azonban legfeljebb elkeseredést szül, de valami nagyon nem téríti el a másik párt híveit, annál is inkább, mert a jobbára katholikusokból álló község nem felejti el Szabó Károlynak, a volt képviselőnek azt az igazán elfogulatlan, felekezeteieskedstől ment nemes eljárását, hogy a Lajvér-pusztán épült rom. kath. kápolnának belső berendezésre ő mint ref. pap eszközölt ki sok utánjárással és akadályok dacára nagyobb állami segítséget. Batthyány Tivadar körútja. Batthyány Tivadar gróf, a szekszárdi kerület Justh-párti képviselőjelöltje most vasárnap folytatta körútját. Szekszárdról 63 kocsi kísérettel legelőször Agárdra ment, ahol a lakosság minden nagyobb tüntetés nélkül hallgatta végig, dacára, hogy a község zöme Szabó-párti. Innen Mözsre vonult a menet, ahol azon­ban már nem ment simán a dolog. A lakosság nem akarta a községbe be sem engedni, de a a jegyző csillapító szavaira mégis eljuthattak a községházáig, amelynek azonban udvarát telje­sen megtöltötte a Szabó-párt, igy Batthyány gróf az utcán, jobbára a szekszárdiakból álló kiséretnek tartott rövid beszédet. Mözsről Tolnára vonult a hosszú kocsi­sor. Batthyány és kísérete a Sas-vendéglőben ebédelt. Délután 4 óra tájban azután innen vonul­tak fel a Lajos-térre, amelyet ekkor már ellepett a szokottvasárnapi közönség. A Szabó-párt,melyaz előtte való napon tartotta alakuló gyűlését — amikor 70 tagú végrehajtó bizottságot választott, azt határozta, hogy a Batthyány elleni minden­nemű tüntetéstől tartózkodni fog, sőt a pro- grammbeszédjére el sem megy. Ezt a választók zöme meg is tartotta. Egy jó részüket azonban nagyban felizgatta a Szekszárdról való tömeges átvonulás, amely amint bennünket Tolnáról telefonon több oldalról értesítenek, ott azt a látszatot keltette, mintha a jobbára Szabó-párti Tolnát minden áron presszionálni akarnák a Batthyány mellett való állásfoglalásra. így nem lehetett megakadályozni, hogy a tüzesebb vérüek közül, valami másfélszázra tehető Szabó­párti választó is a tömeg közzé ne vegyüljön, Batthyány Tivadar gróf kíséretét — a vas­úton átrándulokkal együtt szakszárdi szemtanuk s a tolnaiak 200—240-re teszik. Legelsőnek dr. Horvát Jenő a párt elnöke szólalt fel s meleg szavakkal ajanlta Batthyány jelöltségét. Utána Batthyány lépett fel az ez alkalomra Szekszárd­ról átvitt arra a szószékre, amely múlt heti itteni bevonuláskor a belvárosi templom előtt volt felállítva. Beszédjében azonban a megszó­lításnál tovább nem juthatott, mert hatalmas éljen Szabó Károly kiáltás hangzott fel, amire a Batthyányi körül övező hívei természetesen han­gos éljen Batthyány felkiáltással feleltek. Így tartott ez nehány percig, végre is a jelölt el­kezdte beszédjét. Alig mondott azonban egy pár szót, az előbbi jelenet ismétlődött, csak­hogy most már hatalmas abcugokkal, «minek jött ide», «nem hallgatnak», le vele stb. s más kifejezésekkel. A csendőrség a nagy tumultusra természetesen közbelépett, mire pár percre helyre állt a nyugalom s Batthyány bár folytonos közbeszólások közt elmondhatta beszédét elébb magyarul s azután annak egy részletét néme­tül. Először itt is a hölgyeket kívánta aposz­trofálni, de épen ezek részéről kapta a leghatal­masabb abcugokat. Beszéde a körülményekhez képest elég higgadt volt. Utána Mádi Kovács János volt képviselő azzal igyekezett hatni, hogy miért pártfogolják Szabót, aki Kossuthal együtt amúgy is be fog lépni a munka-pártba, amelyet szintén heves kifakadásokkal illetett. Volt azonban beszédjének komolyabb alapja is, megvádolta az elöljáróságot s az egész ható­ságot, hogy presszionál, karhatalommal basás- kodik s a Batthyány-pártot felsőbb nyomásra hivatalból üldözi. — Végül Horvát Jenő dr. ügyvéd pártelnök szólt