Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-10-20 / 73. szám

1910 október 20.

TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK

3

tanítónak, vagy hajadon tanítónőnek nem. Hát mennyivel kűlömb az óvónő, mint a nőtlen tanító, vagy hajadon tanítónő? Ívsz az is ep oly* magánegyén, mint az a "fiatal tanító vagy tanítónő.

Esetlég az is lehetséges, hogy egyik-másik fiatal tanítónak nincs szándéka nősülni s édesanyját vagy nővérét veszi magához, hogy főzzön, takarítson rá s neki akRor sem jár meg a rendes lakás, mert hisz nőtlen. Miután pedig ily körülmények között nem kepes egy szobában e'lenni, kénytelen más lakást keresni s azt csekély fizetéséből . fizetni. Hol van itt az igazság ? Sőt meg gyakrabban megtörténik az, hogy a tanítónő rftarad hajadon. Tehát ö sem kapja meg a rendes lakast. Mar pedig egy nő inkább főz, mos, tisztogat maganak, mint fizeti a drága kosztot, hisz ó maga olcsóbban tudja azt magának elkészíteni s talán jobb étvággyal is fogyasztja el, amit maga tisztán készített, mint azt, melyet talán a nem mindig kifogástalan tisztaságú vendéglőből hozatna. Vagy ha életfogytáig hajadon marad, mindig máshová járjon kosztra ? Tehát a tanitónókre is sérelmes az 1907. évi XXV11. t.-c. 2. §-ának ezen »igy is, úgy is« értelmezhető részé.

Amilyen sérelmes íz 1907. évi XXVII. t-c.

2. §aa nőtlen tanítókra és hajadon tanítónőkre, ep oly serelmes az a házastárs tanítókra is. Ha egy tánito tanítónőt vesz nőül, nem kapják meg a megfelelő lakbért, sem pedig természetben nem adják ki nekik törvényes járandóságukat.

A tanítónak járó lakást élvezik, ellenben a tanítónőnek járó reszt sem természetben, sem pénzben nem. Ez igazán nevetséges. Amiért ők házastársak, — rövidséget szenvednek fizetésükben. Talán mint házastárstanitók nem végzik oly lelkiismeretesen az iskolában teendőiket mint más tanítok ?

Talán már eleg is lesz az 1907. évi XXVII. t.-c. 2. § ának ezen sérelmes voltáról szolani. Nézzük most ugyanezen törvénynek egy másik sereimét.

Az 1907. évi XXVII. t.-c. 2. § a tovább igy szól: »A lakószobák méretei a helyi körülményeknek megfeleljenek«. De itt meg az a nagy baj, hogy egyátalán nincsen megmondva a szobák nagysága, vagyis a helyi körülményeknek megfelelően a tanító talán megkapja a két szobát, de az egy tisztességes szobával sem ér fel.

íme, az 1907. évi XXVII. t.-c. 2. §-ának két sérelmes része.

Kedves kartársaim! Én ezen 1907. évi XXVII. t.-c. 2. §-a igy magyarázható sérelmes voltának tulajdonítom a tanitóvándorlást. Ezeket átgondolva, mondhatjuk, hogy a tanítók nem kedvtelésből vándorolnak egyik helyről a másikra, hanem lakássérelmeik miatt. És ezen vándorlás nem fog csökkenni mindaddig, mig az 1907. évi XXVII. t.-c. 2 §-ának szövegét nem módosítják.

De most azt kérdem: Kinek kell ezen törvény sérelmes voltának a módosítását kivívni, mint épen a tanítóságnak : Ugyebár kedves kartársaim, ha más hivatalnokokat ér valami sérelem, nem a tanítóságot kérik annak orvoslására, hanem maguk összefogva igyekeznek sérelmeiket megdönteni s jogaikat kivívni.

De a kath tanítóság, mint mindig, úgy most is alszik s tétlenül tűri az 1907. évi XXVII. t.-c.

2. §-ának sérelmes voltát. Talán vannak közöttük egyesek, akik küzdenek ezen sérelmek orvoslásáért, de egyeseket nagyon könnyen elutasítanak kérelmükkel, mig ha összetartunk mindannyian s jogaink elismerését szorgalmazzuk, akkor igaz ügyünknek előbb-utóbb diadala lesz.

