Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-09-15 / 63. szám

2 TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1910 szeptember 15. vény 6. §-a szerint egyelőre csak meginteni van jogosítva a fentartó testületet s ha az a megintéstől számított 6 hónap alatt nem szünteti meg a tand;jbeszedést, rendelheti el az iskola bezáratását A törvény 5 §a szerint: »a tandij- kárpótlás iránti államsegély-kérvények az iskolafentartó által legkésőbb 1910. szept. 30-ig nyújtandó; be az illetékes közigazga­tási bizottságnál. Azok az iskolafentartók, akik e határidőig az államsegély iránti kérvényüket be nem nyújtották, elvesztik az állami kárpótláshoz való igényüket*. Sürgő­sen tisztázni kellene, hogy a minisztérium miként értelmezi ezt a szakaszt. Vájjon — ami különben szintén alig hihető — a végre­hajtási rendelet ki nem adása dacára is nem követeli e még a törvényben kiszabott határ­időnek a betartását, mert különben e jó­hiszemű mulasztás igen sok egyházközségre jelentékeny anyagi veszteséget jelentene. Esetleg be kellene adni a kérvényt — bár az a végrehajtási utasítás ismerése nélkül kellőképen alig szerelhető lel — jogfentartás céljából az illetékes közigazgatási bizot- sághoz. A 30 filléres nyugdijjárulék szedése — mivel azt a törvény határozottan eltörli — a fentartó testületekre nem kötelező. Hát bizony ezt a bizonytalan helyzetet jó lenne mihamarabb megszüntetni. A köz- oktatásügyi miniszternek mindenesetre köte­lessége megvilágítani a helyzetet s meg­nyugtatni az aggodalmaskodó egyházköz­ségeket. B. L. VÁRMEGYE. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 14-én délelőtt tarlotta szeptember havi ülését Simontsits Elemér alispán elnöklete alatt. Jelen voltak : Papp Gyula árvaszéki h. el­nök, Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügyigaz­gató, Drágíts Imre dr. t. főorvos, Kiss Ernő dr. tiszti ügyész, Alacs Zoltán műszaki tanácsos, Nagy Béla kir. tanfelügyelő helyettes, Orffy Lajos, Szabó Károly, Bernrieder József, Bern- rieder János, Fekete Ágoston, Török Béla, Kovács Sebestény Endre, .Jeszenszky Andor, Ferczel Dezső vbt. tanácsos, Éri Márton dr,,tb. főjegyző, Sí­keztem, ha csak 1 50—L80 koronát fizettem és rosszul. Miért van az, hogy Drezdában, Berlin­ben, Brüsszelben, Párisban már 175 K elegendő, tápláló és ami a fő, jó ételt (nem hamisat) kap az ember. Nem is szólva arról, hogy például itt kapni 1 '25 frankért akár dezsőnét, akár dinét 3—5 deci borral együtt. Hogy milyen nagy dolog ez, azt a diák emberen kívül a hivatal­nokok értik meg, mivel ha korcsmában ilyen olcsó, ennek megfelelőleg olcsóbb a családban. És nemcsak az, hogy a mai nyomott gazdasági helyzetben — olcsóbb, hanem tápláló, jó és nem hamis. A lakásviszonyokat ne is említsük. Azt hiszem, hogy megérjük rövidesen azt az időt. amelyben nemcsak a kontinensről, hanem az egész világról Budapestre járnak majd azt ta­nulmányozni, hogy mikép nem szabad a lakás­viszonyokat rendezni. Mindegy no, ha a lakás­nyomor hozza is őket, csak jöjjenek, legalább lesz egy kis idegen forgalom. Kulturális állapotunkra a nálunk meg­forduló idegen nemcsak ragyogó képzőművészeti gyűjteményeinkből, épületeinkből stb. következ­tet, hanem abból is, hogy a rendőr nem érti meg, vagy ha hordárt kérdez, vállát vonögatja, ha villanyos kalauzhoz fordul kérdésével, ha meg is < rteti magát — rideg s 997»-os brüszk, elutasító választ kap. Nem úgy van Párisban, gora Lajos törvényhatósági főállatorvos, Fischer Imre kir. ügyész. Elmaradásukat kimentették : Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, főispán; Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsos, Süss László közgazdasági előadó. A főbb határozatok közül megemlítjük, hogy Komáromy Gyula dr. városi orvos felfüg­gesztése ügyében az alispán határozata helyben- hagyatott, illetve Komáromy Gyula dr. felebbezése elutasittatott. Majsamiklósvár kérelme az anyakönyvi ke­rület megváltoztatása iránt pártolólag felterjesz­tetett a belügyminiszterhez. Hirsch Ignác tamásii izr. hitközségi elnök felebbezésének hely adatott. Az egyes hivatalfőnökök jelentéséből kö­zöljük a következő adatokat: Az alispán! hivatalban elintézendő volt 1729 ügydarab, elintéztetett 1097 ; a hátralék 632. Az árvaszéknél elintézendő volt 2155 ügy­darab, ebből hátralék maradt 724. A közegészségügy allapota eléggé kedvező volt. Koleragyanus megbetegedés egy volt Szek- szárdon, mely halállal is végződött. A megejtett bakteriológiai vizsgálat megállapította, hogy nem ázsiai kolera volt. Az óvóintézkedések a legmesszebb menőleg megtétettek. Vörheny volt 15 községben 107, 15 halá­lozással ; — roncsoló toroklob 20 községben 24, 7 halálozással; — kanyaró 5 községben, 51, 1 halálozással ; — hökhurut 3 községben 5 ; — hasihagymáz 18 községben 38, 2 halálozással. Törvényszéki boncolás volt 1, orvosrendőri hullavizsgálat 3 akasztás általi öngyilkossági esetben és egy talált hullán. Lakásfertőtlenités eszközöltetett 27 esetben. Az ázsiai kolera ellen az óvóintézkedések megtétettek. A Ferenc kórházban ápoltatott 546 beteg; ezek közül gyógyultan elbocsáttatott 107, javul- tan 13, meghalt 10. A kir. pénzügyigazgatóságnál elintézendő volt 3590; hátralék maradt 621. Beérkezett 329 vagyonátruházási kérvény. Ideiglenes házadómentesség adatott 19 esetben Augusztus hónapban befolyt egyenes adókban és illetékekben 902,924 K 70 fillér, a múlt év megfelelő időszakának bevételeinél kedvezőbb 155,184 K 21 fillérrel. • A közutak állapota jó volt. A Dunaföldvár és Tolna közötti utteknők helyébe jövő áteresztők és ezzel kapcsolatos munkák megkezdettek. A paks—dorogi és hidjaszedres— medinai, valamint a simontornya— czeczei útszakaszok építése befejeztetett. ahol a rendőrlovas dresszirozva : figyelmes légy és udvarias idegennel szemben, magyarázz kéz- zel-lábbal, szemmel, ha nem tudod magadat megértetni, de sőt vidd el, kisérd el a kérdezőt, ha igy lehetsz szolgálatára Nem szólva Berlin­ről, ahol mindenféle nyelvű (jól értsük meg, nem vezetők) de közemberek vannak, akik az idegeneket útbaigazítással látják el, nem szólva a wieni villanyos kalauz két filléres rekompen­zált szívességéről, hanem megemlítem a kisebb porosz városokat, ahol a lakosság gőgös (Präusse bin isch» !), képzelődő, zárkózott — de idegen­nel szemben udvarias, előzékeny, készséges. És azért mégis jól esik egy kis «otthoni ügy». Valamelyik bulevárdon vagyok, előttem két alak, munkások lehettek. Magyarul beszél­tek. A rég nem hallott magyar szóra elfog a vágy, ezekkel beszélni kell. — Hát magyarok ? — Hát nem hallja ? 