még néhány szót s az izgalmas gyűlést bezárta. Ezek után Batthyány látogatást tett a Kaszinóban, a körök­ben, de mindenütt a leghüvösebben fogadták. Tolnáról azután fél 6 órakor automobillal a sárbogárdi vasúti állomásra ment. így végződött a második vasárnap, amely­nek van egy nagy tanulsága, az, hogy a pártok hagyjanak fel az efajta agitálással, a kortes körutakkal. A közvélemény itt teljesen kialakult. Egyik párt sem szerezhet már a másik táborból híveket, miért tehát a gyűlölködés s az ok nélküli izgalmak provokálása! Szabó Károly körútja. Szabó Károly volt országgyűlési képviselő nem elsején, amint irtuk, de már e hó 24-én megkezdi körútját, így április 24-én d. e. 11 órakor Sióagárdon, d. u. 2 órakor Mözsön, 4 órakor Tolnán mond progrzmmbeszédet. További útja a következő : Május 1-én d. e. 9 órakor Várdomb, d. e. 11 órakor Bátaszék, d. u. 3 Báta. Május 8-án d. e. 9 óra: Sárpilis, 11 óra: Decs, 4 óra: Őcsény. Május 15-én d. u. 4 órakor Alsónyék, 16-án d. u. pedig Szekszárd. Izgalmas idők. Laptársunk a T. K. utolsó számában „Izgalmas idők“ cim alatt vezető he­lyen foglalkozik azzal az incidenssel, hogy két Szabó párti választó, mikor Batthyány Szek- szárdra érkezett, a vasúti kocsiból az üdvözlő beszéd közben, abcugot kiáltott. Kijelentjük, hogy a mi Ízlésünknek sem felel meg, ha minden ok és provokálás nélkül az egyik párt megabeu- golja a másik párt jelöltjét és zavargásokkal akadályozzák meg programmja kifejtésében. Az eféle céltalan és csak a kedélyek el­mérgesítésére vezető tüntetést mi is helytelenít­jük, bármely párt részéről történjék is. Azonban mikor a szekszárdi bevonulást semmiféle egyéb incidens meg nem zavarta, amikor a megjelent más pártállásu választók is teljes csendben hall­gatták végig a beszédeket és az egész parádé legcsekélyebb zavargás és disszonancia nélkül folyt le, hát kár a vasúton elhangzott egyetlen abcu-. got annyira felfújni és abból olyan nagy kázus bellit csinálni. Utóvégre kortesvilágban egyik­másik hevesebb vérit kortes elkövet olyat, ami­től talán rendes körülmények között tartózkod­nék. A túlságos érzékenykedés nem jogosult különösen azon párt részéről, amelynek tagjai magában a parlamentben könyvekkel és fémtár­gyakkal dobáltak meg védtelen embereket, kik ott csupán kütelességöket teljesítették. Es váljon a 7isza István kőrútjában elhangzó abcugokat, repülő köveket és záptojásokat melyik párt ins- cenálja? Ismételjük, mi legtávolabbról sem he­lyeseljük, egyenesen elitéljük a zavargásokat és hasonló ellentüntetéseket. A szekszárdi ke­rület tisztes hagyományaival és a magyar ember lovagias érzületével, a vendéget és az idegent is megtisztelő megbecsülésével egyenesen ellenkezik, hogy a képviselőjelöltet programja előadásában megzavarják, ellenben, hogy ennyire elfajultak a dolgok, abban első sorban az a párt hibás, amely a parlamentben alkalmazott fék­telen jegyerekkel erre példát statuált. Most a vidéken termi meg gyümölcseit — a központ által elvetett mag. Remélhetőleg a mi vár­megyénkben a küzdő táborok kölcsönösen meg­őrzik higgadtságukat és csak alkotmányos fegy­verekkel fogják a harcot megvívni. Kämmerer Ernő programmbeszéde. Vasár­nap reggel érkezett Kämmerer Ernő Tamásiba. Szemcse-pusztáig eléje mentek a tamásiak, 40 népies jelmezbe öltözött, zászlós lovassal. A határszélen a mintegy 100 választó élén ifjú Gyenis István tamásii biró üdvözölte, melyre Kämmerer szives szavakban válaszolt. Beérkezés után templomba ment s onnan a községházához, hol mintegy 1000 főnyi tö­meg várta s lelkes éljenzéssel fogadta. Itt elő­ször dr. Debreczeni József ügyvéd beszélt. Kö­szöntötte a meglepő nagy számban egyebgyült választó polgárokat. Hivatkozott arra, hogy mi­lyen nagy és szent jognak a gyakorlására van­nak most hivatva, mikor képviselőt választanak. Előadta, hogy Kammerert maga a nép jelölte minden ajánlás, minden külső befolyás nélkül, hogy egyszerre mint egy lélekből fakadt az egész kerület választó polgárainak közös óhaja, hogy Kämmerer Ernő legyen a jelölt. Hivatko­zott Kammerernek a magyar kultúra terén való működésére, hogy Kämmerer Ernő neve maga is programm: az emberszeretet, az önzetlen haza­fias munkálkodás programmja stb. (Óriási él­jenzés.) Utána Kämmerer beszélt. íMegköszönte a jelölést s előadta, hogy hazafias kötelességének ismeri azt elvállalni. Ismertette azon elveket, melyek szerint eddig élt s jelezte, hogy már életének délutánján van, eddigi elvein semmit nem változtatott, hanem az általa helyesnek talált hazafias elvek szem előtt tartása mellett fogja foly­tatni életét. Nagyhangú ígéreteket nem tesz, ha­nem dolgozik a hazáért s a kerület érdekeiért. Ismertette a koalíciós uralom történetét, hogy azért nem tudtak boldogulni, mert két­színű politikát folytattak : felfelé 67-est, lefelé 48-ast és mert maguk között is folyton civód- tak. Ismertette az ország szomorú pénzügyi helyzetét, az uj törvények bajait stb. Kifejtette, hogy programmja az önálló, független Magyarország, melyet a gazdasági té­ren való gyarapodással s a vidékkel karöltve vél dlsősorban elérhetőnek. Az önálló bankot ez idő szerint nem tartja helyesnek, de a mint az alkalmas idő elkövetkezik, azt létesíteni fogja a munkapárt. Óhajtja, hogy a hadsereg magyar legyen. Erre első sorban szolgálnak a tisztképző isko­lák magyar alapítványai, mert magyar tisztek nélkül magyar hadsereg nem lehet s csak igy lehet a magyar faj nemes jellemvonásait a had­seregbe bevinni stb. stb. Beszélt a mezőgazdaságnak, az iparnak érdekéről, az igazságszolgáltatásról. Hive a progresszív adónak stb. stb. Beszédét többször szakította meg lelkes éljenzés. Utána ifj. Gyenis István Tamási köz­ség derék bírája beszélt. Talpra esett, szelle­mes beszédben gróf Széchenyi István törekvé­seit ismertette, ki a tettek s nem a beszéd embere volt. Kifejtette, hogy miért nem boldo­gultunk már évek óta s hogy csak a komoly hazafias belátás és összetartás vezethet sikerre. Élteti Kammerert. (Lelkes éljenzés!) Vasárnap délután Iregbe ment Kämmerer, hova 40 lovas és 40 kocsi választó kisérte. Itt eléje jöttek az Iregiek 60 lovassal és 28 kocsi választóval. Beszéddel fogadták. Iregbeh diadalkapuval fogad­ták, majd a községház előtt Fiola József tamásii helyettes biró mondotta a megnyitó beszédet az ő ügyes, az alkalomhoz illő és lendülettel szépen előadott beszédét nagy tetszéssel fogad­ták. Utána Kämmerer, majd dr. Látrányi Imre ügyvéd beszélt, kinek beszédje szintén nagy hatást ért el. (Óriási lelkesedés és éljenzés!) Felsöireg egyhangúlag Kämmerer mellett csopor­tosul. Felsőiregből már a 100 főre emelkedett lovasbandérium és 80 kocsi választó kisérte Sirolin Az orvosi kar által ajánlva. Gumókor (tüdőbajok), légzőszervi bán— talmak, szamárköhögés, influenzánál. A ki hosszú időn keresztül köhögés bántalm&iban szenved. 2. Mindazok, kik gégehurutban szenved­nek. Sirolin „Roche“ által rövid időn belül meggyógyulnak. 8. Asztmában szenvedők már rövid hasz­Ki használjon Sirolint? nálat után lényeges könnyebbülést éreznek. 4. Skrot'ulas, mirigyduzzadasos, szem- és orrhurutos gyermekeknek rendkívül fontos szer a Sirolin. A táplálkozást nagyban elősegíti. kapható minden gyógyszer- tárban. Ara üvegenként 4 korona. Csak eredeU csomagolású SIROLIN „Roche“-t kérjünk es pótszereket határozot­tan utasítsunk vissza. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz). -=— Grenzach (Németország).

Next

/
Oldalképek
Tartalom