Tartsunk össze tehát testvériesen s járuljunk memorandummal a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé s kérjük a törvénycikk sérelmes paragrafusának helyesbítését, illetve körülírását.

Es pedig : Ha a házastárs tanítók működnek egy helyen, nem köteles az iskolafentartó a tanítónak 4 szobát, 2 konyhát stb. adni, hanem csak az egyik tanítót megillető részt, — a másik fél azonban a lakbért kapja meg. Esetleg kapnak a házastárs tanítók 3 szobát, a többi járandóságért — nevezetesen második konyha, kamra stb.-ért — kárpótlásul megfelelő pénzösszeget. Ha az iskolafentartó nem rendelkezik megfelelő lakással, mindkét fél kapja ki csonki- tatlanul a személyét megillető lakbért.

Ha nőtlen tanítónak, illetve hajadon tanítónőnek egy szobája van csak, a második szoba, konyha, kamra s pincéért kapjon kárpótlást. Ha nőtlen marad a tanító, de srját háztartást akar vezetni, legyen köteles az iskolafentartó a megfelelő lakást kiadni, vagy a törvényes lakbért kiadni. Úgyszintén a hajadon tanítónő is kapja meg a törvény által tanítóknak előirt járandóságát. Sőt az lenne a legcélszerűbb, ha az iskolafentartóknak lenne kötelessége a megfelelő lakásokat természetben kiadni, ha van a tanítónak arra szüksége, ha nincs. Azt hiszem,

egy község könnyebben építtethet a tanítóknak ! lakásokat, mint egyes tanítok.

Továbbá ugyancsak kerje a kath. tanítóság az 1907. évi XXVII. t.-c. 2. t; ának a másik sereimét is módosítani, mégpedig a lakószobák méreteire vonatkozólag Ha már az iskolafentartó épit tanítói lakásokat, legyen az legalább tisztességes Hisz ntm gondolnám, hogy lenne olyan tanító, aki 10 m. szobák építését kérné, de a nevetséges méretek ne forduljanak elő. Azt hiszem, hogy 20 négyszögméteres szobák inkább megfelelnek a tisztességesség fogalmának, mint a néhol divó 12—16 négyszögméteres lyukak. Legyenek a szobák olyanok, hogy azokra bárki is rámondhassa, hogy tisztességes lak.

Van még az 1907. évi XXVII. t.-c. 2. §-ának egy harmadik sérelme is, melyről még ezideig nem tettem különösebb említést És pedig, hogy melyek a legszükségesebb mellékhelyiségek ?

Ezen harmadik sérelem miatt pedig nemcsak a tanítóságnak, hanem a kántorlanitóknak is nagyon sok kellemetlenségük van. Hisz ők leginkább terményekben kapják a jövedelmeiket, tehát rá vannak utalva, hogy maguk gazdálkodjanak, azonban a gazdálkodáshoz mellékhelyiségek is szükségesek.

A törvény azonban nem Írja elő, hogy melyek a legszükségesebb mellékhelyisegeU. Tehát ezen harmadik sérelem módosítását is kéri a tanítóság.

De mig vannak- közöttünk olyanok, kik azt mondják, hogy nekik mindenük megvan, ők nem csinálnak semmit, addig ezen sérelmek orvosolva nem lesznek. S nagyon jó volna, ha választanánk egy 4—5 tagú bizottságot, amely cgyenkint készítene egy-egy memorandumot s ezek közül amelyik jobb lenne, azt küldenénk el más kerületek tanítóihoz.

Ébredjünk kedves kartársaim ! S ne csak magunk között tárgyaljuk bajainkat, hanemjazok előtt is, akiktől talán orvoslást is remélhetünk.

Szakcs. Ginál József

tanító.

HÍREK.

— Tisztelgés az nj tanfelügyelőnél. A

szekszárdi róm. kath. tanítótestület dr. Fent Ferenc apátplébános, iskolaigazgató vezetése mellett tisztelgett Padányi Andor Tolnavármegye uj tanfelügyelőjénél, aki nagyon rokonszenvesen fogadta a 17 tagú testületet, kérve őket arra, hogy nehéz munkájában legyenek munkatársai, segítőtársai.

— Áthelyezés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Hayt Ferenc szekszárdi szőlészeti felügyelőt Budapestre helyezte át, ahol az ampe- ologiai intézetnél Istvánffy egyetemi tanár mellé osztotta be.

— á tisztviselők Útiköltsége. A kormány az állami tisztviselők hivatalos kiküldetéseknél járó útiköltségét és napidiját újból szabályozza. Az idevágó régi szabályzat már nem felel meg a mai viszonyoknak.

— Eljegyzés. Széky Pál, Széky Géza ger- jeni ref. lelkész fia, Bogyiszló község tisztviselője folyó hó 15-én jegyet váltott Votxszky Irén kisasszony, bogyiszlói postamesternővel.

— A szekszárdi postapalota építése. A

pécsi postaigazgatóság f. hó 15-en bontotta fel a szekszárdi postapalota építésére beadott pályázatokat. A beadott 24 pályázat közül a legolcsóbb Klosz es Mayer bataszéki, 143,189 K, Midler József ugyancsak bátaszéki cég 151,193 K és Reich Armin szekszárdi fakereskedő 154,518 koronás ajánlatával.

— Vlvótanfolyam. Kükemezey Árpád szekszárdi vivómester uj vivótanfolyamot nyitott a polgári iskola tornacsarnokában. Jelentkezéseket ugyanott naponta elfogad.

— Előadás az egyke rendszerről, a nagyváradi Darwin kör meghívására vasárnap érdekes előadást tartott a városházán Buday Dezső dr. egyetemi magántanár, Baranyavármegye árvaszéki jegyzője, az egykéről. Megdöbbentő adatokkal illusztrálta azt a pusztítást, amit különösen a Dunántúl községeiben okoz ez a bűnös egygyermekrendszer s hogy évente hány ezer életet ölnek meg tiltott beavatkozásokkal A hallgatóság lelkesen megéljenezte az előadót.

— Köszönetnyilvánítás Pillich Ferenc simontornyai gyógyszerész, a lepke és bogará- szat terén szaktekintély, feles számú gyönyörű lepkegyüjteményéből 3 üvegszekrényre valót rendelkezésemre bocsájtott azzal, hogy azt a tolnanémedii iskolák között osszam szét. Ez ma megtörtént. Ezen kiváló gondoskodásáért és figyelméért köszönetét mondok Pillich gyógyszerész urnák. Tolnanémedi, 1910. évi október hó 18-án. Oravszky László jegyző.

— A bátal kolera. A hatóságok erelyes intézkedéseinek ugylátszik, mégis sikerült Batán a kolera terjedésének gátat vetni, amennyiben az utolsó 3 nap alatt egy újabb betegedés sem történt, szerdán azonban egy. beteg meghalt. Ezzel a kolerában elhaltak száma 11 - re emelkedett : az összes betegek száma f. hó 19-ikéig bezárólag még 15. 6 beteg pedig teljesen felgyógyult. — Simontnts Elemer alispán f. hó 20-án reggel Újból kiment Bátára, hogy ellenőrizze a közegészségi rendeletek és óvointézkedések végrehajtását.

— Halálozás. Súlyos csapás érte Kramer József helybeli borkereskedőt es nejét született Wexnréb Blankát. Apósa illetve édesatyja IVein- réb Manó fővárosi kereskedő hosszú és súlyos szenvedés után e hó 17-én elhunyt. Temetése e hó 19-én szerdán délután 3 órakor volt nagy részvét mellett.

— A bortörvény ellenőrzése. A földmive- lési miniszter a bortörvény rendelkezéseinek ellenőrzésével Tolna és Somogyvármegye területére Nits István szekszárdi szőlészeti és borászati felügyelőt bízta meg, illetve nevezte ki. E rendelkezés alapján Nits István felügyelőnek joga van minden egyes pincébe bemenni — a tulajdonos akarata ellenére is, egyedül, vagy «♦akértők kíséretében, úgyszintén a borkereskedők üzlethelyiségeibe is, meggyőződést szerezhet a bortörvény rendelkezéseinek megtartásáról, betekinthet a bornyilvántartásokba, az üzleti könyvekbe, természetesen szigorú titoktartás kötelezettsége melleit, egyszóval olyan jogokat gyakorol, mint a hatóság és észleleteiről, tapasztalatairól az I. fokú hatóságnak kell jelentést tennie, amely hatóság Szekszárdon a rendőrkapitány, a megye egyéb területein pedig a szolgabiroság.

— Áthelyezett plébánosok. A kultusz- miniszter bemutatására a pécsi püspök Takács Mihály szálkai plébánost és dr. Vörös Nándor szebényi adminisztrátort hasonminőségben kölcsönösen áthelyezte.

— Zenei vizsga. A budapesti «Nemzeti Zenedédben folyó hó 16-án bonyhádi Kliegl Annuska és Pécsy Mariska jeles sikerrel vizsgáztak. — Mindkettő W a 1 d m a n n Rózsika növendéke.

— Nagy tfiz Szekszárdon. Kedden, f hó

18-án éjjel, 11 óra körül nagy riadalmat okozott a rémes tüzilárma, annál is inkább, mivel nagy szél fújt. A nagy világosság az Újváros-felé vezetett, ahol az árv iház körül volt a tűz, Cziráky Ferenc, a Roheim és Társa cég tisztviselőjének a házában. Csakhamar megtelt az utca lajtokkal, hordókkal, előhúzták a közelben levő fecskendőt s hozzáláttak az oltáshoz és mentéshez. Mire a belvárosból a tűzoltóság a felszerelésekkel megérkezett, már lánggal égett Piszter József, Takács János, Ribling Lajos és Tóth István háza is. Ezek is teljesen leégtek, bennhamvadva mindegyikben nagymennyiségű takarmány és élelmicikk. A tűz lokalizálásában és az értékesebb bútorok és állatok megmentésében az oroszlánrész az érdemből Tóth János tűzoltót illeti, aki emberfölötti munkája közben saját életét tette ki több a Ízben veszélynek. A tűz oka valószínűleg gyújtogatás. A kár meghaladja a 30—40 ezer koronát.

— Vásárok. A koleraveszély miatt betiltott, f. hó 25-éré és 26-ára eső pinczehelyi, a f. hó 26-ára eső zombai és a f. hó 24-ére eső miszlai vásárok megtartását az alispán megengedte s igy ezek a vásárok meg fognak tartatni.

— Nem üzérkedő olvasókör. Lapunk egyik utóbbi számában megemlítettük, hogy a nagy- kajdacsi polgári olvasókör ellen panaszt tettek, hogy a saját címére élelmi és gyári cikkeket hozat s azokat nagyobb mennyiségben kiosztja tagjai között, tehát ezzel, mint a vizsgálat s ennek alapján a miniszter leirata megállapította, üzérkedik. Most e hírünkre nézve legilletékesebb helyről felvilágosító sorokat vettünk, amelyekből kétségtelenül kiderül, hogy a tavasz óta, amikor a kör eljárása hivatalosan kifogásolta- tott s a vezetőség Ígéretet tett arra nézve, hogy jövőben tartózkodni fog a különféle áruk hoza- tásától és szétosztásától, a kör semmiféle árucikket nem hozatott, igy nem is üzérkedhetett, vagyis a vezetőség a legkorrektebbül betartja a hatóságnak tett Ígéretét. Készséggel adunk helyet a helyreigazításnak.

— Utasok figyelmébe A mai naptól kezdve

Budapest székesfőváros Budapest—kelenföld

pályaudvaron bérkocsi állomást létesittetett.

— Halálos elgázolás. Balaskó Mihály 69 éves gyulaji lakost f. hó 16-án éjjel 1 órakor a szakályi vasútállomásnál egy ismeretlen egyén kocsija elgazolta s mire Szekszárdra a kórházba szállították, meghalt. Hallomás szerint a kocsin legények és leányok voltak, kik széles kedvükben a gyalog haladó több munkás közé hajtottak s igy történt Balaskó elgázolása.