1 — De igen. No és munkában vannak itt ? Hol dolgoznak ? Hogy jöttek ide? Hol ? Hogyan ? Hát vonat hozott, meg gyalog. De mit is törődik az úr vele. Na itt itthon vagyunk ! Gondoltam. Talán igazuk is van. — Csak azt szeretném tudni, az ősi kultura-e ez, vagy pedig az itteninek hatása nyilatkozik-e meg ebben. ... A szekszárd—bikácsi és ozora—pincehelyi utakon a hengerelés a közpályakészitéssel együtt befejezéshez közeledik. A szekszárd—agárdi utón a földmunka befejeztetett, ez ut teljes befejezése még a folyó évben várható. Az állategészségügy nem volt kedvező. A törvényszéki fogházban letartóztatva volt 122 egyén. — Díszoklevél. Megírtuk már, hogy a völgységi járási jegyzői egylet nevében egy küldöttség Szepessy Kálmán bonyhádi főjegyző vezetésével, Simontsits E'emér alispánnak dísz­oklevelet nyújtott át. A pompás kiállítású dísz­oklevél a Molnár féle nyomdai míiintézet könyv- kötészetéből került ki s az minden tekintetben dicséretére válik a cégnek. Az oklevél belső szövege a következő : »Hivatkozva azon igaz, bensőséges érdek­lődésre és mindenkor megnyilvánuló jó indu­latra, amelyet vármegyénknek nagy társadalmi érzésekkel és képességekkel bitó alispánja a jegyzői kar iránt, közigazgatási pályájának egész ideje alatt tanúsított, elnök azt javasolja, hogy hálájának, ragaszkodásának, szeretőiének és nagyrabecsülésének kifejezést adandó: vá assza meg az egyesület Simontsits Elemér vármegyei Alispán Ur Őnagyságát az egyesület örökös tiszteletbeli tagjává. Határozat A »Völgységi járási jegyzői egyesület« — minden tagjának érzelmét és óhaját ki­fejező — ezen indítványt egyhangú lelkese­déssel elfogadván, elhatározza, hogy Simontsits Elemér Ur Őnagyságát, Tolnavúrmegye Alis­pánját a »Völgységi járás jegyzői egyesülete« örökös tiszteletbeli tagjává megválasztja. Az egyesület a választással, mint a rendelkezésére álló egyedüli móddal, kifejezést óhajt adni azon őszinte tiszteletnek és ra- gaszKodásnak, amelyet a megválasztott sze­mélye iránt érez és tanúsítani kívánja azon igaz elismerést és nagyrabecsülést is, amellyel Alispán Ur Őnagysága közéleti működésé iránt viseltetik, de le kívánja róni azon őszinte háláját is, amelyet Őnagyságának, különösen a járás jegyzői kara iránt tanúsított kitüntető hajlandósága felett érez. VÁROSI ÉLET. — Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete f. hó 13-án tartotta dr. Szent- királyi Mihály polgármester elnöklete alatt ez idei rendes közgyűlését. Fejős Károly és Steiner József jegyző­könyv hitelesitőkül történt felkérése után a következő határozatokat hozták : 1. Az iskolai alapvagyonhoz tartozó földe­ken emelt épület építésénél felmerült több ki­adást névszerinti szavazással engedélyezték. 2. A László Géza által megvenni szándékolt terület eladása ügyében a képviselőtestület tag­jai nem lévén jelen határozatképes számmal, az ügy tárgyalására október hó 4 re tűztek ki köz­gyűlést. 3. A városi pénztár 1909. évi számadását 266,548 03 K bevétellel, 251,75117 K kiadással, 14,896 86 K pénztári maradvánnyal, 50,113 39 K követeléssel és 320,253 81 K tartozással; 4. a szegényalap 1909. évi számadását 26,878 98 K bevétellel, 25,637 3 r K kiadással, 124P64 K pénztári maradvánnyal és 54,732-64 K takaréktári tőkevei ; 5. a szegényalap számadását 500 K bevé­tellel s kiadás nélkül ugyanennyi maradvánnyal; 6. a Ferdinánd Ádámné alapítványt 40L84 K bevétellel, 40P84 K kiadással s 10,046 40 K takaréktári tőkével ; 7. a tüzipénztár számadását 239579 K bevétellel, 922'80 K kiadással, 1472 99 K pénz­tári maradvánnyal 3036 84 K követeléssel; Koritsánszky Ottó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom