Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-08-15 / 54. szám

1910

augusztus

15

TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK

társulati és egyesületi iskolaiknál és óvodáknál tényleges szolgálatban s illetőleg rendszeresített állásban működő okleveles tanszemélyzet is részesül. Az igényjogosultság mind a most említett tanintézet tanszemélyzetére nézve az illetékes kir. tan felügy e'ő által igazolandó, vagyis az arcképes igazolvány iránti folyamodványok mind a most említett tanintézet tanszemélyzetére nézve az illetékes kir. tanfelügyelő szabályszerű igazolási záradékával és hivatalos pecsétjével látandók el. Tudomás végett közlöm.

Szekszárd, 1910. augusztus hó 15.

Nsgy Béla

kir. segédtanfelügyelő.

Tanítók gyűlése.

A tolnai ref. egyházmegye néptanító egylete f. hó 9-én tartotta évi rendes közgyűlését Szekszárdon a polgári fiúiskola tornatermében. A közgyűlést Szakács Imre mórágyi lelkész imája után Bocskár Ferenc elnök nyitotta meg. Beszédében különösen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy középiskoláink általában kedvezőtlen eredménnyel záródnak, mit az értesítők statisztikai adatai bizonyítanak. S ha keressük az eredménytelenség okát megtaláljuk abban,amit Gaál Mózes ezen szavakkal fejez ki: »nincs meg bennünk a munkának szeretete és becsülése« és hogy «minden nyomorúságnak egyik gazdag forrása az érzelmekben való eldurvulás és nem a tudatlanság.« Minden intézményünk az álhumanizmus utján halad, cselekvéseink a hiúság, vagy a látszat kedvéért történnek. Semmiféle intézménytől nem várhatunk áldásos munkát mindaddig, mig az érzelmek megváltozása be nem Jkövetkezik, mig a kölcsönös bizalom és szeretet, a munkának becsülése és szeretete nem lesznek iránpitói tetteinknek. — Beszédének további folyamán a tiszteletnek, a nagyrabecsülésnek hangján emlékezik meg vármegyénk nyugalomba vonuló tanfelügyelőjéről, s a midőn rámutat az ő érdemekben gazdag munkálkodó sára,1 beszédét e szavakkal végzi: »Mint az olympi győzőnek legnagyobb dicsősége volt az az egyszerű cserkoszoru, mely homlokát körité, legyen neki legnagyobb dicsősége az a szeretet, mellyel körülveszi őt a tanítóság tábora.«

A közgyűlés azután a testület folyóügyeit intézte el, majd a tisztujitást ejtette meg. Elnök lett Vida Ferenc gerjeni; alelnök Patay Pál bátai; főjegyző Szeghő István decsi ; aljegyző Müller Menyhért hidasi; pénztárnok Ballabás Bálint dunaszentgyörgyi; könyvtárnok Rátz Gyula szekszárdi tanitó. A munkakedv fokozása céljából Bocskár Ferenc indítványára 25 koronás pályadijat tűzött ki a közgyűlés, a pályatétel azonban később fog közöltetni a tanítókkal. Gyűlés után közebédre gyűltek össze az egylet tagjai a szekszárd szállóban s kedélyes társalgással töltötték az időt hazautazásig.

— miniszteri elismerés. A m. kir. valiás- és közoktatásügyi miniszter Petter Ágoston báta- apáti ág. hitv. ev. tanitó részére nyugdijazta'ása alkalmából a népnevelés terén teljesített sok évi eredményes működésért elismerését nyilvánította.

— Lehet pályázni. Vármegyénkben a következő üres tanítói állások vannak : bátaapátii ág., — gerjeni ref, — tolnanémedii rk., — kis- tormási ág., — teveli rk, — szakcsi rk., kalaz- nói ág., — értényi rk., — udvarii ág., — györ- könyi ág, — mucsfai ág., — mucsii rk., — bonyhádi kongr. izraelita és a szakcsi izr. — Uj állás lesz : Kajmádon, Ozorán, Györkönyben, Grábócon, Tevelen. Faddon, Kajdacson, Pálfán, Kistengelicen és Döbröközön. — Üresedés lesz még: Dombóvárott és Fácánkerten.

— Iskola bebútorozás Szekszárd r. t. város polgári leányiskolája részére 5078 korona előirányzattal pályázatot irt ki. Ajánlatok augusztus 16-ig adhatók be a város iktatóhivatalához. Bánatpénz 5%.

— Iparostanonc iskolai felügyelő-bizottság

választása. A dunaföldvan iparostanonc-iskolai felügyelő-bizottság 1910. évi augusztus 10-én 1910—1913. tanévekre a következőkép választatott meg : Elnök : Niertit Béla gyógyszerész, alelnök : Gauser Ignác községi 1. biró, gondnok : Niefergall Imre kéményseprő, jegyző: Jéhn Győző igazgató-tanitó.

— Tandíj kárpótlás. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 42,626/1910. sz. rendeleté szerint, ha a tanitó a tandijat a hitközségtől, mint iskolafentartótól, vagy pedig a politikai községtől — például mint az ismétlősők után járó dijat — kapja, tandijváltságot nem engedélyez, mert csakis, azt a tandijat pótolja államsegélyből, mit a tankötelesek fizetnek.

— Államsegély. A m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a Németh Olga-féle duna- földvári magán polgári leányiskola 1910—1911. tanévi fen.artási szükségleteinek részben való fedezésére 600 kor. államsegélyt utalványozott.

— Bezárt menedékbáz. A szekszárd- ujvárosi községi állandó menedékház vörheny betegség miatt hatóságilag bezáratott.

Iskolai értesítés.

A paksi áll. polgári fiusiskolában a beira- tások szeptember 1, 2, 3 és 5 én <1, c. 8—12ig az igazgatói igazgató irodában tarta nak meg. A javító felvételi és pót vizsgálatok szeptember 6-án (1 e. 8 órakor lesznek. Szeptember 7-én d.

e. 8 órakor a tanév megnyitása. A polgári iskola első osztályába oly tanuló vehető fel, aki leg- aláb 9. élet evét betöltötte és az elemi iskola IV. osztályát sikerrel végezte, vagy ebbéli ismereteit az e végre elrendelt vizsgálaton igazolja. A polg. iskola II, III. és IV. osztályába oly tanulók vétetnek fel, akik a gimnázium, a polgári és reál iskola I. II. illetőleg III osztályát sikeresn végezték és erről iskolai bizonyítványt tudnak fel mutatni. A gimnáziumi, illetve a reáliskolai tanulóknak azonban a beiratás előtt tanterv kíilömbö- zeti visgát kell lenniük. A latin, vagy francia nyelvből kapott elégtelen osztályzat a felvételnél akadályt nem okoz. Az elemi iskola V. és VI. osztályát jelesen végzett tanulók is felvehetők a polgári iskola II. esetleg III. osztályába, ha a tanterv különbözeiből inegkivánf felvételi vizsgát sikerrel leteszik. Azok a tanulók, akik először iratkoznak be, sztllőik vagy azok helyettese kíséretében kötelesek megjelenni s az iskolai bizonyítványt, anyakönyvi kivonatot s hu 12 éves múlt,- az ujraoltási bizonyítványt kell benyújtani. Tandij 10 kor., beiratási dij 2 kor., értesítő dij 1 kor., könyvtári dij 1 kor., kirándulási dij 1 kor. és nyugdij-alapra 30 fill. Összesen iskolai illeték 15 kor. 30 till. Szegénysorai!, jó tanulók szőlői, vagy helyettesei Tolnávármegye kir. tanfelügyelőjéhez tandíjmentességért folyamodhat nak. A kérvény az igazgatónál nyújtandó be.

L'itin nyelv. Azon szülők érdekében, akik fiaikat iskolánk elvégzése után gimnáziumban akarják tovább taníttatni, a nagyméltóságu m. kir. vallás és közoktatásügyi minister ur megengedte, hogy iskolánkban a latin nyelv ianit- tassók. Ezért a tandij az egész évre 20 kor.

Vidéki szülők saját érdekükben gyermekeik részére addig szállást nem fogadhatnak, araig az igazgatóság tanácsát erre nézve ki nem kérik.

Paks, 1910. évi augusztus hó 11-éu.

Paraté György

áll. polg. ist. igazgató.

Orvosgyülés.

Az »0. O. Sz. tolnavármegyei fiókja* e hó 15-én d. e. tartotta meg rendes évi közgyűlését a szekszárdi »Ferencz közkerház« tantermében. Megjelentek: Boszkovits, Dobrescu, Drágíts, Freund, Grünwald, Herczegh, Hevesi, Kapp, Kovács, Kramolin, Linhart, Oblát, Pécsvárady, Schall, Schützenberger, Spitzer, Stollár, Sztanó, Varga és Zavaros doc orok. Az elnöki tisztség dr. Hangéi Ignác halálával megüresedvén, a közgyűlést az idősebbik alelnök, dr. Hevesi (egyszersmind korelnök) nyitotta meg és a tagok üdvözlése után néhány meleg szót szentelvén az elhunyt emlékének, annak utódjául dr. Drágíts Imre vármegyei t. főorvos, eddigi atelnököt ajánlotta, aki erre egyhangú falkiáltás és nagy lelkesedéssel a fiókszövetség elnökévé meg is választatott. Hevesi lemondását az alel- nökségről, melyet az magas kora és törődött- ségével indokolt, a közgyűlés nem fogadta el és sikerült őt megmaradásra bírnia. Az uj elnök dr. Drágíts elfoglalván az elnöki széket, megköszöni a beléje helyezett bizalmat és a kartársak támogatását kéri. Majd pontosabban méltatja elhunyt elődje dr. Hangéi érdemeit, melyeket az főleg az általa évekig igazgatott »Ferencz-közkórház« fejlesztésével, — a közegészség javításával, orvostársadalmi téren kifejtett működésével, főkép pedig a fiókszövetség létrehozása és vezetésével szerzett. További előterjesztésére a közgyűlés elhatározza, hogy elhunyt elnökének érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti, ennek kivonatát az özvegynek megküldi és képének későbbi megfestethetése céljából az arcképét beszerzi, mely utóbbi feladatot az elnök őrömmel el is vállalta. Ezután a dr. Drágíts megválasztatásával üresedésbe jött egyik alelnöki állás betöltése került sorra. Az elnök dr Kramolint, utóbbi azonban (érdemetlensége tudatában) inkább a szövetségi küzdelmek egyik legkiválóbb bajnokát és buzgó, fáradhatatlan munkását dr. Schützenbergert ajánlja, ki azonban ezt — hivatkozással a szövetségben betöltött egyéb munkakörére, valamint arra, hogy az egyik fiókszövetségi alelnöknek itt a székhelyen kell laknia. — el nem fogadván, Kramolin kénytelen volt a közgyűlés megtisztelő határozata előtt meghajolni.

Elnök a fiókszövetség egy másik veszteségéről, dr Láng Frigyes választmányi tag el- hunytáról is kegyeletesen megemlékezvén, az ezzel és Kramolin előlépésével megürült választmányi tagsági helyekre dr. Schak és dr. Zavaros választattak. A jegyzőkönyvhiteiesités és a pénztárvizsgálathoz szükséges tagok kiküldése után a pénztári jelentés 11S1 kor. 50 fillér bevétel, 301 kor. 86 fillér kiadás — és 879 kor. 64 fillér pénztári készlettel tudomásul vétetett. A ,,közegészségügyi szolgálat a törvényhatóságoknál'* 1 2 * * * * 7 cimü törvénytervezet megvitatásánál az előkészítő-bizottság által javasolt módosítások felolvastattak és többek hozzászólása és a megfelelő magyarázatok megadása után elfogadtattak. Igen élénk és beható eszmecsere fejlődött ki az az orvosi kar tengeri kígyója, a „beteg- segélyzö pénztári ügyek“ körül. A hosszas és heves vita után, melyben Schützenberger, Her- cegh, Kovács, Varga, "Zavaros és Kramolin ismételt felszólalás — és indítványokkal vettek részt, a közgyűlés elhatározza, hogy azon tavalyi határozatát, mely szerint a pénztárral való megegyezést az országos központra bízza, változatlanul fentartja. „Apénztári orvosok szövetségének az ,,0. O. Sz.“ keretén kivül s attól függetlenül tervezett megalakítására nézve pedig a közgyűlés — Herczegh pénztári főorvos egyetlen szavazata ellenében — kimondotta, hogy ezt a mozgalmat nem helyesli, miután — mint ezt Kramo'in kifejtette — a pénztári orvosok a szövetség kebelében is kellőképen képviselhetik az ő speciális érdekeiket, a szövetségtől pedig távol áll, hogy megakasszony egy olvan egyes- séget, amelynél jobbat, pénztári állást viselő tagjainak maga sem garantálhat s igy nincs semmi ok és szükség arra, hogy a szövetség egysége egy ilyen secessiőval mégbontassék.

A tagsági dij — 1911-től kezdődőleg — 5 koronáról 7 koronára emeltetett.

Apróbb folyóügyek elintézésével a közgyűlés véget ért. Utána az orvosok a Kaszinó nyári helyiségében társas ebédre gyűltek össze, mely kedélyes hangulatban a délutáni órákig tartott

SPORT.

— Lavvü-teiiuisz verseny A »Dunát Udvari Athléti- kai klub« — amint már megírtuk— 1910. augusztus 20—21-én Dunaföldvárott a nevezett klub sporttelepén megyei lawn-ten* nisz versenyt rendez.

Versenyszámok:

1 Férfi egyes verseny Tolnavármegye bajnokságáért

2. Női » » » »

3 Vegyes piros » » *

4. Férfi egyes handicap (egyleti zárt verseny)

5. Női * * » » »

6. Vegyes páros handicap (egyieti zárt verseny).

Dijazts: 1. Minden versenysz.-ímban a győztes (győztes

pár) értékes tiszteletdijat nyer, a második (második pár) ezüst érmet (és lehetőleg tiszteletdijat is) legalább 10 nevezés esetén a harmadik (harmadik pár) bronz érmet kap

Általános megjegyzések: 1. A megyei versenyekben részt vehet bármely Tolnamegyei és Dunafőldvár környékbeli amatőr játékos.

2 Nevezési zárlat 1910 aug. 17. Zárlat után érkező nevezések a tétek kétszeresének lefizetése mellett a sorsolásig elfogadtatnak

3. nevezések Reichardt Gyula club pénztáros ur címére küldendők A nevezésnek tartalmaznia kell : a nevező vezetékes utónevét, polgári álását, lakását, a versenypontot, a melyre nevez. Amennyiben valamely egyesület tagja, az egyesület jelzését.

4. Tét scratchszámokban személyenként 5 korona, handi cap számokban 3 korona, vegyes páros versenyben személyenként 3 korona, illetve 2 korona.

5. A nevezési dij a név zéssel egyidejűleg küldendő be.

6. A verseny murvaalapra épített agyagpályikon fog lefolyni d, e 7—10, d. u 3—7 óráig.

7. A hindicap számok a club versenybizottságának külön szabályai szerint fognak lejátszódni.

8. A bajnoki számok élőméi kőzései a clubtagok részére 18-án kezdődnek, vidékiek részére 19-én d. e. 7 órakor. A mérkőzések 4—4es csoportban történnek A döntő mérkőzésben a legjobb négy fog egymással megmérkőzni.

9. A küzdelmek 2 setre mennek. Meddő küzdelem esetén egy döntő setre kerül a sor. A két első setben 6-5 is végez, a döntőben legfeljebb 11 : 10.

10. A 2 első setben 2 deuse egain (mind negyven) esetén egy döntő lapda végez a gamesekben

11. A többiie nézve az Orsz. Lawn-Tennis Szövetség szabályai irányadók.

12. Sorsolás a bajnoki számokban 1910. aug. 18 án este

7 órakor a D. A. C. tennispályáin.

13. Aki nevezési z.rlalig megérkezésének idejét közli, annak részére — ha kívánságát köteiező’eg bejelenti — olcsó lakást foglal le a rendező club.

IRODALOM.

— Mely esetekben van válópernek helye ?

Ily címen a Házasság és Családjogi Szemle kiadásában egy rendkívül könnyen áttekinthető jogi füzet jelent meg, mely a magyar házassági törvény szerinti házasságfelbontó okokat igen népszerű nyelven, kitűnő rendszerben megvilágítja. A mű szerzője dr. Gero Ernő budapesti ügyvéd A könyv a jogász, különösen pedig a laikus közönségre nezve nékülözhetetlen, melynek eddig a magyar házasságjogi irodalomból népies kiadvány nem állott rendezésre. A könyv ára 60 fillér. Kapható a pénz, vagy ennek megfelelő póstabéyleg beküldése ellenében a szerzőnél (Budapest, VII. Erzsébet-kőrut. 17.